Ausztria 1a

KÉPESLAPOK AUSZTRIÁBÓL
Bécsi paloták, várak, templomok

1986. nyarán egy rövid autóbuszos kirándulást tettünk a szomszédainknál, Ausztriában. Valamivel több, mint egyórás utazás után máris feltűnik a kék Duna mentén Bécs. Az operettfolyó elkerüli az osztrák fővárost, attól északra folyik, és csak a külvárosok negyedeit köti össze, míg magában a városban csak a Duna-csatorna húzódik.

Ugye pompás épület és gyönyörű környezet? Bizony Európa egyik legszebb, legremekebben épített kastélyát látjuk, a Belvedere Palotát. A habsburgok tulajdona volt, ők is laktak benne. Itt írták alá 1955-ben az osztrák államszerződést.

Egy még csodálatosabb palota előtt állunk. A Schönbrunn. Építése 1713-ban fejeződött be, és a Verszáji kastélyt utánozza. Itt halt meg az agg császár, Ferenc József, de itt lakott az utolsó Habsburg uralkodó, IV. Károly is. Esti megvilágításban talán még lenyűgözőbb. A bécsi Hofburg mellett az osztrák császárok állandó rezidenciája volt. Nagy parkja különösen vonzóvá tette. Ferenc Józsefnek rossz idő esetére külön fedett sétányt rendeztek be a Pálmaházban.

A bécsi vár a Hofburg, a Habsburgok városi rezidenciája. Egy része ma múzeum. Itt volt a birodalmi kancellária is, és itt döntöttek a 48-as magyar szabadságharc vérbefojtásáról.

Páratlanul szép lipicailovakon mutatják be a világhírű spanyol magasiskola atrakcióit. A lovaglás és lóidomítás legtökéletesebb formáit. A lovak a Karst hegység kemény, mészköves talaján, Lipica faluban nevelkedtek.

Ki hinné, hogy a Graben a XIII. században a külső várárok volt. Ma térszerű, fényes, forgalmas utca. Közepén a 21 méter magas Szentháromság szobor emelkedik, amelyet az 1669-es nagy pestisjárvány gyászos emlékére I. Lipót állíttatott.

Magasan emelkedik a város fölé a Szent István dóm, az előtérben pedig a Szent Péter templom. A Stephansdom nemcsak Ausztria legszebb gótikus építménye, hanem a világ legszebb gótikus templomainak is egyike.

A dóm tornya Bécs jelképe. Kilátóerkélye 96 méter magas, ahonnan fenséges kilátás nyílik az egész városra. Itt van Ausztria legnagyobb harangja: súlya 198 mázsa, 1711-ben török ágyúkból öntötték.

A Mihály templom. Itt, a Hofburg bejáratával szemben található Bécs egyik gyönyörű temploma.

Az impozáns, 92 méter magas tornyú Fogadalmi templomnak magyar vonatkozása is van. Azon a helyen épült, ahol 1853. február 18-án egy díszszemle alkalmával Libényi János csákvári szabólegény merényletet kísérelt meg a császár ellen: megszúrta tőrrel az uralkodó nyakát.

A Szent Károly templom 250 esztendővel ezelőtt épült, a barokk művészet egyik legkiválóbb alkotása. Patinás központi kupolája 72 méter magas, jobbra és balra tőle két 33 méter magas diadaloszlop áll.

A Glasser-féle betegség

SÚLYOS VESZTESÉGET OKOZHAT A GLÄSSER-FÉLE BETEGSÉG

A malacok savóhártya és izületgyulladás kórképében mutatkozó betegsége, mely előbb csak a stressznek kitett fiatal malacokban lépett fel, mára azonban a sertések egyik legjelentősebb bakteriumos bántalmává vált az egész világon (LEMAN, 2006).

A bántalom okozta veszteség abban nyilvánul meg, hogy a sertésállományban, főként az 5-8 hetes (választott) malacok között növekszik az elhullás, romlanak a termelési mutatók és növekszenek a termelési költségek, melyek meghatározzák a sertéstartás eredményességét.

