HOGYAN LETTEM...(III.)
A kollégiumban a rendszeres beszámolók is azt a célt szolgálták, hogy minél jobban megfeleljünk a követelményeknek. Emellett a kollégium feladatának tekintette a közösségi nevelést is sok egyéb mellett, ezek részletezése azonban már bőven meghaladná a bejegyzésem címadó tárgyát. A képen Berta Sanyit, a III. éves hallgatót látjuk, amint a beszámolóját tartja - komolyan vettük.
Ha már szó volt az Egyetemről, elmondom, hogy ott is tanulókörökben csoportosították a hallgatóságot. A tanulókörben nemcsak az egyetemi anyagot rágtuk át, de itt már szó esett politikáról, volt olvasásmagyarázat, újságolvasás - és persze ezek eredményeképpen vita.
II. éves koromban az én tanulókörömet, a Micsurin-tankört látjuk 1949 júniusában, amikor az előszigorlatot már sikeresen abszolváltuk. (Én az első sorban állok rövidnadrágban, táskával a kezemben.)
Azt már említettem, hogy a hólapátolások, vagonrakások biztosítottak olykor egy kis zsebpénzt. Akkor még nem volt ösztöndíj, és vizsgadíjat is kellett fizetni.
II. éves koromban az én tanulókörömet, a Micsurin-tankört látjuk 1949 júniusában, amikor az előszigorlatot már sikeresen abszolváltuk. (Én az első sorban állok rövidnadrágban, táskával a kezemben.)
Azt már említettem, hogy a hólapátolások, vagonrakások biztosítottak olykor egy kis zsebpénzt. Akkor még nem volt ösztöndíj, és vizsgadíjat is kellett fizetni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése