Ceylon II/3

SRI-LANKA, AZ INDIAI ÓCEÁN GYÖNGYSZEME (II/3)
Ananász, rizs és "társaik"

Másnap egy hatalmas ananászültetvény-táblánál kezdjük a napot. Fillérekért kínálják a nálunk oly drágán árusított gyümölcsöt. Ezt nem lehet kihagyni! Mindenki "felszerelkezik" egy-két ananásszal és megelégedve megy tovább a magyar csapat.

Egy óriási rizstáblához érkezünk. Az egyik legjelentősebb mezőgazdasági termékük a rizs: ez a legfontosabb élelmezési növényük. Hálás az éghajlat, mert évente kétszer is aratják a termést. De még így sem tudnak eleget termelni belőle, hiszen az ország rizsből importra szorul. Ez az itteni emberek kenyere!

Mindent meg kell örökíteni! A látottakat-hallottakat rögzíteni kell és meg kell menteni: lázasan dolgozik a fotoriporter...

Itt pedig előkészítik a rizsföldet. A nagy hőségben a ceyloni atyafi leghűségesebb és leghasznosabb segítsége a bivaly. Jól látható, hogy az egyik táblában már zöldell a növény, a másikban pedig készítik is elő a talajt a következőre. Folyamatos a termelés!

A zöldség-gyümölcs piacon vagyunk. Óriási a kínálat. Számos olyan gyümölcs található, amit nem ismerünk. Hatalmas a forgalom, a háziasszonyok most szerzik be az ebédhez és vacsorához a gyümölcsöt, ezek az étkezések ugyanis elképzelhetetlenek ezen édességek sokasága nélkül! A legnépszerűbb a kivételesen jó ízű ananász és az alig 10 cm hosszú cukorédes sárga banán. Ezek egész évben kaphatók - tájékoztat a kísérőnk. Inkább szezonhoz kötött a jellegzetes ízű mangó és az előételként fogyasztott papaya. Megjegyzem, ez volt az én kedvenc gyümölcsöm. Ha svédasztalos étkezés volt, mindig vittem egy nagy tányérral, és körítésként szinte bármihez jóízűen megettem. A narancs azonban nem volt valami jó minőségű. Őszintén meg kell vallanom, hogy kapva az alkalmon ezen az úton degeszre ettük magunkat ezekből a finom egzotikus gyümölcsökből.

Ceylon II/2b

SRI-LANKA, AZ INDIAI ÓCEÁN GYÖNGYSZEME (II/2b)
(Folytatás)

Egy igencsak kellemes helyre kaptunk meghívást! A kókuszpálinka-főző atyafi házához, a házi pálinkafőzdébe. Ebben az országban nem kell a finánctól tartani...
Íme a pálinkafőző "műhely"! A tulajdonos nem csak a virágból és a kókusztejből erjesztett pálinkát főzi, de a csonthéj belső részéhez tapadó fehér réteget is hasznosítja, melyből kókuszreszeléket gyárt. Sri Lankán évente 30 millió kókuszdió terem.

Amíg a vezetőnk szívvel-lélekkel magyarázza, hogy miként is készül ez a nemes ital, a fiatalember ebből az óriási kannából kínálgatja szünet nélkül a kókuszpálinkát, ezt az édeskés, kellemes ízű tüzes italt, mely kellemesen édes és bizony itatja magát. A magyar csapat pedig ugyancsak lelkesen kóstolgatja, szörpölgeti a srilankai nedűt, és ettől persze nem ódzkodnak a hölgyek sem...

Mint látható volt, az imént még lelkesen hallgatták honleányaink az érdekes magyarázatot a kókusztudomány rejtelmeiről, most pedig a feleségem kivételével az egész társaság "leült" (vagy kapaszkodik) - így helyezve magát biztonságba. De egyszeriben jókedvre is derült a magyar csapat! Csak nem ártott meg a finom ital?

Közben a vezetőnk rendíthetetlenül folytatva az előadást elmondta, hogy ez a nemes ital nemcsak kókusztejből készülhet, de ha a virágzati hüvelyt megcsapolják, abból is édes szirup nyerhető. Ha erjesztik, akkor pálnika, ha pedig párolják, sűrítik, akkor cukor készül belőle.

Ceylon II/2a

SRI-LANKA, AZ INDIAI ÓCEÁN GYÖNGYSZEME (II/2a)
A kókusz

A szigetlakóknak többek között az egyik legfontosabb termésük a kókusz. Látogassunk el egy kókuszfa-erdőbe! Ugye milyen szépek ezek a magasbaszökő fák? Nagy becsben vannak, nagyon értékesek. Az elegánsan mintegy 20 méter magasra nőtt fák törzse 50-60 cm vastagságú. És miért hajoltak kissé oldalra? Ez bizony az uralkodó szelek műve..

A termő fák kötelekkel vannak összekötve, hogy a szüretelők át tudjanak menni egyik fáról a másikra. Ehhez nem kis bátorság és ügyesség kell. Ahhoz pedig, hogy könnyebb legyen a fákra felmenni, a törzsére lépcsőket erősítettek. Az egyik fa lépcsőjére én is felültem "akrobata ügyességgel". És vajon hány kókuszdió terem egy-egy fán? Legfeljebb 150 termés érik be, de az a maximum.

De nézzünk csak fel a fára! Ez már igazi akrobata mutatvány. Még a hátunk is megborzad! A szüretelő atyafi éppen átmegy az egyik fáról a másikra a kötélen! Leszedi, majd ledobálja a gyümölcsöt. És mekkora egy kókuszdió? Hozzávetőleg 30 cm nagyságú. Elugrunk a fa alól, nehogy a fejünkre koppanjon. Elmondják, hogy érési ideje majdnem egy egész esztendő. A szállodánk kertjében a legkedvesebb szórakozásom volt, hogy egy bottal levadásztam néhány kókuszdiót, majd nagynehezen a bicskámmal felvágtam, és kiittam a levét. Nem szóltak érte, gondoltam, hogy szabad. Csak a nejem figyelmeztetett állandóan, hogy ne szórakozzak vele, mert bizonyára tilos. Ám úgy véltem, az is benne van a szállodai nem kevés árban: az a néhány gyümölcs, amit levertem, aligha rendítette meg a hatalmas szálló rentabilitását. Ellenben engem nemcsak szórakoztatott, de nagy élvezettel szürcsöltem ki belőle a csodás ízű kókusztejet.

Most mászik fel a szüretelő a fa törzsén kialakított "lépcsőkön". Amikor ledobálta a termést, egy nagyon éles alkalmatossággal egyetlen csapással felmetszi. Megjegyzem, hogy nem kínlódik annyit vele, mint amennyit én faragcsáltam a kemény héjon a bicskámmal. A csonthéj belső oldalát a magfehérje vonja be bélés alakjában. Ez is nagyon finom, mogyoróra emlékeztet az íze. Legbelül pedig a csodajó ízű-aromájú kókusztej! Gyorsan nekiesik a magyar csapat a véget nem érő kóstolásnak: korlátlanul és nagyon szívesen kínálja a szingaléz atyafi.

Az ember ennek a praktikus növénynek minden részét felhasználja! A külső, kemény részéből kötél, lábtörlő, ecset, söprű, kefe stb. készül, a belső fehér rétegből kókuszreszelék. A közmondásuk azt tartja, hogy a kókusz 999 célra hasznosítható, az ezrediket pedig még nem találták meg.

Ceylon II/1

SRI-LANKA, AZ INDIAI ÓCEÁN GYÖNGYSZEME (II/1.)
Lagúnák

Csónakba ülünk, és egy öntözőcsatornán elutazunk a Lagúnába. De mi is az a Lagúna? Itteni sepcialitás! Természetes tavak alig vannak az országban, a megfelelő vízellátás érdekében lépten-nyomon víztárolókat létesítettek. Hát ezek a lagúnák. Ezek a víztárolók kétezer éves múltra tekinthetnek vissza. Kiépítésük néha több emberöltőt vett igénybe. Minden történelmi jelentőségű település egy-egy nagy víztároló mellett létesült.

A víztárolókból aztán öntözőcsatornák ágaznak el, melyek nagy távolságokra eljuttatják az éltető vizet. És az ország hatalmas területein csupán ezek jelentik az egyetlen biztos vízforrást. Karbantartásukról nagy odafigyeléssel gondoskodnak.

