VÉDJÜK MEG A KISKUTYÁKAT A FERTŐZŐ BETEGSÉGEKTŐL 2.
FERTŐZŐ MÁJGYULLADÁS – KORONAVÍRUS OKOZTA BÉLGYULLADÁS
Lapunk előbbi számában elmondtuk, hogy főként a fiatal kutyák egészségét számos olyan vírusos bántalom veszélyezteti, melyek megfelelő védelem híján csak nagyon költségesen vagy egyáltalán nem orvosolhatók. Azt is elmondtuk, hogy hazai viszonyok között a nyolcvanas években kezdődően nőtt meg a kutyakölykök megbetegedésében és elhullásában szerepet játszó fertőző betegségek jelentősége.
Ezúttal két sok veszteséget okozó bántalmat, a kutyák fertőző májgyulladását és a koronavírus okozta bélgyulladás okozóját, a betegségek tüneteit, lehető orvoslásuk és a megelőzésének lehetőségeit fogjuk ismertetni.
A KUTYA FERTŐZŐ MÁJGYULLADÁSA
A fertőző májgyullaáds többnyire a fiatal kutyák nagyfokú elesettségével, heveny esetekben lázzal, hányással, sárgasággal járó súlyos betegsége. A fél évesnél fiatalabb kutyák a leggondosabb kezelés ellenére is többnyire elpusztulnak, az ennél idősebbeknél azonban már jobbak a gyógyulás kilátásai. Perakut (túlheveny) esetekben a betegség a kóros tünetek jelentkezése után már akár néhány órával is halálra vezethet.
EGY ESET A GYAKORLATBÓL
Sürgősen hívott egy tulajdonos Pécsújhegyről, hogy nagyon értékes Dalmata fajtájú szukájának mindkét kölyke az előbbi napon még nem látszott betegnek, a mai napra azonban egyszerre csak apatikusan fekszenek, öklendeznek, annyira elgyengültek, hogy még lábraállítani sem lehet őket. A hirtelen bekövetkezett súlyos állapot meg a tünetek alapján arra gondol, hogy az értékes kis állatokat a szomszéd – akivel évek óta nincs beszélő viszonyban – megmérgezte. Kérdésemre elmondta, hogy az állatok parvovírus elleni oltásban részesültek és a napokban szándékozta az új gazdi elvinni őket.
A kölykök néhány órán belül elhullottak, és miután a gazda kérte a boncolásukat, elküldtem azokat az illetékes Állategészségügyi Intézetbe, miután ott a bonclelet értékelése mellett lehetőség van bakterológiai és virológiai vizsgálatok elvégzésére is. A kórisme fertőző májgyulladás volt, annak túlheveny formája. A gazdi kérésére a mérgezés gyanúját kizárták.
A FERTŐZŐ MÁJGYULLADÁS
A kutyák súlyos elesettséggel, lázzal, sárgasággal, hányással, hasmenéssel és a vérerek károsodásával járó betegsége, mely világszerte előfordul.
Elsőként 1947-ben Rubarth (innen nevezik Rubarth-kórnak is) írta le a betegséget Svédországban, majd megállapították a bántalmat az Egyesült Államokban, Ausztráliában és a legtöbb európai államban is. Hazánkban 1954-ben diagnosztizálták az első beteget.
Mi okozza?
A betegség okozója egy nagyon apró, 80-110 μm átmérőjű adenovírus, amely legalábbis a betegség kezdetén az állat vérében és összes szerveiben megtalálható. A vírus iránt a kutyák és vadon élő rokonaik fogékonyak. Az emberre nem veszélyes.
A fertőző májgyulladás főként a fiatal állatok betegsége, néha idősebb állatok is megbetegszenek ugyan, de ezek sokkal könnyebben átvészelik a bajt, de veszélyes vírushordozók maradnak. A legérzékenyebb a 3 hónap és 1 éves kor közötti állapot, a fél évesnél fiatalabbak megbetegedése pedig többnyire halállal végződik.
