A kutya, macska férgessége I.

A KUTYA, MACSKA HELMINTÓZISAI (férgessége) I. RÉSZ

MIÉRT KELL RENDSZERESEN FÉREGTELENÍTENI A KEDVENCEINKET?

A kutyák évenkénti féregtelenítése során – mely a veszettség elleni oltáskor kötelező – több gazdi is azzal próbálja elhárítani a kezelést, hogy a kutyája nem lehet fertőzött, ugyanis kitűnő kondícióban van és sohasem látott a bélsarában férgeket ürülni.

Tudni kell azonban, hogy a kutyákban (és macskákban is) a fonál- vagy galandférges fertőzöttség az esetek többségében semmiféle klinikai, betegségre utaló tünettel nem jár, ugyanakkor ezek az állatok sok ezernyi petével szennyezik a környezetüket, súlyos veszélyt jelentve az emberre és más állatfajokra egyaránt.

Tudvalévő, hogy például a kutya és macska orsóférgessége világszerte az egyik legelterjedtebb zoonózis (=állatról emberre terjedő betegség), mellyel főként a gyerekek a legveszélyeztetettebbek.

A továbbiakban a kutyák fonálférgességéről, vagyis az orsóférgességről, az ostorférgességről és a kampós- vagy horgasfejű férgességről a fertőzés módjáról, a paraziták kifejlődéséről, a védekezés és orvoslás lehetőségeiről, valamint az ember veszélyeztetettségéről fogunk szót ejteni.

A következő Lapszámunkban pedig azokat a kedvenc állatainkban tartózkodó galandféregfajokat fogjuk ismertetni, melyek súlyos veszélyt jelentenek az ember egészségére is, mint nagyon gyakori zoonózisok.

AZ ORSÓFÉRGESSÉG

A kutyában és macskában hazánkban mintegy 30 fonálféregfaj fordul elő, melyek egy része nemcsak a gazdaállatban okozhat súlyos tünetekkel járó parazitás bántalmat, de egyúttal veszélyes zoonózis is.

Ezek közül a legszélesebb körben elterjedt, és az emberben is a legsúlyosabb bántalmat okozhatja az orsóférgesség. A kutyában élősködő parazita a TOXOCARA CANIS, mintegy 6-18 cm hosszú, merev, két végükön elhegyesedő, hengeres testű, fehéressárga illetve sárgásfehér élősködő. Hazai viszonyok között a fél évnél fiatalabb kölyökkutyák fertőzöttségét 30-45%-nak találták.

A macskában élősködő orsóféreg a TOXOCARA MYSTAX hasonló formájú parazita, a hím egyedek elérik a 6, míg a nőstények a 10 cm hosszúságot is. A felmérések szerint a macskák orsóférges fertőzöttsége még nagyobb mérvű, mint a kutyáké. Az egy évnél fiatalabb macskák fertőzöttsége a 60-65%-ot is eléri.

A FÉRGEK KIFEJLŐDÉSE

Az idősebb állatok fertőződése során az embrionálódott – tehát a külvilágban kb. 3 hét alatt fertőzésre éretté vált – pete szájon át történő felvétele után a bélcsatornában a petéből szabaddá válik a lárva, mely a bélfalon át befúrja magát a vér- és nyirokrendszerbe és vándorlásnak indul.

A lárvák a nagy vérkörön át a test bármely részébe eljuthatnak, így az izomzatba vagy a különböző szervekbe is, ahol nyugvó állapotba kerülnek. Vemhes szukákban azonban a hormonális változások folytán a lárvák ismét vándorolni kezdenek, a magzati vérkeringés útján a magzat májába, illetve a szuka tejmirigyébe, majd annak tejébe is bekerülhetnek.

A kölyökkutyák esetében a férgek fejlődése másként alakul. A vékonybélben kikelt lárvák átfúrják magukat a bélfalon és a májon, és a jobb szívkamrán keresztül a vérkeringéssel eljutnak a tüdőbe. A tüdőbe került lárvákat a kiskutya kiköhögi, majd lenyeli és az ivarérett férgek a bélcsatornában fejlődnek ki.

Figyelemreméltó, hogy a kölyökkutyák vékonybelében levő férgek már az ellést követő 21. napon ivarérettekké válnak, és a nőstényférgek már a 22. naptól petéket üríthetnek! Egy-egy féreg akár több tízezer petét is üríthet naponta, melyek a bélsárral a külvilágra jutnak.

Ezek a peték a külső környezetben embrionálódnak, tehát fertőzésre alkalmassá válnak, amihez kb. 3 hétre van szükség. Itt jegyzem meg, hogy az embrionálódott peték nagyon ellenállóak a környezeti behatásokkal szemben, így a külvilágon akár évekig is életben maradhatnak. A fagypont alatti hőmérsékletet is jól elviselik, de a 30-33°C hőmérséklettől és a kiszáradástól károsodnak.

Az embrionálódott, fertőzőképes lárvák csak akkor kelnek ki, amikor a gazdaállat elfogyasztja őket és bekerülnek a bélcsatornába.

HOGYAN TÖRTÉNIK A FERTŐZŐDÉS?

A kutyák fertőződésének többféle módja lehetséges.

1. Az embrionálódott petéket lenyeli a kutya. A fertőzött állat a féregpetéket az ürülékével szétszórja, melyek a külvilágon és a környezet legkülönfélébb tárgyain is megtapadhatnak, majd embrionálódnak.

2. A kölyökkutyák fertőződése már méhen belül is megtörténhet, melyről az előbbiekben már részletesebben szó esett.

3. A szopós kutya az anyja tejében levő féreglárváktól is fertőződhet a szoptatás első heteiben. A galaktogén (tejjel történő) fertőződés lehetősége a fialás utáni kb. 20-35 nap között megszűnik.

4. A fertőzés terjesztésében és fenntartásában fontos szerep jut az ún. paranetikus gazdáknak. Eddig a következő fajok alkalmassága nyert bizonyítást: egér, patkány, tengerimalac, sertés, házinyúl, borjú, kecskegida, házityúk, pulyka, galamb, földigiliszta és végeredményben maga az ember is idesorolható.

A paranetikus gazda szervezetébe került lárva vándorlásnak indul és hosszú ideig össze-vissza vándorol. A kutya elfogyasztja a paranetikus gazdaállatot és máris megfertőződhet orsóférgekkel.

Különösen jelentős a rágcsálók (egér, patkány) szerepe, mert ezeknél a kannibalizmus és a szoptatás révén ezek populációjában akkor is fennmarad hosszabb-rövidebb ideig a férgesség, ha a gócban nincsen kutya.

Tudni kell, hogy a TOXOCARA CANIS-szal szemben utóbb a szervezetben immunitás alakul ki. A kutyák peteürítése féléves kortól kezdődően fokozatosan csökken, a férgek spontán kiürülnek, és az újrafertőződés lehetősége is gyengül.

A KUTYA ORSÓFÉRGESSÉGÉNEK A TÜNETEI

A felnőtt állatokban ritkán látunk a betegségre utaló klinikai tüneteket, de a néhány hetes kölyökállatokban a fertőzöttség olykor súlyos megbetegedést, nem egyszer pedig elhullást is okozhat.

Ezek a vékonybélben élősködő orsóférgek nemcsak táplálékelvonással, hanem mechanikusan, valamint a férgek által termelt mérgező anyagokkal is károsítják a kis állatok szervezetét.

A paraziták a bélben megtelepedve a fiatal állatok bélnyálkahártyáját izgatják, sőt olyan eset is előfordulhat, hogy eltömik a bél üregét.

A káros hatásuk folytán az állatok lesoványodnak, nem fejlődnek, a szőrzetük borzolt, fénytelen, a hasuk lóg vagy laza, máskor meg éppenséggel felpuffadtak. A bélsár az esetek egy részében puhább.

A nyálkahártyák sápadtak, olykor porcelánfehérek. Az állatok idegesek, nyugtalanok. Gyakori az acetonra emlékeztető szájszag, remegés, bizonytalan mozgás.

Olykor parazitás tüdőgyulladás is felléphet a néhány napos kölyökkutyában a nagyszámú lárvának a tüdőn keresztül történő vándorlása kapcsán.

A férgek anyagcseretermékei a mellékpajzsmirigyet és a központi idegrendszert károsítják, s így angolkór, illetve görcsös állapot (rángógörcs) kialakulása is lehetséges. A szemben vándorló vagy megrekedt lárvák vakságot okozhatnak. Olykor az állatok hánynak, és a hányadékban giliszták találhatók.

A MACSKÁK FERTŐZŐDÉSE

Amint az előbbiekben olvashattuk, a macskák fertőzöttsége még szélesebb körben elterjedt, mint a kutyáké. Macska esetében a fertőzést a TOXOCARA MYSTAX nevű orsóféreg okozza, mely valamivel kisebb, mint a kutyában élősködő féreg, de a fejlődése ahhoz hasonlóan történik. Mindössze annyi a különbség, hogy a macskánál méhen belüli fertőzöttség nincsen, a kismacskák leggyakrabban az anyjuk tejével fertőződnek.

HOGYAN TÖRTÉNJEN A FÉREGTELENÍTÉS?

Az ivarérett férgek kialakulásának a megakadályozására a kölyökkutyákat először már az ellést követő 14-21 nap között féregteleníteni kell. Mivel a TOXOCARA lárvák az ellés után a tejjel is bejuthatnak a kutya szervezetébe, 2-3 hét múlva egy újabb kezelésre is szükség van, hogy a férgek kifejlődését megakadályozzuk. A kezeléseket a választás utáni második hétig kéthetente ajánlatos megismételni.

A szukák féregtelenítéséről sem szabad megfeledkezni! Őket a kölykezés előtt, majd a szoptatás alatt is ajánlatos kezelni, mert a szoptató szukák a kölykeik nyalogatása közben is fertőződhetnek.

A féreghajtásra ma már számos készítmény kapható. A könnyebb alkalmazhatóság miatt a kiskutyáknak adhatunk paszta formájában applikálható készítményt, pl. Banminth paszta, Kuma plussz gél stb., a felnőtteknek pedig tablettákat, pl. Aniprantel, Drontal PLUS stb. Általában 10 ttkg-ra adunk egy tablettát, de a használati utasítást kell követni.

A macskák féregtelenítésére is többféle készítmény van forgalomban, így többek között a KUMA 500 gél, KUMA PLUSZ tabletta, CESTAL CAT tbl., PRATEL tabletta és így tovább.

AZ EMBER IS MEGFERTŐZŐDHET

Amikor az ember fertőződik, tehát lenyeli az embrionálódott orsóféreg petéket, azok a vékonybélben lárvává fejlődnek, majd áthatolnak a vékonybél nyálkahártyáján és betörnek a véráramba. Ezt követően szétszóródnak a szervezetben és megbetegítik az embert.

A fertőzöttség leggyakoribb forrása a szennyezett föld, a mosatlan kéz, a féregpetékkel szennyezett nyers zöldségfélék fogyasztása. A gyermekek gyakran fertőződnek a játszótéren, a homokozóban stb.

A tünetek nagyon változatosak. Fáradékonyság, gyengeség, étvágytalanság, alvászavarok, fejfájás, hasi fájdalom, bőrkiütések, nehezített légzés, köhögés. A lárvák a vándorlásuk során bejuthatnak a szembe is, mely a látásélesség csökkenésével, akár a látás teljes elveszítésével is járhat. A gyerekkori asztma is gyakrabban jelentkezik a Toxocara fertőzés után.

A hazai felmérések azt mutatják, hogy sokkal több vidéki lakos betegszik meg, mint városi, és ugyancsak magasabb volt a 14 év alatti, mint a 14 év feletti egyének megbetegedései aránya, a fertőzések többsége inapparens, klinikai tünetekben nem észlelhető formában zajlik le.

OSTORFÉRGESSÉG (TRICHUROSIS)

Hazai vizsgálatok szerint a kutyák 50%-a fertőzött ezekkel az ostorszerű formájú, TRICHURIS VULPIS nevű, elülső részükben hajszálvékony, majd hátulsó harmadukban vaskossá vált 4,5-7,5 cm hosszúságú, sárgásbarna színű férgekkel.