Ceylon I

SRI-LANKA, AZ INDIAI ÓCEÁN GYÖNGYSZEME (I.)
A Fényes Föld

Az Indiai szubkontinens háromszög alakú tömbjétől délkeletre egy kis szigetet látunk, ez Sri Lanka, magyarul Fényes Föld. Területe 60610 négyzetkilométer, lakossága pedig 17 és fél millió. Az Indiai szubkontinens mellett elterülő kis sziget az Indiai óceán gyöngyszeme. Szépsége, természeti kincsei, barátságos lakói évezredek óta vonzották a világjárókat.

A régi Ceylon, a mai Sri Lanka oly páratlanul kedves és nagyszerű élményt kínál, mellyel a Föld egyetlen országa sem vetélkedhet. Nagyszerű látomás, ahogy a sziget kiemelkedik a tengerből, dús erdőkkel borított hatalmas hegyeivel, hullámok ostromolta homokos tengerpartjaival, melyeket az örök tavasz harsogó zöldje ékesít, párját ritkítja.

Ezen a kis területen viszonylag minden együtt van, amire a mai turista, egy világutazó vágyik. Csodálatos trópusi tengerpartok és hűvös klímájú hegyvidéki üdülőhelyek, fenséges történelmi városok és nagyvadakban bővelkedő rezervátumok, gazdag kulturális hagyományok és barátságos, vendégszerető lakosság: egy eszményi turistaparadicsom. Nos, ide látogattunk el 1996. októberében. Tartsanak velünk egy érdekes, szép, rövidke utazásra!

A hölgykoszorú közepén jól érzem magam. A 11 tagú magyar csapat főként nőkből állt. Igaz, hogy egész esztendőben meleg van, de május és október között, a monszun időszak alatt naponta többször is özönvízszerű felhőszakadások zúdulnak az égből. Bizony nem egyszer előfordult (október lévén), hogy mi is percek alatt bőrig áztunk a szakadó esőben. És egyik percről a másikra.
Igaz, hogy augusztus és október között már kevesebb a csapadék, de erős szél veri fel a tenger hullámait. Novembertől a legkedvezőbb a tengeri fürdőzés - mondja vezetőnk. Jelenleg a tamil harcok miatt lényegesen kevesebb a vendég a szokottnál. Nagyon kellemes az idő, késő estig vidáman csevegett a társaság a szálló előtt vacsorára várva.

Kapott leveleket

A példaértékű

(Ha ráklikkel a képre, a levél szövege olvashatóvá lesz.)

Perzsia tartalomjegyzék

Irány Irán! - Perzsiában jártunk
Útmutató a könnyebb eligazodáshoz

I. Érkezés
II/1 a,b Teherán - Archeológiai Múzeum
II/2 a,b Üvegmúzeum
II/3 a,b A sah palotája
III/1 Shiráz
III/2 Aberkooh és Narin vára
III/3 a,b,c Jazd - A tűz temploma
IV/1 A városban...
IV/2 Széltornyok
IV/3 A Dolat-abad kert
V/1 Karavánszerájok
V/2 Kézműves kisiparosok
VI Iszfahán
VI/1 a,b Az Imám tér
VI/2 Egy kis shopping
VI/3 Abbas Sah palotája
VI/4 Városjárás
VII Hidak, határőrök, mecsetek
VIII A gazdagok, Khomeini Mauzóleum, búcsúzás

Perzsia VIII

Perzsiában jártunk (VIII)

A gazdagok, Khomeini Mauzóleum - Bélyegek - Búcsúzás

Sok a szegény ember, pedig gazdag az ország - mindenekelőtt a rengeteg olajból. Látogatást teszünk egy bűngazdag perzsa honpolgár házában, aki ugyancsak az olajból lett ilyen jómódú. Palotájának udvarán fürdőmedence, szökőkút, nap mint nap gondosan öntözött virágágyások kellemesen bódító illatot árasztó rózsabokrokkal. Az épületben sok-sok fényűzően berendezett szoba, alul istálló a lovaknak, amely ma garázs a legújabb típusú luxusautóknak. Hát ilyen körülmények között él ma Iránban egy olajmágnás.

