2011. július 31., vasárnap

Izrael IV/1a

1988-BAN A SZENTFÖLDÖN JÁRTUNK - BARANGOLÁS IZRAELBEN, A NÁZÁRETI JÉZUS NYOMDOKAIN
A Ginosar kibuc...




A Ginosar kibuc szállodájában töltjük az éjszakát. A zsidó termelőszövetkezet szállodaépületei minden kényelemmel berendezve gyönyörű parkban vannak. 
- Az országban 365 kibuc van, de mielőtt a szövetkezetekről többet beszélnénk, előbb hallgassuk meg a mi kibucunk történetét! A vetítettképes előadásra vacsora után kerül sor - mondja vezetőnk.





- Ki eszik húsos és ki tejes vacsorát? - halljuk a szokásos kérdést. A két étterem teljesen külön van. Mi ismét a tejes mellett döntöttünk. Egy hosszú asztalon vagy 30-40 húsmentes étel, tejtermék, kalács, sütemény, torta: a legkülönfélébb íncsiklandozó étkek kitéve, melyből mindenki annyiszor és annyit vett, amennyi csak jólesett!





Amíg az ékeszerdobozhoz illő gazdaságban körülnézünk, hallgassuk meg a kibuc történetét! Az első telepesek 1937-ben jöttek ide, és egy éjszaka összevertek néhány barakkot, ahol megalhattak. Akkortájt utak nem futottak erre, a talaj terméketlen volt, a környéket a sokorpiók, sakálok, hiénák és ragadozó madarak bitorolták. Hal azonban bőven akadt a tó vizében - volt mit enni...





Rettenetesen nehéz volt a kezdet, és a 30 család a semmiből indította meg az építkezést, a földek termővé tételét. Ám közben némi pénz is kellett, hisz nem a tőkések jöttek ide kibucot létrehozni. A bevándorló munkások egyik fele a kibucot építette, a másik fele pedig, hogy a közösség számára némi pénzt szerezzen, az állami útépítéshez szegődött el.





Megforgatták a földet és termővé tették, kiépítették a vízvezeték-rendszert, minden tag számára szép házat húztak fel, gépeket, állatokat szereztek be, és mára 500 hektárt tettek termővé, melyen igen intenzív módszerrel gazdálkodnak.





A kibucban 700 lakó van, melyek közül 360 a dolgozó tag. A mezőgazdasági tevékenység mellett orvosi műszergyárat és szállodát építettek, hogy teljes biztonságban legyenek. "Több lábon kell állni, hogy talpon maradjunk" - mondják.





Főként primőr zöldséget, banánt, narancsot, avokádót, grapefruitot, búzát, kukoricát, gyapotot és takarmányt termelnek. 500 tehenük, 50 ezer broiler csirkéjük van, most kezdtek struccot tenyészteni. Minden munkát a legmodernebb gépekkel végeznek.





A tehenészetben komputer jelzi egy-egy tehén lefejt tejének mennyiségét, zsírtartalmát, és mindjárt mutatja az állatnak mennyi abrak jár. A teljesen gépesített fejőház teheneit látjuk. Teljesen modern a vízvezeték-rendszer is (mely errefelé a mezőgazdasági termelés alappillére): csepegtetős, komputerrel irányított öntözőrendszerük van. Amíg a gazdaságban és a környező vidéken sétálgatunk, vezetőnk megválaszolja a kérdést:
- Mi is az a kibuc?
...

2011. július 30., szombat

Izrael III/5

1988-BAN A SZENTFÖLDÖN JÁRTUNK - BARANGOLÁS IZRAELBEN, A NÁZÁRETI JÉZUS NYOMDOKAIN
A hárfa-alakú Genezáret-tó




Egy gyönyörű tó partjára értünk! Ez a Genezáret tava vagy Galileai-tenger. Mindössze 21 km hosszú és feleannyi szélességű, mélysége 50 méter. A víz olyan tiszta, hogy egészen sokáig le lehet látni. Most milyen szép, csendes... Pedig - mondják - néha hirtelen óriási vihar kerekedik ezen a vidéken, s olyankor a tomboló hullámok embermagasságúra szöknek. 
Jézus idejében fontos közlekedési központja volt Galileának. Csónakon keltek át az utasok egyik partról a másikra. A környezet termékeny földje (annak idején) jelentős népességet vonzott a környékről. Ez magyarázza, hogy Jézus idejében 9 nagyváros helyezkedett el a tó partján, melyek egyikének sem volt kevesebb lakója 15 ezernél. Sokat prédikált erre Jézus és számos csodát tett.





Hajókirándulást teszünk a nyugodt tó kék tükrén egyik partról a másikra. Élvezzük a lenyűgöző tájat. A tó felett kellemes szellő cirógatja az arcunkat. A Genezáret név a hárfa-alakú héber szóból származik, amely a tó formájára utal.





Körbehajózzuk a part mentén a tavat, ahol előtűnnek az itt létesült gazdag, virágzó gazdaságok, kibucok. Tibériás kikötőjéből indultunk. Tudni kell, hogy a nagy tó - ugyanúgy, mint Jézus idejében is volt, ma is - a halászok paradicsoma. Az ideépült kibucok számára nemcsak a hal- de a vízellátást is biztosítja. A városban pedig már a rómaiak is számos nyilvános fürdőt létesítettek a melegvizű források felett, gyógyító erejükről voltak híresek. A város a nevét Tibérius császártól, az ő tiszteletére kapta. A rómaiak elleni lázadás során a város harc nélkül feladta magát, ezért a rómaiak nem rombolták le. A XII. században mégis kihalt, lakatlanná lett a gyönyörű település, mert a keresztesek és a mohamedánok olyan súlyos és véres harcokat vívtak itt, mely Tibériás teljes pusztulásával járt. 400 évvel később azonban újjáépítették és zsidó lakossággal népesült be, majd a zsidók vallásos és szellemi központjává vált.





A hajó kormányosa szívesen állt velem egy fényképre...





Nem messze egy hajdanvolt nagyváros romjaihoz érünk, a Bibliából oly jól ismert Kapernaumba. A Genezáret-tó partján, 4 km-re feküdt a Jordán torkolatától. Jézus idejében a legnagyobb és leggazdagabb város volt errefelé: vámhivatal működött és római főhivatali székhelynek minősült. Jézus sok nagy csodát vitt véghez. Kapernaumot úgy ismerték mint a Szabadító városát. Meggyógyított számos embert, beleértve egy római százados szolgáját, Péter anyósát, a gutaütöttet, akinek ágyát a tetőn át engedték le, valamint a sorvadt kezű embert. Itt űzött ki Jézus sok gonosz szellemet, támasztotta fel a halálból Jairus leányát, és mondta el az élet kenyeréről szóló beszédet a kapernaumi zsinagógában. Itt mondta Péternek, hogy fogjon egy halat a Galileai-tengerből, nyissa ki a száját, és talál benne egy pénzérmét, amivel adót fizethet. A szépirodalomban a csodák helyének egyik közkedvelt szimbóluma.





A Tábor hegye Galilea 600 méter magas festői magaslata. A régi időkben nagyon fontos erődítmény volt itt. A keresztény hagyomány évszázadokon át a Tábor-hegy csúcsát tartotta Jézus Krisztus megdicsőülése helyének, az újabb kutatások ezt inkább az északra fekvő Hermon térséghez kötik. A Tábor-hegy a győzelem jelképévé vált, és amikor az izraeli hadsereg 1948. május 15-én visszafoglalta, nagy örömujjongás tört ki egész Izraelben!





A Szél kapuja a hegy ormán. Egy rész, ami megmaradt az erődből. Valamikor egy komoly erőd és kolostor is állt az 1200 méter hosszú és 400 méter széles fennsíkon. Mára ennyi maradt meg mindebből.





