Kapott leveleket

ROYAL VETERINARY COLLEGE

(UNIVERSITY OF LONDON)

Department of Medicine

HAWKSHEAD LANE,

NORTH MYMMS,

HATFIELD, HERTS AL9 7TA

R. H. C. PENNY

-----------------------------------------------

31/3/78

 

Dear Dr. Radnai

 

I would appreciate receiving a copy of your article

Cannibalism of Pigs

which appeared in Magy Allatorv Lapja

Vol 32, Page 519, 1977

 

Yours sincerely

 

Prof. R. Penny

London tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék az EGY HÉTVÉGE LONDONBAN (1982. Karácsony előtt) című bejegyzésekhez

1. A legrégibb, a legszebb, a legmagasabb, a legforgalmasabb és a leghatalmasabb...

http://drradnaiistvan.blogspot.com/2012/05/london-1.html 

2. Érintőlegesen mindenhol a háború... 

http://drradnaiistvan.blogspot.com/2012/05/london-2.html 

3. Shoppingolunk

http://drradnaiistvan.blogspot.com/2012/05/london-3.html 

4. Uniformisok  

http://drradnaiistvan.blogspot.com/2012/05/london-4.html

5. Érdemes hajókirándulást tenni a Temzén

http://drradnaiistvan.blogspot.com/2012/05/london-5.html 

6. Jöjjenek el velem a Towerbe! 

http://drradnaiistvan.blogspot.com/2012/05/london-6.html 

7. Oxford 

http://drradnaiistvan.blogspot.com/2012/05/london-7.html

8. Stratford

http://drradnaiistvan.blogspot.com/2012/05/london-8.html

London 8.

EGY HÉTVÉGE LONDONBAN

(1982. Karácsony előtt)

Stratford

Stratford olyan város, melyben nem lehet csalódni. Ódon utcák, kissé már meggörnyedt, de gondosan meszelt, fekete favázas fehér házak és az útkereszteződések közepén az irányjelző táblákat körülfogó virágágyások tarka tulipánjai. Olyan az egész, mint egy jól megőrzött, hibátlan díszlet, amelyet az utókor ápol a nagy költő emlékére, aki itt született és itt is halt meg.

A 17 ezer lakosú Stratford az egész világon Shakespeare-ről híres, de szépségéről, sajátos bájáról már nagy fia születése előtt is megemlékeztek.

A népi favázas építkezési stílusa is fennmaradt, hiszen Arden erdeje bőven szolgáltatott fát ehhez a látványos építkezési módhoz. A fennmaradt favázas épületek a későbbi századok stílusában épült házakkal váltakoznak, és éppen ez a sokszínűség adja Stratford sajátos vonzerejét.

És íme a ház, ahol Shakespeare született 1564. április 23-án, de ugyancsak ebben a városban halt meg 52 éves korában egy vidám mulatság után, melyen íróbarátaival együtt vett részt.

Ha belépünk a házba és körüljárjuk a szobákat és a konyhát, több mint 400 esztendő távlatában találjuk magunkat. Az épület két külön részből állt, az egyik volt a lakás, a másik a költő apjának kesztyű- és gyapjúkereskedése.

A nagy költő hamvait a Szent Háromság Plébániatemplomban helyezték el, ahol ma is nyitva áll az anyakönyv a latin nyelvű bejegyzésnél, mely 1564-ben kelt Gulielmus filius Johannis Sh. (magyarul Vilmos Sh. János fia).

A villámlátogatás után elbúcsúzunk Shakespeare-országtól, visszatérünk Londonba. Még egy séta az Oxford Streeten és irány a repülőtér! Most már sokkal szebbnek és érdekesebbnek tűnt ez a 9 milliós metorpolisz, mint első benyomásra.

London 7.

EGY HÉTVÉGE LONDONBAN

(1982. Karácsony előtt)

Oxford 

Oxford felé, Anglia középső része felé haladunk, mely az ország gazdaságának egyik fő forrása, jelentős iparvidék. A csaknem 200 ezer lakosú Oxford nemcsak egyeteméről és kollégiumairól híres, de autógyártásáról is. Szász alapítású város, és megmosolyogjuk nevének magyarra fordított jelentését, ami ökörgázlót jelent. Valamikor ugyanis itt egy gázló volt a folyón. A város nagyon fontos szerepet játszott a szigetország történelmében, és - ma már ki hinné, hogy - házainak többsége a norman hódítás és a gyakori dán támadások következtében nem egyszer romokban hevert. Sok turista keresi fel, de a Shakespeare-rajongók és -tisztelők sokasága is a városon keresztül jut a nagy költő szülővárosába, az ide 60 kilométerre fekvő Stratfortba.

Az egyetemi városban vagyunk: ódon házak, templomok és mind több kollégium váltják egymást. A város egyeteme nemcsak nagyon híres, de nagyon régi is! Már a VIII. században működött, és 1214-ben a pápa is elismerte. Megismerjük a kollégiumok valóban régi de a tudományokat illetően nagyon is modern világát. Az egyetemi templom 1300 körül épült, dekoratív stílusú tornyáról híres. A gyönyörű templom főépülete már 500 esztendős.

Oxford ódon hangulatát idézi a Corfax torony, amit még III. Edward építtetett az 1300-as években, és csak mementóként, műemlékként maradt meg, amikor a környéket városrendezési okokból átépítették.

