A MACSKANÁTHA
A levél Pápáról érkezett: „Tisztelt Doktor Úr! Négy macskánk van, melyek nemcsak kedvenceink, de értékes állatok is, mert nagyon jó szolgálatot tesznek azzal, hogy szinte teljesen mentesítették a környezetünket az egerektől és a patkányoktól.
Sajnos a három fiatalabb állat súlyosan megbetegedett, nagyon náthás lett, étvágytalanok és a máskor nagyon élénk, játékos állatok bágyadtak lettek, gennyes orrfolyásuk jelentkezett, köhögtek, prüszköltek. Az állatorvos macskanáthát állapított meg.
Négy kérdésre szeretném, ha választ adna: 1. Mi okozza a betegséget? 2. Hogyan lehetne megelőzni? 3. Mi a teendő a beteg állattal? 4. Megkaphatja-e az ember is, főként, mert a családban gyerekek is vannak?...”
Valóban az őszi idő beálltával magam is gyakrabban találkozom a betegséggel, kérdése aktuális, és bizonyára közérdeklődésre tarthat számot, ezért Lapunk hasábjain válaszolok azokra.
TÖBBFÉLE ELŐIDÉZŐ OKA IS LEHET
A macskanátha megjelölése valójában egy gyűjtőfogalom, mely a bántalom tüneteire, klinikai megjelenésre utal, de többféle vírus (herpesz-, calici- és retrovírusok), valamint mikoplazmák, chlamydiák stb. is előidézheti.
Mindazonáltal a bántalom súlyos lefolyású formáját elsősorban vírusok okozzák vagy indítják meg, melyek a légutak és a szájüreg nyálkahártyájának gyulladásos elváltozásait idézik elő. De a betegség lefolyásában gyakran jelentős szerepet játszanak a bakteriumok okozta másodlagos fertőzések is.
A MACSKA FERTŐZŐ RHINOTRACHEITISE
A herpeszvírus okozta bántalom a macskák egyik leggyakoribb fertőző betegsége, mely 3-6 napos lappangás után általános lázas tünetekkel, és a felső légutak gyulladásával jár. Rendkívül ragadós bántalom, mely világszerte előfordul.
A vírus a herpesviridae család Alphaherpesvirinae alcsalád tagja. Fajspecifikus, ami azt jelenti, hogy eddigi ismereteink szerint csak a házimacskát betegíti meg, egyébként emberre és más háziállatfajra ártalmatlan.
A beteg macskák a vírust orrváladékukkal ürítik, és a fertőzés mindenekelőtt közvetlen érintkezéssel aerogen (=belégzés) úton terjed. Az egy légtérben tartott macskák főként hideg, nagy relatív páratartalmú helyiségben gyorsan fertőződnek. A bántalom főleg télen és kedvezőtlen tartási körülmények között válik súlyossá.
A vemhes macskákban a vírus a magzatokba is átjut és vetélést okozhat. Tudni kell, hogy a betegség kiállása nem jár tartós védettség kialakulásával, de az átvészelt macskák többsége hosszú ideig vírushordozó marad, mert a kórokozó főleg a torok és nyirok-képletekben perzisztál („állandósul”).
TÜNETEK
A beteg állat étvágytalan, lázas és bágyadt. A vírusos bántalomra jellemző a betegség kezdetén jelentkező vízszerű orrfolyás, mely utóbb a bakteriumos szövődmény jeleként nyálkás, gennyes jellegűvé válhat. Az állatok nyálzanak, könnyeznek, tüsszögnek, köhögnek.
A váladék összetapasztja a szemhéjakat, elzárja az orrnyílásokat, és mivelhogy az állat nem tudja kifújni az orrát, mint az ember, súlyos légzési nehézségek jelentkeznek, a betegek nehezen szuszogva lélegeznek.
A vemhes macskák a vemhesség előrehaladott szakaszában elvetélhetnek vagy gyenge, életképtelen utódokat ellenek.
Többnyire a nedves, hideg időjárásban, kedvezőtlen tartási körülmények között a betegséghez bakteriumok okozta szövődményes tüdőgyulladás társulhat. A károsodott nyálkahártyákon megtelepedő gennykeltő bakteriumok – staphylococcusok, streptococcusok és pneumococcusok – súlyosbítják legtöbbször a vírus okozta elváltozásokat.
A nem megfelelően kezelt macskanátha idült betegséggé alakulhat állandósult orrfolyással, tüsszögéssel stb., mely nagyon nehezen gyógyítható.
