2011. szeptember 30., péntek

Kapott leveleket

ROYAL VETERINARY COLLEGE
(UNIVERSITY OF LONDON)
Department of Medicine
HAWKSHEAD LANE,
NORTH MYMMS,
HATFIELD, HERTS AL9 7TA


DATE 14/4/75


Dear Dr Radnai
I would appreciate receiving a copy of your article
Reproductive consequences of feeding Fusarium infested corn in two pig farms
which appeared in Magy Allatorv Lapja
Vol. 29, page 539, 1974.

Your sincerely,
Prof Ron Penny




2011. szeptember 29., csütörtök

Törökország IV/3

CSALÁDI UTAZÁS TÖRÖKORSZÁGBAN
A Nagytér és a palota




Estére egy folklórműsorra voltunk hivatalosak. Volt tánc, tűznyelés és népi mutatványok is. Ez csak egyetlen jelenete a parádés és jó hangulatú bemutatónak.





Késői sétánk során még két mecsetbe is betértünk, ahol éppen szertartás folyt, ettől függetlenül nyugodtan fényképezhettem.





A müezzin imára hívó kiáltása minden hajnalban felébresztett! Ez a város valamennyi minaretjéről egyszerre hangzik.





Az egyik sarokban elmerülten imádkozik egy idős igazhitű, aki ügyet sem vetett rám a kamerámmal együtt, annyira belefeledkezett a foglalatosságába.





Városnéző utunk során először a Nagytérre, a Hippodromra megyünk, ahol az egyiptomi obeliszk áll. Az obeliszket egyetlen gránitsziklából készítette a Napisten tiszteletére Egyiptomban Tuthmoszisz fáraó. Hadizsákmányként onnan hozták ide. Előtte a téren a római időkben lóversenyek, sportvedélkedők, fogatversenyek és egyéb szórakoztató népünnepélyek zajlottak. Eredetileg itt magas lelátók, oszlopsorok, szobrok és díszítések voltak, majd a török hódoltság után lovak idomítására és szultáni lovasbemutatókra használták.





És máris itt vagyunk Európa egyik legszebb és legimpozánsabb uralkodói palotája előtt. Ez volt a szultán nyári rezidenciája. Az épület pazarul szép, kék erezetes hófehér márványból készült. Csodálatos kert övezi, melyben még annál is lenyűgözőbb, ritka bokrok díszlenek és fák illatoznak. A kapu előtt fehér kesztyűs, sisakos katona jelenléte teszi kissé formálissá a hangulatot.





A palotának 200 szobája van és a folyosók hossza 750 méter. Ezek a szobák tömve vannak nagy értékű műkincsekkel, melyeket a szultánok évszázadokon át zsákmányoltak - vagy éppenséggel ajándékba kaptak.





Minden egyes terem díszítése más és más! Mindenütt arannyal, drágakövekkel, elefántcsont és gyöngyház berakásokkal ékesített bútorok vannak, a trón előtt (hihetetlen nagyságú!) 384 négyzetméteres, hatalmas perzsaszőnyeg, felette pedig egy 4 és fél tonnányi ólomkristály csillár.





Az idők folyamán 40 tűzvész pusztította a várost. A nagyszerű palotának is kijutott a lángokból. A helység erődítményrendszerének egy részét, az utóbb börtönnek használt bástyákat már láttuk. 20 km hosszúságban védték a várost a falak, melyek három vonalban épültek, és befelé haladva mind magasabbak voltak, előttük pedig vizesárok létesült. A legbelső fal 13 méter magas és 3 és fél méter vastagságú volt! A várost 96 bástya védelmezte, melyeket 15-24 méter magasra emeltek. A 2000 éves római vízvezeték ma is látható.

2011. szeptember 27., kedd

Törökország IV/2

CSALÁDI UTAZÁS TÖRÖKORSZÁGBAN
A Kék Mecset maga a könnyedség és az elegancia




A hídtól már nem messze a Dolmabahcse dzsámit látjuk, mely annak idején a szultánok házikápolnájának számított. Olyan, mint egy ékszeres doboz. Amíg sétálunk kicsit a városban, és nézegetjük a jellegzetes török házakat meg az utcai forgalmat, illendő, hogy néhány szót szóljunk a város történetéről. Arról már esett szó, hogy 3000 esztendővel ezelőtt lakott település volt e helyütt, és ez a világ egyetlen városa, mely 2 világrészen: Európában és Ázsiában fekszik.