Érdekes épületek ezek a kollégiumok! Tornyaikkal olyanok, mintha valaminő templomsor volna, bár igaz, hogy mindegyiknek van külön kápolnája is. A kollégium kapuja zárva van, idegeneknek tilos a bemenet. 1525 óta a toronyban este 9 óra 5 perckor megszólal a nagyharang, 101-et kongat, és az utolsó ütésre bezáródik a kollégium kapuja. Bementünk a Corpus Christi kollégium udvarára, ahol a falon különleges napórát találtunk öröknaptárral.

Ma az épületekben szigorú tanulás folyik, külön tudorok foglalkoznak az egyetemistákkal. Ezek a kollégiumok adták az egykori Brit Birodalom, de a mai Anglia vezető értelmiségét is. Körülnéztünk az egyik kolidzsban, bekukkantottunk az egyszerű ebédlőbe és a kápolnába is. Valamikor vidámabb élet folyt itt. Akkortájt az uralkodó osztály gazdag ifjai jöttek Oxfordba tanulni, hogy az uralkodó réteghez tartozhassanak később is, írja Robert Sencourt, Oxford egykori diákja. A diákoknak cselédjeik is voltak, akik mindenben kiszolgálták őket, sőt a város üzleteiben is nagy alázattal és udvariassággal szolgálták ki a hallgatókat, hisz belőlük éltek a kereskedők is. A puritán ebédlőasztalok láttán nem is hinnénk, hogy annak idején egy-egy ünnepi vacsorán ragyogott az asztal a fényes ezüsttől és egyenruhás inasok és lakájok hordták fel sorban a fogásokat, és ömlött a jó portói bor. Reggel 6 órakor az inas ébresztett, de 7-kor ismét megjelent a tálcával és a reggelivel. A kaput azonban este a már említett 9 óra 5 perckor bezárták, és egyedüli közlekedési lehetőség a kerítésen való átmászás maradt a kimaradóknak.

A kollégiumok díszes épületei még a régiek, de e régi szép diákéletnek befellegzett. A kollégium, melyben bent jártunk, másfél millió könyvből álló kövtárral rendelkezett. A Sheldonian Színházban (amit 1669-ben átadtak az egyetemnek) minden év júniusában felolvassák a diákok díjnyertes tanulmányaikat és költeményeiket, itt történik a tiszteletbeli fokozatok átadása is.

Ki hinné, hogy itt, a magasabb szellemiség fellegvárában égettek meg 1555-ben három reformátort, hogy 300 év után díszes emlékművet építsenek számukra. A High Street az ódon hangulatú, fenséges és mégis kedves város főutcája, ahol évszázados és jellegzetes stílusban épült öreg házak és a modern árukkal tömött régi üzletek sorjáznak. A bobby itt is ugyanúgy viselkedik, mint Londonban, pedig most már csendes a diákváros, bár annak idején a XIII-XIV. században szinte rendszeresek voltak az összecsapások a diákok és a helyi lakosok között... Még sok látni- és mesélnivaló volna, de tovább utazunk Stratfordba, Shakespeare városába!

London 6.

EGY HÉTVÉGE LONDONBAN

(1982. Karácsony előtt)

Jöjjenek el velem a Towerbe!

A londoni Tower nemcsak a city, hanem az egész főváros egyik legérdekesebb és legvéresebb múltú építménye.

A tower magyarul tornyot jelent, de a Tower valójában a tornyok sokasága. A fehér tronyot 900 esztendővel ezelőtt még Hódító Vilmos építtette, hogy megszilárdítsa Londonban az uralmát.

Évszázadok alatt volt erődítmény, királyi palota és börtön. Középpontja a Fehér Torony, melynek 4 kis tornyocskával díszített, zömök épülét kettős fal veszi körül, a falakat pedig széles árok övezi. Ma is csak egyetlen bejárata van, ahol most is gárdisták állnak őrséget.

Talán a leghírhedtebb bűntény VIII. Henrik király két feleségének a kivégzése volt a Towerben. Boleyn Annát 1532-ben, Catherine Howardot pedig 10 évvel később végeztette ki a kegyetlen király. És milyen kegyes volt Boleyn Annához, amikor teljesítette azt a kívánságát, hogy ne bárddal, hanem karddal végezzék ki, mert finom nyakához nem illő a durva bárd! Finom pengéjű kardot hozatott tehát a kivégzéshez Franciaországból a páratlanul jószívű gyilkos férj. A Tower Hillen összesen 75 elítéltnek - valamilyen országos főembernek, királyok vagy királynők - hullott porba a feje, de 1941-ben itt raboskodott Rudolf Hess, a nácivezér, Hitler helyettese is.

Az erőd védőrendszere: vizesárok - várfal - bástyák és kizárólag egyetlen jól őrzött bejárat. Nos, nemcsak a kétszeres várárok és az ágyúk védték a Towert, de annak remekül vastag falai is, melyek átmérője az alsó részen 4 és fél méter, feljebb pedig 3 méteres volt. 

Itt található a világ legnagyobb és leggazdagabb fegyvergyűjteménye is, mely értéke a kincstáréval vetekszik. Se szeri se száma az akkor használt kínzóeszközöknek. Látható a kivégzéshez használt óriási bárd, mely forgatásához nemcsak ügyesség, de bizony megfelelő testi erő is kellett. Kissé összeszorult a torkunk, amikor az egyik kis cellában a 400 évvel ezelőtt elítélt rabok falba vésett, elkeseredettségről tanúskodó üzeneit olvassuk.

Felbecsülhetetlen értékű a Wakefield toronyban őrzött koronaékszerek káprázatos gyűjteménye, amit a beefeaterek szigorú ellenőrzése mellett ugyancsak megtekinthettünk. Viktória királynő koronáján pl. 3200 drágakő, a királyi jogart pedig a világ legnagyobb csiszolt gyémántja díszíti: a világszép kohinor.

Őszintén meg kell mondanom, hogy amikor beértem a repülőtérről a városba, London nem keltett különösen mély benyomást bennem. Furcsán hatottak a szinte hajszálra egyforma házakból összeállt utcasorok, melyek a cityből kiérve mind komorabb képet mutattak. Amikor azonban jobban megismertem a várost, ahol minden kis téren, utcában vagy épületen pontosan élnek az évszázadok történelmi korszakai, éreztem, hogy olyan metropoliszban vagyok, mely nem hasonlítható egyetlen európai ország fővárosához sem. Figyelemre méltóan érdekes. Most pedig egy 90 km-es autóútra invitálom az Olvasót, hogy megtekintsük a híres egyetemi várost, Oxfordot...

London 5.

EGY HÉTVÉGE LONDONBAN

(1982. Karácsony előtt)

Érdemes hajókirándulást tenni a Temzén

Az Angol Bank templomra emlékeztető épülete a city szívében van. Nagyszerű palota korinthoszi oszlopokkal, de biztonsági okokból nincsenek ablakai, tetővilágítása van. A pénzügyi negyed hatalmas palotái a Deli Bank és a Shell központ. Valamikor a pénzügyi világ sorsát innen intézték. Viktória királynő idejében itt volt az óriási világbirodalom hatalmi és pénzügyi ütőere, de hát mindez már a múlté, hisz ma már maga az angol font is elég beteg.

A Temze folyón felúsztak a világtengerek legnagyobb hajói is, és ontották messzi földek árukincsét a raktárakba. A parton szaporodtak a dokkok, és London a világkereskedelem egyik központja lett és maradhatott. Innen indultak el a hírhedt angol kalózok és a híres brit felfedezők hajói. Bár London ködös romantikája már a múlté, a levegő tisztaságát szigorú rendelkezések óvják. Ennek ellenére a nagy erőművek környékén néha olyan párás-ködös az ég, mint valami impresszionista festményen. A modern London új, hatalmas épületeit látjuk: bankok, biztosító társaságok, szállodák, paloták sora. A szállók szobái tárgyaló telefonnal felszereltek, perceken belül elérhető minden világrész, és a szobában kagylóhasználat nélkül lehet beszélni.

Érdemes hajókirándulást tenni a Temzén, elsuhanni London régi épületei, szegényes lakótelepei és szaporodó felhőkarcolói mellett. A városból kijutva már az üdén zöldellő bokrokat látjuk. A Tower Bridge környékén vetett horgot Scott kapitány, a híres sarkkutató hajója, mely most múzeumként szolgál. A fekete hajó a Discovery, körülötte több használatban levő iskolahajót is láthatunk.

A Tower híd mellett előtűnik a híresen hírhedt komor vár, a Tower, a királyok pompás lakosztályával és a véres toronnyal, mely oly sok kínról és szenvedésről tudna mesélni. A Temze legérdekesebb hídját, a folyót a Tower falai alatt átívelő, 1886-tól 8 esztendő alatt épült Tower Bridge-et látjuk. A híd masszív gótikus tornyai stílusosan illeszkednek a környezetbe.

Ez a Temze legalacsonyabb hídja. Naponta több, mint 10 ezer jármű halad át rajta. Középső része rendszeresen felemelkedik, mint egy középkori vár felvonóhídja. Az egész művelet mindössze másfél percig tart, a műveletet duda jelzi a járműveknek. Dagály idején így nyitnak utat a tenger felől érkező hajók előtt.

A Megyeháza a város fejének, a Lord Mayornak a székhelye. Még a király is köteles formális engedélyt kérni a Lord Mayortól, ha belép a citiybe, ő pedig annak határán várja.

A Whitehallban vagyunk, a minisztériumok utcájában. Az admiralitás épületét látjuk, mely urai sokáig döntő módon beleszóltak a világpolitikába lévén Anglia tengeri nagyhatalom. A Whitehall téren van a lovastestőrök laktanyája, mely még az 1750-es években épült, és minden nap délelőtt 10 órakor komoly ceremóniával történik az őrségváltás. Ha továbbmegyünk, a Szent Martyn térre érünk, ahol valamikor nagy halaspiac volt - ma kedves és impozáns pihenőhely.

Zöld és csodaszép üde az angol gyep színe, melyből feltűnően sok van a város kőrengetegében. A mai London nagy része helyén valaha királyi vadaskertek húzódtak többszáz négyzetkilométeres területen. A belvárosi szállodasor nem a turisták pénztárcájához méretezett, pedig sok kiránduló megfordul Angliában. 15 esztendővel ezelőtt 236 millió fontot hoztak a külföldi utazók, és 275-öt költöttek az angolok külföldön. Ekkor ők is szabályozták a magánutazásra külföldre vihető összeget. Évente kb. 4 millió turista keresi fel az országot... És milyenek a munkásnegyedek? A szegényebb városrészekben a házak vakolatlan vörös téglából épültek, amit az eső és a szmog együttes erővel patináztak rozsdaszínűre.

De a citiyben még ma is a fekete a divat, és van, aki megengedheti magának, hogy a legdrágább közlekedési eszközön, fiákeren utazzon. Fekete a reggelente hivatalba siető tisztviselők keménykalapja, zakója, nyakkendője és az elmaradhatatlan férfiesernyők, melyek egyszerre töltik be a státusz szimbólum és a praktikus kellék szerepét. Mi is kipróbáltuk az emeletes buszt, mely kevésbé volt praktikusabb és alig olcsóbb a földalattinál. A nejem éppen elfoglalta a helyét. A tilosban parkolást Londonban még szigorúbban veszik, mint nálunk! Sok rendőrnőt láttam, aki szorgalmasan irogatta fel a szabálysértő gépjárművek rendszámait...

A Clostridium okozta betegségek III.

CLOSTRIDIUMOK ÁLTAL OKOZOTT BETEGSÉGEK III.

Lapunk utóbbi számaiban olvashattuk, hogy a clostridiumok által okozott betegségek enterotoxaemiák, intoxikációk vagy gázödémák formájában lezajló bántalmak, melyeket a fakultatív pathogén, a talajban és bélsárban egyaránt megtalálható Clostridium-fajok idéznek elő. A betegségek nemcsak hazánkban, de világszerte előfordulnak, és olykor nagyon súlyos veszteségeket okoznak.

A clostridiumok hosszú, vaskos, pálcika alakú, többnyire Gram-pozitív anaerob spóraképző baktériumok, melyek természetes előfordulási helye a talaj, a különféle házi és vadonélő emlős, valamint madárfajok, továbbá az ember bélcsatornája.

Azt is olvashattuk, hogy a baktériumok súlyosan mérgező toxinokat termelnek, és ha bizonyos hajlamosító körülmények között felszaporodnak, nagy gazdasági veszteséggel járó mérgezést okozhatnak. Olykor a toxikózis heveny vagy túlheveny lefolyása miatt a gyógykezelés eredménytelen. Hazai eseteket idézve jó példákat olvashattunk mindezekről többek között a juhok enterotoxaemiája, a bárányvérhas vagy a szopósmalacok fertőző elhalásos bélgyulladása ismertetése során.

A clostridiumok azonban súlyos megbetegedéseket okozhatnak más fajú állatokon (nyulak, baromfi, lovak stb.) sőt esetenként az ételmérgezések során a Clostridium botulinum toxinja az ember olykor nagyon veszélyes megbetegedését is okozhatja.

A továbbiakban ezekről a megbetegedésekről, a fertőzésről, a betegség tüneteiről, a gyógyítás lehetőségeiről és a védekezés módozatáról fogunk szót ejteni.

A HÁZINYÚL HASMENÉSE A LEGGYAKORIBB BÁNTALOM

Házinyúl tenyésztéssel foglalkozó olvasóink nagyon gyakran panaszkodnak, hogy a nyulak olykor csillapíthatatlan hasmenésben betegszenek meg, étvágytalanná válnak, lesoványodnak és elhullanak.

A hasmenéses bántalmak nagyfokú elterjedtségére utal, hogy se szeri se száma azoknak a közleményeknek, vizsgálatoknak és megfigyeléseknek, melyek a házinyúl emésztőszervi betegségeivel foglalkoznak.

Számos kiváltó oka lehet a gyomor-bélnyálkahártya bővérűségének, az emésztőnedv-elválasztási zavarának és a gyomor-bélmozgások rendellenességeinek, melyek következménye a hasmenés.

A hasmenéses bántalmak leggyakoribb oka a coccidiosis, de a kedvezőtlen takarmányozás és tartási valamint higiéniás okok mellett számos egyéb fertőző bántalom is okoz hasmenést, amit különböző kórokozók idéznek elő, pl. colihasmenés, Rodentiózis, Camphylobacteriosis stb., melyek közül ezúttal a clostridiumok által előidézett, súlyos hasmenéssel járó bántalomról, a Tyzzer-féle betegségről fogunk szót ejteni.

A HÁZINYÚL TYZZER-BETEGSÉGE

Igen komoly hasmenéssel és többnyire elhullással járó, baktériumok által okozott betegség, ami fellépése során az egész süldőállományt akár néhány nap alatt „elsöpörheti”. A hevenyen lezajló, súlyos hasmenéssel és csaknem mindig elhullással járó fertőző betegséget első ízben Tyzzer professzor 1917-ben egerekben észlelte az USA-ban, és először ő írta le a bántalmat. Előfordulását azóta már több emlős állatfajban is észlelték, így a háziállatok közül csikóban, macskában, kutyában is. Házinyúlban való jelentkezéséről ALLEN és munkatársai 1965-ben adtak hírt. A betegség hazánkban történő előfordulásáról VETÉSI professzor számolt be 1982-ben.

A KÓROKOZÓ

A nagyon súlyos veszteséget okozó gyilkos kór előidézője a Bacillus piliformis, újabb nevén CLOSTRIDIUM PILIFORME egy 5-10 μm hosszú, pálcika alakú, spórás, körülcsillós baktérium, mely intracellulárisan (= sejten belül) a fertőzött állatok vakbelének a hámsejtjeiben és a májsejtekben szaporodik. A szöveti metszetekben többnyire Gram-negatívan festődik. A Clostridium piliforme törzsek legalább hat, antigénszerkezetileg egymástól különböző csoportba oszthatók.

A FERTŐZŐDÉS

A fertőzés szájon át következik be, majd a felvett kórokozó elsősorban a süldő nyulakban a bélcsatorna nyálkahártyájának hámsejtjeibe hatol, aminek vízszerű vagy véres hasmenés a következménye. Itt elszaporodik, majd a véráramba kerül, és bejut a májba és a szívizomzatba is, ahol gyulladást és a májban elhalásos gócokat idézhet elő.

A kórokozó gyakran ott van az egészséges nyúl béltraktusában anélkül, hogy bárminemű egészségkárosodást okozna. A hajlamosító körülmények érvényesülése során azonban egyszeriben fellobbanhat a bántalom. A betegség megelőzése céljából tehát a legfontosabb teendő a hajlamosító okok megszüntetése annál is inkább, mert a betegség fellépése során csak a kezdeti esetekben várható eredmény a megfelelő gyógyszerek alkalmazása után.

HAJLAMOSÍTÓ TÉNYEZŐK

A betegség kialakulásához hajlamosító okok (segítő és alkalmi kórokok) szükségesek. Ilyenek:

1. Fiatal, 6-10 hetes kor

2. A takarmány 12 százaléknál alacsonyabb rosttartalma

3. Zsúfolt tartás

4. Kedvezőtlen higiéniás körülmények

5. Szállítás

6. Szélsőséges istálló-hőmérséklet

7. Kokcidiózis

8. Környezetváltozás

9. Vakcináció

10. Immunszuppresszív hatások (az immunreakció elnyomása)

11. Kortizonkezelés

TÜNETEK

A beteg állat bágyadt, elesett, étvágytalan, majd bőséges, vízszerű, olykor véres hasmenés mutatkozik. A megtámadott nyúlállomány nagy része megbetegszik, az elhullási arány pedig nagyon magas, akár 90-95 % is lehet.

Nem ritka, hogy a betegség hirtelen elhullással kezdődik. A házinyulak 1-3 napig tartó vízszerű vagy nyálkás-véres hasmenés után rendszerint tömegesen elhullanak.

BONCOLÁSI KÉP

Boncoláskor a vastagbél (elsősorban a vakbél) fala vizenyős, savóshártyája alatt vérzések láthatók, a nyálkahártyáján álhártyás (fibrines) gyulladás, olykor elhalásos gyulladás (dysenteria) jelei ismerhetők fel. A vastagbélen kívül álhártyás gyulladás van néha a csípőbélben is.

A májban mindegyik hullában tűszúrásnyi, gombostűfejnyi, mákszemnyi, szürkésfehér elhalásos vagy gyulladásos gócok találhatók. A szívizomzatban is megfigyelhetők olykor hasonlóak (KÉP).

A friss hulla epéjéből vett anyagból sötét látóteres mikroszkópban élénken mozgó pálcikák alakjában is kimutatható a kórokozó.

 Tyzzer-féle betegség. A májban nagyszámú elhalásos gócok.

ORVOSLÁS – VÉDEKEZÉS

A betegség annak kezdeti szakaszában kúraszerűen alkalmazott oxitetraciklinnel (tetraciklinekkel) gyógyítható. Fontos a kokcidiostaticumok megelőző célú alkalmazása is, és megfelelő (14 százaléknyi) nyersrosttartalmú takarmány vagy gyógytakarmány etetése. A gyógyszerek előírása esetleg más vagy újabban forgalomba kerülő készítmények alkalmazása állatorvosi feladat.

A Tyzzer-betegség kórokozója emberben is megtelepedhet és kóros elváltozást okozhat. Célszerű erre is odafigyelni.

A BAROMFI CLOSTRIDIUMOK OKOZTA BETEGSÉGEI

A baromfiban előforduló clostridiumok okozta betegségek közül a fekélyes és elhalásos bélgyulladásnak, a gangrénás bőrgyulladásnak és a botulizmusnak van jelentősége.

A továbbiakban ezekről a baromfiállományokban olykor igen súlyos veszteséget okozó bántalmakról és megelőzési lehetőségeiről fogunk beszámolni.

A BAROMFI FEKÉLYES BÉLGYULLADÁSA

Számos baromfifaj hevenyen lezajló, súlyos hasmenéssel járó betegsége, amely elsősorban a növendékállományokat veszélyeztet. Főként a nagyobb létszámú csirkeállományokban okoz bajt, de előfordul a fürjekben, fácánokban, foglyokban, gyöngytyúkokban, galambokban, állatkertben tartott számos madárfajban és a vadonélő madarakban is.

A bántalmat először az USA-ban MORSE írta le 1907-ben, majd KAKUK számolt be a hazai előfordulásról 1974-ben. Mivel először fürjekben ismerték fel és valóban ezek a legfogékonyabbak iránta, előbb „fürjbetegségnek” nevezték el.

MI OKOZZA?

Korábban a betegséget a Clostridium perfringens különféle típusaira vezették vissza, de ma már általánosan elfogadott, hogy a bántalmat a CLOSTRIDIUM COLINUM idézi elő. A kórokozó széles körben előfordul, s így hajlamosító tényezők hatására bármely állományban jelentkezhet. Leggyakrabban 4-12 hetes csirke és 3-8 hetes pulykaállományokban jelentkezik, de megfigyelték idősebb jércékben, sőt tojótyúkokban is. Amint arról már szó esett, nagyon fogékonyak iránta a fürjek („fürjbetegség”), amelyekben felnőtt korban is tömeges megbetegedést okozhat.

A kórokozó a bélsárral ürül, és a vele szennyezett takarmány, ivóvíz vagy alom felvétele után az állományon belüli fertőzöttség általánossá válik. Ismét hangsúlyozom, hogy a betegség az ellenálló képességet csökkentő, hajlamosító tényezők hatására jelentkezik.

MELYEK A HAJLAMOSÍTÓ TÉNYEZŐK?

Mivelhogy a hajlamosító tényezőknek nagyon fontos szerepük van a betegség fellobbantásában, ezek elhárítása vagy megelőzése a betegség elleni küzdelemben a legfontosabb feladat. Azért is különösen fontos, mert a gyorsan berobbanó és hirtelen elhullásokat okozó kór (rendkívül gyors lefolyása miatt) a leghatékonyabb gyógyszerek alkalmazása mellett is veszteséggel jár, ha már egyszer felütötte a fejét.

Egyébként a betegség gyógyítására ajánlott szerek eredményességét illetően is nagy az ellentmondás, ami a baktériumtörzsek gyakori rezisztenciájára és arra vezethető vissza, hogy a háttérben levő kokcidiózist nem kezelik.

1.) A hajlamosító tényezők közül mindenekelőtt a kokcidiózist kell megemlíteni. De nemcsak a kokcidiumok bélkárosító hatása játszhat jelentős szerepet a bántalom fellépésében, de hasonlóképpen hajlamosít az ún. csirkeanaemia, sőt egy másik (meglehetősen gyakori) bántalom, a fertőző burzitisz vagy más néven az ún. gumborói betegség is.

2.) Bizonyos emésztési rendellenességek is elősegítik a clostridiumoknak a bélben történő elszaporodását. Ebből következik, hogy a takarmányozási hibák igen fontos szerepet játszanak a bántalom előidézésében.

3.) A takarmány mennyiségének hirtelen megemelése, a takarmányadag átmenet nélküli növelése ugyancsak hajlamosít a betegség fellobbantására.

4.) Számos szerző felhívja a figyelmet, hogy már az enyhe takarmánytoxikózisok szintén megteremthetik a feltételeket a betegség kialakulásához. Itt mindenekelőtt a mikotoxinokat tartalmazó takarmányra kell gondolni. Ezekről előbbi Lapszámainkban részletesen tudósítottunk.

5.) bizony kiválthatja a betegség megjelenését a zsúfolt tartás is. Sosem szabad átlépni a brojlercsirkék hizlalás-technológiájában előírt telepítési sűrűséget.

6.) Az elszennyeződött alom ugyancsak hajlamosít a bántalomra. Ezért jelentkezik a baj gyakrabban a mélyalmos tartásban. Itt jegyzem meg, hogy az alom jó állapotban tartásához megfelelő szellőztetésre van szükség. Fokozott gondot kell fordítani tehát a megfelelő higiéniás körülmények megteremtésére.

7.) Előidézhetik a bántalmat mindazon ártalmak, melyek a béltartalom mozgásának a lelassulásához vezetnek. Ilyenkor elegendő idő áll rendelkezésre, hogy a baktériumok felszaporodjanak a bélcsatornában és elősegítsék a betegségek kialakulását.

8.) Gondolni kell arra is, hogy a kiszóródott táp gyakran megromlik, és a csirkék azt felcsipegetve megbetegednek.

9.) Végül megemlítem, hogy az állatok törődése ugyancsak kiválthatja a bántalmat.

MILYEN TÜNETEK MUTATKOZNAK?

Leggyakrabban a 4-12 hetes csirke- és a 3-8 hetes pulykaállományokban jelentkezik a bántalom, de megfigyelték idősebb jércékben, sőt tojótyúkokban is.

Arról már szó esett, hogy nagyon fogékonyak a fürjek iránta, amelyekben felnőtt korban is tömeges megbetegedést okozhat.

A bántalom étvágytalansággal kezdődik, a beteg állatok gubbasztanak, tollazatuk borzolt, szemhéjuk csukott, környezetük iránt apatikusak. Főleg a járvány elején a betegek gyorsan elpusztulnak, így nincs idő arra, hogy ezeknél a bántalomra jellemző tünetek kialakuljanak.

A betegségre jellemző a híg, vízszerű, később csokoládébarna színű bűzös bélsár. A beteg állatok kondíciója hirtelen leromlik, a taraj elkékül. Tojóállományokban a tojáshozam drasztikusan csökken.

Brojlerekben az elhullási arány általában 1-14 százalékos, tojóállományokban 3-10 százalék, de lehet akár ennél magasabb is. A fiatal fürjállományokban pedig olykor a 100 százalékot is elérheti.

MIT LÁTUNK A BONCOLÁS SORÁN?

A nagyon gyorsan lefolyó, ún. perakut esetekben az izmokban és a savóshártyákban apró vérzéseket látunk, a szívburok ödémás. Az emésztőcsőben változó nagyságú, kölesnyi-borsónyi vérzéses alapú vagy szélű fekélyek keletkeznek, amelyek már a savóshártya felől is megfigyelhetők. Ezek rendszerint elszórva helyeződnek, de esetenként főleg a vakbélben összefolynak. A fekélyek kivételesen a vékonybél teljes hosszában is előfordulnak. Szélükön gyors lefolyású esetekben a nyálkahártya ép, elhúzódóbb esetekben a fekélyek körül az ép nyálkahártya-részek fölé emelkedő elhalásos udvar látható, és a fekélyt álhártya fedi.

A fekélyek perforálódhatnak, s ez a hashártya gyulladását, ennek következményeként pedig a belek összenövését okozhatja.

A bélbeli elváltozásokon kívül esetenként a duzzadt máj burka alatt főleg a széli részeken előbb tűszúrásnyi, majd kölesszemnyi éles vagy szabálytalan alakú sárgásszürke elhalásos gócok találhatók. A lép duzzadt, vérbő s olykor vérzéses.

ORVOSLÁS

A gyógyszerek eredményességét illetően a baktériumtörzsek gyakori rezisztenciája miatt nagy az ellentmondás. Az éppen forgalomban levő gyógyszerekről és alkalmazásukról a kezelő állatorvos utasítását kell követni. Megjegyzem, hogy a betegségből kigyógyult állatok gyakran baktérumgazdákká válva veszélyeztetik a velük érintkező fiatal állatokat.

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2012. áprilisában.)

London 4.

EGY HÉTVÉGE LONDONBAN

(1982. Karácsony előtt)

Uniformisok

És hol lakik a királynő? A Buckingham Palotában! Mellette egy 60 holdas, gyönyörű park festői tóval és milliónyi madárral...

Szerencsénk volt, egy katonai dísszemlét pont kifogtunk, ami nem mindennapi látványosság.

Díszes ruhájában, forgós sisakjával szemrebbenés nélkül tűri a fényképezést a királyi lovastestőr. A közelben vannak a királyi lovasgárda laktanyái is, ahol a lovasgárdistákat sok kíváncsiskodó veszi közre.

Mennyi marcona katona őrzi a királynő nyugalmát! Ezek láttán alig fért a fejünkbe, hogy a közelmúltban egy kíváncsiskodó polgár mégiscsak bejutott őfelsége hálószobájába. A palotát eredeti formájában 1703-ban építtette Buckingham hercege, és 60 esztendő múlva vásárolta meg III. György, bár első királyi lakója csak Viktória királynő volt. A palotának 600 szobája van, folyosóinak hossza két és fél kilométer és csaknem 30 holdas park tartozik hozzá, ami a nagyközönség elől el van zárva.

Ezen a kerítésen mászott át a királynőt este látogató felségsértő, de hogy miként találta meg a 600 szoba közül a hálót, nem tudták megmondani. Azt azonban mindenki megtudhatja, hogy a királynő a palotában tartózkodik-e, mert ezt az árbócon lengő zászló jelzi.

A vörös a hagyományos szín Londonban! Piros a királyi lovasgárda zubbonya, pirosak Piccadilly és a Soho neonfényei és a Towert őrző beefeater egyenruhája. Ugyancsak a jellegzetes londoni emeletes buszok, és úgy a munkáspárti, mint a konzervatív miniszterelnök szívesen visel piros szegfűt a gomblyukában.

A londoni Towernél az őrségváltás, a kulcsátadási parádé éppen olyan ünnepélyesen zajlik ma is, mint akár sok-sok évvel ezelőtt. A színpompás esemény láttán az a sok szörnyűség jut eszembe, amit itt elkövettek az évszázadok során. A véres toronyban gyilkolták meg IV. Edward két apró gyermekét, a Tower kicsiny hercegeit, de itt fojtották borba a király öccsét is, aki felelős volt e két gyilkosságért. Bizonnyal a cellák sok szenvedésről tudnának mesélni. Az első Rochester érseké volt, majd itt raboskodott II. Dávid, skót király, II. János, Franciaország királya, I. Jakab skót király és a későbbi Erzsébet királynő, hogy csak a legnagyobbakat említsem.

Figyelmünk az udvaron folyó ceremóniára terelődik. A Tower belső őrei még ma is az évszázados viseletet hordják. Beefeatereknek nevezik őket, ami marhahúsevőt jelent. Az egykori leírások szerint ugyanis nagyon szerették a marhahúst, amiből hatalmas adagot kaptak. Ma már csak 40 beefeater szolgál a Towerben. A kiszolgált katonák közül válogatják ki őket. Nagyrészt feladatuk is megváltozott (hiszen a Towert a gárdisták őrzik), ők a látogatókat kalauzolják. Középkori ruhájukkal színponpás idegenforgalmi látványosságnak számítanak, és talán már nem is kapnak a nevükhöz mérten nagy darab marhahúst.

Régebben nagyon sok holló volt a Towerben, de zavarták az itt levő csillagvizsgáló működését. Csak a lakosság szeretetének köszönhető, hogy 8 holló mindenkor megmaradhat, melyek viszont jócskán meghíztak. Azt tartják, ha minden holló elhagyja ezt a helyet, annak a falai le fognak omlani. Levágták hát a szárnyukat.

London 3.

EGY HÉTVÉGE LONDONBAN

(1982. Karácsony előtt)

Shoppingolunk

Ki ne hallott volna már London legelőkelőbb és legdrágább áruházáról, a Harrodsról! Nem mellesleg gyönyörű is. Tollhegytől az elefántig minden megkapható itt - megfelelő áron. Károly herceg neje minden héten csillagászati számlát hagyott itt. Megjegyzem, hogy a város egy másik híres áruháza a skót üzlet, ahol a skót dudás az ajtóban fogja a hívogató táblát. Az árak ellenben odabent nem skót szellemben születtek...

Karácsony előtt az áruházi hangulat igazodik az ünnephez, a kínálat rendkívül gazdag, de a legtöbb pultnál unatkozni látszik az eladó, a vásárlók csak lézengenek. Pedig a termékek reklámozására az égvilágon mindent felhasználnak! Egy cowboy-kalapos férfi rettentő szóáradata szinte kibeszéli a pénzt az emberek tárcájából.

Az utcákon is megjelentek a karácsonyfák, pedig még csak november eleje van. Fenyősorokkal kötik össze egymással az utcákat, a kirakatok kivilágítása pedig egyáltalán nem vall energiatakarékosságra. Nem csodálom, hogy az angoloknak roppant fontos az időjárás, amin errefelé valóban nem lehet eligazodni. Délben még ragyogóan sütött a nap, és most (1 órával később) már olyan sötét van, hogy lámpával közlekednek a járművek.

A legnagyobb zsúfoltság a játéküzletben volt, ahol Temze-hídtól rakétáig és Rubik-kockáig mindent lehetett kapni. És hogy mibe került egy Rubik-kocka? 6 fontba, ami akkori átszámítással 400 forint volt. Olyan városnegyedben sétálunk, ahol az olajsejkek jó befektetésül rengeteg házat, szinte egész utcákat megvásároltak! (Máris suttogják, hogy a Városi Tanács majd erősen megadóztatja őket...)

A londoni élelmiszer-üzletekben sohasem lehet megállapítani, hogy milyen évszakban járunk, mindig mindenféle gyümölcs és zöldség kapható. Rendületlenül hozzák a hajók és a repülőgépek a volt gyarmatbirodalomnak az anyaországgal máig is fontközösségben élő országaiból a szállítmányokat.

De ha megkóstolod ezeket a gyümölcsöket, a legtöbből hiányzik a napsugár, a napfény íze. Bár külsőre talán mutatósabb, nem lehet a magyar almához vagy paradicsomhoz hasonlítani...

London 2.

EGY HÉTVÉGE LONDONBAN

(1982. Karácsony előtt)

Érintőlegesen mindenhol a háború...

És máris az Oxford Street hatalmas forgatagában vagyunk. Hívogatnak a presszók, de ha megiszol egy csésze teát, melyhez kapsz egy kekszet és egy aprócska szendvicset, annak busásan megkérik az árát! Ottlétünkkor ez 5 fontot tett ki, magyarán több mint 300 forintot kellett fizetni érte.

London a parkok városa is. Legismertebb a Hyde Park Serpentine nevű tavacskájával, ahol csónakázhatsz, fürödhetsz, sőt horgászhatsz is. A parknak lovaglóútjai is vannak, és egy magán-lovasiskola is működik, mely ugyancsak mindig forgalmas. Vasárnaponként sámlira vagy székre állva bárki tartahat előadást, beszédet egyetlen kikötéssel: kizárólag a királynőt nem szabad szidnia. A királyi Albert Hall előtt óriási tömeg vár! Nagy ünnepség lesz holnap a háborúban elesett hősök emlékére. De ahol a tömeg, ott megjelennek a tüntetők is. A háború ellen tüntetnek. "A háború meg fog szűnni, amikor mi megtagadjuk, hogy harcoljunk!" - olvassuk a feliratokat.

Megkezdődött az ünnepség a háborús hősök megemlékezésére. Erre a díszes süvegű, királyi lovastestőrség is kivonult, de részt vesz a királynő és Thatcher miniszterelnök-asszony is.

 

A hivatalokból sietősen kiáramló embertömeg között kényelmesen és mosolygósan lépked a rend csinos őrnője. Igen sok a néger és a félvér Londonban, különösen a munkásnegyedekben és az áruházak kiszolgálói között találkozunk sok afroamerikaival. Itt most is divat a miniszoknya, sok fiú pedig kopaszra nyírt fején csak egy hosszú tincset hagyott, mint régen a törökök. (Reméltem, hogy ez a buta hóbort nem terjed át hozzánk is.)

Gyönyörű és jellegzetes kép tárul a szemünk elé. A Temze partján a csipkézett, tornyos parlament, az óratorony, a híres Big Ben, a háttérben pedig a Westminster Katedrális. A Parlament teret London szívének tartanak. Valamikor a parlament helyén állt a Westminsteri királyi palota. Az új parlament 1840-ben épült, kissé országházunkra hasonlító, díszes temzeparti objektum. A stílus gazdagsága és ünnepélyessége jellemző az ipari forradalom találmányai és az 5 világrészre kiterjedő hódítások nyomán gazdagodó és terjeszkedő Britannia pompakedvelésére.

Ez a pazar épület pedig esti fényben a Westminster apátság, a királyok koronázó helye és a nagyurak temploma. Ugyanakkor valóságos panteon. Nemcsak a királyok sírjait találjuk itt, de sok-sok híres emberét is. A mai templomot a XIII. században III. Edward kezdte építeni, majd 400 év múlva 2 tornyot húztak fel hozzá. 400 szobor és dombormű és 3000 sír és szarkofág van a templomban. A Bath lovagrend termében csak azok kaptak helyet, akik nagyon jelentős tettet vittek végbe az ország érdekében, és ezt a nagyon magas kitüntetést megkapták. Zászlóik az üléseik felett függenek.

A két hatalmas torony a Temzén túlról is jól látszik! A nagyobbik a világ legmagasabb (103 méter) négyszögletes tornya, és ezen keresztül lehet bejutni a Lordok Házába. És itt, a templom mögött előtűnő sárga torony a Big Ben, a 6 méterrel alacsonyabb óratorony, melynek híres harangja dallamosan üti el az órákat.

A Temze folyónak köszönheti London a születését. Caesar katonái itt találtak Krisztus előtt 45-ben átkelőhelyet a folyamon, majd itt alapítottak Londonium néven római várost.

Az elegáns szín a nagyvárosban a fehér. A legelőkelőbb városnegyedekben, ahol a magánpaloták és előkelő bérházak vagy a diplomáciai épületek sorakoznak, a házakat tetőtől talpig fehér olajfestékkel mázolják be. Fehérgallérosoknak nevezik az íróasztalnál dolgozókat is megkülönböztetésül a kékgalléros kétkezi munkásoktól.

Az üdvhadsereg tagjai mindig gyűjtenek valamire. Ezúttal a háború áldozatainak, a hadirokkantaknak és hadiözvegyeknek.