CARTŐES    POSTAIS BRAZÍLIÁBÓL (III.)
Az őserdőben

Az őserdőn keresztül fut az utunk. Párás,  nedves, pálmafákkal, fává növő festői samambaya páfrányokkal,  orchideákkal, szakállas fákkal benőtt dzsungelen megyünk át.

Kígyózó léggyökerek - és mindez át- meg  átszőve a liánok hálójával...

Helyenként kisebb állóvizek, patakocskák  vagy éppenséggel látványos vízesések teszik változatossá a képet.

Sikerül néha egy-egy majmot lencsevégre  kapnom. Nem szalad el, hanem kíváncsian bámul ránk. Az erdők között futó  út mentén hol egy mesébe illő nyaraló, hol egy japán pagodára  emlékeztető villa, hol meg egy lerobbant pudrit idéző kunyhó, favella  fogad a dzsungel tágasabb részein.

Az egyik faágon egy lajhár. Annyira lusta,  hogy meg sem rezzen, amikor megközelítjük. Sőt még a feléje nyújtott  banánt is elfogadja.

De a szép sárga-kék színű tollazatban  divatozó papagáj sem röppen fel a közeledésünkre.

Az egyik villa óriási kertjének  díszkacsáiban inkább csak az ottaniak gyönyörködtek, számunkra a  tisztást szegélyező, idehaza ismeretlen fák, trópusi cserjék és óriási  szirmú, bódító illatú virágok voltak csodálatosak, bámulatraméltók.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése