ÚJABB VESZÉLY! ÁLLATOT ÉS EMBERT TÁMAD A DIROFILARIOSIS
Egyre gyakrabban kerül megállapításra hazánkban is két fonálféreg által okozott és szúnyogok által terjesztett bántalom, melyek nemcsak a kutyák és olykor a macskák súlyos megbetegedését okozzák, de az embert is megtámadják.
Az egyik parazita (=élősködő, mely másik élőlényen vagy élőlényben, annak kárára élősködik) a bőr dirofilariosisa nevű betegséget okozza, mely egyre gyakrabban kerül megállapításra hazánkban. A másik pedig ugyancsak szúnyogok által terjesztett fonálféreg-betegség a szívférgesség, mely Európában főként a mediterrán országokban honos, de mintegy két évtizeddel ezelőtt már hazánkban is megállapításra került, és hazai elterjedésére ugyancsak bármikor számítani lehet.
A BŐR-DIROFILARIOSIS
A szúnyogok által terjesztett zoonózist (=állatokról az emberre terjedő betegségek gyűjtőneve) egy aránylag hosszú, vékony, fehéres színű fonálféregfaj, a DIROFILARIA REPENS okozza, mely kutyában és macskában szubkután (bőr alatt) élősködik.
A hím féreg 5-7cm hosszú és fél mm körüli vastagságú, a nőstény pedig akár 10-17cm hosszúságúra is megnő.
A fonálférgek a kutyában és macskában hosszú ideig, akár 8 évig is életben maradhatnak, és a környezetük számára további fertőzési forrásul szolgálnak.
ELTERJEDTSÉGE
A kutyák és macskák bőr-dirofilariosisa Európa déli területein és a volt Szovjetunió területén gyakori, de már évekkel ezelőtt megállapításra került Magyarországon is.
A D. repens hazai kutyákban és macskákban való elterjedtségének felmérésére 2005-ben az Állatorvosi Egyetem Parazitológiai Tanszéke szűrővizsgálatokat végzett. Ennek során úgy találták, hogy a Tisza és mellékfolyói mentén vizsgált állatok 22%-a volt fertőzött, így ezen a területen élő emberek is jobban veszélyeztetettek, különösen a nyári szúnyogszezonban. De nagyfokú volt a fertőzöttség a Duna mentén, így Budapesten is. Egy másik vizsgálat során Széll és munkatársai az általuk vizsgált Tolna megyei régióban a megvizsgált 101 vérmintából 9 esetben találtak mikrofiláriákat (=féreglárvát).
Ami a hazai emberi fertőzöttséget illeti, már 1968-ból olvashattuk olyan eset leírását, mely során a szemben, scleritises granuloma (ínhártyagyulladás) tartalmából mutatták ki a fonálférgeket.
Nemcsak a külföldi közlemények, hanem a hazai esetek szaporodása is arra utal, hogy emberekben egyre gyakrabban fordul elő állatokból származó fonálféreg. Elgondolkoztató, hogy olyan emberi előfordulásokról is hallani beszámolókat, ahol a féreggazda sohasem járt külföldön!
HOGYAN TÖRTÉNIK A FERTŐZŐDÉS?
Előre kell bocsátani, hogy a D. repens az eddig ismert számos féregfajjal szemben nem petéket rak le, hanem vivipara, tehát elevenszülő. A fertőzött gazdában élősködő kifejlett nőstény féreg 325-375 mikrométer nagyságú, első stádiumú féreglárvákat, ún. mikrofiláriákat rak le, melyek a nyirokkeringésbe és a perifériás vérbe kerülnek, és ott úszkálnak.
A mikrofiláriák vérbe történő ürítése hónapokig, de akár 3 évig is tarthat. Egy nőstény féreg akár 5000 mikrofiláriát is lerakhat.
Megfigyelték, hogy a mikrofilarémia éjszakai periódust mutat, ugyani 22-3 óra között a legtöbb mikrofilária a vérben, és a legkevesebb 11 és 14 óra között.
A köztigazda (legtöbbször a szúnyog) a fertőzött állatból történő vérszíváskor felveszi a mikrofiláriákat, és benne rövid idő alatt, akár néhány hét alatt kifejlődik a fertőzőképes lárva, mely egy újabb vérszívás során a szájszervein keresztül bekerül egy új gazdába.
A bőr alatti szövetekben és az izomközti résekben a férgek szabadon vándorolnak és tartózkodási helyükön granuloma (=gócos gyulladás, sarjadzása révén keletkezett növedék) esetleg tályog keletkezik.
A fertőződés tehát úgy történik, hogy a szúnyog a fertőzött kutya, macska vagy vadon élő állat vérszívását követően fertőzi az egészséges állatot és az embert. A fertőződés transplacentárisan (=az anya placentáján át a magzatba) is lehetséges.
A szervezetbe bejuttatott lárva a bőr alatti kötőszövetben kifejlett féreggé érik, és a nőstény mikrofiláriákat rak le a vérbe.
TÜNETEK
Fertőzött állatokban leggyakrabban a bőr alatti kötőszövetben nem fájdalmas, tömött tapintatú csomók keletkeznek, melyekben a kifejlett féreg körül gyakran eosinophil sejtes gyulladás figyelhető meg.
A D. repens fertőzöttség a kutyában és macskában gyakorta okoz korpázással, viszketéssel, kipirulással alopeciával (=szőrtelenség) járó bőrgyulladást.
AZ EMBER FERTŐZŐDÉSE
A fertőzött állatokból vért szívott szúnyog a vérszívás útján megfertőzheti az embert is. Az elmúlt években több százra tehető a dél-európai országokban az emberi fertőződések száma.
Az emberben a fertőzöttségnek a leggyakoribb megjelenési formája a bőr alatti vagy nyálkahártya alatti csomócskák megjelenése, melyek gyakorisága a fejen mintegy 45%.
Ugyancsak keletkezhetnek elváltozások, parazitás gócok a szemben vagy a szem környékén is, melyek gyakoriságát 31%-ra teszik.
Ritkábban alakulnak ki csomócskák a mellben, a tüdőben vagy a hasüregben, de előfordulhatnak az alhason, a nemiszervek környékén vagy akár a herevezetékben is. A fonálféreg a különböző nagyságú granulómákba, csomócskákba fészkeli be magát.
Emberben a féreg csak kis távolságokat képes megtenni, így általában az eredeti behatolás (szúnyogcsípés) közelében okoz kisebb-nagyobb daganatszerű elváltozásokat, melyekben a faj egy többnyire éretlen példányát lehet megtalálni. A parazita ugyanis a kifejezett idegentest-reakció miatt általában gyorsan elpusztul.
A klinikai tüneteket a laza szubkután (=bőr alatti) szövetekben elhelyezkedő féreg okozta helyi elváltozások uralják, de mikrofilarémia (vérben keringő mikrofiláriák) az emberben nem fordul elő, ami a diagnózist megnehezíti.
Amíg a test különböző részein kialakuló szubkután (=bőr alatti) dirofilariózis sokáig rejtve maradhat, a periorbitális (=szemgödri hártya), de mindenekelőtt a szubkonjunktivális (=kötőhártya alatti) lokalizációjú elváltozások korán észrevételre kerülnek.
A fájdalom és a gyulladásos tünetek miatt a beteg hamarabb fordul orvoshoz, ugyanis a szubkonjunktivális fertőződés súlyos éles, szinte elviselhetetlen fájdalmat okoz.
A kutyatartás egyre népszerűbbé válása és a kutyák egyre nagyobb elterjedése miatt számolni kell az emberi szem-filariózis egyre gyakoribb előfordulásával Magyarországon is.
A bántalom terjedése szempontjából ugyancsak kedvező a globális felmelegedés, mely a vektorok (szúnyog) elszaporodásának kedvez. A kutyás turizmus, kutyakiállítások, a vendégvadászok és kutyáiknak rendszeres látogatása a behurcolt esetek számát növelheti.
Mivel emberben mikrofilariózis nem alakul ki, a gyógyszeres kezelésnek nincs jelentősége és csak a sebészeti eljárás jöhet szóba.
VÉDEKEZÉS
A bántalom megelőzésének a legbiztosabb módja a szúnyogok vérszívásának a megakadályozása valaminő olyan szerrel, mely a rovarokat távol tartja kedvenc állatainktól vagy elpusztítja azokat.
Lapunk előbbi számaiban számos ilyen szert ajánlottunk (Neo Stomosan lemosásra, Tiguvon rácseppentésre stb.). A legújabb szer, mely 100%-os hatékonyságot ígér a Stronghold rácseppentő oldat, mely alkalmazásáról a későbbiek során részletesebben is szót ejtünk.
Megelőzés céljából a szúnyogszezon alatt havonta egyszer ajánlatos kezelni a rizikófaktoros kutyákat:
1. Horgászok és vadászok kutyáit.
2. Közvetlenül a vízparton élő vagy huzamosabb ideig a vízparton nyaralókat.
3. A szúnyogszezon alatt a dél-keleti országokba utazó állatokat.
A SZÍVFÉRGESSÉG
Okozója ugyancsak egy fonálféreg faj, a DIROFILARIA IMMITIS. Viszonylag igen hosszú féreg, a hím ugyanis 12-18cm hosszúságú és 1mm vastag, a nőstény kissé nagyobb, mert akár a 25-30cm hosszúságot is elérheti.
A kifejlett férgek a jobb szívfélben, az arteria pulmonalisban (=tüdő artéria), az üresvénákban, ritkán más erekben, a szemben vagy a központi idegrendszerben tartózkodnak. A férgek vérplazmával táplálkoznak, élettartamuk 7 év is lehet.
Végleges gazdájuk a kutya, macska, róka és a vadon élő ragadozók. A macskában a szívférgesség ritkább, bennük kevesebb féreg marad meg, és a férgek a kutyákhoz képest rövidebb ideig élnek. Ezért a szívtünetek is enyhébbek, viszont olykor súlyos idegrendszeri tünetek és szövődmények állhatnak elő.
A féreg az embert is megtámadja, és súlyos megbetegedést okozhat.
ELŐFORDULÁSA
A szívférgesség a világ számos olyan országában előfordul (USA, Afrika, Ázsia, Ausztrália, Dél-Európa), ahol a köztigazda szúnyogfélék megfelelő élettérrel bírnak, vagyis bőséges a csapadék és az átlaghőmérséklet viszonylag magas. A szúnyogokban fejlődő D. immitis lárvák a fertőzőképes harmadik stádiumot csak kb. 15°C feletti külső hőmérséklet esetén képesek elérni. Az 1980-as évektől kezdődően és különösen az utóbbi években mind gyakrabban számolnak be a Dirofilaria immitis okozta szívférgesség behurcolásáról a hűvösebb és szárazabb éghajlatú közép- és észak-európai országokba. Európában Olaszországot, és elsősorban a Pó folyó völgyét tekintik a leginkább fertőzöttnek.
Az utóbbi 20 évben ez a parazita már olyan területeken is megtelepedett, ahol korábban nem fordult elő. A hazánkkal közvetlenül vagy közvetve szomszédos országok közül egyes felmérések szerint Szlovéniában és Bulgáriában a kutyákban 2-17%-os a fertőzöttség, míg Romániában ez az arány 65%-os.
A szívféreg magyarországi, helyben keletkezett megállapításáról nincsenek adatok, viszont már 1982-ben nálunk is megállapították a kórt egy az USA-ból fertőzötten importált beagle fajtájú kutyában a kórboncolás során. Azóta is előfordulnak minden évben szórványosan behurcolt klinikai esetek.
A kutyafélékben és macskafélékben – mint végleges gazdákban, ahol kifejletté válik a parazita – a fertőzöttség felismerésének a hiánya is elősegítheti a bántalom újabb helyeken való megjelenését. De amint azt a bőrférgesség esetén már említettük, a betegség terjedéséhez ezúttal is hozzájárulhat a globális felmelegedés, mely kedvez a vektoroknak (pl. szúnyogok), valamint a kutyákkal való utazgatás a különféle országokba a turizmus ugrásszerű növekedése folytán stb.
Amint az előbbiekben olvashattuk, számos más emlősállat és az ember is fertőződhet (zoonózis!) mint alkalmi gazda, de ezúttal a parazita fejlődése nem teljes.
A FERTŐZŐDÉS
A Dirofilaria terjesztője a szúnyog. A köztigazda a fertőzött állatokból szívott vér útján maga is megfertőződik a férgek különböző fertőzési alakjaival, az úgynevezett mikrofiláriákkal. Ezek mérete mindössze 330 mikrométer.
A mikrofiláriák azután a szúnyogban 2-3 hét alatt fertőzőképes lárvákká válnak. A szúnyog pedig egy újabb vérszíváskor másik gazdába (kutya, macska) oltja be a lárvákat.
A mikrofiláriák a gazdaállat testében körülbelül 85-120 nap alatt fejlődnek kifejlett féreggé. Ezután a véráramon keresztül a tüdőartériába vagy a szívbe kerülnek, és ott megtelepedve maguk is szaporodásba fognak, amint azt a D. repens esetében már megismertük.
KLINIKAI TÜNETEK
A vérkeringési rendszerben megtelepedett dirofiláriák kártétele többféle lehet. Ha a szívben tartózkodnak, idült szívbelhártya-gyulladás fejlődhet ki, egyben thrombus(vérrög)képződés és embólis (a keringésbe jutott parazita okozta éreltömülés) lehetőségével is kell számolni. Vérvizelés, hasvízkór, esetleg idegrendszeri rendellenességek lépnek fel. A fertőzött állat néha erősen vakaródzik.
A szívférgesség jelentősége lényegesen nagyobb a kutyában, mint a macskában, mert utóbbiban a fertőzöttség ritkább, bennük kevesebb féreg marad meg és a kutyákhoz képest rövidebb ideig. Ezért a szívtünetek is enyhébbek, viszont olykor súlyos idegrendszeri szövődmények állhatnak elő.
A parazitás fertőzöttség akár a kutya, akár a macska, akár pedig az ember esetében is nehezen észrevehető. Többnyire csak akkor szokták észlelni a férgeket, ha azok tömött csomókban megjelennek a tüdőben vagy a hasüregben. A felismerést nehezíti, hogy nem okoznak fájdalmas tüneteket.
Ráadásul az emberben nem képes továbbszaporodni a parazita, ami zsákutcát jelent a férgek számára, és mikrofiláriák sincsenek a vérben. Ugyanakkor tudni kell, hogy a szervezetbe került fejlődési alakok kifejlődve eljuthatnak a szembe, a mellbe vagy akár a hasüregbe is. A szervezetből csak orvosi segítséggel távolíthatók el.
GYÓGYKEZELÉS
A már fertőzött állatok esetében a szívféreg elleni kezelés célja olyan gyógyszer alkalmazása, amely megakadályozza a szervezetben további kifejlett férgek kialakulását. Erre alkalmas a Stronghold néven forgalomba került készítmény, mely elpusztítja a mikrofiláriákat és megakadályozza kifejlett férgek kialakulását a szervezetben.
De a gyógyszer már szívférgekkel fertőzött állatokban nem hat a kifejlett férgekre. Az állat életét veszélyeztetné (thrombózis, mérgezés is) azoknak a férgeknek az elpusztítása, melyek a tüdőartériában vagy a szívben lokalizálódtak.
MEGELŐZÉS – VÉDEKEZÉS
A legfontosabb feladat a betegség megelőzése, az állatok védelme a fertőződéstől, a kórokozót közvetítő szúnyogok támadásától. Erre jó hatásfokkal alkalmazható a Stronghold spot-on A.U.V. készítmény, mely havonta egyszer alkalmazva 100%-ban megvédi az állatokat a fertőződéstől, sőt elpusztítja a vérbe került mikrofiláriákat is.
A Stronghold alkalmazását a szúnyogok szezonja előtt már egy hónappal kell elkezdeni, és folytatni a szezon után még egy hónapig. Endemiás (fertőzött) területre utazás előtt (nyaralás, kiállítás) a prevenciót (=megelőzés) egy hónappal az utazás előtt meg kell kezdeni.
A készítmény hatóanyaga selamectin. Rendkívül biztonságos, már 6 hetes kortól alkalmazható, vemhes és szoptatós állatok is kezelhetők.
A rácsepegtető oldat alkalmazása úgy történhet, hogy a lapockák között a nyak tövénél a szőrzetet szét kell hajtani, és a szert közvetlenül a bőrre csepegtetni.
A készítmény a kutyák számos belső és külső parazitái elleni kezelésre is alkalmas. A gyógyszer alkalmazásával és beszerezhetőségével kapcsolatban részletes információval szolgál Dr. Tóth Gabriella, tel: 06-30/339-5979.
A dirofilariosis emberre, állatra veszélyes betegség, fokozott gondot kell fordítani a bántalom megelőzésére!
(A cikk megjelent 2006. októberében dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában.)
