Kína II/3b

KÉPES NAPOK KÍNÁBAN (II/3b)
(Folyt.)

Óriási a kíváncsi tömeg. A 6 méternél is szélesebb építmény szeszélyesen és meredeken kúszik fel a hegyoldalra. Az emelkedés szöge néhol a 45 fokot is eléri.

Besoroltam én is a tömegbe... Igaz, hogy a Nagy Fal önmagában nem tudta megállítani az ellenség támadásait, de mintegy szimbólumává vált az ország erejének! Viszont megakasztotta a támadóit. Mindenekelőtt arra kényszerítette őket, hogy a falon való átjutás érdekében leszálljanak a lóról, így támadásuk lendülete megtörik! Ugyanakkor a gyors visszavonulást is lehetetlenné teszi.

További előnye, hogy a támadó kevesebb zsákmányt tudott magával vinni, mert bizony vissza kellett másznia a falra! De micsoda rettegés lehetett, ami százezreket kényszerített a fantasztikus védelmi erőfeszítésre! Mennyi szenvedést és halálesetet követelt e gigászi kényszermunka!
Az már csak a történelem iróniája, hogy a falak néhány évszázad után már nem védtek semmit: Kína császárai újabb területeket kebeleztek be - túl a kősárkányokon.

Ezen a helyen kaptuk meg a belépőjegyet, és a Diplomát, hogy valóban megjártuk a Világ Csodáját, a Kínai Nagy Falat. Zárszóként még elmondom, hogy a mongol betörést később a Fal védővonala sem tudta feltartóztatni, a mongolok lettek Kína urai, ők adták egyik dinasztiáját. A történelem újra és újra átcsapott a legnagyobb falon is...

Születésnapi üdvözlet

...........................................................................................................................................................

Nagyon boldog születésnapot kívánunk!



Remélem még sok-sok új bejegyzés kopoghat az ujjbegyeink alatt a jóvoltodból...

Kína II/3a

KÉPES NAPOK KÍNÁBAN (II/3a)
A Kínai Nagy Fal

Tegyünk látogatást a világ egyik csodájának számító Kínai Nagy Falhoz, mely 4000 km hosszan húzódik hegyen-völgyön, árkon-bokron keresztül. Huang császár idején 300 ezer ember kényszermunkája forrasztotta össze a korábbi kis államok falainak részhálóit. Állítólag az egyetlen építmény a földön, amit az asztronauták is láthattak a világűrből.

Metsző hideg szél fúj, itt mindig néhány fokkal hűvösebb az idő mint Pekingben. Minden a múltba tűnt már abból a korból, amikor ezt az irdatlan kőépítményt emelték, csak a süvítő, éles, homokos kegyetlen szél olyan, mint egykoron.

Micsoda feladat lehetett ilyen erődítményt építeni az ilyen könyörtelen hegyek között! Kína egyik legszegényebb tája vezet a leghíresebb kínai vidékhez. A völgy teljesen kietlen, kopár, puszta, kő... Alján reménytelen vízmosás, ahol az év legnagyobb részében kis erecske kanyarog csupán, monszun esőzések idején viszont óriási köveket görgető áradat hömpölyög, s elsöpri azokat a kis parcellákat, melyeket a parasztok év közben próbálnak megépíteni maguknak.

A 7 méter magas falon - amely ahol csak lehet a természetes védvonalat is nyújtó hegygerinceket követi - 12 méter magas őrtornyokat emeltek, ahonnan füstjeleket lehetett leadni és egyben jelezte az irányt a főváros felé.

Kína II/2b

KÉPES NAPOK KÍNÁBAN (II/2b)
(Folyt.)

Sajnos én sehogyan sem tudtam az evőpálcával boldogulni, ezért szégyenszemre kénytelen voltam kést meg villát kérni. Persze nem egyedül voltam ezzel a magyar csapatban.

Kicsit várni kellett, mert az étkezés végén hozták a levest, mely szerintük "lemossa a főétkezés ízét".

Bekukkantunk a konyhába. Honleányaink a pekingi kacsa elkészítési módja után érdeklődnek, mert azt találták a legfinomabbnak az fogások közül. A szakács elmondja, hogy a frissen vágott fiatal kacsát vízzel töltik meg, a tűz fölé helyezett állatot a belülről párolgó víz puhítja meg. Az ily módon elkészített sültet a vendég előtt darabolják fel.

Kína II/2a

KÉPES NAPOK KÍNÁBAN (II/2a)
Étkezés

Bemegyünk egy étkezdébe, ahol - amint tájékoztatnak - jellegzetesen kínai menüt fognak felszolgálni. A szokásos evőeszközeink helyett evőpálcikákat fogunk kapni, de ha kell, segít egy kínai porcelánkanál, ha pedig az sem elég, kérésre hoznak kést, villát és kanalat - hazai módon.