Isztambul 123 császár tündöklését és bukását élte meg. Uralkodtak itt trákok, görögök, perzsák, makedónok és így tovább. Nagy Konstantin, római császár építtette újjá a várost, és ezért is nevezték Konstantinápolynak. Attila seregei is megjelentek a város falai alatt, de ostromra nem került sor, mert az akkori Bizánc olyan rémületbe esett, hogy szó nélkül kifizette a hunoknak az évi 1050 kg aranyat. A magyarok 3 hullámban is felbukkantak a falak alatt, és Botond az Edirnei-kaput be is verte buzogányával.




1453-ban II. Mehmet török szultán elfoglalta, majd 1920-ig Törökország fővárosa lett. Többször pusztította földrengés. A legszörnyűbb 1034-ben következett, amikor 140 napig egyfolytában rengett a föld. Sokszor tűzvész pusztított, ami azért volt rettentő veszélyes, mert a házak jórészt fából épültek. 476-ban leégett az egyetem is és a 120 ezer kötetes, pótolhatatlan, világhírű könyvtár.





Aki Isztambulban jár, feltétlenül felkeresi az I. Ahmet szultán által építtetett Kék Mecsetet, mely égbetörő minaretjeivel, kupoláival és félkupoláival maga a könnyedség és elegancia. Az építés 7 évig 6 hónapig és 6 napig tartott. A világ egyetlen mecsete, amelynek 6 minaretje van, melyek közül négyen 3-3, kettőn pedig 2-2 erkély helyezkedik el.





A megnyitó szertartás több száz éve, 1617. január 9-én volt, és ettől kezdve a legjelentősebb istentiszteleteket mindig itt tartották.





A legjelentősebb szertartások alkalmával a 6 minaret 16 erkélyéről egyszerre énekelték a müezzinek az imára hívó ezant.






Csodálatosan szép a belső tér tagoltsága, a kapu alatt kitárulkozó óriási haram, melyben egyszerre 35 ezer hívő borulhat le Allah előtt. Kétség sem fér hozzá, ez valóban páratlan látvány. A süppedő ezer meg ezer egyforma mintájú imaszőnyegen arcra borulva imádkozók áhitata tiszteletet parancsol. A 4608 négyzetméternyi területet lezáró kupola 43 méter magasságban kezdődik és átmérője 22 méter. A négy pillér és az épület sarkai között négy kisebb méretű kupola is látható. A fiatal és energikus szultán nemcsak figyelemmel kísérte az építkezés menetét, de maga is részt vett benne. Minden pénteken saját kezűleg dolgozott az építkezésen (és ilyen még nem volt a szultánok történetében), de szokássá vált, hogy a janicsárok, szpáhik és magasabb rangú hivatalnokok is követték uruk példáját, és maguk is részt vállaltak egy-egy napra a munkából. Az építtető Ahmet szultán nem sokáig gyönyörködhetett a remekműben, mert annak elkészülte után hamarosan, alig 27 éves korában meghalt. Az ünnepélyes megnyitáskor a szultán a legszebb ezüst- és kristálylámpákat hozatta át a palotájából. A 260 csodálatosan szép üvegablakon keresztül beszűrődő napfény a szivárvány színeire bomlik odabent, majd visszaverődve a kupola és a négy tartó oszlop azúrkék csempéin megsokszorozza a magasságot és a mélységet - a tökéletességig fokozva a harmóniát. Eredetileg mind a 260 ablak színes üvegberakású volt, egy részüket azonban a több fény érdekében színtelenre cserélték.






Az imafülke és a szószék fehér márványból készült, díszeik között drágakövek csillognak s közöttük sötétedik a Mekkai Kábakő egy fekete darabja is.





A dzsámi előtt márvány mosdókút áll, ahol a vallásos látogatók a rituális tisztálkodásukat végezhetik, mielőtt belépnek a templomba.

Törökország IV/1

CSALÁDI UTAZÁS TÖRÖKORSZÁGBAN
Isztambult elég csak egyszer megpillantani...




...hogy soha többé ne feledje az ember a kék ég felé törő karcsú tornyait és a mecsetek csillogó kupoláit. Talán ilyenkor a reggeli órákban a legszebb a város képe. Még tiszták a fények, ragyognak a kupolák, és valami különleges fűszeres illatot szállítanak a szellők az egyik partról a másikra.