A kórokozó ellenálló képessége nem nagy, mert hő hatására már 60 °C-on hypoklorit, nátronlúg és formaldehid fertőtlenítőszerek hatására perceken belül elpusztulnak, váladékokkal ürülve azonban az állatok környezetében néhány hétig is életben maradnak.
Hogyan történik a fertőzés?
Előre kell bocsátani, hogy a beteg állatok minden váladékukkal, így a bélsárral és a vizelettel is nagy mennyiségben ürítik a vírust, sőt a fertőzésen tünetmentesen átesett vagy meggyógyult kutyák is 4-6 hónapig vírushordozók maradnak. Ez azzal magyarázható, hogy a betegség 7-10 napján, amikor az ellenanyagok megjelennek a szervezetben, a vírus a keringésből eltűnik, de életben marad a vese kanyarulatos csatornácskáinak hámsejtjeiben. Következésképpen a gyógyult állat továbbra is, akár 4-6 hónapig vírusürítő maradhat, noha a betegségnek már semmiféle tünetét nem mutatja.
A fertőzés azonban nemcsak közvetlen érintkezéssel terjedhet, hanem a ragályfogó tárgyak közvetítésével is. Főként a beteg állat nyálával, vizeletével, esetleg hányadékával fertőzött táplálék, ivóvíz vagy a ragályfogó tárgyak, többek között ketrecek, szállítóeszközök, szerszámok jelentenek fertőzési veszélyt. A kórokozó felvétele többnyire szájon át következik be.
A szájon át felvett vírus ezután bejut a mandulába és a regionális nyirokcsomókba, ahol elszaporodik, majd néhány nap múlva betör a véráramba, és virémia alakul ki.
A vírus megtámadja a fehérvérsejteket, a vérerek endothel sejtjeit, ami apró vérzésekkel és ödéma kialakulásával jár. Ugyancsak megtámadja a májat is, ennek következménye a májgyulladás (sárgaság), a veséket, melynek a vesegyulladás, sőt a szemet is, mely szemtünetek kialakulásával járhat. Olykor bejuthat a vírus az agyvelőbe is, ahol agyvelőgyulladást idéz elő. A betegség kiállása tartós védettséget eredményez.
Tünetek
❶ Főként idősebb állatokon az is lehetséges, hogy a bántalom teljesen tünetmentesen zajlik!
❷ Perakut, tehát túlheveny betegben – amit az a leírt eset során is történt – a betegség a kóros tünetek jelentkezése után akár már néhány óra múltán halálhoz vezethet. A bántalom magas lázzal jár, a hőmérő higanyszála akár 40,5-41,0 °C-ra is felfuthat. A betegek bágyadtak, levertek, elesettek, és fokozott szomjúságérzet jelentkezik (KÉP).
❸ A leggyakrabban észlelt heveny kórforma során a bántalom 2-5 napos lappangás után 2-5 napig tarthat, míg ha a félheveny formában lép fel a bántalom, akár 6-14 napig is elhúzódhat.
Heveny esetekben a levert állatok öklendeznek, hánynak, étvágytalanok és szomjasak. A végbélben mért belső testhőmérsékletük 40-41 °C-ra is felmelegedhet. A bélsár, de néha a vizelet is vért tartalmaz. Ezt észlelve a gazdik gyakran mérgezésre gondolnak.
Ha a beteg hasát megnyomjuk, főként a lapátosporc környékén, az állat erős fájdalmat jelez. Olykor a betegek szájnyálkahártyáján vérzések jelennek meg. Néhány napos megbetegedés után előbb a sclerán (színhártya, a szemgolyó burkának mintegy 4/5 része), esetleg a bőrön, főként a lágyéktájékon és a hereborékon sárgaság jelei láthatók.
A betegek szájnyálkahártyáján vérzések jelennek meg. Olykor ödémás duzzanatok keletkezhetnek a bőralatti kötőszövetben, a torok és a lágyéktájon, olykor a praefuciumon (=a fityma, a hímvessző szabad végén hüvelyszerűen befoglaló bőrkettőzet) is.
❹ Félheveny esetekben az említett tünetek enyhébbek. A már láztalanná váló állatokon enyhébb-súlyosabb sárgaság illetve anaemia (vérfogyottság, vérszegénység) mellett a nyálkahártyákon és a bőrön a vérzések nagyobbak lesznek. Az elhúzódó esetekben a szaruhártya elhomályosodása is bekövetkezhet.
Az agyvelő megbetegedése miatt görcsök is előfordulhatnak, esetenként enyhe légúti tünetek (könnyezés, orrfolyás, köhögés) is kialakulhat. Ugyancsak az idegrendszeri zavarokra utalhat az aluszékonyság, a végtagok és a nyakizmok epileptiform (epilepsziaszerű) görcse, a mozgás bizonytalansága és végül a hátulsó végtagok bénulása is.
Orvoslás
Csupán tüneti kezelést lehet alkalmazni. Célszerű a lassú folyadékpótlás és glükóz applikálása. Forgalomban levő rendszerint CAV-1 elleni (a betegséget előidéző 1-es szterotípusú kutya adenovírus) ellenanyagot is tartalmazó hiperimmunsavó a betegség korai szakaszában adva jelentősen fékezi a vírus szaporodását és szóródását.
Megelőzés
A betegség megelőzésére számos oltóanyag áll rendelkezésre, melyek alkalmazása állatorvosi feladat. Sok olyan kombinált vakcina is forgalomba kerül, melyek a fertőző májgyulladáson kívül más vírusos bántalmak (parvovírus, szopornyica stb.) megelőzésére is hatékonyak, sőt gyakran Leptospira-antigéneket is tartalmaznak.
Miután a vakcina kiválasztása és alkalmazása a kezelő állatorvos feladata, ezúttal csupán példaként említünk meg egy kombinált oltóanyagot.
VANGUARD PLUS 5/L vakcina pl. alkalmas a parvovírusok elleni bélgyulladás, szopornyica, fertőző májgyulladás, parainfluenza és leptospirózis elleni aktív immunizálásra. Hathetes kortól 3 hetes időközzel 3-szor applikáljuk, majd évente egyszer kell megismételni.
Amennyiben azonban a szuka oltva volt fertőző májgyulladás ellen, a kiskutyák a kolosztrummal kapnak a betegség ellen ellenanyagot, mely csak 6-12 hetes korra ürül ki a szervezetből, ezért ilyenkor a 8. és 12. héten célszerű vakcinázni, majd az oltást évente egyszer megismételni.
A kutyák koronavírusos (olvkoronavírus) bélgyulladása
A kutyák koronavírus okozta bántalma egészen 1974-ig ismeretlen volt, azóta azonban világszerte elterjedt és számos veszteséget okozott főként a fiatal kölyökkutyák között. Első ízben a Németországban állomásozó amerikai hadsereg egyik őrzőkutyájából mutatták ki a kórokozót (CCV). Egy régebbi felmérés szerint az agresszív vírussal történt fertőzöttséget a családban tartott ebeknél 20 százalékra, a kennelben tartott kutyáknál pedig 60-80 százalékra becsülik.
Igaz, hogy a kutya koronavírusa főleg fiatal kutyákban okoz hasmenést, de ritkán felnőtt kutyák is megbetegedhetnek.
A kórokozó
A koronavírusok (CCV) nagyjából gömb alakú, 120-160 μm átmérőjű, burkos vírusok. A burkok felületén bunkószerű nyúlványokat viselnek, amelyek az elektromikroszkópos képen a nap korongjára emlékeztető formát mutat. Innen az elnevezésük „korona”-vírus (KÉP).
A koronavírus ellenálló képessége csekély, a szokásos fertőtlenítőszerek hatására perceken belül inaktiválódik. Ugyanakkor hőérzékeny is, mert 50 °C hőmérsékleten perceken belül elpusztul.
A fertőződés
A fertőződés mindig a bélsárral történik. A fertőzés forrásául szolgálhat a bélsárral szennyezett ivóvíz, táplálék, az ún. ragályfogó tárgyak, mint pl. ketrecek, szállítóeszközök stb. Miután a szájon át felvett vírus az emésztőcsatornába jutott, megtámadja a vékonybélbolyhok érett hámsejtjeit, majd a következő 1-2 napon belül a vékonybél alsó szakaszaiba is átterjed.
A betegség során a fertőződés csupán a vékonybélre korlátozódik, virémia (vírusok megjelenése a keringő vérben) nem fordul elő. Miután a bélben az érett epithel sejteket elpusztítja, ennek következtében vérzések keletkeznek, az emésztés és felszívódás elégtelensége miatt pedig hasmenés alakul ki.
Megjegyzem, hogy a kutya-kutya fertőzési lánc kizárólag környezeti fertőtlenítéssel nem szakítható meg. Ahhoz mindenképpen szükséges, hogy a fogékony kutyák ne találkozhassanak a vírusürítő ebek bélsarával.
Tünetek
Mivel a tünetek nem jellegzetesek, sok esetben nehezen különíthetők el a parvovírus okozta enteritesektől (= bélgyulladás) vagy egyéb bélgyulladástól.
A szájon történő fertőződést követően 18-72 óra múlva jelentkeznek a betegség első tünetei. A bántalom étvágytalansággal, bágyadtsággal, pépes állagú bélsárral kezdődik, hamarosan vízszerű hasmenés következik, és a betegek gyakran hánynak. Kölyökkutyákban a hasmenés rövid idő alatt kiszáradáshoz vezethet. Gyakran a hasmenés véressé válik.
Fiatal kölyökkutyák akár hirtelen elpusztulhatnak, másoknál a tüneti kezelés ellenére akár 3-4 hétig is elhúzódhat a bántalom, de a betegek egy része 7-10 nap alatt akár magától is meggyógyulhat.
Mivel a parvovírus hasonló tünetekben mutatkozik, az elkülönítő diagnózis megkönnyítésére felidézzük a leglényegesebbet. A parvovírus 8 hetes kor előtti tüneteik: öklendezés, légszomj, nehezített légzés, a nyálkahártya szederjes elszíneződése, szapora szívműködés.
8 hetes kor felett: láz, hányás, hasmenés (sokszor véres), súlyvesztés.
Koronavírus esetén láztalan állapot mellett hányás, hasmenés, mely olykor véres is lehet, kiszáradás.
A koronavírussal szembeni védelemben kiemelkedő szerepet játszik a parvovírus elleni védelem hatékony kialakulása, mivel a két vírus társfertőzése esetén a kölyökkutyák túlélési esélye drámaian csökken.
A betegség lefolyását befolyásoló tényezők
❶ Az állat életkora. A fiatal állatok sokkal súlyosabban betegszenek meg, és az elhullási arány is lényegesen magasabb.
❷ Az emésztőcsatorna parazitákkal történt fertőzöttsége (orsóférgek)-.
❸ A környezeti tényezők (elhelyezés, higiénia stb.).
❹ Amint az előbb említettük, a parvovírussal történt társfertőzés.
Orvoslás
❶ A kutyák melegben tartása.
❷ A hányás, hasmenés csillapítása.
❸ Folyadékpótlás.
❹ Társfertőzés megelőzése antibiotikumokkal.
Védekezés
A bántalom megelőzésére többféle vakcina is van forgalomban, melyek kiválasztása és alkalmazása a kezelő állatorvos feladata. Példaként megemlítjük a DURAMUNE PUPPY DP+C VAKCINA A.U.V. nevű készítményt, mely a szopornyica és a parvovírus okozta bélgyulladás megelőzésére, valamint a koronavírus által okozott bélfertőzöttség mértékének csökkentésére alkalmazható. Az első oltást 6-8 hetes korban kell adni, majd a másodikat 10 hetes kortól. A két oltást 2-4 hetes időközzel kell applikálni. Ezután évente egyszer kell emlékeztető oltást adni.
Csak egészséges, féregtelenített kutyák olthatók.
(A dolgozat megjelent dr. Radnai István tollából 2010. decemberében a Kistermelők Lapjában.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése