Szingapúr 2.

(KÉTSZER) HÁROM NAP SZINGAPÚRBAN (2)

Oroszlán városának néhány alapadata

Szingapúrban vagyunk. A világvárost tenger veszi körül. Területe 583 négyzetkilométer, alig nagyobb Budapestnél, lakóinak száma pedig két és fél millió. Nehéz elhinni, hogy 2 évszázaddal ezelőtt itt még csak szegényes kis halászfaluk voltak és mérhetetlenül elhatalmasodott bűnözés, rablás, erőszak, gyilokosságok. Ha valaki egy ilyen bárkát bérelt, nem mindig tudhatta, hogy eléri-e élve az úticélját, mert nem egyszer kirabolták, sőt esetleg meggyilkolták a gyanútlan utast. Ilyen körülmények között vásárolta meg 1819-ben Stammford Raffles államférfi a Dzsohori szultántól a szigetet Anglia számára, az angol parlament heves tiltakozása ellenére. A várost tehát Nagy-Britanniához csatolták, majd csak 1959-ben nyerte el a függetlenségét.

A városhoz több kisebb sziget is hozzátartozik. Amint elmondták, néhány évszázaddal ezelőtt a környéken ugyancsak fura világ uralkodott, és nemcsak a maláj kalózok, de egyik-másik szigeten a vad barbár őslakók miatt is. Hátborzongató történeteket mesélt a maláj idegenvezető, miközben elmondta, hogy majd a Tigris Balzsam Kertben megláthatunk jeleneteket abból a vad és kegyetlen régi világból... Előfordult annakidején valamelyik szigeten, hogy a féktelen, barbár őslakók felhízlalták a megvásárolt, elrabolt vagy éppenséggel a harcban elfogott, foglyul ejtett embereket, s aztán élve megsütötték őket, és vidám mulatságot csapva jót lakmároztak belőlük.

Szingapúr lakóinak 76 százaléka kínai származású: ma is kínai nyelvű újságot olvas, kínai szokások szerint él, temetkezik. A lakosság többi része maláj, indiai és pakisztáni, de 40 ezer európai is él az országban.
Az első településeket ezeken a partokon még a XII. században Szumátráról idevándorolt malájok alapították. Tőlük ered a Szingapúr elnevezés is, mely jelentése "Oroszlán városa".
A szigeten az angolok hatalmas haditengerészeti bázist építettek ki, mivel itt futnak össze az Európát és Dél-Ázsiát Kelet-Ázsiával összekötő hajózási útvonalak.
A II. világháborúban a Malájföldön végiggaloppozott japánok hátulról a szárazföld felől foglalták el a várost, ahol azt mindössze csak két ágyú védte. A város 1942-ben megadta magát a japánoknak, a britek csak 1945-ben térhettek vissza.

Szingapúr a környék pénzügyi központja. A pénzügyi szféra és az idegenforgalom jelentős bevételt hoz. A mezőgazdaság és a halászat jelentősége csekély. Az élelmiszerek zömét importálják. A virágzó és gyorsan fejlődő korszerű ipar importált nyersanyagokat dolgoz fel. Fő ágai: a petrolkémiai, a textilipar és a hajóépítés.