Az étkezés hidegtállal kezdődött. Apró szeletekre vágott, fűszerezett hideg húsokat, savanyított zöldségeket, száznapos tojást hoztak, a körítés volt a rizs kenyér helyett. Éhesek voltunk, jó volt a kínálat, mindenki annyit evett, amennyit akart. Többen is jóllaktunk, pedig csak ezután következett a főétel...

...a főétel, amihez kínai sört is kaptunk. Jött a kínai ínyencség, amire annyira vártunk, a híres pekingi kacsa.

Velünk volt Dóri Jóska is, a népdalénekes. A jó hangulatot fokozta, hogy "ropogós" magyar dalokat énekelt, ami még a kínai atyafiaknak is nagyon tetszett. Ők is meg mi is vastapssal honoráltuk a nívós produkciót.

Kína II/1b

KÉPES NAPOK KÍNÁBAN (II/1b)

(A császári palota)

Amint hallottuk, a Mennyei Béke tere nem is volt olyan békességes. Sok mindent látott ez a közterület meg a jellegzetesen szép, nagyszerű sátortetős kínai épületek, ugyanis már annak idején is itt történt a hadifoglyok felvonultatása, a vétkes hivatalnokok nyilvános megpálcázása (nem is rossz ötlet), de olykor a kivégzések is.

Mi is bemenénk a császári palotába. E hatalmas füstölő edény mellett álldogálnak a hosszú sorban a bebocsátásra várakozók, mely edény a vezetőnk szerint aranyozott volt, de az aranyat a "rosszfiúk" lekaparták róla.

Bemegyünk az egyik palotába.

A Földi Nyugalom Palotájában (minden palotának adtak valaminő csodálatos kínai nevet) volt egy szokatlanul kis helyiség, mely fekhelyére semmit nem tettek és a falaktól kezdve minden vörösre volt festve. Itt kellett a császárnak töltenie a nászéjszakát. Az utolsó császár elárulta, hogy mindent annyira fullasztónak érzett, hogy a téteményképessége "lenullázódott". Igaz, hogy a palotában nem volt szabad fényképezni, de stikában azért készítettem néhány fotót.

Kína II/1a

KÉPES NAPOK KÍNÁBAN (II/1a)
Peking

Városlátogatásunk során az első utunk Peking hagyományos központjához, a Mennyei Nyugalom kapujának teréhez, a híres majd utóbb hírhedtté vált Tienanmen térre vezetett. Itt mindig nagy a forgalom, az emberek itt sétálnak, pihennek, találkozgatnak, pletykálkodnak. Ez a világ legtágasabb tere, 40 hektár a területe és nemcsak az ünnepségeket tartják e helyen és a felvonulásokat, de a legnagyobb tömegmegmozdulásokat is.

Itt kiáltották ki 1949-ben a Kínai Népköztársaságot, de itt tiltakoztak 1919-ben a verszáji béke ellen, de itt voltak ugyancsak a legnagyobb megmozdulások a kulturális forradalom mellett - majd ellene is. Utóbb itt zajlott le a vérbefojtott diáktüntetés, amikor tankokkal tiporták agyon a tüntetőket.

A császárvárost valamikor falak vették körül, ahová közember nem léphetett be. Hatalmas bronzoroszlán őrzi a bejáratot. A paloták építését, mely a legnagyobb kínai stílusú építészeti együttes, 1408-ban kezdték építeni, és 14 év alatt el is készült. 9000 helyiség van bennük.

Szintén itt található az Össz-szövetségi Népi Gyűlés épülete. A hatalmas épülettömb valójában a parlament, melynek 1226 küldötte van.

Kína I.

KÉPES NAPOK KÍNÁBAN
Érkezés

1983. május 15-től két hetet töltöttünk Kínában, A hosszú utat Moszkván és Mongólián át repülővel, Ulan Batorból Pekingbe pedig vonaton tettük meg.
Mit kell tudni Kínáról? A világ harmadik legnagyobb országa. Területe több mint 9 és fél millió négyzetkilométer, népessége pedig több mint egy milliárd fő. Ázsiának csaknem a negyedén terül el. Kína a világ egyik legősibb civilizációja, történelme 5000 évre tekint vissza. Számos fontos tudományos és műszaki találmányt Kínában alkalmaztak először.

Bizony fárasztó volt a nagyon hosszú vonatozás Pekingig.
Előrebocsátva az országról még elmondom, hogy a kínai társadalom több mint 3000 éven át ellenállt minden komolyabb változásnak. A kínaiak saját hagyományukat és szokásrendjüket a lehető legjobbnak találták, mígnem az utolsó császáruk lemondatása (1912) nyitotta meg az utat a társadalom gyökeres megváltoztatására, mely végül a kommunista hatalomátvételhez és 1949-ben a népköztársaság kikiáltásához vezetett.

Viszonylag népes "küldöttség" fogadott a pekingi pályaudvaron. Fekete ruhában a pekingi rádió magyar adásának a vezetője látható, aki némi akcentussal bár de jól beszélte szép anyanyelvünket. Bal oldalon áll az idegenvezetőnk, aki több karórát is vásárolt Moszkvában, melyek utóbb megkönnyítették a buddhista templomok meglátogatását. A nejem is beállt a kis társaságba egy fénykép erejéig.

Kapott leveleket

Hans Schweighardt
INSTITUT FÜR TIERERNAHRUNG
der veterinarmedizinischen
Universitat Wien
Linke Bahngasse 11
A-1030 Wien
.....................................................................................

Wien, 10.3.77

Sehr geehrter Herr Doktor,
Dear Sir,
Monsieur et trés honoré collégue,

Für die freundliche Übersendung eines Sonderdruckes der Arbeit:
I should greatly appreciate a reprint of your article:
Je vous serais trés obligé de bien vouloir me faire parvenir un tiré á part de votre travail:

Mass incidence of a disease in foals following feeding of barley straw contaminated with fungi.
Magyar Allatorvosok Lapja (1976) 31 (4) 245-247 (bitte in deutsch od. engl.)

ware ich Ihnen sehr verbunden.
Mit bestem Dank im voraus und kollagialer Hochachtung
Thanking you in anticipation I remain, sincerely yours
En vous remerciant, je vous prie d'agréer l'expression de ma considération distinguée.

Hans Schweighardt

A szakember

Inszeminátorképző tanfolyamokat szerveztem Kaposváron

Kaposváron - mint a Mesterséges Termékenyítő Főállomás vezető szakállatorvosa - 1964 és 1968 között inszeminátorképző tanfolyamokat szerveztem és vezettem.
De mi is az inszeminátor feladata? A Főállomáson levő tenyészbikáktól itt levettük a spermát, a laboratóriumban elbíráltuk, hogy termékenyítésre alkalmas-e egy-egy ejaculatum (az egyszerre levett ondó mennyisége), majd megfelelően higítottuk, hogy minél több tehén termékenyíthető legyen a legjobb és legértékesebb tenyészállatoktól (apaállatoktól), ezután szétosztottuk a hűtőtermoszokba, kijuttattuk a tehenészetekbe. Itt azután az inszeminátorok katéter segítségével bejuttatták a higított spermát a tehén méhébe és az állatot megtermékenyítették. Nos, ez volt az inszeminátor feladata.
A képen a Kaposvári Főállomás inszeminátorait látjuk. (Én az első sor közepén állok - pulóverben.)

Így vettem bikából spermát (mert így kell). Arról már egy előbbi bejegyzésemben írtam, hogy a kevert sperma alkalmazásával - tehát amikor a bika spermáját kos ondójával kevertem - miként sikerült a termékenyítési eredményeket növelnem. A kísérlet gyakorlati eredményéről (mármint hogy mennyivel több tehén lett vemhes) valamint a módszerről a Magyar Állatorvosok Lapja 1968. évi júniusi számában olvasható részletes beszámoló és értékelés.

Ugyancsak részt vettem, mint állatorvos szakértő, Somogy megyében az állam által felvásárolandó tenyészbikákat elbíráló bizottságában.
Nem hagyhatom ki elmondani, hogy nagy kitüntetés ért 1968-ban, amikor meghívást kaptam Budapestre a Tudományos Akadémiára a szaporodásbiológiai szekció ülésére, hogy a tehenek ellési forgójának megrövidítéséről végzett eredményes kísérleteimről beszámoljak. (Megjelent róla ismertetés a Magyar Mezőgazdaság c. hetilap 1967. évi 5. szám 18. oldalán, és értékelés a Magyar Állatorvosok Lapja 1967. évi 2. sz. 87. oldalán.)
Bizonyára felvetődik a kérdés (és vetődjön fel!), hogy mi is az az ellési forgó. Nagyon röviden összefoglalom. Az állattenyésztés legfontosabb célkitűzései között szerepel a borjúlétszám és a tejhozam növelése, melynek fontos feltétele a fogamzási százalék emelése és a két borjazás közötti idő rövidítése. Mindez rendkívül fontos a szarvasmarhatartás jövedelmezősége szempontjából. Ezeket a célokat szolgálták a kísérleteim, melyek szignifikáns eredményei, számszerű értékelése az előbb említett szaklapokban, az említett helyeken pontosan olvashatók.