ELSŐSEGÉLY AZ ÁLLATORVOS ÉRKEZÉSÉIG
Nem egyszer keresik fel aggódva a gazdák az állatorvost azzal a panasszal, hogy a kutya vagy a macska evett, vagy éppenséggel megette a kihelyezett patkánymérget. Bizony többször is előfordult, hogy a sertés fogyasztotta el a sertésól padlásának gerendájáról az ólba beesett (!) patkányirtószert, vagy látta a gazda, amint a sertések megfogták és elfogyasztották a méregtől már ellustult patkányt. Sőt, olyan esettel is találkoztam, hogy valaki a kerítésen át dobott be dobozostól patkánymérget a kutyának. Felvetődik a kérdés, hogy ilyenkor mi a teendő?
Mindenekelőtt a mérget úgy kell kihelyezni - a baj megelőzésére -, hogy a hasznos háziállataink ne juthassanak hozzá. Amennyiben hozzájutott és fogyasztott a méregből, és még kellő időben észleljük a bajt, azonnal elsősegélyben kell részesíteni a mérgezett állatot. Amennyiben nem nagy mennyiségben felvett szerrel történt a mérgezés, ez esetleg egymagában is elhárítja a bajt, bár súlyos esetben, főként a mérgezés tüneteinek a megjelenésekor azonban nagyon sürgősen állatorvosi beavatkozásra van szükség.
A PATKÁNY NAGYON KÁRTÉKONY
1. A gazdasági kártételét tekintve mindenekelőtt a takarmányveszteséget kell megemlíteni. Hazai vizsgálatok szerint egy patkány napi takarmányfogyasztása 36 és 62 g között ingadozik, ami azt jelenti, hogy egy esztendő alatt egyetlen patkány akár 16,5-20,0 kg takarmányt vesz fel.
2. Ugyancsak nagyon jelentős a patkányok fertőző- és parazitás betegségeket terjesztő szerepe, mely potenciális járványveszélyt tart fenn. Hogy csak néhányat említsek a szalmonellózis, leptospirózis, liszteriózis, sertéspestis, száj- és körömfájás stb. egyetlen halom ürülék akár 230.000 szalmonella baktériumot is tartalmazhat.
3. Súlyos kárt okoznak a takarmányok szennyezésével, zsákok, göngyölegek, különféle anyagok összerágásával.
4. A patkányok tönkreteszik a berendezéseket és az épületeket. Megrágják a vezetékeket, a szigetelést, a faszerkezeteket. Az elektromos vezetékek károsítása révén tüzet okozhatnak. Búvóhelyek, járatok készítésével, furkálásaikkal rongálják az építményeket.
5. Káros tevékenységük közé sorolható az állatok zaklatása, riogatása is. Nem egyszer előfordult, hogy a megriasztott csirkék egymás hegyén-hátán menekültek egy sarokba, ahol aztán összetaposva egymást a kis állatok jelentős része megfulladt. Csökken a súlygyarapodás, a tojás és a tejtermelés.
6. Egyes kisebb állatok, naposcsibék, galambok, újszülött nyulak elpusztításával ugyancsak tetemes kárt okozhatnak.
7. A patkányok sebet ejtenek a háziállatainkon, megrágják a malacok fülét, farkát stb.
8. Orvosi közlésekből ismerünk olyan eseteket, amikor az ágyban fekvő kisgyermeket marta meg a patkány.
Megjegyzem, hogy a helyzetet súlyosbítja a patkányok szinte hihetetlenül nagy szaporasága. A vemhesség ideje rövid, mindössze 23 nap, és egy-egy alkalommal a nőstény 7-8 újszülöttet hoz világra, és évente 3-6 alkalommal fial. Az újszülöttek csupaszok, és 12-14 nap múlva nyílik ki a szemük. Ha ebben az időszakban sikerül az anyát elpusztítani, a kispatkányok is kimúlnak.
A patkány nem csak mostanság okoz súlyos gondot, de nagymérvű elterjedtségével, megdöbbentő mérvű kártételével, és az ellenük való lehetséges védekezéssel igen széleskörű irodalom foglalkozott már a XIX. század Európájában is. Elterjedésüket minden országban „sorscsapásnak” tekintették.
Jól példázza az elmondottakat, hogy egykori tudósítások az 1800-as években több, mint egymilliárdra tették Párizsban a patkányok számát. Franciaországban, Németországban és Dániában jutalmat fizettek az elpusztított patkányok farkának a beszolgáltatása után.
A PATKÁNYIRTÁS MÓDSZEREI
A múlt században kiterjedten alkalmazták azt a nem éppen humánus módszert, hogy oltatlan mész és maláta keverékét szórták a patkányok elé, mely elfogyasztása nagy szomjúsággal járt, a patkányok teleitták magukat vízzel, majd elpusztultak. A biológiai eszközök ( kutya, macska, vadászgörény ) alkalmazása sem hozott megfelelő eredményt, de egyéb méreganyagok ( tengerihagyma, natrium-fluoracetat stb. ) használata sem. A ma használatos kumarin-származékok jóízűek, humánosak és biztos hatásúak, és a mérgezett állatok vérfogyottságban néhány nap alatt elhullanak. Leggyakrabban alkalmazott rágcsálóirtószer a Racumin, mely szabadon vásárolható készítmény.