A híres Golan fennsíkra érkeztünk! Katonai körzet, határvidék, az utolsó háborúban nagyon súlyos harcok színtere. Lépten-nyomon katonákkal találkozunk. Egy puskalövésnyire a túlsó parton már Izraellel ellenséges vidék. Lent a völgyben ENSZ erők állomásoznak. Győzelmi emlékmű, lövészárkok, tankcsapdák és hatalmas radarállomás a dombon és megfigyelő állás. Ezeket nem volt szabad fotózni...

2011. július 29., péntek

Izrael III/4

1988-BAN A SZENTFÖLDÖN JÁRTUNK - BARANGOLÁS IZRAELBEN, A NÁZÁRETI JÉZUS NYOMDOKAIN
Bethánia - Jordán - Názáret




Bethánia városa alig 3 km-re van Jeruzsálemtől, az Olajfák hegyének délkeleti lejtőjén. Az Újtestamentum többször említi. Jézus több ízben megfordult itt, gyakran meglátogatta Lázárt és két testvérét Mártát és Máriát, meggyógyította a leprás Simont, feltámasztotta Lázárt, és itt kente meg Mária az Ő lábait drága kenettel.





Lázár sírját látjuk, melyben már 4 napja halva feküdt, amikor Jézus beszólt a sziklasírba: "Lázár, jöjj ki! És kijött a meghalt..." A sír fölé mohamedán mecsetet építettek.





Azon hely a Jordán folyón, ahol János megkeresztelte Jézust. A folyó a Hermon hegységben ered, melynek örök hómezői táplálják, hogy aztán mély eséssel ömölhessen a Holt-tengerbe. Légvonalban csak 104 km volna a Jordán folyó eredése és tengerbeömlése közötti távolság, de a folyó hatalmas kanyarokat ír le, így a medre 250 km hosszúságú. Tetemes szakaszán határvonalat képez Izrael és Jordánia között. Szent folyó, mint Indiában a Gangesz. Itt élt aszkéta módon Szent János a pusztában, aki egyszerű, durva teveszőr ruhát hordott, vadméhek mézével és szöcskékkel táplálkozott, és "ment Jordán mellett lévő minden tartományba prédikálva a megtérés keresztségét a bűnöknek bocsánatjára..."





A bibliai idők egyik legfontosabb városában, Názáretben vagyunk, ahol az Isten Fia nemcsak emberré, hanem tanítóvá, prédikátorrá vált. 40 ezer lakosának legnagyobb része keresztény arab.





Az Angyali Üdvözlet temploma. Nevét onnan kapta, hogy Gábriel arkangyal itt jelent meg először Máriának. Ennek emlékezetére épült 1767-ben ez a görögkeleti templom.





Két templom is épült ide, egy görög-ortodox és egy franciskánus, a kánai menyegző helyére, ahol Jézus első csodáját tette, amikor a bor elfogyott, és anyja kérésére a vizet borrá változtatta. "Ezt az első jelt a galileai Kánában tevé Jézus, és megmutatá az ő dicsőségét; és hivének benne az ő tanítványai".

2011. július 28., csütörtök

Izrael III/3

1988-BAN A SZENTFÖLDÖN JÁRTUNK - BARANGOLÁS IZRAELBEN, A NÁZÁRETI JÉZUS NYOMDOKAIN
Arad - Holt-tenger - Maszada




Arad városában egy gyógyszállóban nyertünk elhelyezést. Hogy kiket kúrálnak itt? Akik légúti betegségben szenvednek, mert ez a száraz magaslati levegő a légzőszervi bántalmak gyógyítására kitűnően alkalmas. Kietlen de számunkra szokatlanul csodálatos látványt nyújtó úton haladunk a Holt-tenger felé a legkevesebb 40 fokos száraz hőségben, bizony elég nagy magasságban, 500 méterrel a tenger szintje felett.





A távolban a régmúlt maradványait láthatjuk. Előtűnnek az akkori lakók esővíz-felfogó medencéi és barlangjaik. Valamikor egy római, majd bizánci erődöt építettek ki e helyen. Elképedve bámuljuk azokat a lakótelepeket, melyeket a régmúlt ősök e hatalmas, úttalan, kopár hegyek oldalába építettek.