És íme egy gazdag perzsa házaspár a múlt századból. A képeket látva bizonyára felvetődik a kérdés - mivelhogy újabb és újabb híreket olvasunk az országról -, hogy valójában mi is a helyzet manapság Iránban, ebben a 75 millió lakost számláló gazdag muszlim országban?
Irán rendelkezik a világ második legjelentősebb olaj- és gázkészletével. A jelenlegi kiaknázás méretei azonban messze elmaradnak a lehetőségeitől, a Khomeini előtti termelési szintektől. Olaj- és gázberendezései elavultak.

Iráni utunk véget ért. Még utolsó este - elég későn - ellátogatunk a Khomeini Mauzóleumhoz. Itt nyugszik a névadó és a fia valamint a felesége. A hatalmas négytornyú épületben tilos fényképezni, minden fotocikkünket és cipőinket is elveszik a portánál. De akkor honnan van nekem ez a kép?
A főpap feleségének sírja körül igazhitű asszonyok térdelnek fekete csadorban. Buzgón imádkoznak. Egyik-másik átszellemülten sír is!

A mauzóleum hatalmas. A négy égbeszökő tornya pompásan kivilágított: káprázatos látvány az éjszakában.

Úgy gondolom, hogy mégse ezzel a nagyszerű látvánnyal búcsúzzunk el Irántól, inkább a fejkendő alól is mosolygós istenhozzádot megjelenítő tekintetű szép hölgyekkel, akik - úgy látszik - mégsem ellenségesek az idegenekkel, mint a kormányzatuk...

Az utolsó vacsoránk is jó hangulatban telt...

Még a bélyegek is a nagyúr, a Sah diktatúráját tükrözik. Csaknem valamennyin őt látjuk: kicsiben, nagyban, zöldben, vörösben, sárgában, kékben...

Perzsia VII

Irány Irán! Perzsiában jártunk (VII)
Hidak, határőrök, mecsetek

Ilyen óriási hidat még nem láttam, aminőt a Zagendeh Roadról a folyón át vezettek. A híd felé vesszük az utunkat. Óriási monstrum az emeletes híd. Kellemesen hűvös volt a híd alatti helyiségekben. Sok igazhitű polgár itt hűsölt, heverészett, beszélgettek vagy éppen jót szundítottak. Mások - és itt már hölgyek is voltak - a folyó felé nyitott cellákból gyönyörködtek a tájban. Tehát ez egy híd is meg pihenő kilátó de akár alvó alkalmatosság is.

Amikor egy-egy tartomány határát átléptük, egy ilyen "határőr" lépett fel a kocsinkba ellenőrizni az utasokat. Egyik ilyen alkalommal látta, hogy néhány hölgy fejfedő nélkül tartózkodik az autóbuszban. Miután körülnézett, azonnal le is ugrott a járműről, mert ennek az istentelenségnek nem kívánt szemtanúja sem lenni! Csak akkor nyugodott meg, amikor az iráni vezetőnk tájékoztatta, hogy kizárólag a buszban vannak fejfedő nélkül honleányaink. Külföldiek vagyunk és nem iráni állampolgárok. Ez felmentett bennünket, némiképp magyarázattal szolgált igazhitű ellenőrünknek, aki engedélyt adott a továbbutazásra. Ő teljesítette a kötelességét. Allah akbar!

A mecsetek (nézzék, nem ecsetelem) nagyon díszesek, az ipara (olajipar) azonban elmaradott. Az amerikai bojkott, a nemzetközi szankciók és a külföldi olajvállalatok tartózkodása az új beruházásoktól hátráltatják az új termelő kapacitás fejlesztését. Az iráni atomprogram miatt kialakult konfliktus a fejlett nyugati országok kivonulásához vezetett. Ez az oka, hogy Irán a nyugati cégek helyett a főként kínai és orosz együttműködést helyezi előtérbe.

Perzsia VI/4

Perzsiában jártunk (VI/4)
Városjárás

Menjünk el a Nagybazárba, mely 5 km hosszan húzódik. Több kapuja is van, és számos utca van odabent. Bizony nagyon vigyázni kellett, hogy ne tévedjünk el, mert ha eltévedünk az utcákban és egy másik kapun jutunk ki, mint amelyiken bementünk, egy másik, számunkra ismeretlen városrészben találhatjuk magunkat az óriási városban, ahol ugyan van fegyelem, jó a közbiztonság, de az itt élők angol nyelv ismerete eléggé hiányos! (Inkább csak a fiatalok tanulják.)
A bazár minden utcájában más és más terméket árusítottak. Óriási zsivajjal ajánlgatták portékáikat az árusok. Nem tudnék egyetlen olyan árucikket sem mondani, amit a bazárban nem lehetett volna megtalálni. Elfogadták itt az ő pénzük, a Riál mellett a dollárt vagy az Eurót is. Ottlétünkkor egy Euró 12000 Riált, egy dollár pedig 9500 Riált ért.

Most épül a metró Isfahánban. Az érintett városrészen csak nehézkesen tudtunk átbotorkálni. És íme egy hentesüzlethez érünk. Előtte így kínálták a kecskehúst. Forróság van, a vér miatt legyek milliárdjai lepik el a mustrát - ennyit a higiéniáról. Este éppen kecskehús volt a vacsora: jó volt a kínált portékára visszaemlékezni... Azért jó étvágyat kívántunk egymásnak.

Egy muszlim szent helyre megyünk, a rázkódó mecsethez. Már gyülekeznek a búcsújáróhelyen a hívők. Várják az időt, amikor megremeg, megrázkódik a minaret. Minden egész órában megtörténik ez az éginek tartott jelenség. Mi is megvárjuk persze azt gondolva, hogy bizonyára földi indítéka van, de ezt nem árulják el nekünk, vagy talán maguk az egyszerű hívők sem tudják. Az igazhitű hölgyek áhitattal átitatva tekintenek a rázkódó minaret felé. A vallásukat gyakorlók földi igényeinek a kielégítésére árusok egész sora kínálja a perzsa specialitásnak tekinthető édességeket de legfőként a fagylaltot, ami igazán kelendő ebben a forróságban - mi is éltünk vele, pedig itt pontosan duplája volt az ára mindennek, mint a városban - bizonyára Allah és az ó prófátéja, Mohammed iránti tiszteletből: hiszen szent helyen vagyunk...

Perzsia VI/3

Perzsiában jártunk (VI/3)
Abbas Sah palotája

Tegyünk látogatást Abbas Sah palotáiba! Olyan nagyúr volt a Sah, hogy még a palota előtti szökőkút működése is az ő kedélyéhez lett igazítva: ha jó kedve volt, működött a szökőkút, ha azonban nem működött, ez azt jelentette, hogy nincs jó kedve a nagyúrnak, jobb ha kerülik még az igazhitű alattvalói is. (Ilyenféle rafinált úrhatnámságot még sehol sem láttam.)
Végigjárjuk a termeket. A tükörkazettás tróntermet, a hatalmas freskókkal borított fogadótermet és az előtte húzódó parkot, mely ugyancsak a nagyúr gyönyörűségét szolgálta.
Amíg bent körülnéztünk, felvetődött egy kérdés: szabadság van-e az iráni médiában? Súlyos állami "felülvizsgálat" működik az országban. Sőt az internet és a szabad sajtót jelentő blogok is a cenzúra ellenőrzése és adott esetben a támadása alatt állnak. Már több akadémikus is tiltakozott ez ellen a diktatórikus módszer ellen, mert szerintük visszaveti az ország fejlődését, hiszen az egész világon a sávszélesség bővítését kiemelt prioritásként kezelik. Mindhiába! Itt politikai-vallási diktatúra van, úgy látszik.

Az egykori festmény hűen mutatja, miként is mulatott valaha egy igazhitű perzsa uraság. Amíg gyönyörködnek a képben, folytatom az előbb megkezdett témát. Kína után Iránban cenzúrázzák a legtöbb weboldalt - lehetetlenné téve a letöltéseket. A 30 iráni tévén kívül Los Angeles mellett működik egy független tévé is, amely az irániakat cenzúramentes tájékoztatja a világ eseményeről (persze ez a tévé nem iráni területen van)...

