A juhok gyapjúrágása, rühössége

A JUHOK GYAPJÚRÁGÁSA – RÜHÖSSÉGE

S. János karcagi Olvasónk arról panaszkodik, hogy a juhok egymás gyapját rágják, de már a bárányok is rendszeresen „szaggatják” az anyjuk és más szoptatós anyák gyapját is. A jelenség nemcsak sok bosszúságot, de súlyos gazdasági veszteséget is okoz.

Tudja, hogy van olyan rossz szokás, amit gyapjúrágásnak neveznek, de a juhrühösség is okozhat hasonló tüneteket. Az a kérdése, hogy miként lehet a két betegséget egymástól megkülönböztetni és a bajt megszüntetni?

Olvasónknak igaza van abban, hogy a két kórforma sokszor látszólag hasonló tünetekkel jár, amíg azonban a „gyapjúrágás” a rendellenes étvágy kategóriájába tartozik, és többnyire valaminő hiánybetegség (makroelem, mikroelemek, vitaminok, fehérje hiánya) következménye, addig a rühösség egy súlyos parazitás bántalom, fertőzöttség, ami nagyon ragadós és rühatkák okozzák.

A gyapjúban okozott veszteség miatt mindkét bántalomnak komoly gazdasági jelentősége van, következésképpen annak mielőbbi megszüntetése vagy megelőzése nagyon fontos feladat. Mindamellett pedig a juhrühösség a bejelentési kötelezettség körébe sorolt betegségek közé tartozik.

AMIT A RENDELLENES ÉTVÁGYRÓL TUDNI KELL

A rendellenes étvágy alatt azt értjük, amikor az állatok természetellenes anyagokat nyaldosnak (vizelettel, bélsárral szennyezett almot, vakolatot, földet, fémtárgyakat stb.) gyakran a szájukba veszik és lenyelik. A földevés, a bélsárevés, a társak fülének, farkának leharapása, a kloaka csipkedése, a magzatfalás, tollcsipegetés, a gyapjúrágás, a szőrnyelés mind-mind a rendellenes étvágyra jellemző tünet.

Amint az előbb is olvashattuk, a rendellenes étvágy a juhoknál főként az ún. gyapjúrágásban mutatkozik, ami sokszor az egész állományban elhatalmasodik, és megszüntetése nem egyszer súlyos gondot okoz.

Miután pedig a juhtenyésztés egyik alapvető célja a gyapjútermelés, a „betegség” elhatalmasodása komoly gazdasági veszteséggel jár.

MI OKOZHATJA?

A teljesség igénye nélkül nézzük a leggyakoribb előidéző okokat.

1. Nyalakodást okozhat az alkálisók, elsősorban a konyhasó hiánya, a túlságosan kálidús takarmányok ( kálisós trágyázás, melaszetetés) és különösen – lápi legelőkön – a szerves és a foszforsavas alkálisók hiánya.

2. Rendellenes étvágyat, nyalakodást idézhet elő minden anyagforgalmi zavar, amely angolkórt vagy csontlágyulást okozhat, amely a savbázis egyensúlyát megbontja, megzavarhatja.

3. A betegség kialakulásában szerepe lehet a talaj és a rajta termelt takarmány kálcium- és kobalthiányának, de okozhatja az elégtelen fehérje- és vitaminellátás, esetleg egyes aminosavak hiánya.

4. Nagyon gyakran jelentkezik a rágcsálás és nyalakodás akkor, ha a növényevő állatok vagy a sertések nem kapnak elég nyalósót, a borjaknál pedig akkor, amikor a korai elválasztás után fehérje-ellátásuk nem megfelelő.

KÓRFEJLŐDÉS

A só-, a fehérje- és vitaminhiány esetén az állatok természetes ösztönüknél fogva igyekeznek a környezetükben megkeresni és elfogyasztani a szervezetük számára hiányzó anyagokat vagy azt, ami ezeket legalább bizonyos fokig pótolni képes.

Minél kevésbé tudják ezt megtenni, annál türelmetlenebbül jelentkezik a vágy a hiányzó anyagok után, ami végül is oda vezet, hogy az állat a hiány pótlására már semmiképpen sem alkalmas tárgyakat is nyalogatni, rágcsálni kezd, esetleg le is nyel.

Ezzel magyarázható az, hogy a szarvasmarhákban gyakoriak az idegen tárgyak okozta emésztési zavarok, a juhokban és a sertésekben pedig gyakran szőrbezoárok keletkeznek.

TÜNETEK

A kóros jelenség a hibás takarmányozás után már egy-két héttel, de némelykor csak több hónap múltán jelentkezik.

Kevésbé súlyos hiányoknál az állatok a falat, a jászolt, társaik vizeletét, esetleg a vizelettel szennyezett szőröket vagy a gyapjút rágják, nyalogatják.

