2012. július 31., kedd

Izland II/3

 IZLAND, A JEGES FÖLD
 A vulkán, a jég és a víz




A vulkanikus tevékenység gingantikus művét jelzik a mohás sziklahegyek, éles hasadékok, a bennük csörgedező, csobogással muzsikáló, kristálytiszta patakok, a sziklába vájt barlangok.





A vulkáni működés még mostanság is folytatódik, de szomorúan emlékezetes dátum az 1783-as esztendő, amikor kitört a Laki nevű hasadékvulkán. Ma is egyre-másra emlegetik.





Ennek során 25 kilométer hosszúságban nyílt meg a földkéreg, s izzó láva öntötte el a vidéket. A tűz poklában 15 ezer ember, a sziget akkori lakosságának közel egyharmada lelte a halálát.





A föld mélye 25 kilométeres hasadék mentén sorakozva 95 kráterből okádta, lövellte a vörösen parázsló-perzselő tüzes lávát...





A katasztrófa egy vasárnap kezdődött! A környék lakói éppen a templomban imádkoztak, a pap Isten hatalmáról prédikált. És pontosan ekkor érte el a hömpölygő tűzfolyam a települést. A pap magasra emelt feszülettel rohant ki a templomból az izzó folyam elé, hogy megállítsa, azonban az sodorta el őt. Ez a mindent elsöprő, felégető és a házakat sorban elnyelő forró lávafolyam nem kímélte sem Isten szolgáját, sem pedig mást: lehelte a bűzös gázokat a gyilkos tűz. Egyik ága egészen 45 kilométer távolságig jutva semmisített meg mindent, ami az útjába akadt. Földünkön ez volt a történelmi idők legnagyobb hasadékvulkán-kitörése.





A láván kívül tömérdek vulkáni por, hamu és salak repült a levegőbe, és messzi vidékeket tett terméketlenné!





Izlandon hosszú ideig elsötétült az ég, megsemmisült a szarvasmarha-állomány fele, a juhok 80 és a lovak 75 százaléka.





Vízben nagyon gazdag az ország. A vízesések a hatalmas jégtömegből táplálkoznak. A víz kitűnő minőségű, tiszta és élettanilag előnyös az ásványianyag-tartalma.





A távolban előtűnnek a havasok! Számos jégmező borítja Izlandot. A legnagyobb a Vatnajökull, ahol 8456 négyzetkilométeres területet összefüggően takar be jég. A jég nem hagyta el a hűvös Izlandot, a jégkorszak maradványai a jégmezők és a gleccserek. A lassan mozgó jégfolyók állandóan koptatják, alakítják a felszínt! A gleccserből eredő folyók görgetik és aprítják a köveket és óriási mennyiségben viszik az óceán felé.





Bár sok-sok patak és folyó szeli át a szigetet, bizony ezeken nincsen, esetleg csak nagyon ritkán akad valaminő fából összetákolt híd. Utazásom során egyetlen hidat láttam mindössze, de az sem a járművek átkelésére szolgált.





Amint látjuk, így közlekedett az autóbuszunk a folyón, melyeknél általában csupán a gázló lehetőségét jelzik.





Az itteni, tanyasi emberek könnyen átjutnak ezeken a kisebb folyókon lovaikon...


2012. július 30., hétfő

Izland II/2

  IZLAND, A JEGES FÖLD
A gejzír avagy szökőforrás




Mindenfelé füstölögnek a gejzírek. Hogy mik is ezek? A vulkáni utómkűködés jelenségei, felszökő hőforrások. A mélyben a kürtők alján a túlnyomás miatt 100°C felett indul meg a gőzképződés, mely hirtelen akár több méteres magasságba lövelli ki szakaszosan a kút vízoszlopát.





A kis kráterek körül elszíneződött gejzírgyűrűket látunk, melyek a felszökő hőforrások oldott ásványi anyagaiból kivált kőzetek, vegyületek.





Az aktív gejzírek vidékét már messziről jelzi a fel-felcsapódó permetfelhő. Mindenfelé hallható a visszahulló víz csobbanása és helyenként a föld morajlása is.





A legnagyobb gejzír a Strokkur, azaz a "köpülő". Ez 10-12 percenként feltör. A kürtő nyílása keskeny, és ezt veszi körbe a gejzír-káva. Megfigyeljük a működését. Néhány percig nyugodt, sima ebben a kövecskében a víz, majd egyszer csak éledezni kezd! Először pezseg, majd bugyborékol és tenyérnyi területeken itt-ott felpúposodik. Ezután az apró tó ringatózik, hogy "erőt vegyen" a lassú-lassú megememlkedéshez, egyre magasabb és szélesebb lesz a kék vízkupola...





Még mindig növekedik, majd hirtelenében átszakad, és kirobbanó erővel, dübörgő sistergéssel 15-18 méter magasra szökik fel a forró vízoszlop.





Ekkor megáll egy pillanatra a magasban, amíg tart a belső nyomás ereje, de a következő másodpercben már zuhanva és permetezve esik alá szétszórva cseppjeit. Aki egyszer látta látta Strokkur kitörését, mindörökre megőrzi e csodás látvány nagyszerűségét. Bejárjuk a Strokkur 500 méter hosszú és 100 méter széles területét, ahol sok-sok mélyedésben megállás nélkül dolgozik a víz.





Az üregek nyílásai a csupornyitól a levelestál nagyságún át az üstméretűig terjednek. A lyukak alakja is változatos, többnyire tölcséralakú, hengerszerű. Ezekben a mocorgó, bugyborékoló ám a feltörésekhez nem elegendő erejű víz meglepő hangokat ad: csobog, locsog, kotyog, bugyog, mormol mintha csak a föld gyomra korogna.





A gejzír jelensége ritka földrajzi tünemény. Az egész Földgolyón mindössze négyszázat tartanak számon.

2012. július 29., vasárnap

Izland II/1

 IZLAND, A JEGES FÖLD
A természet ereje





A melegházakban az év minden szakában terem az ananász és a banán is. Jégországban ezek a gyümölcsök? Friss banán és ananász az üzletekben? Igen fejlett az üvegházi kertészet. És nemcsak szép virágokat termesztenek, hanem paradicsomot, uborkát, szőlőt és déligyümölcsöket is. Az olcsó hőenergiát ily módon hasznosítják.





Az országban nincs vasút, az úthálózat is gyér. Az ország ütőere a szigetet körbekerülő egyes számú főút, amit télen a lezúduló, hatalmas hótömegtől is rendszeresen megtisztítanak. Vannak ugyan kétsávos és háromsávos utak is, de ezek csak lassan, döcögve járhatók. Keresztül-kasul szelik viszont az országot a bazaltutak az óriási lávamezőkön. Az útnyomokat a hóolvadás után munkagéppel egyszerűen kikotorják: ez a karbantartás.





Az aktív vulkáni működés tanúi a lávamezők. Két formájukat különböztetik meg. Az apalharaum maga a megkövesedett téboly: az izzó magma erejétől szétdobált kisebb-nagyobb kődarabokkal borított felület - olykor hatalmas sziklákkal. Így keletkezve tátonganak vagy alattomosan megbújnak a hasadékok és a repedések, kiemelkednek a tűhegyes fokok, a borotvaéles taréjok.





A helluhraum során a földkéreg alatti feszültség hozta felszínre a lávát, az izzó kőzetet, mely vékonyabb-vastagabb szilárd burok alakjában szilárdult meg a felszínen: így jön létre a lávamező.





Valójában gleccserből ered az Arany vízesés, ahol a bömbölő, hatalmas víztömeg 32 méteres mélységbe zúdul le. Ez a Hvita folyó zuhataga. Valamikor hatalmas belső erők mozgatták meg a sziklakérget, és a meder három lépcsőre töredezett: az első kettő együttesen akkora, mint a harmadik önmagában. Miután a felső törésvonalak lejtősek, ezeken csak lefelé bukik a víz, majd hirtelen irányt kell változtatnia a folyónak, mert a kéregmozgás gátat emelt a víztömeg elé.





Az élesen elkanyarodó mederrészlet jóval keskenyebb, mint a felső, ezért itt a vízszint megemelkedik, és az áramlás egyszerűbben felgyorsul. Zúgva, rohanva éri el a harmadik lépcsőt, hogy innen meredeken zuhanjon a 32 méteres mélységbe. Varázslatos látvány, amint a zuhatag megtörik és a spektrum színeire bomlik a napfény. Ezért gyakran szivárvány látható a vízesés felett. Itt a környezet még őrzi "eredetiségét" (legalábbis egyelőre), nem úgy, mint például a Niagaránál, ahol tönkre tették. Persze itt is megtervezték a turbinákat, hogy áramtermelésre használják a vízesést, és nagy nehézségek árán tudták ezt a tervet az itteniek megvétózni.





Egy hatalmas, ma már kihalt krátert közelítünk alulról. Sok-sok ehhez hasonló található a szigeten. Azt mondják, hogy Izland már eleve tűzben született egy 4000 méter vastagságú láva- és tufatömegből mintegy 60 millió évvel ezelőtt - vulkáni működés eredményeként. Az állandó vulkanikus tevékenység kísérő jelenségeként ma is sok helyütt látni a forró vizű forrásokat, magasba szökő gejzíreket, süvöltő, kénes gőzforrásokat.






Süvölt a szél, a havaseső veri az arcunkat, miközben haladunk a nagy kráter felé.





A lankás-dombos legelőket...





...égbenyúló sziklahegyek váltják fel, melyek keskeny, meredekfalú szurdokain haladunk tovább.





A szikláról, a hegyekből festői vízesések zuhannak alá óriási robajjal, zúgással, fröcsköléssel!

2012. július 28., szombat

Izland I

IZLAND, A JEGES FÖLD
Rejkjavik, a füstölgő öböl




1997. szeptember 20-án nagy izgalommal indultunk Izlandra londoni átszállással. Abba az országba, mely fent, északon a sarkkör szomszédságában fekszik. Területe mindössze 103 ezer négyzetkilométer, lakóinak száma pedig mindössze 261 ezer fő.





Vonatfülkeszerű, fürdőszobás lakosztályunk ablaka a tengerre nézett, ahonnan jól látszott a hatalmas hőmérő, mely általában +8°C-t mutatott. Kirándulásaink során tapasztaltuk, hogy mennyire változatos az időjárás...





Rejkjavikban, a fővárosban laktunk, és innen csillagtúraszerűen jártuk be az országot. Napjainkban Izland lakosságának nagyobb fele, mintegy 103 ezer ember a fővárosban és annak vonzáskörzetében él.




A város gyökerei 1100 évesek, de csak néhány évtizede indult valódi fejlődésnek. A leendő fővárost maga a tenger választotta ki! Erre emlékeztetnek a város címerében levő hullámok, pillérek. Az ősök ugyanis olyan vidéken vetődtek partra, ahol a föld repedéseiből gőz tört fel, kavargott a pára, s ez olyannak látszott, mintha füstölne a föld. Ezért nevezték el füstölgő öbölnek, vagyis Rejkjaviknak.





Meleg holmik, nagyszerű gyapjú pulóverek készülnek a varrodákban, ahol mi is vásároltunk ilyesmit: elkel itt, a sarkkör közelében.





Már a 18. században a juhok gyapját nemcsak lenyírták, de azóta fel is dolgozzák Rejkjavik számos műhelyében. Mivel egyre több lett az áru, már 1780-ban az itt uralkodó dán hatóság engedélyezte más nemzetek hajóinak kikötését is.





A szigetország 1944-ben nyerte el a teljes függetlenségét, ekkor kiáltották ki az Izlandi Köztársaságot, mely 1949-ben belépett a NATO-ba. És ekkor indult meg a sziget hatalmas fejlődése. 1951-ben védelmi megállapodást írt alá az USÁ-val, ily módon mentesült a haderő-tartás költségeitől. Egy ország, melynek nincs nemzeti hadserege!





A köztársasági elnök palotája azelőtt a dán helytartó székhelye volt. Az előbbi elnök elsőként egy hölgy volt, aki 16 évig nagyszerűen ellátta a feladatát.






Az új házak már földrengés-biztosak, vasbetonból épülnek! Az idős embereknek olyan negyedekben építenek lakásokat, ahol mindenféle szolgáltatás van a háztömbben: orvos, étterem, szupermarket.





A sziget őslakói a vikingek. Maga Hódító Vilmos is viking vezér volt! A vinking birodalom hódításairól, kalandozásairól, rablásairól volt híres. 1260-ig tartott ez a rabló korszak. Ezalatt rengeteg ellopott holmit összehordtak - hasonlóan a mi kalandozó őseinkhez.





A szupermarketben - igaz, hogy a mi pénzünkben számolva igen borsos áron, de - minden kapható volt. Pénzük a korona. (Ottlétünkkor 1 Kr 3 Ft volt)





A Peterson Székesegyház néhány éve készült el. Jellemzik az egyszerű, puritán falak. Az ország lakói jellemzően evangélikusok. Jelenleg három püspök van Izlandon: ez állami szolgálat, az állam fizeti. 70 éves korban kell nyugdíjba menniök.





Megtudtuk, hogy 143 felszentelt pap van az országban és egy egyházi esperesség. Az emberek hívők, de nem nagyon vallásosak. 1550-től az evangélikus az állami vallás.





Igen magas az életszínvonal! Az átlagos kereset 100 ezer korona, egy tanár alapfizetése 77 ezer korona. Egy család átlagos jövedelme pedig 2-3 ezer korona körüli.