Arról már az előbbiek során is olvashattunk, hogy Perzsia számos háborút vívott szomszédaival, így Indiával is. Az egyik ütközetet úgy sikerült megnyerniök, hogy kiéheztetett patkányok tömegét szabadították rá az elefántokkal támadó ellenségre. A nagy állatok megbokrosodtak ettől, és az ellenség megfutamodott - meséli vezetőnk. A patkányos részletek felettébb érdekeltek volna, de nem kaptunk részletesebb magyarázatot.

Boldog névnapot!

Hogyan született meg a blog kedves leányaim jóvoltából?

Eljött a nap, 2009. augusztus 20. Szent István napja. A névnapom - sajnos már a sokadik. Apám is István volt, akkoriban nagy ünnepség, nagy társaság volt nálunk, cigányzenével ünnepeltünk. Mostanság más világ, más divat, más stílus van, de a családi hagyományt tovább őrizzük.
Összejött tehát a család és ünnepeltünk. Családi hagyomány szerint a névnapomat. Kedves leányaim is meggratuláltak. De a gratuláció nemcsak arra szólt, hogy megértem ezt a szép napot, de annak is, hogy még van erőm, kedvem és akaratom aktívan dolgozni. "Használnak" is: alkalmaz az Újságom, mint a szaklap állatorvosi rovatának szerzőjét, és alkalmaz a Gazdasági Társaság, de bizalommal vannak hozzám és szükség esetén hívnak állataikhoz a gazdák is, akiknél már évtizedek óta én látom el az egészségügyi szolgálatot. Ezek a feladatok nap mint nap egész napos tevékenységet követelnek tőlem, de mindezt örömmel, a sikerélményeket élvezve abszolválom.
Nyugtázták, hogy aktív tevékenységemet ma is eredményesen, tettrekészen és (a körülményekhez képest) egészségben folytatom, noha minden lehetőségem megvolna, hogy a nyugdíjat kihasználva teljes visszavonultságban, nyugtató semmittevésben töltsem napjaim. A kellemes beszélgetés közben kerültek elő a fényképalbumok a sok-sok családi képpel, következésképpen a sok-sok kedves családi emlékkel, történettel. Szó szót követett és folytatásként a fényképes szekrényből előkerültek a régi naplóim - gyerekkorom óta szenvedélyem volt a rendszeres naplóvezetés - és feljegyzéseim, a tömérdek már sárguló (papírú) levél, amit Olvasóimtól kaptam, és megannyi akár több évtizedes dokumentum is, mely a munkámmal, tevékenységemmel, hosszú szolgálatommal kapcsolatban került a házi levéltáramba. Leányaim nagy élvezettel válogattak, szemezgettek a már lassan avíttá váló, de bizony sok érdekes eseményt is rögzítő, a múltat idéző dokumentumok között.
Benne volt a levegőben: szabad-e vajon, hogy mindez kárba vesszen? Szabad-e, hogy mindez a fiókok mélyén várja az enyészetet? Kipattant belőlük a (blo)gondolat!
Vállalkoztak arra, hogy a dokumentum-halmazból kihámozzák, majd közzétegyék mindazt, ami a családi hagyomány, a család története vonatkozásában megőrzendő! Ugyanakkor a leventék háborús áttelepítéséről írott napló a történelem egy szeletkéjét dokumentálja. Néhány epizód ismertetése bepillantást nyújt a több évtizeddel ezelőtti mindennapos állatorvosi munka nehézségeibe és örömeibe - persze már humorral átitatva. És a külföldi képeim, jegyzeteim...
A legszebb névnapi ajándék volt tehát, hogy a lányaim minderről blogot nyitottak (mert igazából nem november 1-jén, de ekkor indult), megmentve ezeket az anyagokat.
Nem hagyhatom el megjegyezni, hogy mindez - bár az utódaim számára fontos családtörténet, de ugyanakkor - egy kis kortörténeti dokumentum is.
És hogy mit jelent számomra? Azt hogy bizony gyakran előveszem és olvasgatom a bejegyzéseket rögzített Naplót, mely visszahozza a régi időket, és nemcsak a történeteket de az ifjúságomat is, olvasása pedig kellemes és kedves nosztalgiázást nyújt.
Végül "bemutatkozom" (ha szükség még bemutatkoznom) egy születésnapi képpel, mely egy hónappal a tavalyi névnapom előtt készült.