Súlyosabb esetekben és különösen az angolkóros vagy a csontlágyulásos hiánybetegségben, vagy ha a szálastakarmányban nincs elegendő mészsó, az állat az istállóból kiszabadulva a földet vagy a vakolatot eszi, rágni kezdi a padozatnak vizelettel átitatott tégláit, fölnyalja a tócsákban összegyűlt vizeletet, az ólazott sertés pedig szabadon engedve különös előszeretettel szedi össze a baromfitrágyát.

A juhok gyapjúrágása az előbbiekben megismert rendellenes étvágynak, nyalakodásnak külön névvel jelölt alakja.

A juhok és bárányok különösen a tél vége felé egymásnak főként a bélsárral vagy vizelettel átivódott gyapját rágják. A rágott területen a gyapjú egyenlőtlenül rövidebb, mint a test egyéb részein. A rágott gyapjú már a színéről felismerhető, mert alsó része világosabb, mint a felső. A gyapjú friss rágására annak a nyáltól való nedvességéből is következtethetünk.

A gyapjúrágás leggyakoribb helye a felnőtt állatokban a mellkas és a has oldala. Ezzel szemben a bárányok elsősorban a bélsárral szennyezett gyapjút, a farok és végbél környékét és a tőgy szomszédságát vagy a végtagokat rágják.

A gyapjúrágott állat képe első látásra hasonlít a rühösségre, de alaposabb vizsgálattal könnyen elkülöníthető, mert:

1. A bőr nem viszket.

2. A gyapjú magassága egyenlőtlen.

3. A rühösségre jellemző a bőr durva ráncoltsága.

4. A rühösség esetén a rühatkák könnyen kimutathatók.

ORVOSLÁS – MEGELŐZÉS

A gyógykezelésnél abból kell kiindulni, hogy a felnőtt állatok gyapjúrágása rendszerint az ásványi anyagok vagy a vitaminok hiányára vezethető vissza.

A vemhes és a tejelő állatok takarmányának a foszfor és a mikroelem kiegészítéséről feltétlenül gondoskodni kell. Ugyanakkor ajánlatos a különböző vitaminkészítmények (D₃ vitamin) adagolása is.

HOGYAN TUDHATJUK MEG, HOGY MIFÉLE HIÁNY OKOZTA A BÁNTALMAT?

A juhállományban a nem egészen tisztázott eredetű nyalakodásnál egyszerre többféle kiegészítő szerrel kell próbát tenni, és ennek eredménye alapján lehet a hiányra következtetni.

1. A juhállományt több kisebb csoportra osztjuk, s az egyes csoportoknak különböző pótlást adunk, ásványianyag és vitaminpremixekből stb., majd megfigyeljük, hogy melyik csoport hagyja előbb abba a gyapjúrágást.

2. A másik módszer során ezeket az anyagokat abrakba keverve más-más ládákba öntjük, de ezúttal azt kísérjük figyelemmel, hogy a szabadon engedett állatok melyikre kezdenek el rájárni.

Ezzel a módszerrel megfelelően tudunk tájékozódni a hiánybetegség eredetéről.

3. Megelőzésre emellett hasznos módszer a juhászok körében az is, hogy ellés előtt az anyajuh tőgye körül lenyírják a gyapjút, így a bárányok kevésbé szoknak rá a gyapjúrágásra.

JUHRÜHÖSSÉG

A háziállatok közül a juh rühösségének különösen nagy a gazdasági jelentősége az értékes gyapjúban okozott veszteség miatt. Ugyanakkor fontos tény, hogy az egészséges juhállományokba már egyetlen megtermékenyített nőstényaktával behurcolható a rühösség akár közvetett módon is (felszerelési tárgy, ember keze vagy ruhája, kutya szőre alomszalma stb.), de kivételesen egerek, patkányok, sőt legyek is elszállíthatják, ha atkák másztak rájuk.

MI OKOZZA?

Juhokon a rühösségnek három formája ismeretes, nevezetesen.

1. Sarcoptes-rühösség, mely csak a gyapjúval nem borított bőrön, így a fejen, a lábak végén fordul elő, és legfeljebb a nem zsíros gyapjas állatokon terjed át a testre.

2. Psoroptes-rühösség, mint nyájbetegség az egész világon elterjedt, és mind a gyapjúveszteség, mind pedig az erőnlét romlása miatt komoly károkat okoz. A gyapjúval sűrűn borított testfelületeken fordul elő.

3. A chorioptes-rühösség vagy lábrühösség ritkán fordul elő, és főként a kosokban libidózavarokat (=párzási vágy zavara) okozhat.

A KÓROKOZÓ

A rühatkák kb. 1 mm hosszúságú paraziták, melyek a környezetben kb. 16 napig maradnak életben. Szaporodásuk tojásdad petékkel történik, amelyekből 2-3 nap alatt kikel a lárva, melyből vedlés után a nympha, majd még két vedlés után kifejlődik a kész atka.

Az egész folyamat a Sarcoptesnél 2-3 hétig, a Psoropteseknél pedig 8-14 napig tart. A nőstény atkák csak testmelegen raknak petéket, de az embrió fejlődéséhez is a bőrfelület melegére van szükség. A bőrről lekerült peték 10-16 nap alatt elpusztulnak.

A Sarcoptes atkák a fedőszőrrel borított testrészeken élnek, itt befurakodnak a hámba, ahol fiatal hámsejtekkel és az ezek közé szivárgó nyirokkal táplálkoznak.

Ahol befurakodnak, ott apró göb, s ennek tetején kicsiny savós hólyag keletkezik. Az atkák mozgásuk és anyagcseretermékeik révén izgatják a bőrt, és ez nemcsak az állatot készteti vakaródzásra, de pörkök keletkezésére vezet, majd a szőr kihull, és idővel a bőr megvastagszik.

A Psoroptes atkák nem furakodnak be a bőrbe, hanem a bőr felületén, továbbá azon pörkök alatt és pörkökben élnek, amelyek a szúrásuk keltette izgalom következtében a bőrön keletkeztek.

Szövetnedvet és vért szívnak. A szúrás nyomán először piros göb, majd pörköcske támad, a bőr pikkelyezik, a gyapjú kihull. Az atkák mindig a pörkök széle, tehát az ép bőr felé vándorolnak, és így terjed a rühösség minél nagyobb területre.

A Chorioptes atkák szintén a bőr felületén élnek, táplálékuk főleg a még el nem szarusodott hám.

A FERTŐZÉS TERJEDÉSÉNEK A LEGGYAKORIBB MÓDJA

1. Érintkezés a fertőzött juhokkal szállítás során.

2. Együtt legeltetéskor.

3. Vásárokon fertőzött állat beállításakor.

4. Kiállításokon.

5. Nyírás során. A nyírást végzők eszközei, ruházata is átviheti a fertőzést.

6. Az atkák a lenyírt gyapjúban vagy a kerítésen és máshol fennakadó gyapjúban is megtalálhatók.

7. A fertőzés az anyajuhról a bárányra is átterjed!

TÜNETEK

1. A betegség azzal kezdődik, hogy az atka szúrása nyomán a bőrön vagy gombostűfejnyi, sárgáspiros göb, vagy pedig apró, lapos gyöngyház fényű savós beszűrődés támad, amelynek tetején a kilépett savó mézsárga könnyen letörölhető apró pörkökké szárad.

2. Minthogy a juh viszkető helyet rágja és nyalja, a kezdeti elváltozásokat a gyapjú nyálas, kuszált helyein, valamint ott kell keresni, ahol a bundából egyes fürtök kilógnak. Amint a folyamat terjed a háton, az ágyékon, a törzs oldalain mind nagyobb területen meglazul és kihull a gyapjú.

3. Az állatok nyugtalanok, gyapjukat rágják, testüket különböző tárgyakhoz dörzsölik. Kezdetben a hát és ágyék tájékának kisebb-nagyobb területein a bunda nyáltól csapzott és fürtökben lóg. A gyapjú elszíneződik.

Később a gyapjúhullás az egész törzsre kiterjedhet, a bunda tépetté, rongyossá válik, olykor teljesen hiányozhat.

Ahogy mondják a juh levetkőzik, a bőr megvastagszik, ráncolt, merev, testszerte excoratiók (=horzsolás vagy mechanikai hatásra, karmolás, kaparás során következően a felhám többnyire vonalszerűen felületes sérülései) találhatók.

4. Súlyos esetekben a gyapjú jóformán az egész birkáról elhull és az állat lesoványodik. A beteg bőrfelület vakarására a juh az ajkait emelgeti, rágómozgásokat végez. Hátulsó lábaival kapar és nekidől a vakaróeszköznek.

5. A kedvezőtlen tartási és takarmányozási körülmények hajlamosító tényezőként szerepelnek és súlyosbítják a betegség lefolyását.

6. Főleg fiatal állatoknál gyors kondícióromlás és senyvesség következhet be.

ORVOSLÁS – VÉDEKEZÉS

A rühösség bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség, az állományok ellenőrzése, a megelőzést és gyógyítást szolgáló juhfürösztés végrehajtása a hatósági állatorvos feladata.

A juhrühösség megelőzésére és kezelésére ma már kitűnő injekciós készítmények is kaphatók.

Óriási előnyük, hogy bármely életkorban adhatók, akár bárányoknak vagy vemhes anyáknak is, a kezelés biztonságos eredményt ad, van olyan gyógyszer, melynél egyszeri kezelés elégséges, a juhokat előtte nem kell megnyírni stb.

Az sem elhanyagolható szempont, hogy ezek a készítmények egyúttal egyéb paraziták (pl. gyomor- és bélférgek stb.) elpusztítására is hatásosak.

A hazai forgalomban kapható juhok féregtelenítésére alkalmas gyógyszerek közül példaképpen ezúttal két készítményt említünk meg. Előre kell bocsátani, hogy mindkét injekciós készítmény vényköteles, alkalmazása során szigorúan a kezelő állatorvos utasítása szerint kell eljárni.

DECTOMAX injekció A.U.V., mely 25-50-200 és 500 milliméteres kiszerelésben kapható. Juhoknak bőr alá vagy izomba applikálható. Izomba alkalmazva a nyakizomba, vagy a válltájék vékonyabb bőre alá adható.

Nemcsak a rühatkák okozta fertőzések kezelésére alkalmazható, de a gyomor- és bélférgeket, valamint a tüdőférgeket is elpusztítja.

Juhoknak egy ml injekciót kell adni 50 testsúlykilogrammra számítva. Az élelmezés-egészségügyi várakozási idő 35 nap, emberi fogyasztású tejet termelő állatoknak nem adható.

IVOMEC injekció A. U. V. Belső és külső paraziták elleni kezelésre és megelőzésre adható. Jelenleg 50 és 500 milliliteres kiszerelésben kapható. A gyógyszer a paraziták bénulását és pusztulását eredményezi.

A készítményt bőr alá kell adni olymódon, hogy 25 testsúlykilogrammra fél milliliter mennyiséget kell adagolni.

Jó hatással adható a juhok gyomor- és bélférgessége, tüdőférgessége során az orrbagócsok ellen és a rühatkák elpusztítására. Adagolása a Psoroptes ovis atkák számát jelentősen csökkenti és többnyire a rühösség klinikai tüneteinek megszüntetéséhez vezet, a 7 napos időközzel kétszer adott injekció az összes rühatkákat elpusztítja.

Az élelmezés-egészségügyi várakozási idő 35 nap. Emberi fogyasztásra tejet termelő állatoknak nem adható.

A DECTOMAX hatástartama a rühatkák ellen 41 nap, így a rühatkák teljes ivari ciklusát, mely mintegy két hét, teljesen lefedi.

A rühösség, ha elhatalmasodik nagyon súlyos gazdasági veszteséget okoz, a betegség elleni védekezés, vagy idejében történő gyógykezelés minden juhász számára az egyik legfontosabb feladat.

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2008. februárjában.)

Egyiptom V/1

UTAZÁS EGYIPTOMBA 1988-BAN

Nagy úr a Nílus!

Látogassunk el egy arab faluba! Igaz, hogy itt-ott már traktorral is dolgoznak, de a földművelés még mindig nagyon kezdetleges: szántáshoz faekét használnak. Nagy úr a Nílus! Amíg elér az árterülete, zöld, buja növényzet gyönyörködteti a szemet, beláthatatlan kukorica- és gyapottáblák, datolyapálmák, rizsföldek és repcetáblák váltják egymást...

Amott gyümölcsfák és banánligetek díszlenek az apró parcellákon. Gyerekek forgatják fogantyúval a hosszú fahengereket, melyek alsó része az öntözőcsatornákba nyúlik.

Ezek a keresztül-kasul húzódó csatornák a Nílusból táplálkoznak, és ha a fellah nem öntözi ezekből a földjét a rekkenő hőségben, a növények elpusztulnak és a föld elsivatagosodik.

Hogyan működik ez az öntözőrendszer? A hengerek belsejében körbefutó csavarmenet emeli mind magasabbra a vizet, mely az agyagtöltések fölé emelkedve életet önt az apró földecskékbe. A fellah gémeskútra emlékeztető emelővel, a saduffal meregeti a földdarabjára az éltető nedvet ugyanúgy, mint ősapái tették, akiknek a piramisok sok-sok ezer éhező építőmunkását is jól kellett lakatnia. E földeken pedig évente többször is lehet aratni. Nemcsak a föld művelése primitív, de a művelőjének az egész életmódja és lakása is. (Érdemes lesz a házába is belátogatni.)

A tehetősebb fellah már nem kézi erővel, hanem a tehenei segítségével emeli a vizet a magasba a sakijéval, amikor is a nagyobb facsavart a szarvasjószág húzza körbe-körbe.

Az egyiptomi falu! A házak építőanyagát a Nílus iszapja szolgáltatja. Soknak nincs is teteje, kellemesen hűvös, de ha egyszer elered az eső, végük van. Egyetlen szerencse, hogy ritkán esik. De ha egyszer kiadósan zúdul a falura, itt minden sártengerré válik. Ilyenkor körbeülnek a falusi fellahok, hangosan zokognak, miközben tépik a szakállukat és verik a mellüket.

De alig süt ki ismét Allah napja, máris új téglát szárítanak, és ismét felépítik belőle a hajlékukat.

Errefelé sok gyapotot és kölest termelnek. Ugyanúgy cséplik a pálmalevelek száraz rostjával, mint évszázadokkal ezelőtt. Itt megállt az idő. Ezután úgy tisztítják meg a pelyvától, hogy falapáttal és szakajtóval a széllel szemben szórják, szelelik. A nílusmenti óriási cukornádtáblák hatalmas, két méteres szárai a folyó iszapjában gyökereznek.

A hosszú, kardalakú levelek buja zöldje különös ellentéte a sivatag sárga színének, amely ott leselkedik a Nílus árterületének a határán, hogy elfojtson minden életet.

Egyiptom IV

 UTAZÁS EGYIPTOMBA 1988-BAN

Kézzel gyártott

A papiruszműhelyben megnézhettük, hogyan is készülnek azok a csodálatos papiruszképek, miként készül a növényből maga a papiruszlap, és miként festik rá azokat a gyönyörű ábrákat, melyekből vásárolni lehet.

Mi is az a papirusz? Az ókor legelterjedtebb íróanyaga, a mai papír őse. Úgy készült, hgoy az iszapsás egyiptomi fajtájának vastag szárát a kérgétől megfosztották, majd szalagokra szelték. Ezután a szalagokat keresztbe rakták és összeragasztották. Az alsó Nílus vidékén termesztették a lakók a Cyperus Papirust, mert gyökere emberi táplálék volt, kérgéből kötelet és kosarat készítettek, szárából tutaj, a szár belének vékony szeleteiből pedig papiros készült.

A papiruszokon kerültek elő az ókori mindennapi élet valamennyi szegmensére rávilágító, történelmi szempontból felbecsülhetetlen jelentőségű lelete. Egyiptom romhalmazai között, valamint ókori egyiptomi városok szemétdombjain, s végül emberi és krokodik múmiák borítékaként is számos papirusz került elő.

Találtak leltárakat, nyugtákat, szerződéseket, végrendeleteket, iskolai írásbeli dolgozatokat, de költők és írók műveit is. Hajtogatni nem lehetett, ezért összetekerve tárolták: tekercselték.

Persze a papirusz jelentősége túlhaladta Egyiptom határát, az ókori görög irodalomra vonatkozó ismereteinket is nagy fokban gyarapították a megtalált, korabeli papirusztekercsek.

Az üzemlátogatás után megvendégeltek bennünket és vásárolhattunk a bemutatott termékekből.

Az utcán vagy az utcára nyíló kis műhelyükben szorgosan dolgoznak a kézművesek: a suszter, a lakatos, a szabó, az alabástrom művésze... A szűk udvarok mélyén meglapuló, poros műhelyekben ősi kézműves módszerekkel készülnek a csontberakásos dobozok, színes üvegek és egyéb közkedvelt emléktárgyak.

Néhol gyerekek pörgetik lábukkal a gyöngycsiszoló, esztergályozó szerkezeteket. A rézművesek vésőikkel biztos kézzel vezetik a hatalmas tálakra, kancsókra az arabeszkek csodás motívumait. Egész utcákat foglalnak el az ékszerészek boltjai, ahol a kirakatban már látni lehet a vitrinek szebbnél szebb kézzel készített, művészi igényű arany- és drágakőcsodáit.

Ha betérsz egy üzletbe, még forró teával vagy jéghideg kólával is megkínálnak, és nagyon készségesen megmutatják mindazt, ami a polcokon vagy a pultok rejtekében lapul! Akkor is kedvesek, ha semmit nem vettél - már az érdeklődésed is megtiszteli az igazi, vérbeli kereskedőt.

Megható, hogy milyen serényen dolgoznak ezek a 10 esztendős kislányok a szőnyegüzem szövőszékei mellett. Naponta 4 órában foglalkoztathatják őket. Úgy jár a kezük, mint a motolla. Bámuljuk, csodáljuk és sajnáljuk őket...

A szőnyegkészítés igazi hajáza Kelet! Egyiptom, Perzsia, Törökország, India. Már 4 ezer esztendővel ezelőtt, a fáraók korában is igen fejlett volt a szőnyegszövés. Nagy is a keletje errefelé a szőnyegnek! A mecsetekben mindenütt szebbnél szebb puha szőnyeg borítja a padozatot, de a házaik padlóján, falain is ott díszlik a szőtt remek! Az utcán szintén látni, amint hónuk alatt viszik az igazhitűek az imaszőnyegeiket.

Mutatós, sokféle faliszőnyeg is készül a legkülönfélébb mintákkal. Sok szőnyeg a fáraók világát idézi vagy Korán-idézeteket tartalmaz. Bár a királyi termek falai is dúsan be voltak borítva szőnyeggel, egyetlen egy darab sem maradt meg az ókori időkből, a textília tönkrement.

Egyiptom III

 UTAZÁS EGYIPTOMBA 1988-BAN

És milyen az öltözetük?

Milyen is az a galabija, amiben az utcán közlekedik az igazhitű honpolgár és amit különböző színekben visel a töröksapkás hotelportás és amiben felszolgál a pincér? Egybeszabott, földig érő, ingszerű ruhadarab ez, mely alul jó bő, hogy viselőjét ne akadályozza a mozgásban. Ujja borjúszájú. Nyári változata világos, többnyire fehér vagy halványkék, egyszínű vagy függőlegesen csíkozott vászonból készült. A téli sötétebb, anyaga könnyű szövet, de ezt csak a módosabbak engedhetik meg maguknak.

A szegényebb muszlimok télen is a vászonruhájukat hordják, legfeljebb ócska pulóvert húznak alá vagy fölé. Ha hideg van, viseltes európai zakót vesznek rá. Ezek az emberek nagyon vallásosak és szigorúan be is tartják a Korán tanításait. Mert mi is a mohamedán vallás 5 alaptétele? Elengedhetetlen hinni Allahban és az ő prófétájában, Mohamedben; naponta ötször kötelező imádkozni; jótékonykodni szükséges; el kell zarándokolni az életben legalább egyszer Mekkába és muszáj megtartani a ramadán böjtjét.

A fellah öltözete ma is olyan, mintha a biblia lapjairól lépett volna elő! Az egész ruházata egy turbán és a rövid fehér tunika. A fiatalok azonban itt is modernizálódtak: Európai ruhát viselnek, fehér inget és sötét nadrágot. Többnyire szamárfogatokkal népesülnek be az utak már kora hajnalban, ilyenkor hozzák be a fellahok a városba a zöldséget és a gyümölcsöt.

Úgy beöltöznek ezek az atyafiak a kora reggeli órákban, mint mi odahaza, amikor esik a hó. Igaz, hogy errefelé valóban nagy a nappal és éjszaka közötti hőingadozás. Nappal tikkasztó, alig elviselhető a meleg. A felhőtlen égből a sivatag csillogó, fátlan és árnyéktalan homokján visszaverődő napfény úgy vakít, hogy káprázik tőle a szemünk, miközben dől rólunk az izzadság. De éjszakára akár 20 fokot is zuhan a hőmérő higanyszála, ami a téli időszakban nulla fokot jelent! Ezért van a szállodai szobánkban nappalra ventillátor, éjszakára villanykályha.

Sok asszony viseli a fehér vagy fekete sűrű szövetfátylat, a burkát, de olyat is látni, aki régi divat szerintit hord, melyen csak a szemek számára van nyílás (mint a bankrablóknak nálunk). Az úrinők itt is divatolnak. Náluk a fátyol csak szimbólum. Lehelet finomságú csipke vagy áttetsző selyemszövet, mely kiszámítottan izgatóbb és sejtetőbb a teljes fedetlenségnél.

Egy-egy erkélysorral előbbre esik mindegyik emelet a régi házakon és minden erkély sűrű vasráccsal van fedve. Ezek a háremablakok, ahonnan mindent lehet látni, de oda bepillantani lehetetlenség.

És hogy állnak a többnejűséggel? Az igazhitűnek legfeljebb 4 felesége lehet, de semmivel sem több, mint amennyit el tud tartani. Persze lassan a poligámia is elveszíti a jelentőségét, a nők nagyobb része dolgozik. A házasság után az asszony a legolcsóbb munkaerő, a válás pedig nagyon egyszerű, mert csak egy nyilatkozatot kell tenni. A modern nő azonban már európaiasan öltözik, tanul, őket már aligha lehetne a háreméletre kényszeríteni.

Egyiptom II

  UTAZÁS EGYIPTOMBA 1988-BAN

Történelmet mesélő építmények

Jöjjenek fel a Kairó fölé emelkedő erődítményre, a Citadellára, amely építését ottlétünkhöz képest pontosan 800 esztendővel ezelőtt kezdte meg Szaladin, majd többek között még Napóleon is építtetett hozzá, de végül is Mohamed Ali fejezte be.

És ki is volt az utolsó egyiptomi dinasztia megalapítója? Mohamed Ali szegény albán fiú volt, aki katonaiskolába került, majd a Porta 4000 albán harcos élén a franciák ellen küldte Egyiptom felszabadítására. Bátorsága tábornoki rangot hozott neki, később pedig mint Egyiptom kormányzója az angolokat is kiűzte az országból. Akár hiszik, akár nem, csupán 47 éves korában tanult meg olvasni, de írni sohasem tudott. Ezért állt vele szemben az arisztokrácia, a mamelukok.

Óriási vérengzésről tudnának mesélni e falak. 1811. március 1-jén fényes ünnepséget rendezett e helyütt Ali, melyre meghívta az ország nemeseit, mintegy 481 mamelukot. Amikor a nagyurak már belefeledkeztek a felszabadult mulatozásba, előrohantak Ali katonái és valamennyit lemészárolták egy kivételével, aki a vár fokáról a mélybe ugrott. Mohamed ezután sikeres hadjáratokat indított Szudánba, az Arab-félszigetre, Kis-Ázsiába és Törökországba, és megteremtette a független Egyiptomot. Büszke ember volt! Igaz, hogy Egyiptom tekintélyét helyreállította, de azzal dicsekedett, hogy Napóleonnal egy évben született, és csak az európai hatalmak féltékenysége miatt nem érhetett el napóleoni sikereket. Olvasni ugyan nem tudott, de iskolákat és tudományos intézményeket létesített, gátat épített a Níluson, meghonosította a gyapotot, felvirágoztatta az ipart, és korszerű, modern hadsereget hozott létre.