MI OKOZZA?

Ezt a fiatal malacok lázas általános tünetekkel, a savóshártyák, az izületek, sőt esetenként az agyburok heveny savós gyulladásával lezajló, világszerte előforduló betegséget egy rövid pálcika alakú, Gram-negatív bakterium, a HAEMOPHILUS PARASUIS okozza.

A haemophilusok ellenálló-képessége kicsi, csak a velük fertőzött egyedek nyálkahártyáin maradtak tartósan életben. A környezetben beszáradva 24 óra alatt, nyálkás váladékokban pedig néhány nap alatt elpusztulnak. A szokásos fertőtlenítő oldatokkal perceken belül elölhetők.

A bántalmat Glässer betegségnek is nevezzük, mert 1910-ben ő írta le először a betegséget.

A KÓRFEJLŐDÉS

A H. parasuis a sertésállományokban széleskörben előfordul az állatok felső légutainak a nyálkahártyáján. A betegség többnyire a fiatal malacokban hajlamosító hatások, így a megfázás, szállítás, falkásítás stb. után jelentkezik. A fertőzés rendszerint aerogen (belégzés) útján történik.

A H. Parasuis Gram-negatív, a 15 különböző szerotípusa különböző virulenciájú. Különböző a virulencia a szerotípusok között, de még szerotípuson belül is. Csak sertésekben fordul elő (Glässer, 1910).

A kórokozó a légutakban szaporodik el, majd innen szétszóródva eljut a savóshártyákba, az izületekbe és gyakran az agyvelőbe is, ahol savó és fibrin kiválásával járó polyseuritist (savóshártyák), polyarthritist (izületek) és meningitist (agyburokgyulladást) idéz elő.

TÜNETEK

A lappangási idő többnyire 5-7 nap. A betegség rendszerint heveny formában zajlik le. A malacok étvágytalanok, hőmérsékletük 40,5-42°C-ra emelkedik, egyesek nehezítetten lélegeznek, köhögnek.

Az izületeik megduzzadnak, melegek és fájdalmasak, emiatt az állatok sántítanak, tipegve, fájdalmat jelezve és csak nógatásra mozognak.

Az agyburok megbetegedésének jeleként a bőr túlérzékenysége, nyugtalanság, görcsök és nystagmus (szemrezgés) jelentkezhet.

A betegek jelentős része 2-5 nap alatt elhullik. Az enyhébben megbetegedettek meggyógyulhatnak, illetve bennük a betegség idülten zajlik.

MIT LÁTUNK A BONCOLÁSKOR?

A kórbonctani képet a mellhártya, a szívburok, a hashártya, az izületek és az agyburkok, savós fibrines gyulladása jellemzi. A testüregekben gyakran megszaporodott mennyiségű folyadékot találunk, melyben fibrincafatok vannak és ilyenek fedik a mell- és hasüregi szerveket is.

ORVOSLÁS

A betegek gyógyítása bevált a parenterálisan adott antibiotikumok széles skálája (penicillin, tetraciklinek, sztreptomicin, Neomicin, eritromicin, tiamulin, fluorquinolinok stb.) 4-5 napon át.

A betegeket parenterálisan (injekciós formában), az egész falkát pedig ivóvízbe vagy takarmányba kevert antibiotikummal kezelhetjük.

MEGELŐZÉS

A megelőzésben döntő a stresszhatások, főként a megfázás, hosszú szállítás elkerülése illetve csökkentése. Szükség esetén a szállítást megelőzően és azt követően néhány napon át antibiotikumokat tartalmazó takarmányt etethetünk.

A betegség megelőzésére igénybe vehetjük a SUVAXYN M HYO PARASUIS vakcinát, mely 10, 25, 50 és 125 adagos kiszerelésben került forgalomba.

A vakcina aktív immunitást létesít a Mycoplasma hyopneumoniae okozta tüdőelváltozások és a Haemophilus parasuis 4-es és 5-ös szerotípusai által okozott tünetek és elváltozások csökkentésére. Az oltóanyag alkalmazása állatorvosi feladat.

KÓRMEGÁLLAPÍTÁS

Bár a megbetegedés körülményei, a klinikai tünetek és a kórbonctani elváltozások útbaigazítanak, a biztos diagnózis kimondásához bakteriológiai vizsgálatra van szükség.

Van néhány betegség, mely akár hasonló klinikai tünetekben nyilvánulhat meg (Mycoplasmosis, streptococcusok és más gennyesztő bakteriumok okozta izületgyulladások, E. coli /oedemabetegség/, sertésorbánc, Actinobacillus pleuropneumoniae), melyek elkülönítését figyelembe kell venni.

Miután pedig a vakcina egyúttal a sertés Mycoplasma pneumoniája ellen is immunitást ad, röviden ismertetjük ennek a bántalomnak a tüneteit:

A betegség okozója a Mycoplasma hyopneumoniae. A mycoplasmák az emlősállatokban és a madarakban egyaránt előforduló sejtfal nélküli mikróbák, melyek elsősorban a légutak és a tüdő megbetegedését okozzák.

A sertés mycoplasma pneumoniája (tüdőgyulladása) esetén a lappangási idő 10-16 nap. Az állatok átmenetileg lázasak, étvágytalanok, bágyadtak. A legjellemzőbb tünet azonban a száraz köhögés.

A malacok eleinte csak a felriasztás után, később azonban folyamatosan, tartósan köhögnek. A beteg állatok a kielégítő étvágy ellenére is gyengén fejlődnek. A megbetegedési arány magas, az elhullások száma azonban alacsony.

A nehezített légzés, orrfolyás másodlagos bakteriumok által okozta szövődmény miatt kialakuló tüdőgyulladásra utal (VARGA és tsai).

A Glässer-féle betegség megállapítása, a betegség gyógykezelése és megelőzésére teendő intézkedések meghatározása állatorvosi feladat.

Miután azonban a betegség nemcsak nálunk, de világszerte terjedő tendenciát mutat, a tüneteinek a megjelenése során erre a betegségre is gondolni kell, időben gyógykezelni és védekezni, mert a bántalom fellépése nagyon súlyos veszteséget okozhat főként a malacállományban.

 

Kondícióromlás, nehezített légzés

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2010. júliusában.)

Mongólia tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék az UTAZÁS MONGÓLIÁBA című fejezetekhez

I. ULAN BATOR
I/1 Ulan Batorba érkezünk
http://drradnaiistvan.blogspot.hu/2012/08/mongolia-i.html 
I/2 Egy láma kolostor
I/2a) A kapun túli világ
http://drradnaiistvan.blogspot.hu/2012/08/mongolia-i2a.html 
I/2b) A főláma rezidenciáján
http://drradnaiistvan.blogspot.hu/2012/08/mongolia-i2b.html 
I/2c) Bogdo Gegen, a nagy láma
http://drradnaiistvan.blogspot.hu/2012/08/mongolia-i2c.html 
I/3 Városképek 
http://drradnaiistvan.blogspot.hu/2012/08/mongolia-i3_20.html 

II. A MONGOL TÁJ
Úton Belső-Mongólia felé
http://drradnaiistvan.blogspot.hu/2012/08/mongolia-ii.html 

III. ÉLET A JURTÁBAN
Két éjszakát mi is jurtában töltöttünk 
http://drradnaiistvan.blogspot.hu/2012/08/mongolia-iii.html

Mongólia III

UTAZÁS MONGÓLIÁBA

Két éjszakát mi is jurtában töltöttünk 

Jól látszik a jurta-városrész. Sok itt lakó részére felajánlották az összkomfortos lakást a városban. Voltak, akik be is költöztek, majd hamarosan visszatértek sátraikba. Az ulanbatori jurták apró telepei nem nyomortelepek, a lóbőrsátrakba bevezették a villanyt, szól a rádió, sőt én még TV-antennát is láttam egyik-másik jurta felett. Meg kell mondani, hogy a kőépületek legnagyobb ellensége a metsző, néha viharos északi szél. Az ajtókat nemez fedi és a réseket lécek takarják be. Az ablakok itt nem nyithatók ki, csak egy kis tábla mozgatható, és azon áramlik be vajmi kevés levegő.