2012. július 27., péntek

Szarvasmarha-leukózis


A SZARVASMARHA-LEUKOSIS
A szarvasmarha leukózis súlyos gazdasági veszteséget okozó, hosszú lefolyású, lappangva terjedő vírusos betegség. A bántalom jelentősége elsősorban abból adódik, hogy az állatok téteményképessége lecsökken, a beteg állatok lesoványodnak, majd végső soron elhullanak. A fertőzött állatok nem forgalmazhatók, elértéktelenednek.
Gyógykezelésre, a kór megelőzésére orvosság nincsen. Ugyanakkor a kórokozó vírus rendkívül „agresszív”. Bizonyítást nyert, hogy elképesztően kis mennyiségű, mintegy egy ezred ml mennyiségű vérrel már átvihető a vírus fertőzött állatból az egészséges szarvasmarhára. Ennek figyelembevételével kínosan vigyázni kell tehát a vérvételek, fülkrotáliák behelyezése, fülcsipkézések, tetoválások, szarvtalanítás, rektális vizsgálatok és egyéb mindennapos beavatkozások során az iatrogén fertőzés lehetőségére is egyebek mellett, melyekről a továbbiakban még szót ejtünk.
Hogy röviden összefoglaljam a bántalom lényegét, a szarvasmarha-leukózis lassan kifejlődő retrovírus okozta betegség, mely a nyirokrendszer sejtjeinek és szöveteinek daganatos burjánzásában nyilvánul meg, és végső formájában következetesen halálos kimenetelű. A betegség bejelentési kötelezettséggel jár, és terjedését a hatóság szigorú korlátozó intézkedésekkel igyekszik megakadályozni.
A KÓROKOZÓ
A betegséget egy retrovírus okozza, mely fajspecifikus, tehát gyakorlati körülmények között csak a szarvasmarhát betegíti meg. Igaz, hogy fogékony a juh is, ennek azonban gyakorlatilag nincsen jelentősége. A vírus ellenálló-képessége kicsi, beszáradva 24 órán belül, fertőtlenítőszerek hatására pedig perceken belül elpusztul.
Hazánkba elsősorban az Észak-Amerikából importált, fertőzött holstein-fríz tehenekkel hurcolták be a kórokozót. Igaz, hogy nálunk elsősorban tejelő állományokban szórványosan korábban is előfordult, de az 1970-es évek közepén az importálás során nagyobb számú fertőzött tehenet hoztak be az országba.
Az 1980-as évek elején végzett szerológiai felmérővizsgálatok alapján az ország összes szarvasmarha-állományának 13,2%-a, ezen belül azonban a törzstenyészetek 58%-a bizonyult fertőzöttnek. Állományokon belül a törzstenyészetek között különösen a holstein-fríz állományok fertőzöttsége volt magas. Magyartarka illetve húsfajtájú állományok ritkán fertőződtek meg, többnyire csak akkor, ha korábban holstein-fríz állományokkal voltak kapcsolatban (együtt tartás, keresztezés stb.).
A FERTŐZŐDÉS
A fertőzött állatok minden váladéka tartalmazza a vírust, így a nyál, a hörgő- és orrváladék, a tej, az ondó és mindenekelőtt a vér. A fertőződés többféle módon bekövetkezhet:
1. Szájon keresztül a váladékok felvételével.
2. Belégzéssel. A fertőzés főként közös légtérben, huzamosan együtt tartott szarvasmarhák között terjed. Ilyen körülmények között ugyanis fokozott lehetőség van a vírus belégzésére, ugyanis a fertőzött szarvasmarhák többségének hörgőváladékában kimutatták a vírust.
3. És mi a helyzet a tejjel? Bizony a fertőzött tehenek teje is tartalmazhatja a vírust, de a pasztőrözés során a kórokozó biztosan elpusztul.
4. A kórokozó átragadásának gyakori módja az úgynevezett iatrogén fertőzés, melyről az előszóban már szó esett. A vérvételi tűk fertőzést közvetítő szerepe azért igen nagy, mert a tűben maradt egy-két mikromilliliternyi vér is elegendő a fertőzés megeredéséhez! Bár a fertőzést kísérleti körülmények között vérszívó ízeltlábúakkal sikerült továbbvinni, ezek gyakorlati szerepe elhanyagolható. A fertőtlenítésnek nagyon fontos szerepe van az iatrogén fertőzés meggátlására.
5. Természetes fedeztetéskor fertőzhet az ondó is, mesterséges termékenyítés során azonban gyakorlatilag ezzel a fertőzési móddal nem kell számolni.
KÓRFEJLŐDÉS
A betegség kifejlődésében 3 szakasz különíthető el.