A nőstény féreg több ezer petét is rakhat naponta, melyekben a külvilágon optimális hőmérséklet (24°C), és kellő nedvesség mellett 10-11 nap alatt kialakul a fertőzésre képes lárva, mely szájon át a fogékony gazdába jutva elhagyja a peteburkot, és a vékonybél falába fúródik, ahol mintegy 10 napig tartózkodik összecsavarodott állapotban.

Ezután a vastagbélbe jut, és elülső, vékonyabb részével annak a nyálkahártyájában megtapad, ahol 36 nap alatt ivaréretté válik.

MILYEN TÜNETEKET LÁTUNK?

Enyhe fertőzés nem jár klinikai tünetekkel súlyos fertőzés, vagy az állat ellenálló-képességét csökkentő körülmények esetén vérömléses vastagbélgyulladás alakulhat ki, mely vérszegénységgel, véres hasmenéssel és igen gyors lesoványodással, némelykor elhullással is járhat.

A férgek elhajtására az orsóférgesség gyógykezelésére ajánlott gyógyszerek alkalmazhatók az állatorvos utasítása szerint. Azt meg kell jegyeznem, hogy az ostorférgesség az ember egészségére nem veszélyes.

A KAMPÓS VAGY HORGASFEJŰ FÉRGESSÉG

A kutya és macska vékonybelének lakói az ANCYLOSTOMA CANINUM továbbá az UNCINARIA STENOCEPHALA. A kampósfejű fonálféreg 1-2 cm nagyságú, szürkésfehér vagy szürkésvörös parazita, amellyel a kutya, macska szájon át, a bőrön keresztül vagy galaktogén (tejjel) úton fertőződik. A peték a bélsárral a külvilágra kerülnek, és köztigazda nélkül fejlődésre alkalmas lárvákká alakulnak.

Szájon át való fertőződés esetén a lárvák túlnyomó többsége a bél falába vándorol, ahol vedlik, majd visszatér a bél üregébe, és mintegy 16-20 nappal az invázió után ivarérett féreggé lesz. A lárváknak egy kis része a tejmirigybe is eljut, ami a szoptató szuka esetén a kölykök fertőződését okozhatja.

A bőrön keresztül történő fertőződés során, hosszú vándorlás után a parazita ugyancsak a vékonybélbe kerül, és 15-30 nap után ivarérett féreggé fejlődik. Amint olvashattuk a tejmirigybe is jut belőlük, de a tejmirigybe a bőrön keresztül is befurakodhatnak az invázióra alkalmas férgek. A tejjel 3-4 hétig ürülnek a lárvák.

TÜNETEK

Enyhe fertőzöttség nem jár klinikai tünetekkel, nagyobb számú féreg azonban aránylag rövid idő alatt súlyos lesoványodást és vérszegénységet okoz. Ez a paraziták sajátos táplálkozási módjával magyarázható. A férgek nyálkahártyadugót szippantanak szájukba, és megemésztik azt, majd vért szívnak. A súlyos vérveszteség nem annyira a férgek által elfogyasztott vértől, hanem az általuk ejtett seb utánvérzéséből ered. Mivel a férgek igen gyakran változtatják a helyüket, a vérzésből eredő vérveszteség igen jelentős lehet.

A súlyos invázió következményeként az állatoknak véres hasmenésük van, nyálkahártyáik sápadtak, fáradékonyak, lesoványodnak, és a fiatal állatok rövid idő alatt elpusztulnak. A bőrbe hatolt lárvák a hasi oldalon jellegzetes kipirosodás és göbök képződésének az okozói. A férgek elhajtására az előbbiekben javallott gyógyszerek alkalmazhatók.

A kampósférgesség a zoonózisok közé tartozó bántalom! A férgek az ember bőrébe is képesek behatolni. A lárvák a bőr felületi rétege alatt vándorolva bőrpírt, kiütést, viszketést okoznak.

(Az írás dr. Radnai István tollából megjelent a Kistermelők lapjában 2009. februárjában.)