A város a vonzerejét páratlan fekvésének köszönheti. Festői elhelyezkedését, szépségét tekintve Isztambul Nápoly és Rio de Janeiro után a világon a harmadik helyet foglalja el. A világszép Nápolynak és Riónak azonban csak egyetlen öböl adja meg a halhatatlan hírnevét, de Isztambul gazdagsága 3 félszigeten van szétosztva!





Ezek úgy nyúlnak a Márvány-tenger kék vizébe, hogy egyik oldalon az Aranyszarv-öböllel, a másikon a Boszporusz-szorossal szétválasztva. Mindegyik a fejlődés más és más törvénye szerint alakult ki, és éppen emiatt lett vonzóvá és jellegzetessé.





A szépséget az európai földnyelv, a régi Bizánc, a mai Sztambul képviseli - kupoláinak, minaretjeinek, előkelő palotáinak pompázatával. Az erőt Pera, a kereskedőváros adja - a kikötőjével és lüktető üzleti életével. Az igazi ázsiai karaktert pedig a Boszporusz ázsiai oldalán levő Szkutariban élvezhetjük - a város rácsos ablakú, jellegzetesen török építésű (ilyen házakat már az előbbiek során láttunk), mindig zárt ajtajú házaival, ciprus lombú óriási temetőivel.





Megilletődünk, mikor hajónk elúszik a Héttorony börtönerődítmény előtt. Az oszmán megszállás éveiben itt sínylődött a nemzet függetlenségét és szabadságát védő magyarság legjava. A Héttorony ma múzeum, de mennyi iszonyú szenvedésről és kínról tudnának beszélni e falak!





Talán szomorú gondolatainkból nem is engesztelődnénk könnyen, ha nem tapasztalnánk itt Törökországban úton-útfélen a magyar barátságot. Itt mindenki úgy tartja, hogy a magyarság rokona a török népnek. Mint a mi várhegyünk Budán, magasra emelkedik a másik földnyelv, a Perai, amely félig-meddig mindig az idegenek városrésze volt. Itt vannak a hatalmas szállodák, a bankok és középületek, a külföldi képviseletek és a gazdagok kertes villái. Lent a kikötő körül a zaj és lárma, a hal és olajbűz valamint a rothadó zöldségek szagával vegyül. E környéken találhatók a város régi, szűk sikátorai kelet minden bűnével és romantikájával. Kissé odébb a négymilliós világváros hatalmas épülettömbjei emelkednek ugyanúgy, mint bármely más európai metropoliszban.





Az Aranyszarv-öblöt 3 híd íveli át, melyek közül a legbelső a legújabb. Ezen vezet át a vele együtt 1973-ban épített 22 kilométeres modern autópálya. A hídon - melyet kétszintes hangyabolynak is nevezhetnénk - hihetetlen forgalom bonyolódik le. Szinte megállás nélkül özönlik át rajta az autó- és embertömeg. A felső szint a közúti forgalomé, az alsó szint pedig a gyümölcsárusok és kiskereskedők birodalma, míg a híd legalsó pereme a halászoké. Egyik csónakban kifogják a halat, a másikban tisztogatják, a harmadikban faszénparázs fölötti vasrostélyon már sütik is. A halat a sütés előtt 16-féle fűszerből összeállított keverékkel szórják be, és ezután teszik forró olivaolajba. Ez a fűszerkeverék adja a különleges finom ízt, ami csak az itteni sült halon érezhető! Elsőrendű és kedvező árú isztambuli specialitás, érdemes megkóstolni. Mi is megtettük.

2011. szeptember 25., vasárnap

Törökország III/7

CSALÁDI UTAZÁS TÖRÖKORSZÁGBAN
 Bursa kicsit Pécshez hasonlít




A világcsodát (Efézust) elhagyva rövid látogatást teszünk a csaknem fél millió lakosú nagyvárosban, Bursában, mielőtt utunk végcélját, Isztambult elérnénk.





Némi nosztalgia kerít hatalmába bennünket, mert a legszebb fekvésű török város kicsit Pécshez hasonlít, de a Kludag-hegység sokkal magasabb mint a Mecsek.





Előbb Róma, majd Bizánc uralta a várost, mígnem a XIV. század elején ide is megérkeztek az oszmán törökök, ám a település nem adta meg magát. Ekkor az oszmán bey a katonáival körülvette a várost és 10 teljes esztendeig jóformán a végsőkig kiéheztette a védőket. Az I. világháború békeszerződése elcsatolta ugyan Törökországtól, de Kemál pasa visszafoglalta, és kiűzte a megszállókat.
A rekkenő hőségben jólesik egy fagylalt. Itt bizony még ma is a szemünk előtt kézzel és fakanállal keverték a masszát, mint a szultáni időkben.





Egyedülálló élményt nyújtott a selyemgubó-tőzsde, ahol az embertömegtől és a gubók kupacaitól szinte moccanni sem lehetett. Óriási sokadalom, zaj, fej-fej mellett és zsákok halmaza. Szinte fülsiketítő volt, ahogy kiáltozták az árakat, ahogy licitáltak egy szállítmányért, és amikor megkötötték az üzletet, egymás kezébe csaptak, és betolult a tömegbe egy teherautó vagy éppenséggel egy kordé, hogy elszállítsa az árut.





Másutt hatalmas stócokba rakták, kupacokba halmozták fel a hasznos hernyók milliónyi apró, fehér selyemházait, a gubót. Nagy ordítozás közepette folyt a vita a gubók minőségéről és áráról egy-egy eladó és vevő között.





Az asszonyok csak elkísérik férjeiket. Ők nem válnak részesévé az alkunak, hangzavarnak. Nyugodtan tereferélnek egymással, amíg elkel az áru. 
Bursa egyéb vonatkozásban is jelentős kereskedelmi centrum volt már fél évezreddel ezelőtt is: nagy szerepet játszott a fűszerek és textíliák közvetítésében Európa felé.





Jólesően fellélegeztünk, amikor a fülledt buszból kiszállva megcsapott a kellemesen hűs, sóízű tengeri levegő! Hajóval megyünk tovább. Járművünk gyorsan szeli az Aranyszarv-öböl kék vizét...

Törökország III/6

CSALÁDI UTAZÁS TÖRÖKORSZÁGBAN
Epheszosz, Ephesus, Apasza, Efézus, Efes




A keresztény világ nagyon keresett és fontos zarándokhelyére érkezünk. Oda, ahol a világtól elrejtőzve Szűz Mária élte az utolsó napjait János apostollal, akinek gondjaira bízta Jézus. A kegyhelyen Szűz Mária álló alakos bronzszobra fogad. A szent helyre jól kiképzett műúton tudunk feljutni. Az utolsó szakaszán veszélyesen kanyargó út az Aladag nevű hegy oldalába visz fel bennünket 400 méter magasba.





Maga a kápolna, a helyreállított eredeti ház 3 helyiségből áll. Belső része boltívesen kiképzett. Közepén egy - a helyreállítás során épített - márványoltár áll. Fölötte az apszis egy fülkében szintén álló alakos Szűz Mária-szobor. Kétoldalt egy-egy kisebb hálóhelyiség van. Néhány méterre a kápolnától egy kis ösvényen a Szűz Mária-forráshoz juthatunk. A terméskőből épített fal íves fülkéiben csörgedező, tiszta forrásvíz csodás gyógyító hatásáról számtalan legenda ismeretes.





Csodálatos dolog, hogy 2000 esztendővel ezelőtt még Kis-Ázsia egyik legnagyobb városának, ma pedig e város romjainak csaknem sértetlenül fennmaradt márványborítású sétányain andaloghatunk a 40 fokos hőségben.





Ebben a szabadtéri stadionban már a kegyetlen Néró császár élvezte annak idején a színház játékokat.A teátrumban 24 ezer férőhely volt, és a legenda szerint egy ízben Pál apostol is prédikált itt a híveknek.





Ma üresen tátong a nagyszerű stílusban épült városi könyvtár, mely még így romosan is impozáns épület. Akkortájt a világon csak két hasonló nagy librum volt, az egyik Pergamonban, a másik Alexandriában.





Gyönyörködhettünk a csodálatos márványoszlopokban és oszlopfőkben, a nagyszerű kapuzatokban, domborművekben, szobrokban.





Megcsodálhatjuk az ókori fürdők vaskos falait, pincéit és oszlopait, melyek között a hatalmas csarnokban a fürdőzők élvezték a meleg víz kellemes hatását. Az emeleten pedig az örömlányok várták a vendégeket, hogy maradéktalanul teljes legyen a kéjre vágyók kiszolgálása.





Az efezoszi Artemisz templomot, mely maradványait láthatjuk, a világ csodája között tartották számon, ami a maga nemében valóban páratlan alkotás volt. A hellenisztikus világ legnagyobb méretű és első ízben teljes egészében márványból készült remeke. És kik voltak az alkotói? A Krétáról és Számoszról hozott világhírű építészek, akik valóban minden korábbinál impozánsabb templomot, remekművet alkottak.





Tessék elképzelni, hogy 127 darab 19 méter magas márványoszlopon nyugodott a templom. A bejárat előtti 2 oszlopot összekötő hatalmas monolit párkány pedig 24 tonnányi súlyt nyomott! Ugyan hogyan is bírták 20 méter magasba emelni e hatalmas kőtömeget? Az egész világ bámulta a monumentális épületcsodát. És mi történt egy napon? Egy Herosztratesz nevű férfi felgyújtotta a különleges műremeket, és azt csak néhány évtized után tudták újjáépíteni.





A várost a Bibliából is jól ismerjük, hiszen egy ideig itt élt és tanított Pál apostol, majd a római fogságából leveleket is írt az efezosziakhoz. De János evangélista vezetésével itt volt abban az időben a keresztény egyház egyik legtekintélyesebb gyülekezete is.

2011. szeptember 23., péntek

A házinyúl kannibalizmusa, magzatfalása

ELSŐSEGÉLY AZ ÁLLATORVOS ÉRKEZÉSÉIG

A HÁZINYÚL KANNIBALIZMUSA, MAGZATFALÁSA

Nem egyszer azzal a panasszal keresi fel a bosszús tenyésztő az állatorvost, hogy az anyanyúl az ellés során vagy azt követően felfalta a magzatait. Az első kérdés, hogy mi okozhatta, mi a teendő és érdemes-e az ilyen anyát újból befedeztetni?
Tudni kell, hogy csak akkor beszélhetünk valódi kannibalizmusról, mint súlyos viselkedési zavarról, ha az anya az ellés közben vagy azt követően az élő magzatát falja fel! Az anyanyúl ugyanis rendszerint csak azon magzatait eszi meg, amelyek a fialás közben elhullottak vagy élettelenül születtek. Ez a viselkedés azonban genetikailag rögződött, természetes, ösztönös magatartás, ami csupán az ellés időszakára vagy az ellés utáni néhány napra szorítkozik.
A kannibalizmusra, erre a nagy veszteséggel járó kóros viselkedésre elsősorban takarmányozási és tartási hibák, hiányos ásványianyag-ellátottság, ivóvízhiány vagy idegrendszeri izgalom hajlamosít.
Lehetséges, hogy a viselkedés zavara az ellés után módosul és a kannibalizmus a további ellések során elmarad, kétszeri előfordulása esetén azonban az anyát selejtezni kell.
MI OKOZZA?
1. A kóros jelenség kiváltásáért mindenekelőtt a hiányos hibás takarmányozás lehet felelős. Elsősorban a fehérje és az aminosavak, az ásványi sók, nevezetesen a kalcium és a foszfor, a nyomelemek és főként a kobalt és a réz valamint a vitaminok (A, D, E stb.) hiányára kell gondolni.
Sokan úgy tartják, hogy a takarmányozással nem lehet baj akkor, ha az állatok nyúltápot is kapnak, meg vitamin-kiegészítésben is részesülnek. Pedig ez nem egészen így van! Ugyanis nemcsak a takarmány mennyisége és összetétele fontos, de annak minőségére is nagy gondot kell fordítani.
Adott esetben a helyszíni vizsgálataim során nemegyszer úgy találtam, hogy a széna penészes volt, a nyúltáp „határideje” (szavatossági ideje) lejárt és olykor megavasodott.
Azt pedig tudni kell, hogy a nem megfelelő minőségű, penészes, dohos, fülledt, avas takarmány egyéb bajok előidézése mellett antivitaminként is hat, ami azt jelenti, hogy a vitaminok biológiai hatását annulálja, „megsemmisíti”.
Azt is tudni kell azonban, hogy bizonyos gyógyszerek (pl. szulfonamidok, antibiotikumok) hosszabb ideig adagolva ugyancsak megsemmisíthetik a szervezet vitaminkészletét, és vitaminhiány lép fel.
Az is igaz, hogy az egységes nyúltáptól nem várható, hogy egyaránt és maradéktalanul kielégítse a növendék, a hízó vagy éppenséggel a tejelő anyák tápanyagszükségletét is.
2. Sokan úgy tartják, hogy a magzatfalás elsődleges oka a vízhiány! Az anyanyúl az ellés idején, ha hiányos a víz és az ásványisó-ellátás, a hiányérzetét a fiókák testének nyalogatásával igyekszik enyhíteni. Ezután már csak egyetlen lépés a magzat megrágása, esetleg felfalása. Ismert tény, hogy elléskor az anya vízfogyasztása hirtelen nő, sok esetben a rendes napi adag két-háromszorosát is elfogyasztja.
És mennyi az ivóvízszükséglet? Még ma is van olyan nyulász, aki úgy gondolja, hogy a víztartalmú takarmányok (friss zöld, gyökérgumósok stb.) etetése során azok maradéktalanul kielégítik a nyúl vízigényét. Holdas doktor vizsgálatai bebizonyították, hogy a nyúl bizony igényli az ivóvizet és nem is keveset! Mérései szerint a 10-12 hetes húsnyulak naponta 0,3 liter vizet fogyasztanak, a szoptatós anyanyulak pedig például 8 fióka szoptatásának időszakában naponta akár egy liter mennyiségű vizet is igényelnek.
Nagyon fontos, hogy az ivóvíz téli időszakban is folyamatosan a nyúl rendelkezésére álljon és legyünk figyelemmel arra, hogy ne legyen túl hideg, és ne fagyjon be. Talán még fontosabb a víz szerepe a nyári időszakban, amikor hiány nemcsak a tejtermelés csökkenésével, a fiókák éhezésével, a húsnyulak súlygyarapodásának az elmaradásával, a szőrnyalogatással, magzatfalással, de a gyakorlatomból is tudnék több olyan esetet is elmondani, amikor a végzetes hőgutával is járt.
3. Ismert tény, hogy a nyúl nagyon érzékeny a konyhasó hiányára. Még szálastakarmány és abrak etetése során is ajánlatos 1%-nyi konyhasót keverni a takarmányhoz vagy nyalósót adni. Ez fokozottan érvényesül, ha káliumban gazdag takarmányokat (répa, burgonya) etetünk.
4. Ugyancsak magzatfaláshoz vezethet minden olyan körülmény, ami idegesíti az anyát és kiváltja annak agresszivitását. Ezúttal mindenekelőtt a káros rágcsálókra (egér, patkány) kell gondolni, de jó, ha a kutyát, macskát is távol tartjuk a nyulaktól.
5. Egyéb stressz-hatások is kiválthatják a kannibalizmust, mint például a frontátvonulás vagy egyszerűen az anya megszokott életritmusának a megzavarása. Egyik tenyésztőtársunk például avval ingerelte az anyanyulat, hogy jelenlétében rakta a fészekbe a síró fiókákat. Erre az anya dührohamot kapott és széttépte a magzatait.
6. A vizelettel szennyezett szőrt szívesen nyalogatja a nyúl. Ez pedig gyakran szőrrágáshoz vezet. Amint pedig arról már szó esett, a szőrrágástól már csak „egyetlen lépés” a kannibalizmus kialakulása.
7. Előidézheti a kóros tevékenység kialakulását az anyának a gondatlan előkészítése az ellésre, netán az éhségérzete is.
8. Gyakrabban fordul elő a magzatfalás az először ellett vagy a túl korán tenyésztésbe vett nőstényeknél is.