Az út jobb oldalán egy hatalmas domb emelkedik, benne már messziről előtűnnek kisebb-nagyobb barlangok bejáratai. Megállunk, mert egy igen régi, a második templom idejéből való település maradványai ezek. Az esszénus vallási csoport tagjai létesítették az i.e. II. században. De kik is voltak az esszénusok?...





Vallási közösségük a Holt-tenger északnyugati partvidékén jött létre. Ahol most állunk, itt volt a közös ima, munka és étkezés helye. E körül laktak barlangokban és sátrakban, és bizony pontos előírás szerint éltek, aszketikus életmódot folytattak. Legfőbb tanításuk az volt, hogy a Messiás eljövetele a közeli időkben várható, melyre mindenkinek bűnbánattal kell készülnie. Egész tevékenységüket és életüket is ez határozta meg. Mivel nem értettek egyet, sőt szembeszálltak a templommal és annak papságával - elutasítván a templomi áldozatokat is - a zsidó vallás képviselői ellenségeknek tarották őket. Nagyon hasznos foglalatosságuk volt a szent iratok másolása, melyeket a rómaiak támadása során barlangokba rejtettek el. Beduin pásztorok találták meg a felbecsülhetetlen értékű ószövetségi tekercseket.





Nem sokat kellett utaznunk, míg elértük a Holt-tengert, mely mindössze 75 km hosszú és 16 km széles. Nekem a Balaton jutott az eszembe róla. Ez a föld legmélyebb pontja, mert 420 méterrel a tengerszint alatt van. És 33 százalékos a sótartalma! A környéken hatalmas gyógyszállók vannak, mert környékének kettős kedvező hatása van: egyrészt az ásványi sókban nagyon gazdag víz, másrészt a megszokottnál jóval szárazabb levegő. Oxigéntartalma az átlagnál 10 százalékkal kevesebb. E rekkenő hőségben nem kellett félni a napszúrástól, mert a nagyon magas légnyomás miatt ide alig jutnak el az ibolyántúli sugarak. Itt keresnek javulást a bőrbetegségben szenvedők, az allergiások, reumások és a vérkeringési zavarokban szenvedők.






Amikor beléptem a vízbe, az kellemesen hűsített, de egyszeriben valami különös nyomást éreztem. Valami láthatatlan erő fel akarta nyomni a lábamat, és (elárulom) nem kis erőfeszítésbe került, hogy sikerüljön állva maradnom! Az óriási sótartalom miatt a vízben nem lehet elmerülni vagy úszni sem. Egyszerűen rá kell feküdni a víz színére, melyben lehetetlen elsüllyedni. Holt tenger, és - mint a neve is mutatja - a vízben a magas sótartalom miatt nincsen élet, nincsen élőlény. A túlsó part pedig már Jordánia!





Már messziről előtűnik a Holt-tenger szintjétől számítva 470 méter magasra emelkedő régi erőd, melyen Heródes egy nagyszerű palotát építtetett. Az erődítés neve: Maszada. A Kígyó ösvény kanyarog felfelé a helyhez, mely egy órás kemény gyaloglást jelentett (volna) felfelé. Mi (ugyanis) a könnyebbik megoldást választottuk, és drótkötélpályán mentünk fel a várba. Még így is vagy 5 emeletnyit kutyagoltunk. 
Ha felmegyünk az erődbe, nemcsak egy katonai erősség tárul a szemünk elé, de egy nagyszerű, minden kényelemmel berendezett palota maradványai is. A vár hajdani figyelőállásából vagy kilátójából fenséges látvány tárul elénk a Holt-tengerre, a szemben levő túloldali partra, mely már Jordánia területe és a gátszerű töltésekre, melyek által elhatárolt medencékben párolják a sót.





A palota 3 emeletes volt, megvannak a védőfalak, az őrség pihenőhelye, őrállásai, öltözője és azok a szobák, melyeket a menekültek számára tartottak fenn. Ha jól körülnézünk, az egykori luxus maradványai még ma is nagyon jól érzékelhetők bizonyítva annak valamikor pompás jellegét. A luxus gőzfürdő római mintára épült.