Kilátás a Citadelláról. Előtérben a Hasszán és a Rifai mecset. Az előbbi a mameluk építészet csúcspontja. Évszázadok során többször használták erődként is. Az utóbbi nem túl régi, építése századunkban fejeződött be.

Nagy izgalommal várjuk, hogy látogatást tegyünk a világ hetedik csodájaként számontartott, több ezer éves síremlékekhez, a piramisokhoz. Alig néhány kilométerre Kairó központjától máris Gizában vagyunk. Nemcsak a tevék tűnnek elő, de a három hatalmas, gúla alakú piramis is.

A gizai piramisok és környéke. A Nílus nyugati partján a homokba ágyazva közel 70 kilométeren keresztül egy óriási megropolisz húzódik, melynek csupán egy részét alkotja Giza. Az ókori Egyiptom fővárosának, Memfisznek a temetője volt ez az egész terület. A Keopsz, Kefren és Mikerinosz piramisok fényképezését senki nem hagyja ki, aki erre jár. Keopsz tulajdonképpen görög név, az egyiptomi változata a Khufu. Khufu fáraó, a IV. dinasztia (i.e. 2700-2500) második uralkodója a plató északi részén emelkedő legmagasabb piramis tulajdonosa és építtetője. A piramis magassága 137 méter (eredetileg 146 volt), mintegy 54 ezer négyzetméter nagyságú alapterületre hozzávetőleg 2 millió 590 ezer kőtömbből emelték monumentális sírt.

A tevetaxi-állomáson állatok százai pihennek itt tulajdonosaik és hajcsáraik felügyelete mellett a napfényben. Hátukon díszes szőnyeggel borított turistahívogató nyereg tarkállik.

A piramisokhoz vezető, kanyargó úton szapora beszédű hajcsárok igyekeznek rávenni bennünket a tevegelésre. Rohamuk szívós és kitartó! Nem is tudunk ellenállni úgy a hajcsároknak, mint a színpompás népi ruhába öltözött dragománoknak, akik idegenvezetőként ajánlkoznak.

Elámulunk a tisztelettel vegyült csodálattól, amikor közvetlen közelről megpillantjuk Keopsz, Kefren és Mikerinosz fáraók monumentális síremlékeit és az őket őrző emberfejű és állattestű, egyetlen kősziklából kifaragott több, mint 20 méter magas Szfinkszet. Egyiptom szimbólumaként szolgálank a monumentális kőcsodák, a piramisok! A Keopsz-piramis magassága 130 méter, alapterülete 54 ezer négyzetkilométer. Több, mint 2 és fél millió kőtömbből építették, melyek mindegyik 2-3 tonna súlynyi. És mi van odabent? Bementünk a szűk folyosón, ahol kizárólag lehajolva és egyenként lehetett közlekedni. Döbbenten néztünk körül a gránitfalú sírkamrában, ahol egykor a fáraó teteme pihent...

Amíg csodáljuk az emberi hiúság és munka hátborzongató méretű alkotását, felvetődik a gondolat, hogy vajon mi módon is épülhettek anak idején ezek az óriási kőcsodák. A válasz kézenfekvő: bizonyára alapos mérnöki tudás és emberfeletti munka eredményeként. Egy-egy piramis a hozzávezető úttal együtt 30 esztendeig épült és 100 ezer ember dolgozott rajta úgy, hogy 3 havonként váltották egymást. Az építkezés irdatlan erőfeszítést és áldozatot követelt. Szünet nélkül botokkal és pálmavesszőkkel hajszolták a munkavezetők a munkásokat. Az ellenszegülőket megkötözték, a legközelebbi csatornához hurcolták, és állandó ütlegelések közepette fejüket a vízbe nyomták. Másoknak elrettentő például a fülét és orrát levágták. Az építkezés egy emberi hangyabolyhoz hasonlított. Ezer meg ezer munkás faekék segítségével a követ fejtette a Mokattam hegy szikláiból, azt szabályos kockává faragta, mások pedig a kőtömböket szállították a Níluson. Ismét mások emelőrudak és segédfalak igénybevételével húzták fel e hatalmas kőkockákat a nagy magasságba. És hogy mennyi követ kellett összecipelniök? Hát annyit, amennyinek az elszállításához 20 ezer olyan tehervonatra volna szükség, melyek mindegyike 30 vagonból áll!

A félelem atyja - ahogy itt nevezik a Szfinkszet. Arca 5 méter, a füle másfél méteres nagyságú. Esténként, amikor a hang- és fényjátékokon kék-zöld-piros fénycsóvák bírják szóra, kísérteties hangon ismétli monológját: "5000 év óta minden reggel látom a napfelkeltét, első sugara az én arcomat éri... Láttam Egyiptom történelmét, láttam Kleopátra és Antonius elvonulását, lábaimnál táborozott Napóleon..." - meséli Egyiptom történelmét.