NÉHÁNY GYAKORLATI TANÁCS A BAJ MEGELŐZÉSÉRE

A nyúl kannibalizmusát, a magzatfalást jórészt megelőzhetjük, vagy legalábbis jelentősen csökkenthetjük a veszteségeket, ha kiküszöböljük az előbb felsorolt, magzatfalásra vezető körülményeket. A továbbiakban elmondok néhány olyan gyakorlati tanácsot, melyet a praxisomban magam is eredményesen alkalmaztam, vagy éppenséggel tenyésztőtársaimtól láttam, hallottam.
1. Az anyanyúl ellését megelőző napon ajánlatos burgonyát főzni, azt gyengén összenyomva, hogy kissé megrepedjen, sóval behinteni. Azt az anya gyorsan befalja, majd körülbelül fél liter orosz teával felesben higított tejet kap, amelybe kevés cukrot tehetünk. Ennek itatását naponta többször is ajánlatos megismételni. A háziszer kedvező hatása jól beleillik az előbb felsorolt hiányok korrigálásába is.
2. A szénafélék, a hagyományos abrak és a granulált tápok etetése mellett ne feledkezzünk meg a gumós növények, az úgynevezett lágy eleség adagolásáról sem.
Itt az előbb említett burgonya mellett, mely nemcsak szénhidrát, de B- és C-vitamin tartalma miatt is nagyon előnyös hatású, igen kedvező a magas cukor- és inzulintartalmú csicsóka és a karotint tartalmazó sárgarépa etetése.
3. Ugyancsak nagyon hasznos a takarmányrépa, de azt mindig egyéb takarmánnyal együtt adjuk, mert ha az állat sokat fogyaszt belőle, hasmenése lesz.
4. Szintén ajánlatos a korpás víz itatása, az élesztősített takarmány etetése és magas vitamintartalma miatt a csukamájolaj vagy a sörélesztő adagolása.
5. A széna etetése többféle kedvező hatása mellett azért is nagyon fontos, mert ha kevés ballaszthoz jut az anya, akkor a ládában levő alomanyagot elfogyasztja, ami emésztőszervi bántalmakhoz vezethet.
6. Vetési professzor ajánlása szerint a veszteségeket jelentősen csökkenteni lehet, ha a nyulász ott van a fialásnál, az újszülött állatokat az elletődoboz szőrfészkeibe rakja, ha szükséges előzetesen infralámpa alatt felmelegíti, és néhány óráig nem engedi az anyanyulat a fiaztatódobozba bemenni.
7. A fialás után a halva született kisnyulak nem maradhatnak a fiaztatódobozban, melyeket az anya többnyire az alom alá süllyeszt! Különösen a nyári hónapokban, ugyanis a gyorsan rothadó hullákból felszabaduló mérgező bomlástermékek és baktériumok gyors elszaporodása miatt az egész alom elpusztulhat.
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2005. februárjában.)

2011. szeptember 22., csütörtök

Törökország III/5

CSALÁDI UTAZÁS TÖRÖKORSZÁGBAN
Denizli képek - török ételek




Denizliben a Keskin Hotelben szálltunk meg. Megérkezésünkkor ánizs pálinkával kínáltak meg bennünket a vendégszeretetük jeléül. A szálloda minden helyiségében süppedő szőnyegek és színes televízió várt. Amíg körülnézünk a városban, sétálgatunk és ismerkedünk a törökök mindennapi életével, szóljunk néhány szót arról, hogy az étkezések során mire számíthatunk.





Legfontosabb tudnivaló, hogy mohamedán országban vagyunk, ahol az iszlám tilalma miatt nem esznek sertéshúst, tehát azt ne is keressük! A másik tudnivaló, hogy a törökök nem borivók. Ez persze nem jelenti azt, hogy nincsenek boraik, amit - ha borsos áron is - megkóstolhatunk.





Szinte mindenféle gyümölcs kapható: dinnye, szőlő, narancs, banán meg minden, amit szem-száj kíván, de előbb ajánlatos az árát megkérdezni.





A húsok közül vitathatatlanul a birka- és a bárányhús a legelterjedtebb. Leggyakoribb elkészítési módja a kebap, azaz a sült. Igen gyakran az utcán készítik a szemünk láttára. Függőlegesen állított, kardszerű nyársra birkahús-szeleteket húznak, az így kialakított hústornyot gázláng előtt forgatják, majd amikor a húshenger felülete megpirult, hosszú késsel szeleteket hámoznak le róla, miközben a nyárs tovább forog. A levágott húsdarabkákat vagy egy kettévágott zsemlyébe vagy egy kerek lepényre helyezik (pita), megszórják apró paradicsommal, paprikával, vöröshagymával és már fogyasztható is...





Nagyon népszerű Törökországban a csirkehús. Sok helyen sütnek grillcsirkét, török neve: pilic izgara. Sütés közben nem fűszerezik, mint mi, ezt utólag pótolják. Halételekből igen nagy a választék. A kínálat főként tengeri halakból áll, amelyeket olajban vagy roston, cserépben sütnek. Nagyon ízletesek. Útközben lépten-nyomon találunk meleg büféket, ahol hamburgert, szalámis, virslis, sajtos melegszendvicset lehet fogyasztani. A virsli íze eltér a mienktől, mert többféle húsból készül.





A török ember egyik alapvető élelme a pynir, a finom, sós, száraz juhtúró. Olivabogyót adnak hozzá, mely nagyon sós és mag van benne! Ezzel a magyarok közül csak alig néhányan éltek, pedig gyakran ott volt az asztalon. Igen finom rétest sütnek, amit túróval, sajttal vagy apróra vagdalt bárányhússal töltenek meg. A sokféle saláta és zöldségféle közül nekem a padlizsán ízlett a legjobban. Utóbbit pirítva, párolva ínycsiklandóra készítik. A levesek zamatosak, de sűrűek mint a főzelék. Honfitársaink közül nem sokan kanalazták. Összefoglalva a sok különbség mellett meglepően sok hasonlatosság is van a török és a magyar konyha ételei, ízei között és kosztjukat többnyire jóízűen fogyasztottuk.

Törökország III/4

CSALÁDI UTAZÁS TÖRÖKORSZÁGBAN
Pál és Barnabás Ikoniuma nem más, mint a kerengő dervisek Kónyája




Autóbuszunk rövid időre megállt a Hieropoliszi romoknál, ahol 2000 esztendővel ezelőtt egy fényes pompájú nagyváros állott, mely igen fontos vallási központ volt. A többszörös földrengés a várost teljesen tönkretette, elpusztította, és ma már csak a fürdő, az Apolló templom és a 15000 nézőt befogadó színház romjai maradtak meg. No meg Anatólia legkülönösebb sírvárosa, ahol ez ideig 1200 szarkofágot tártak fel. Valóban különös sírkert ez, ahol szinte emeletre helyezték a sírokat, szarkofágokat, melyek között ma békés pásztorok legeltetik a nyájaikat.





Félpanziós úton voltunk, reggelit és vacsorát kaptunk a szállodában, de az ebédről magunk gondoskodtunk. Az autóbusz déltájt mindig megállt egy étteremnél. Itt az igényesebb vagy pénzesebb útitársak ebédet rendeltek, mások csak valaminő hideg italt kértek és az otthoni elemózsiát fogyasztották. E helyen milliónyi képeslap közül is lehetett választani.





Bár Kemál Attatürk felszabadította az asszonyokat, azok már nem viselik a fátylat az arcukon mint a többi mohamedán országban, de a férfiakkal most sem trécselnek olyan szabadon mint a mi honleányaink. Jellemző viseletük a fejkendő és a bugyogó, mely valójában egy szoknya középen alul összevarrva. Nem tudni pontosan, hogy ez miféle biztonságot szolgál...





A nők vagy magányosan üldögélnek vagy csoportosan pletykálkodnak, mint valamikor a háremekben...





Kónyában vagyunk, a 400 ezer lelkes nagyvárosban. A törökök azt tartják, ez volt a legelső város az özönvíz után.




A kereszténység történetének első századaiban fontos hitéleti központ volt Ikonium néven, ahol egy ideig tanított Pál és Barnabás apostol is.





1097-től a Szeldzsuk birodalom fővárosa. Az Aladdin dzsámiban 8 szultán alussza örök álmát. Koporsóikat kék színű csempe borítja, rajtuk egy fehér színű turbán van elhelyezve.
És még miről nevezetes a város? Hát ki ne hallott volna a táncoló dervisekről és Mevlánáról, a tudósról, aki ismerte az iszlám jogot és hagyományokat, a Korán magyarázatokat, a perzsa, indiai és arab irodalmat, tanított, prédikált a dzsámiban, írt könyveket és verseket. A nagy tudós itt nyugszik a dzsámiban, amit mi is meglátogatunk





Az udvarban iszlám szokás szerint kút van, ahol belépés előtt el kell végezni a rituális mosdást, majd lehúzzuk a cipőinket, és belépünk a szent helyre. Körülnézünk a templomban, a kerengő dervisek kolostorában, megnézzük a páratlan könyvgyűjteményt, imaszőnyegeket, csodás lámpákat és drágakövekkel kirakott ajándékokat és az igazhitűek turbános sírhelyeit, szóljunk néhány szót a táncoló dervisekről, akik táncát ugyan nem volt szabad fényképezni, de annak zenéjét sikerült rögzíteni!





A zene és a tánc fontos részét képezte a szertartásnak! A dervisek havonta kétszer kerengtek. Fejüket lehajtva, magukba mélyedve meditáltak, majd a lágyan szóló zene mindinkább felgyorsult, és a dervisek forogni kezdtek. Szédítő sebességű forgásuk közben hosszú harang alakú szoknyájuk ernyőként kinyílt.





Fejükön fez, karjukat kitárva másfél óra hosszat extázisban forogtak, azt jelképezvén, hogy elszakadtak a földtől...