A man is as old as he looks, but not older than he seems!

Tisztelt kíváncsi Olvasóm, pontosan annyi idős vagyok, amennyit ez a híres angol közmondás is kifejez. Ugye látod?

Perzsia VI/2

Perzsiában jártunk (VI/2)
Egy kis shopping

Szőnyegvásárba megyünk. Milliónyi szebbnél szebb szőnyeg volt a kínálatban. Előbb persze egy előadást hallottunk arról, hogy a perzsa szőnyeg a világon a legszebb, a legértékesebb és a legjobban keresett fajta. Ez volt a bevezető mézesmadzag. De folytatták a sort: a csomózott szőnyeg csomózásának módja szerint lehet perzsa, vagyis szmirna. A perzsaszőnyegeken 100 mm-re 40-50 csomó van, ugyanolyan csomókkal, de hosszabb bolyhokkal készül az indiai. Így lehet ezeket megkülönböztetni. Ennél többet nem is tudtam megjegyezni az előadásból, de nem is terhelnék vele senkit.

És a tájékoztatás után megindult a szőnyegvásár. A véget nem érő alkudozás: röpködtek a számok Riálban, Dollárban és Euróban, kinek melyik volna kedvezőbb... Több útitársunk esetében is eredménnyel járt a hosszú egyezkedés: meglett az üzlet! A vásárolt szőnyegeket a Cég összecsomagolta, és beküldte a megadott címre a szállodába.

Ezután egy miniatúra üzletbe mentünk be, ahol hihetetlen ügyességgel festettek szebbnél szebb jeleneteket elefántcsontra, főként a perzsa történelemből, az iszlám világból. A mester nem zavartatta magát, amikor figyeltük munka közben. Hihetetlen ügyességgel dolgozott. A falon rengeteg képből lehetett választani, melyekből mi is vásároltunk. Ebben a "műfajban" a perzsák egyedülállóak az egész világon. Például az egyik múzeumban láttunk egy Bibliát, mely mindössze 0,65 gramm súlyú volt! Igen, nem tévedek: 0,65 gramm! És nagyítóval jól olvasható volt a szöveg. El tudják képzelni?

Amíg elnézzük a csadoros hölgyet, hogy miként alkot hasonló ügyességgel egy művet, elmondok egy másik érdekességet. Az előbb említett múzeumban láttunk egy olyan hajszálat, melyre Korán-idézetet írtak. Kizárólag mikroszkóppal lehetett elolvasni. Nem csodálom, ha nem hiszik, ugyanis én sem hittem, amíg oda nem invitáltak, és bele nem néztem a lencsébe! De hogy miként tudták ráírni, máig is meghaladja az elképzeléseimet. Már csak ezért is érdemes volt elmenni megnézni, persze fotózni szigorúan nem lehetett.

Perzsia VI/1b

Perzsiában jártunk (VI/1b)
(Folytatás)

A XVII. században épült az Ali Kapu palota, a tér egyik ékessége: az uralkodó palotája.

A Zeneterem a palotában.

Egész napos barangolás után ideje, hogy visszatérjünk a szállodánkba. Úgy látszik, szívesen fogadnak még az éppen csókolódzó papagájok is a szobánk feljárójánál.
Itt egy kis incidens ért. Több hölgy is olyan fehér muszlim uniformisban volt mint a nejem. Hátulról teljesen egyformának látszottak. Összetévesztve őket tehát egy másik nő után mentem fel az emeletre két hatalmas kofferral, és csak amikor kinyitotta az ajtót, akkor derült ki, hogy nem a feleségem után és nem is a mi szobánkba jöttem. Indulás vissza a két nagy bőrönddel, vissza le a földszintre, ahol viszont nem találtam a hitvesem, mert ő meg engem keresett. Lett is belőle egy kis ribillió. Ezt a mini affért csak azért meséltem el, mert ez a mindent beburkoló muszlim öltözet sokszor megtéveszthetővé tette a honleányainkat.
Tanulság: a muszlim ruha netán "feleségcserére" is alkalmas?