A rómaiak elleni lázadás során csatákat vesztett zsidók mindenfelől idemenkültek, mert a háború végén már csak ez az egyetlen erőd tudta tartani magát. De hamarosan itt is megtörtént: megindult a végső leszámolás! A rómaiak valamennyi katonáit a vár köré vonta össze. Az ostromlók élén a X. légió állt, mely a zsidók ellen vívott háborúban, Jeruzsálem elfoglalásában is nagy hírnevet szerzett bátorságáról és kegyetlenségéről is. Mindössze 1000 zsidó harcos állta a 10 ezer római katona rohamát. Hat hónapig hősiesen és elszántan bírták is az ostromot, de közben a rómaiak hatalmas töltést hordtak össze a fal mellé és a védőfalat áttörték. Az élelem ugyan már fogytán volt, de a 12 víztárolóban még 3 esztendőre elegendő vizük volt. A fal áttörése után azonban fel kellett adni a harcot. A várvédő parancsnok egybehívta a harcosait és megkérdezte:
- Mit akartok? A rabszolgaságot, gyermekeitek elhurcolását, asszonyaitok megalázást vagy a halált?
Egyhangúan az utóbbit választották! Előbb minden használható holmit, fegyvert és élelmiszert elpusztítottak, majd a katonák saját társaikat, feleségeiket, gyermekeiket és bajtársaikat is ledöfték kardjukkal, majd az utolsó 10 harcos önmagával is végzett. Hírmondónak csak 2 asszony maradt 5 kisgyermekkel, akik elbújtak az önmészárlás elől, hogy szemtanúként elmondják a rettenetes történetet. 
A behatoló római katonák meghökkenve álltak a halálba menekültek tetemei körül! Ezúttal semmiféle örömrivalgás nem volt a győztes csapatban. Ekkor a felsorakozott, ledöbbent légió előtt Salva, a rómaiak vezérlő tábornoka csak annyit mondott:
- Kínos győzelmet arattunk...

2011. július 27., szerda

Izrael III/2

1988-BAN A SZENTFÖLDÖN JÁRTUNK - BARANGOLÁS IZRAELBEN, A NÁZÁRETI JÉZUS NYOMDOKAIN
Hebron, a szövetség helye



Alig 4 km-re Betlehemtől hatalmas kúpjával egy vulkánra emlékeztet a Heródium, amely tetején Nagy Heródes csodálatos fényűző palotája emelkedett. 200  valódi márványlépcső vezetett fel az épületbe.





Miután Ábrahám unokaöccsétől, Lóttól elvált, Mamréba ment. Mamré Hebrontól néhány kilométernyire levő tölgyes. Itt közölte egy angyal, hogy Sárának gyermeke lesz. Ábrahám oltárt épített ide, ahol Sodomáért és Gomoráért is imádkozott.
Hebron Palesztina egyik legrégibb városa. Ábrahám itt vásárolt magának és leszármazottainak sírkamrát. A zsidók szent helye. Itt választották királlyá Dávidot és itt uralkodott 7 esztendeig.
A képen az Ábrahám mecsetet látjuk, mely előbb bizánci templom, majd a keresztesek temploma volt, utóbb a mohamedánok mecsetté alakították át. Eredetileg itt Heródes pompás palotája állott. Ábrahám sírja nemcsak a zsidók, de a muszlimok számára is szent hely. Aranyozott zöld takaróval van befedve Ábrahám, Izsák és Jákob szarkofágja, a nőké, nevezetesen Sáráé, Rebekáé és Leáé pedig vörös szövettel. Izsák és Rebeka síremléke a mecset közepén látható. A szószék egy csodálatosan szép munka, mely cédrusfából készült.






És mivel foglalkoznak ezen a vidéken? Igen híres itt a fazekas mesterség. Évezredek óta készülnek a szebbnél szebb hasznos cseréptárgyak...





Ugyancsak nagyon régi mesterség az üvegfúvás. a hosszú üvegcsövet tűzbe teszik, és ügyes, gyors mozgatással, forgatással és fúvással különféle művészi és közhasznú üvegtárgyak készülnek.





Az ország nagyobb része köves, homokos, kietlen terület. Mióta az erdőket kivágták, csapadék alig van, és a vidék sivárrá vált. Azonban errefelé is az egész vidéket behálózzák a vízvezetékek biztosítva az élet alapvető szükségleteként szolgáló vízellátást.

2011. július 26., kedd

Izrael III/1

1988-BAN A SZENTFÖLDÖN JÁRTUNK - BARANGOLÁS IZRAELBEN, A NÁZÁRETI JÉZUS NYOMDOKAIN
Betlehem, a kenyér háza




Türelmesen várjuk a reggelit a szálló éttermében. A szigorú szabályt itt sem kerülhetjük meg, ti. hogy a tejet és a húst együtt nem ehetjük, következésképpen a reggelink bőséges de húsmentes volt. Közben pedig készülünk a napra, mert utunk következő állomása Jézus születésének helye, Betlehem lesz, mely héberül kenyérházat, arabul pedig húsházat jelent. Érdeklődve hallgatjuk a rövid tájékoztatást, nevezetesen, hogy Betlehemben a lakosság túlnyomó többsége keresztény arab. A város az Izrael által 1967-ben megszállt területen fekszik, és az itt élő arabok önálló helyi közigazgatással rendelkeznek. Megtartották jordán állampolgárságukat, így autóik rendszáma nem fekete, mint az izraelieké, hanem kék táblát visel. Mindössze 8 km-re fekszik Jeruzsálemtől.





A város a tenger szintje felett 850 méterre fekszik kietlen, sziklás hegyek között, ahol csak a birkapásztorok találnak némi legelőt juhaiknak. Történetét még a pátriárkák idejére tudja visszavezetni. Mikeás próféta megjövendölte: "De te, Efratának Betleheme, bár kicsiny vagy a Júda ezrei között: belőled származik nékem, aki uralkodó az Izráelen; akinek száramazása eleitől fogva, öröktől fogva van" - e helyen kell megszületnie a Megváltónak.





A Jézus születése helyén emelt templom hatalmas, erődítményszerű épület, mely 2 templomot és 3 kolostort egyesít. Középen a régi Konstantin-bazilika, jobbra a görögök és örmények kolostora, balra a ferencesek Szent Katalin temploma és zárdája áll.





Alacsony kapubejárat vezet a templomba. Az eredeti nagyobb kaput szándékosan falazták be és méretezték ilyen alacsonyra, hogy a hitetlenek ne tudjanak belovagolni rajta. A pásztorok ma is ugyanúgy legeltetik a környéken nyájaikat, mint annak idején, amikor megjelent nekik az Isten angyala, és szólt hozzájuk: "Ne féljetek, mert íme hirdetek nektek nagy örömet, mely az egész népnek öröme lesz: mert született nektek ma a Megtartó, ki az Úr Krisztus, a Dávid városában."





A nevezetes barlang felett a Nagy Konstantin által épített bazilika emelkedik. A hatalmas épület belsejét 4 oszlopsor 5 hajóra osztja. Szemben görögkeleti stílusban épített, gazdagon aranyozott, színpompás ikonosztáz áll, az oltár felett ezüst lámpák függnek. Az oltár két oldalától lépcsők vezetnek a születés barlangjába. A falakat szőnyegek, függönyök borítják. A helyet, ahol Jézus született, a barlang keleti fala mellett álló oltár lábánál ezüst csillag jelöli, és egy ezüsttel bevont szikla jelzi, rajta latin nyelvű felírás: "Itt született Jézus Krisztus a boldogságos Szűz Máriától".





A születési barlang fedele a IV. században épült, utóbb a falát azbeszttel vonták be, nehogy tűvész áldozata lehessen. A templomokat a római szentélyek elhordása után építtette Szent Heléna, Konstantin császár anyja. Szent Hieronimus 100 évvel később kolostort alapított Jézus szülővárosában, amelyben a biblia latin fordításával foglalkoztak. Ezek a templomok nemcsak a zarándokok áhitatosságát szolgálják, de itt koronáztak meg két vitéz keresztes királyt is. A török időkben a templomokat nagyon elhanyagolták.





