Hollandia III/3

NEDERLANDEN, A MÉLYFÖLD

(1986. augusztusában Hollandiában jártunk)

Edamban...

És vajon mi az, ami nem hiányozhat a hollandus asztaláról? A sajt! Egyik tehenesgazda bevezetett bennünket a sajtkészítés rejtelmeibe: megmutatta háztáji sajtüzemét, mely alapanyagának forrása a tehenészet. Persze több tanyasi házon is látható a kiírás, mely sajtüzemet jelent. Ezek nem gyárak, csak kis háztáji üzemek és idegenforgalmi látványosságként szolgálnak, a bemutató után pedig lehet vásárolni - ebben van a biznisz!

Megszámlálhatatlanul sok ilyen kis sajtüzem van Hollandiában. 10 liter tejből lesz 1 kg sajt. Majd a sajtolás során kinyomott friss levet ugyancsak friss tejjel keverik össze - halljuk a magyarázatot. Ily módon egy sárgás színű, hűsítő ital keletkezik, a rivella. Ajánlom mindenkinek. A tikkasztó hőségben mindennél többet ért. Meg lehetett kóstolni! Nem vágja földhöz az embert, de az ember sem vágja földhöz a rivellát - mondja tréfásan a gyártást vezető hölgy.

Lehet válogatni: van köményes, mazsolás, diós, fokhagymás, gyümölcsös, paprikás, gombás, petrezselymes és gyógyfüves sajt is. Az ára 10-20 gulden kilónként... A jámbor magyar turistának fogalma sincs arról, hogy a sajtevésnek is megvan a maga művészete. Aki úgy akarja fogyasztani, hogy benne legyen a zsenge fű, a nedves sarjú illata is, az friss sajtot kér. Aki tartózkodik ezen gasztronómiai élményktől, középérett sajtra szavaz. És végül vannak a bölcsek, akik tudják, hogy nemcsak a mára, de a holnapra is kell gondolni: ők öreg sajtot vásárolnak, és megreszelve különböző ételek ízesítésére használják.

Vessünk egy pillantást Hollandia állatttenyésztésére! A szarvasmarha-létszám már 1972-ben 4,2 millió, és ennek csaknem fele tehén volt. Az állomány 3/4 része feketetarka (friz-hollandi), 24 százaléka pedig vörös-fehér. A holland szarvasmarha-tenyésztés igen magas fokú. A bőséges csapadék és magas páratartalom miatt gazdag a rétek és legelők takarmányhozama. Olcsóbb az állatok átteleltetése is. Előfordul, hogy enyhe télen annak jó részét a szabadban töltik az állatok, ahol a fű is állandóan zöld. A nyár hűvös, és a tehenek nem szenvednek sem a tikkasztó hőségtől, sem a rovarok hadától. Nyugodtan kérődznek a villanypásztortól körülvett, dúsfüvű legelőn, ahol a gazda 15-30 tehenét géppel feji.

A jól takarmányozott, kitűnő szakértelemmel gondozott tehenek tejhozama a legmagasabbak egyike a világon, évi 5000 liter körül van tehenenként évente, a zsírtartalma pedig 4 százalék feletti. A tej mintegy 60 százaléka nyersen vagy feldolgozott formában hazai fogyasztásra kerül. A fennmaradt 40 százaléknyi, mintegy 3,6 milliárd liter tejből készült sajt, vaj és különféle tejtermék külföldre jut. A tejtermékek közül különösen néhány sajtféleség világhírű, pl. az edami sajt...

Meglátogatunk egy gazdát. 32 feketetarka tehene van, 18 növendék és 7 féléves bikaborjú alkotja az állományt. Komoly takarmánytároló tartályok állnak az istálló mellett. Edami gazdánk tehenei egész nap a legelőn vannak, de fejésre bemennek az istállóba. 15 liter napi tejtermelés alatt még október utolsó napjaiban sem kapnak a tehenek pótabrakot. A fejőházban a legmodernebb eszközökkel és módszerekkel történik a fejés naponta kétszer, reggel 5 és délután 5 órakor.

Néhány lova is van, de a lóállomány az országban egyre csökken, összlétszáma jelenleg kb. 90 ezer, ugyanakkor a traktor-ellátottság után az NSZK után a második helyen áll a világon.  Gazdánk udvarában bizony nincsen sertés, de Hollandiában a sertéstenyésztésnek nincs is olyan jelentősége, mint nálunk. A 6,2 milliós állományt import kukoricával és a tej melléktermékeivel takarmányozzák.

A tanyán minden megtalálható, ami az önálló gazdálkodáshoz kell: törpevízmű, siló, gracht a birtokán, lakóház, a házhoz épített istálló, csűr, pajta, fejőház gépekkel, teherautó, betakarító gépek, sajtfeldolgozó stb. És mennyi az átlagos birtoknagyság Hollandiában? 11 hektár. Ugyanis az emberi munkaerő nagyon drága, márpedig családi művelésben 12-15 hektárnál többet nem lehet ellátni! Bár a búza- és rozstermelés átlaga igen magas, kenyérgabonából kénytelen importálni Hollandia. Nem fokozzák a vetésterületet, mert a virágtermesztés jövedelméből könnyedén tudják fedezni a búzaimport költségeit. Jelentős az ország burgonya-, cukorrépa- és lentermelése is.

Képzeletünkben úgy él Hollandia: tulipán - szélmalom - fapapucs! De hol vannak a szélmalmok? Itt termelnek már évszázadok óta! A legolcsóbb energiával hajtják a vízátemelő berendezéseket, áramot termelnek, papírt gyártanak, terményt őrölnek meg még számos más munkát is végeznek.

Az országnak a polderek létesítéséhez sok-sok vízátemelő gépre van szüksége, melyek a tengerből kiszivattyúzzák a vizet. De mik azok a polderek? A tengertől elhódított területek, melyekről kiszippantják a vizet és kiszárítják. E sűrűn lakott országnak minden talpalatnyi területre szüksége van. A kiszárításra kijelölt tengerrészt kőből, betonból, rőzséből, homokból épített töltéssel, gáttal zárják körül, majd a bentrekedt vizet kiszivattyúzzák. Így az évszázadok során sok 100 ezer hektárnyi terület vált művelhetővé.