A szálló kertje olyan csodálatos volt, mint az Ezeregyéjszaka meséiben. Tarka virágok, csodálatos, bódító virágillat. Könnyed heverészés. Ilyen pihenő alkalmatosságok, "kerevetek" sorjázták egymást, és várták a nagyszerű környezetben a pihenni vágyó vándort. Otthon nyugágyak szolgálják a pihenést, itt pedig puha szőnyegekkel bélelt, párnás "ketrecekben" lehet sziesztázni.
A hatalmas étkezdében svédasztal szolgálta az egész napos "hajsza" után megéhezett vendégsereget.

Perzsia VI/1a

Perzsiában jártunk (VI/1a)
Iszfahán
Az Imám tér

Iszfahánban vagyunk az Imám téren, mely a világ egyik legnagyobb és legszebb tere. Szemben pedig a világhírű Nagymecset. Talán fél órát is eltöltök itt, mégsem tudok betelni a nagyszerű látvánnyal. Állítólag a moszkvai Vörös tér és a kínai Tienanmen tér után a világ harmadik legnagyobb tere. Az ottaniak azt állítják, hogy még azoknál is nagyobb...
És a nagyszerű háttér, az Imám Mecset ugyancsak a legnagyobbak és legnagyszerűbbek közé tartozik a világon. Feledhetetlen látvány.

Menjünk le a kilátóhelyünkről és sétáljunk el az óriási mohamedán templomhoz! A muszlim világ egyik legnagyobb szent helye: a XVII. században épült az Imám Mecset, csodálatosan szép és hatalmas.

Ha pedig kényelmesen akarsz körülnézni a városban, a tér palotái, bazárai között, készségesen rendelkezésedre áll ez a szépen kiglancozott hintó. A kocsissal semmiféle nyelven nem tudtunk dűlőre jutni. Hát bizony itt még alig van idegenforgalom!

A kisiskolások is eljöttek kirándulni erre a csodálatosan szép muszlim zarándokhelyre. A lányok és a fiúk szigorúan külön csoportban ülnek. Feltűnően fegyelmezettek: egyáltalán nincs a nálunk megszokott gyerekzsivaj! Minden iskolának más és más az egyenruhája. Az idegenek megjelenése nemcsak a gyerekek, de a tanítóik figyelmét is felkeltette.

Perzsia V/2

Perzsiában jártunk (V/2)
Kézműves kisiparosok

Amint már említettük, Jazd a kézművesség központja. Egymást sorjázzák a városban az apró kis boltocskák. Ha belépsz, nem áruval töltött polcokat találsz, hanem odabenn egy vagy két öreg mester tevékenykedkedik. Kisiparosok ők, akik talán még dédapjuktól örökölték ősi mesterségüket. Ezúttal egy teveszőrből szövetet, szőnyeget készítő mester műhelyébe lépünk be.
A mester szorgalmasan dolgozik, és szebbnél szebb szöveteket gyárt. Többen vásárolnak is tőle. Már sajnáljuk, hogy nem vettünk emlékbe. Olcsón adta. Panaszkodik is, hogy naponta alig néhány dollárt tud keresni. De már az őseitől szerzett tudását, megszokott munkáját, mesterségét nem adja fel. Megszokta. Szereti és tudja csinálni, mint apja, nagyapja, dédapja is tette.

Továbbmegyünk és egy másik kis üzletbe kukkantunk be. Itt is egy öreg mester meg a fia dolgozik. A polcokon a perzsa motívumokat megjelenítő köcsögök, csészék, porcelántárgyak kínálják magukat.
Ezúttal a mester készségesen bemutatja az üzletét, műhelyét. Ugyanabban a kis helyiségben korongoz, itt készülnek a szebbnél szebb termékek, de itt is égeti ki azokat. A félkész áru és az eszközei gondosan a falra akasztva vagy a polcokon sorakoznak.
A magyar csapat nagy érdeklődést mutat: gyönyörködve mustráljuk a dekoratív kézimunkákat. És csaknem mindannyian vásárolunk is a mester által szignált, a perzsa figurákat magukon viselő szép emléktárgyakból. Folyik az alku Riálban, Dollárban és Euróban - többnyire eredményesen...