Ha kedved van, vihetsz haza fáraó- vagy istenszobrokat, piramist vagy tevefigurát, netán gyönyörűen festett falrészletet is a fáraók sírkamrájából.

Dzsószer fáraó híres, lépcsős piramisa Szakkarában található. 60 méter magas és minden lépcsőfok 10 méteres. Belsejében rózsaszínű gránit sírkamra rejtőzik melyben kőedénybe zárták a fáraó belső szerveit, amikor mumifikálták.

Memfiszben vagyunk, a régi, hatalmas főváros maradványainál. 1912-ben bányászták elő az alabástromszfinkszet, mely évezredeken át a sivatag homokjának mélyén nyugodott. És kit ábrázol ez a 80 tonna súlyú, 4 és fél méter magas, 8 méter hosszúságú monstrum? II. Amenofisz fáraó arcvonásait őrzi. Valamikor itt mindent víz és mocsár borított. A Nílust keletebbre térítették, a területet kiszárították, és ily módon alklamassá vált arra, hogy Felső- és Alsó-Egyiptom határán megépítésk a fővárost. Memfisz Észak- és Dél-Egyiptom fővárosa, a vallási kultúra, a kézművesség és tudomány fellegvára volt a nagy fáraó uralkodása idején. Itt iktatták be hivatalukba a fáraókat, és ősidők óta itt voltak a koronázási ünnepségek is. A memfiszi kőbánya szolgáltatta az építőanyagot a környékbeli építkezésekhez.

Az őrszemélyzet forró teát készít, mely olcsóbb is és ebben a hőségben a szomjat is jobban csillapítja, de mi már csak az italárusok piros kocsiai felé sandítunk, ahol hűtőládából kínálják a jeges italokat.

Az illemhely őre időnként siettetés céljából nemcsak a férfi, de a női toalettbe is betekint (mint valami háremőr) ha túl sok időt töltenél odabent - ugyanannyi pénzért. Hiába, nagy a forgalom, itt pedig a pénz beszél. Siettetni kell a megszorult atyafiakat, klienseket!

Kapott leveleket

Dr. Koppel Zoltán
KATEDRA MIKROBIOLÓGIE
Vysoká skola veterinárska
Komenského 71,
041 81 Kosice

CZECHOSLOVAKIA

___________________________________________

Dear Sir,

I should greatly appreciate a reprint of your paper, which appeared in Mál. 3. 1976. 152-154 and other related publications if you or your colleagues have any copies available for distribution.

Yours very truly,
Dr. Koppel

---------------------------------------------------------------------

Egyiptom I/8

  UTAZÁS EGYIPTOMBA 1988-BAN

A Mohamed Ali mecset

A csaknem 1000 éves déli városkapunál vagyunk. A tornyok 24 méter magasak. Tudják, hogy a bejárat előtt mi célt szolgál a kockákból álló, lejtős utca? A támadók lovai ezen megcsúsztak és a roham megdőlt. Ma már csak maradványok vannak belőle, mert egyszer Kamil szultán lova is felbukott itt, aki emiatt  mérgében szétromboltatta a védőutat.

Ami Párizsnak az Eiffel torony, Budapestnek a Mátyás templom, az Kairónak a Mohamed Ali mecset. Égbetörő minaretjeivel a város szimbóluma. Tetejéről két tűhegyes, faragott ceruzára emlékeztető minaret emelkedik. 1848-ban épült.

A nagy, négyszögletes kerengővel körülvett udvar közepén...

török copf stílusban épült a rituális mosakodó kút, mely csapjánál az igazhitűek végzik szertartásos tisztálkodásukat.

A kerengővel szemközt, a nyugati galéria közepén díszes barokk óratorony emelkedik a híres órával, melyet Lajos Fülöp, francia király 1845-ben Alinak küldött ajándékba.

Csak cipőre húzott papuccsal léphetsz be! Lábad alatt süppedő szőnyegek. Lenyűgöző méretek, kellemes, puha ragyogás fog körül. Pompás fényt ad a szórt világítás.

A színes ablakokon beáradó fény mindent titokzatos szivárványszínekbe öltöztet. A bejárattól jobbra a díszes vasráccsal elkerített sarokban Mohamed Ali mauzóleuma található.

A középen függő, hatalmas kristálycsillár körül a mennyezetről körkörösen gömb alakú lámpák függenek.

A légáramlat időnként megrezegteti a méretes fényforrást, melynek ezüstös csilingelése betölti a teret.

Lépteink zaját elnyeli a vastag szőnyeg, de a turistacsoportok vezetői csak halkan magyaráznak, mert Mekka felé fordulva csendes mormolással dicsérik az igazhitűek a prófétájukat.

Az egyik szószék aranyozott fából készült, a kisebbik, valamint a díszes mihráb alabástrommal borított.