A jászol, melyben a Megváltó született, ahol a széna jelentette a puha ágyat, az állatok lehelete a fűtőtestet. A születési hely felett 15 lámpa ég a különböző egyházi felekezetek gondozásában.





A turisták, zarándokok és hívők szünet nélkül áramlanak a templomba. Térdet hajtanak a jászol előtt és csókolgatják a hideg márványt. Mások imádkoznak és kegytárgyakat érintenek a szent helyhez. Majd egyszer csak felhangzik a Csendes éj című dal zenéje valami egészen különös hangulatot teremtve, amit németül, angolul, franciául, mi pedig magyarul énekelünk - sokféle nyelven, de azonos dallammal...





Mindenki énekel és sokak szeme könnyezik a meghatottságtól. Nincs karmester, nincs dirigens, a karácsonyi dallam spontán tört fel az ajkakról...





A közös éneklés után a nejem gyertyát gyújt...

2011. július 25., hétfő

Izrael II/7

1988-BAN A SZENTFÖLDÖN JÁRTUNK - BARANGOLÁS IZRAELBEN, A NÁZÁRETI JÉZUS NYOMDOKAIN
Jeruzsálem
A Siratófal




A Parlament épülete, a Kneszet felé haladunk. Előtte egy óriási bronz menóra, egy hétágú gyertyatartó áll, mely szintén szimbolikus értékű a városnak. Ez a zsidó történelmi motívumokkal gazdagon díszített műalkotás egy haifai szobrász, Benno Elkan alkotása. Az impozáns művet az angol képviselőház ajándékozta Izrael népének. A Kneszet 5 szintes épületében 120 képviselő foglal helyet. Egy gyönyörű parkban épült 1966-ban, a Rotschild család 6 millió dolláros adományából.





A Lánc utcán haladunk a Siratófal felé. Ez az utca választja el a mohamedán és a zsidó negyedet egymástól. Sárgásfehér jeruzsálemi kőből épült minden ház errefelé. Már az angol kormányzó elrendelte annak idején, hogy a városban csak kőből szabad építkezni.





És máris a Siratófalnál vagyunk. A zsidók számára ez Jeruzsálem legszentebb helye, mely az idők folyamán számos történelmi és vallási összeütközésnek volt a színhelye. 2000 esztendős kegyhely, legjelentősebb zarándokhely. E fal felé néznek a zsinagógák prédikálószékei és a temetők is. A hívők szerint Salamon király templomszentelési imája miatt különleges ez a hely. "Hallgasd meg azért a te szolgádnak és a te népednek Izraelnek könyörgését, amikor könyörögni fognak e helyen; hallgasd meg a te mennyei lakhelyedből, és meghallgatván őket, légy kegyelmes! (...) Sőt még az idegent is, aki nem a te néped, az Izrael közül való, ha eljövend messze földről a te nagy nevedért és a te hatalmas kezedért és a te kiterjesztett karodért, mikor idejutván, könyörögnek e házban: Te hallgasd meg..." Ezért aztán emberek sokasága hajt fejet itt Isten előtt, vagy küldenek a fal réseibe bedugva kis cédulákon üzeneteket, kéréseket esetleg hálasorokat a Biblia Istenéhez.





A Falnál az emberek imádkoznak, sok férfi feje be van takarva. Állva felső testüket előre-hátra himbálva teljesen elmerülnek a fohászkodásban. Külön elkerített rész van a férfiaknak és külön terület a nőknek. Sokan teljesen átadják magukat az érzelmeiknek, a fejüket a falba verdesve sírnak. Ugyan kit siratnak? Ugyan miért keseregnek? Csak ők tudják meg a mindenható Isten...