A RACUMIN HATÁSMECHANIZMUSA
A racumint, mely a zabpehely és a kukoricapehely mellett cukrot, tejport és ízesítő anyagokat is tartalmaz, a patkányok nagyon kedvelik, és minden más táplálékkal szemben előnyben részesítik. Hatóanyaga a kumatetralil, mely többszöri fogyasztásra ható véralvadásgátló, négy-ötszöri fogyasztása után a patkányok általában vérfogyottságban elpusztulnak. A patkányok igen kedvelik, és egyszeri felvétele után mindaddig visszajárnak a fogyasztására, amíg 3-5 nap után el nem hullanak.
A hatóanyag mérgező hatása azon alapszik, hogy kiszorítja a K-vitamint a patkány anyagcseréjéből, és ezáltal gátolja a máj protrombin és prokonvertin termelését. Ennek következtében folyamatosan romlik a vér alvadó készsége, az apró - olykor mikroszkópikus - vérfalsérülésen keresztül lassú belső elvérzés következik be. Megjegyzem, hogy nem csak a Racumin, de más véralvadásgátló hatóanyagokat tartalmazó patkányirtószerek ( Ratex, Protect stb. ) mérgező hatása is ezen az elven alapul.
A HÁZIÁLLATOK MÉRGEZÉSE
A háziállatok a méreganyag egyszeri felvétele esetén viszonylag nagyobb mennyiséget is elviselnek, sertésen, macskán és kutyán azonban, főként többszöri ismételt Racumin-felvétel során - elsősorban, ha a csalétket nem az előírásnak megfelelően helyezték el - előfordul a dikumarol mérgezés.
A mérgezés azonban bekövetkezhet akkor is, ha a kutya, macska vagy a sertés a lassan mozgó patkányt vagy egeret megfogja és megeszi. Például egy közepes súlyú sertés napi 5-6 mérgezett patkány elfogyasztásával 3-4 nap alatt annyi mérget vesz fel, hogy maga is elpusztulhat vérzéses diathesisben. A vemhes és szopós állatok különösen érzékenyek a méreganyaggal szemben.
MILYEN TÜNETEK MUTATKOZNAK?
A mérgezett állatokon nagyfokú vérszegénység látható, a bőr sápadt, a nyálkahártyák porcellán-fehérek. A különböző testnyílásokból ( orr, száj, hüvely, végbél ) és külső sérülésekből vér szivároghat.
Gyakori az orrvérzés, ínyvérzés. A mellüreg bevérzésére a nehezített, szivattyúzó légzés utal. Az agyban, agyburokban kialakuló vérzések görcsöket okozhatnak. Gyakori a véres vizeletürítés, az elégtelen májfunkció sárgasággal jár. A vemhes állatok elvetélhetnek, amit méhvérzés követ.
GYÓGYKEZELÉS
Ha a méreg felvételét kellő időben észleljük, a sertést, kutyát vagy macskát meghánytatjuk. Mindhárom állatfaj meghánytatható 1-2%-os rézszulfát szájon át történő adásával. A szert kanalanként adagoljuk a hányási reflex kiváltódásáig. Ha 1%-os oldatot használunk, a szükséges oldat mennyisége testsúly-kilogrammonként 2 milliliter.
Ugyancsak adunk orvosi szenet ( Carbovet pulvis ) a méreg megkötésére, majd az adszorbeálódott toxikus anyagot sós hashajtókkal ( magnézium-szulfát, nátrium-szulfát, Károly só) távolítsuk el.
Súlyosabb esetekben mielőbb igénybe kell venni az állatorvos segítségét, aki vérátömlesztést és K1-vitamin injekciót ( Konakion ), esetleg kalcium- és C-vitamin injekciót is ad.
MEGELŐZÉS
A patkányirtószert 10-15 dkg-os halmocskákban oly módon kell elhelyezni, hogy a hasznos háziállatok ne férjenek hozzá.
Vagy olyan etetőládába helyezzük, mely 50x40 cm alapterületű, 23 cm magas, és egymással szemben 6x6 cm-es nyílásai vannak.
A mérget 40 cm hosszú és 10 cm átmérőjű etetőcsőben helyezzük el.
Racumin-Pép néven a közelmúltban megjelent egy olyan készítmény, mely a patkányra hatásos, hasznos állatainkra azonban annyira kevésbé mérgező, hogy a 10 kg súlyú kutyát csak 1 kg, egy 50 kg-os sertésnek pedig 2,5 kg-ot kell elfogyasztani az elhulláshoz. 10 g-os zacskóban kerül forgalomba.
(
A cikk megjelent dr. Radnai István tollából 2004. márciusában a Kistermelők Lapjában.)