CALIVÍRUS OKOZTA NÁTHA
Oktana a hetvenes években tisztázódott, amikor sikerült elkülöníteni az előbbiekben ismertetett másik náthát okozó bántalomtól, a macska fertőző rhinotracheitisétől. A calivírus okozta náthás bántalom valójában a macskák heveny lefolyású, nagy ragályozó képességű betegsége, mely a náthás tüneteken kívül a szájnyálkahártya gyulladásával és kifekélyesedésével jár.
A KÓROKOZÓ
A betegséget a Calicivírus okozza, mely hővel szemben ellenálló a 30 perces 56°C-os hőkezelést is túléli. Vírustartalmú állati termékekben, ragályfogó tárgyakon hosszú ideig fertőzőképes marad. Fertőtlenítésre a kórtartalmú szerek, a formalin és a jodofórok alkalmazhatók.
A beteg állatok főként a nyálukkal és az orrváladékukkal, a kitüsszögött permettel ürítik a vírust. A macskák közvetlen érintkezéssel illetve nyál útján, a légutakon vagy szájon át fertőződnek. A fertőzést követő egy-két napos lappangási idő után megjelennek a bántalom klinikai tünetei.
TÜNETEK
A betegségre jellemző a kétfázisú lázgörbe. Az első alkalommal jellemző klinikai tünetek nem észlelhetők, mindössze az állatok étvágytalanok, bágyadtak. A betegek belső hőmérséklete 40-40,5°C-ra emelkedik.
Majd újabb egy-két nap elteltével a második lázas időszak alatt a macskák nyelési nehézségek miatt nem tudnak enni és inni. A száj és a torok nyálkahártyája gyulladásos, a nyálkahártyában előbb hólyagok, majd felrepedésükből kimaródások, fekélyek keletkeznek.
A légúti tünetek hasonlóak a rhinotracheitis során leírtakhoz. A betegek nyálzanak, könnyeznek, tüsszögnek, orrfolyásuk van. Miután a nyelés fájdalmas, a betegek nem isznak, exsiccosis (kiszáradás) alakulhat ki.
A betegeknek az antibiotikumok mellett pépes táplálékot kell adni és gondoskodni kell a folyadékpótlásról.
A NÁTHÁS MACSKA ÁPOLÁSA-ORVOSLÁSA
1. A bakteriumos szövődmények megelőzésére antibiotikumot kell adni.
2. A betegeket száraz, meleg helyen kell elhelyezni. Jó szolgálatot tesz egy meleg takaró vagy akár egy hőpalack is.
3. A betegeket ízletes, könnyen emészthető eleséggel kell táplálni. Táplálására ajánlják a nem túl sűrű zabnyáklevest, melyet leveskockával lehet ízesíteni. Ugyancsak tápláló a tyúkhúsleves is, amit esetleg tojással tudunk dúsítani.
A folyékony táplálékot tű nélküli fecskendővel, kortyonként kell a macska szájába fecskendezni. Természetesen addig kell a beteget ilyen módon táplálni, amíg nem tudja önmaga is elfogyasztani az elé tett ételt.
4. Nagyon fontos, hogy a macskanáthában szenvedő beteg orrnyílásai szabadon legyenek. A beszáradt váladékot lehetőleg kamillateával átitatott vattával óvatosan kell eltávolítani. Ugyanilyen módon kell letisztítani a szemhéjra tapadt váladékot is.
5. Többen is ajánlják a betegek inhaláltatását. Az inhalálás szabaddá teszi az orrjáratokat és megkönnyíti az állat számára a lélegzést. De hogyan lehet ezt végrehajtani? Úgy, hogy a szállítókosárba helyezzük az állatot, a kosár ajtaja elé pedig egy tálba gőzölgő kamillateát teszünk. Ezután egy törülköző segítségével a gőzöket a kosárba vezetjük.
Arra ügyelni kell, hogy a művelet közben ne ijedjen meg a macska, nehogy pánikba essen, minekutána ez egy szokatlan tevékenység. Ezért fontos, hogy inhalálás közben nyugtató hangon beszéljünk hozzá. Inhalálásra csak kamillateát használjunk!
6. Az infralámpás besugárzás naponta kétszer alkalmazva ugyancsak kedvezően hat a beteg állapotára.
7. A kiszáradás megelőzésére nagyon fontos az állatok folyadékfelvétele, amit szükség esetén akár parenterálisan (injekciós) is biztosítani kell.
A BÁNTALOM MEGELŐZÉSE
Vakcinázással történhet. Többféle vakcina is forgalomban van, olyanok is kaphatók, melyek több komponensűek és egyúttal a fertőző gyomor-bélgyulladás vagy akár a veszettség ellen is védenek. A vakcinázás állatorvosi feladat.
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából 2008. decemberében a Kistermelők Lapjában)