Az itt folyó vallási szertartásokat szabadon fényképezhettük, de a belépéskor - mivel nem volt sapka vagy kalap a fejünkön - kaptunk egy keménypapírból készült kipát, amit kilépéskor visszaadtunk. A tér 100 ezer ember befogadására alkalmas. Maga a Siratófal 57 méter hosszú és 18 méter magas, melynek látható alsó 7 kősora Heródes király idejéből való. Tulajdonképpen a jeruzsálemi templomnak a Nagy Heródes által az i.e. I. században újjáépített része, mely a templom másfél évszázad után történt lerombolása után épen maradt. Már a II. századból való zsidó irodalomban találkozunk azzal a gondolattal és hittel, hogy Isten Szelleme nem távozott el a Faltól a templom pusztulása után sem.





A török időkben a mohamedánok nem tiltották a zsidóknak, hogy imádkozzanak itt vagy sirassák templomuk pusztulását, de a pogány környezetben ők ezt méltatlannak találták. A múlt század második felétől több kísérlet is történt a zsidók részéről a Siratófal és környékének megvásárlására, de ilyen-olyan okból valamennyi próbálkozás kudarcba fulladt. A jordániai uralom 19 esztendeje alatt a jordániaiak nem engedélyezték a zsidóknak, hogy Jeruzsálem óvárosába lépjenek, még a helybelieknek sem engedték meg a Siratófal megközelítését.
A hatnapos háború harmadik napján, 1967. június 7-én a zsidó katonák elfoglalták és kitűzték rá a Dávid-csillagos lobogót. Rotschild báró 1 millió dollárt adott ekkor a jeruzsálemi hadikárok helyreállítására. Ezt követően 90 óra alatt elbuldózerezték a környék 30 házát, elsimították a talajt biztosítva a hívőknek a szabad közeledést és vallásgyakorlást.





A nap minden órájában találhatunk itt hívőket, de hétfőn és csütörtökön e helyütt történik a 13 esztendős zsidó gyerekek felnőtté avatása. Ugyancsak itt esketik fel az izraeli hadsereg katonáit. Amint az előbbi képeken is láttuk, az ortodox zsidó szigorúan tartja az öltözködés szabályait is. Fekete kaftánban és kucsmában járnak a férfiak. Ezt csak akkor veszik le, ha eljön a Messiás. A rekkenő hőségben a nők is a vallás előírásai szerint ruházkodnak.





Jöjjenek fel most velem az Emlékezés hegyére, mely emlékhely a fasizmus idején lemészárolt 6 millió zsidó emlékének megőrzésére. Emlékhely és múzeum. A főépület előtt egy liget tele fákkal. Minden fa tövénél egy név és ország. Azok tiszteletére ültetik a fát, akik a vészkorszakban életük kockáztatásával zsidókat mentettek meg a haláltól. Itt látható e borzalmasan szép emlékmű, mely a keresztény Janusz Korczak tanárt ábrázolja, amint deportált tanítványait nem hagyva, velük együtt ment önkéntesen a treblinkai koncentrációs táborba. Önként kísérte el őket és önként pusztult el velük a náci megsemmisítő haláltábor poklában.





Most pedig meghívom Önöket abba a Jeruzsálembe, ahol Jézus élt. Tökéletesen elkészítették az akkori város makettjét 1:50 arányú kicsinyítésben, ami azt jelenti, hogy normális magasságú ember itt 3,5 cm. Minden épületet, utcát, templomot, palotát, lakóházat pontosan úgy építették meg, ahogy az akkortájt volt. Ugyanazokat az építőanyagokat alkalmazták, amiket egykor a városépítők. 8 millió kőkockát használtak fel, és a templomhomlokzat márványát is azért hozták Olaszországból, mert annak idején Heródes is itáliai márványt használt. Nem kis munkát jelentett az apró modellváros elkészítése kőből, márványból, vasból, rézből - amint az eredeti is volt.
Mindössze néhány évtizedig állt e gyönyörű város, mert Titus, római hadvezér légiói 70-ben kirabolták, majd földig lerombolták. Nem csoda, ha síratják a zsidók a gyönyörű városukat, azokat  a ragyogóbbnál ragyogóbb palotákat, nagyszerű épületeket...