Két éjszakát mi is jurtában töltöttünk a végtelen mongol pusztán. A sátor közepén egy fadobogón állt a kályha, amelybe jól befűtöttek, mert az éjszaka nagyon hideg volt. A berendezés bútorgyári volt: heverőkön aludtunk. Amikor besötétedett és meggyújtottuk a viharlámpát, nyugodtan sétáltak a nomád hajlékban a szelíd mongóliai patkányok - nem éppen nagy örömünkre!

Egy jurtában két házaspárt szállásoltak el. Ma már iszonyúan restellem, hogy nagyon illetlenül üldögéltem és feküdtem a jurtában, de akkor még nem ismertük az előírásokat, ahogy azt utóbb a mongol atyafiak elmesélték.

Szívesebben laktam volna abban a néhány házban, amit a mongol hatóságok építettek itt a jurtában lakó honpolgáraik részére, de azok ez idő tájt már lakhatatlanok voltak. A berendezésüket, az ajtókat és ablakokat elégették, azzal fűtöttek a padlós szoba közepén. Egy rossz bográcsot itt is hagytak a hajdani lakók, no meg szerteszét dobálva a sok birkacsontot, egy-két juhkoponyát. Az állatorvostanhallgatók bizonyára megörültek volna e nagy halmaz, nagyszerűen macerált csontkollekciónak. Gondolom, hogy a kormányzat egyhamar nem fog e helyütt áldozni ilyen épületekre.

Ismét egy jurtatáborhoz értünk, és ezúttal nagyobb szerencsénk volt, mert meghívást kaptunk egy teára és egy kis beszélgetésre, amiből sok olyan dolgot megtudtunk, amiről a hivatalos kísérőnk nem beszélt. Sajnos egy kis probléma is akadt, mert megkínált teával a (képen látható) mongol háziasszony. Egy jókora darab kínai préselt teából letört egy részt, majd tejben megfőzte, miután egy famozsárban összezúzta. Kevés juhfaggyút tett bele, kissé megsózta és kedvesen megkínált bennünket. A kínok kínját álltam ki, amíg megittam a facsészéből! Azt már előbb olvastam, hogy a teázás szertartás. Ha csak egy percre is megállsz egy sátornál és beinvitálnak, meg kell innod a teát, mert ha enélkül távozol, halálosan megsérted a házigazdát! Az olyan ember pedig, aki nem kínálja meg teával a vendéget, nem is megy emberszámba. A bajt fokozta, hogy a teát megsózták! Még az volt a szerencse (ha volt is ebben valami jó), hogy kortyokban erőszakoltam le ezt a szörnyű nedűt, mert egyébként utána töltötték volna, ne legyen üres az ibrik, a kitöltött italt pedig nem illik otthagyni. Sóvárogva néztem egy kannában fekete teát is, amit vízben főztek, nem juhfaggyút, hanem kevés vajat tettek bele, de hát errefelé azt csak maguk isszák, a vendéget kizárólag fehér teával illik megkínálni. Közben a bográcsban elkészült a feketeleves. Úgy készül, hogy amikor forr a víz, bedobják az üstbe az apróra vágott, jó zsíros juhhús darabokat, majd vadhagyma kerül bele, és ha megfőtt, hozzátesznek metélt tésztát. Jóízűen ettem belőle, ha hiszik, ha nem.

Hogy milyen volt belülről a sátor? Nem mertem fényképezni, mert odabent nem illendő. Megpróbálom leltárszerűen leírni. A sátor közepét egy nagy tűzhely foglalte el. Bent ágyak, ládák, az ágyak előtt székek és egy elfüggönyözött polc. A bejárattal szemben egy nagyobb ládán Buddha-szobrok. Az ágyakon gyapjútakarók és állatbőrök. Mint elmondották, itt is több család él együtt, valamennyien rokonok. Főként juhokat, szarvasmarhákat és kecskéket legeltetnek. A hatalmas, több száz kilométeres határban széjjelszórva vándorolnak ezek a pásztorcsaládok. Vadászterületük egy szumunt alkot - egy-egy mongol megye nagyobb, mint Magyarország. De vajon hogyan küzdötték le az analfabétizmust ilyen körülmények között? Hogyan járnak a gyerekek iskolába? Minden szumun-központban van 7 osztályos, néhol már tízosztályos általános iskola, esetleg középiskola is. Az internátus egy vagy több nagy sátor, és ősztől tavaszig itt laknak a messzebbről jött gyerekek. A közelebbiek naponta járnak otthonról iskolába - természetesen lóháton.

És aki megbetegszik, hogyan jut orvoshoz? Ahogy végignézek a határtalan pusztaságon el sem tudom képzelni, hogyan lehet itt orvost elérni vagy éppenséggel a beteget megtalálni. Ha valaki megbetegszik, halljuk a választ, egy családtag lóra kap és elmegy a járási központba a felcserért, bár már több helyen orvos is van. Ha kórházra van szükség, táviratoznak a megyeszékhelyre mentőautóért, ha még sürgősebb a dolog, rendelkezésre állnak kis repülőgépek, melyek a hatalmas pusztán könnyen leszállnak és elszállítják a beteget. A sátrak és az állatok védelmére robosztus kutyákat tartanak, így főként éjszaka óvatosan kell megközelíteni a települést. Mi történik a halottakkal? A láma vallás szerint feltétlenül szükség van a temetési szertartásnál is a lámák közreműködésére, mert a magasabb szellemek és a halandók közötti lelki közlekedést tisztán és kizárólag csak a lámák útján lehet elérni, és az ő mediációjuk mellőzhetetlen. Amikor meghal valaki, kis halotti sátrat készítenek neki, és három napig senki sem léphet a sátorba. A temetési szertartás előtt megjelennek a meghívottak és az ismerősök - mindenki a legszebb ruhájában. Leülnek valamennyien a halotti sátor elé, és kezdetben mormolva, aztán mind hangosabban felhangzik az ima: "om, om...", megcsörren a láma emberbőr-dobja, és felsikolt az embercsont-furulya. A holttestet a nyergére teszik, és megindul a menet a városok környékén a halálvölgy felé, a temetésre váró kutyák gyülekezőhelyétől néhány 100 méterre. Itt a kíséret megáll, és csak a halottvivő kocsi megy egy fegyveres kísérővel a temetkezési helyig, amit az eddig idehozott halottak fehér csontjai jeleznek. A többi már az ebek dolga. A pusztán elhalálozott esetében a láma dönti el, merre szállítsák a tetemet.

Ha már bejártuk egy részét ennek a sztyeppevilágnak, érdekelt bennünket, hogy milyen vadon élő állatok tanyáznak errefelé. A mi egerünkhoz hasonló, csak világosabb szőrű kisállat az ogoton. Villámgyorsan fut és pillanatok alatt eltűnik a föld alatti fészkében. A tarvag vagy tarbagán egy kiskutya nagyságú állat, a mormota fajtájához tartozik. Igen óvatos élőlény, ha megriasztják, cikkcakk alakban fut a lyukhoz, amit az apró földhányás jelez. Szívesen vadásszák a mongolok, mert a prémje értékes, húsát pedig szeretik. Gyakori errefelé a barnásvöröses, lompos farkú sivatagi róka. Menekülő antilopcsordát pedig magunk is láttunk. Nem ritka a daru, a túzok sőt a fogoly sem. Az elhullott állatokat a dögkeselyűk takarítják el.

A kort nagyon is tiszteletben tartják errefelé! Az idősebbeket guajnak vagy bagsinak szólítják. Az előbbi a mi úr, az utóbbi pedig a mester megszólításnak felel meg. A legmagasabb beosztású vezető is kiteszi a guajt, ha egy idős pásztorral beszél, s ha nagy a korkülönbség, az nyugodtan letegezi őt. Errefelé is előbb a férfiakat kínálják, előbb őket szolgálják ki, és csak ezután következnek a szebbik nem képviselői.  Arra már vigyáztunk, hogy a sátorból kilépve ne érintsük a küszöböt, de csak később éreztünk lelkiismeret-furdalást, hogy vajon a többi szabályt megtartottuk-e. A kés hegyét sohasem szabad a házigazda felé fordítani. A hölgyek csak a sátor jobb, a férfiak a bal oldalán foglalhatnak helyet. Leüléskor, amikor a szőnyegre telepszünk, a talpunk nem látszhat. És így tovább.

Mongólia II

UTAZÁS MONGÓLIÁBA

Úton Belső-Mongólia felé

Nagy izgalommal vártuk a továbbutazást Belső-Mongólia felé, hogy meglátogassunk néhány jurta-települést, megismerjük az állattenyésztők életét.

Az ulanbatori műút nem sokáig tartott, hamarosan csak a hidak meg a villany- és távíró-póznák jelezték, hogy merre is van az út. A hatalmas sztyeppe kísérte autónkat mindkét oldalról és a zöldellő, füves, kissé hullámos, végtelen mező.

Az egyhangú tájból hatalmas, kopár sziklák bukkantak elő. Amikor egy-egy rövid pihenőre kiszálltunk, megcsapott a tavaszi sztyeppe virágainak erős illata. A távolban a dombhajlatok között hol néhány kecske, hol legelésző tevék tűntek elő.

A dombok soha meg nem unható változatossága mellett (ahogy a tájat pásztázzuk) egyre inkább észreveszi az ember, hogy maga a határtalan puszta is percről percre változik - mindez pedig benne ül valami hatalmas, végtelen távlatban, amit a körülmagasló távoli hegyek képesek csak valamelyest lezárni messze, messze...

Először a taxiállomást értük el. Ha csak néhány jurtával is találkoztunk, mindenütt megtalálható volt pár kipányvázott és indulásra bármikor kész, felnyergelt ló. Bár egyik-másik jurta mellett már motorkerékpárt is láttam, mint a modernebb és gyorsabb de semmi esetre sem biztonságosabb közlekedési lehetőség reprezentánsát.

Az első vándorfalu, amit érintettünk mindössze elenyésző számú jurtából és több deszkákból hevenyészve összetákolt, bódészerű épületből állt.  Három család lakott itt, akik több, mint ezer állatot legeltettek, gondoztak. Rokoncsaládok, így jól megférgtek egymás mellett. Amikor a legelő már nem ad elegendő táplálékot az állataiknak, egyszerűen továbbállnak, mindig jobb legelőjű helyre vándorolnak.

A jurtában a családtagok laknak, de tél idején külön helyet szorítanak az újszülött és szopós állatoknak is, vagy éppenséggel egy másik jurtában helyezik el ezeket. Ugyancsak a fából összetákolt építmények is az állatok védelmét szolgálják. Jakfogattal gyűjtik össze a kifejt tejet. Nagyon szerettük volna belülről is megnézni ezt az igazi nomád jurtát, de a lakóik nem voltak túlságosan vendégszeretők. Az asszony, aki a jurta mellett egy bográcsban főzte az ebédet, közeledésünkre beszaladt a sátorba, úgyszintén a gyerekek is. Azután mongolné résre húzta a bejárat függönyét, és onnan figyelte (talán várta is) távozásunkat. Úgy látszik, azt sem bánta, ha megég a bográcsban az étele, mert bizony addig nem bújt elő, amíg nem nem látta biztosan, hogy távozunk.

Utunk során mind hatalmasabb sziklatömbök, dombok, majd egész sziklahegyek tűnnek elő. Minden domborulatnak, hajlatnak, sziklának más és más az alakja, színe. A látszólag mozdulatlan vidék mégsem tűnik halottnak. Hol egy asszony bukkan fel a láthatáron (természetesen lóháton az ölében a kisgyermekével), hol elszabadult lovak vágtatnak, nyomukat porfelhő burkolja. Egy-egy kiscsikó esetlenül botladozik utánuk.

Egy sziklahegynél megállunk. Odabent egy barlang van, amelybe a vállalkozóbb kedvű turisták (naná, hogy mi is!) bemásztak. Komoly akrobatamutatvány volt a be- és kijutás. Amíg a szikla megmászásával bajlódunk, elmondom, hogy 10 ezer lakosra 20 orvos és 97 kórházi ágy jut. A hatalmas állatállomány sok állatovost is igényelne, de a kis jurtafalvakban inkább csak orvosi és állatorvosi felcsereket tudnak hívni.

Meg kellett állni ezen a különböző színű, tarka-barka virágokkal kolorált réten. A bódító illat, a tiszta, magaslati levegő, a kék ég, a szikrázó és e nagy magasságban mégis nagyszerűen elviselhető napsütés és a lépten-nyomon található havasi gyopár csodálatos élményt nyújtott. Melyik úton menjünk tovább? Vezetőnk nem habozott és mint mondta, még sohasem tévedett el. És elmeséli közben, hogy mennyivel könnyebb volt a tájékozódás évszázadokkal ezelőtt, amikor Dzsingisz kán kiépítette a Mongol Birodalomban a postaház-rendszert. Az utak mentén minden huszonötödik mérföldnél egy postaállomást létesített. Elrendelte, hogy az állomások mindegyikén szép és tágas épület álljon a küldöncök rendelkezésére, ahol díszes szobákban kitűnő selyemből készült, finom ágyakat találjanak és minden szükségessel el kell látni őket.

A nagy kán megparancsolta, hogy a postaházak közt minden három mérföldön egy kis erőd álljon körülbelül 40 házzal körülvéve, melyekben a császár kengyelfutói laknak. Ezeknek a futároknak mindegyike széles övet viselt teletüzdelve csengettyűkkel, és amíg az egyik állomástól a másikig 3 mérföldet futottak, messzire lehetett hallani a csengésüket. Minden postaállomáson írnok is volt, aki feljegyezte a hírnökök érkezését és indulását. Lovashírnökök vitték a gyorspostát! Dzsingisz kán nem csupán nagyszerű hadvezér volt, de kitűnő szervező is.

Mongólia I/3

 UTAZÁS MONGÓLIÁBA
Városképek

Ugyan mennyi húst fogyaszt egy mongol atyafi egy esztendőben? 92 kilogrammot! Tej és tejtermékből az egy évre és egy főre jutó fogyasztás 176 kg. 924 és fél millió bárnybőrt, 2 milliárd 232 millió kecskebőrt és csaknem 20 ezer tonna gyapjút termelnek.

Nem azért mondtam el ezeket a számokat, hogy az emlékezetüket terheljem, de ezek reprezentatív adatok, amelyek e nagyon egyszerű, de viszontagságos nomád élet óriási produkcióját tükrözik.

Az élmunkások és sztahanovisták hatalmas képmása tekint az épület tetejéről a járókelők felé.

Elmegyünk a gyártelepekhez, mert számos új ipartelep is létesült az országban. Modernizálódnak, fejlődnek.

Ulan Batorban hatalmas hegyek karéjában épült fel a gyárnegyed!

A gyárváros egyforma, hatalmas épületmonstrumai.

A könyvekben azt olvastam, hogy az ulanbatori piac kavalkádja párját ritkító élményt nyújt az európai ember számára, mongol vezetőnk azonban szégyenfoltnak nevezte, és nehogy kimehessünk, sürgősen elvitt bennünket a terelzsi idegenforgalmi központba, amely épülőfélben van, és a jó levegőn a havasi gyopárokon kívül két napig semmiféle új élményt nem nyújtott.

Mongólia fő jövedelmét az állatállomány adja, ennek van a legnagyobb megbecsülése. A terelzsi parkban levő sok-sok állatszobor is ezt reprezentálja. 1942-ben az egyetemükön is csak három fakultás volt: orvosi, állatorvosi és pedagógiai.

Már épülnek a korszerűbb szállodák, és az újabb vendégeknek majd nem kell jurtában megszállniuk, ahol éjjel az ágyak között portyáznak a patkányok is.

Kapott leveleket

MVDr. Ladislav Vasko

KATEDRA VNÚTORNYCH CHOROB PARNOKOPYTNIKOV

Vysokáskola veterinárska

041 81 KOSICE, Komenského 71

CZECHOSLOVAKIA

_______________________________________________

Dear Doctor!

I should appreciate a reprint of the following paper and of any other papers you may have published on the same general topic.

дорогой товарищ!

я вас прошу отправить  для меня следующий сепаратный выпуск вашей работы и другие работы этого вида.

Geehrter Herr Kollege!

Ich vare Ihnen für die Zusendung eines Sonderdruckes Ihrer folgenden Arbeit verbunden. Ich erlaube mir ferner Ihre weiteren über dieses Thema verfassten Arbeiten zu erbitten.

Über die Behandlung der Dysenterie in Großbeständen mit Styptural

Tierärztliche Umschau 

30, 1975, 4

Yours very truly

Cпасибо

Mit bestem Dank

Dr. Vasko

Mongólia I/2c

UTAZÁS MONGÓLIÁBA
Bogdo Gegen, a nagy láma

A templomba érkező hívők kissé kíváncsian, némileg rosszallóan néztek bennünket.

A templomot fal veszi körül, a bejárati pagoda tetején a kiugró ereszek végén a cserép-sárkányfejek kitátott szája kiöntőül szolgál.

S aki már megtette szent kötelességét, elégedetten távozik. Érdekes, hogy inkább az idősebb korosztály látogatja a templomot, és ők elhozzák a kisgyerekeket is.

Amíg búcsúzóul megnézünk néhány képet a kolostorból, szólni kell az utolsó kánról, Bogdo Gegenről, aki előbb ténylegesen viselte az egyházi és világi hatalmat Mongóliában, majd 1922-től a haláláig csak névlegesen.

Amikor beléptünk a Vallástörténeti Múzeum ajtaján, összerezzentem. Az ajtó mellett egy merev arcú, semmibe vesző tekintetű, mozdulatlan férfi ült.

A szemben levő ablakon beeső fénysugár megvilágította aranyos, lakkszerű lárva arcát, vállára boruló köpenyét...

Csak amikor jobban megnéztem, akkor derült ki, hogy egy múmia. Az utolsó Bogdo Gegen lakkozott, aranyozott múmiája ült a trónszéken...

A főpap nem volt igazi jellem, ez már az előbbiek során kiderült. Amikor megnéztük a nagy láma, Bogdo Gegen lakosztályát, elámultunk a nagy gazdagságon. Itt volt arannyal és elefántcsonttal terhes trónsztéke, gyönyörű ruhái és fövegei, az övé és a feleségéi is, minden alkalomra más és más. Rafinált kéjencségére jellemző, hogy hálószobája fala az ágya körül és a mennyzeten is metszett üveggel volt fedve. Első felesége 1923-ban halt meg, és haladéktalanul feleségül vett egy 20 esztendős leányt, akivel 8 hónapig élt házaséletet, mert 1924-ben meghalt a kéjsóvár főpap. Palotáját a halála után bezárták, néhány év múlva múzeumként nyitották meg. Azóta nincsen utóda a trónon.

Meghívást kaptunk egy teára, amíg a főláma az ismertetést tartotta.