A lappangási szakaszban, tehát a fertőzést követő 1-3 hónap alatt elszaporodó vírussal szemben a szervezet immunológiailag áthangolódik, de ezt a fertőzött állatok jelentős részében hónapokig vagy akár egész életükön át semmiféle betegségre utaló, kóros tünet nem jelzi.
A második, ún. praetumoros (daganatképzés előtti) szakaszban, mely többnyire 2-4 éves korban következik be, a vérképben jelenik meg mennyiségi és minőségi változás. A fehérvérsejtek száma megszaporodik, a lymphocyták (nyiroksejtek) aránya nő, és éretlen sejtalakok jelennek meg a keringő fehérvérsejtek között.
A harmadik, a tumoros szakasz, amely a fertőzött szarvasmarhák 1-10%-ában többnyire 3-5 éves korban alakul ki. Ilyenkor a testtájéki nyirokcsomókban és a különféle szervekben (lépben, szívben, méhben stb.) daganatok jönnek létre. Mint látjuk a szarvasmarha-leukózis egy nagyon lassan kifejlődő betegség.
TÜNETEK
A lappangási idő igen változó ideig tarthat, de többnyire megközelíti vagy éppenséggel meghaladja az egy évet. A klinikailag észlelhető elváltozások közül a legkorábbiak a vérképet érintik. Amint fentebb már olvashattuk, ekkor a fehérvérsejtek száma megszaporodik, és közben nagyobb számban éretlen lymphocyták jelennek meg a vérben.
A tumoros szakaszban a persistáló lymphocytosis során a szarvasmarhák egy részében a testtájéki nyirokcsomók megduzzadnak. A mélyben levő nyirokcsomók duzzanata funkciózavarokat, így légzési, nyelési nehézségeket, felfúvódást, egyes testtájakon vérpangást stb. okozhat.
A beteg állat fáradékony, levert, étvágytalan, emésztési és vérkeringési zavarok, lesoványodás mutatkozhat. A tejtermelés csökken, vetélés is bekövetkezhet. A daganatos leukózis halálos kimenetelű, gyógyíthatatlan betegség, ami azonban az emberre és más háziállatfajokra nem jelent veszélyt.
VÉDEKEZÉS
A Vr. 582. pontja szerint a bántalom vagy gyanújának észlelésekor a hatósági állatorvos köteles a zárlatot elrendelni, és a fertőzöttség tisztázására az előírt vérvizsgálatokat elvégezni.
A szarvasmarha-leukózis gyógyíthatatlan betegség, és a fertőzött állatok akkor is, ha klinikailag nem betegszenek meg, életük végéig vírushordozók maradnak.
A leukosis vírus terjedésének szempontjából fontos a fertőzött állatoknak az állományból való eltávolítása és előbb-utóbb levágása. Minden beavatkozás (vérvételek stb.) steril illetve fertőtlenített eszközökkel való végrehajtása, a fertőzött állatok kolosztrumának illetve tejének pasztőrözése, vagy mentes állományból származó kolosztrum és tej itatása a borjakkal, valamint fertőzéstől mentes bikák használata fedeztetésre illetve ondótermelésre.
Mikor tekinthető szarvasmarha-leukosistól mentesnek valamely szarvasmarha állomány? Akkor, ha abban az összes fél évnél idősebb állat 3-6 hónapos időközzel két ízben elvégzett vérvizsgálata negatív eredménnyel járt.
A mentesség az általános járványvédelmi szabályok betartásával tartható meg. Mentes állományokba csak ilyen állományokból származó állat vihető be. ugyanez vonatkozik az ondóra is. A mentesség az időszakonkénti szerológiai (vér vagy tej) vizsgálatokkal ellenőrizhető. Nemzetközi forgalomba manapság már csak fertőzéstől mentes állatok (ondó és embrió) kerülhetnek (VARGA).
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2010. novemberében.)

2012. július 26., csütörtök

India tartalomjegyzék

 TARTALOMJEGYZÉK A "MIT LÁTTAM INDIÁBAN?" CÍMŰ BEJEGYZÉSEKHEZ




I. BOMBAY
I/1 Bombay India kapuja
http://drradnaiistvan.blogspot.hu/2012/06/india-i1.html 
I/2 Élet az utcán
http://drradnaiistvan.blogspot.hu/2012/06/india-i2.html 
I/3 Gyönyörű épületek
http://drradnaiistvan.blogspot.hu/2012/07/india-i3.html 
I/4 Elefánt barlang
http://drradnaiistvan.blogspot.hu/2012/07/india-i4.html 
I/5 Reggeli séta Bombay utcáin
http://drradnaiistvan.blogspot.hu/2012/07/india-i5.html 
I/6 Malabar Hill
http://drradnaiistvan.blogspot.hu/2012/07/india-i6.html

II. TEMPLOMOK
II/1 Tadzs Mahal 
http://drradnaiistvan.blogspot.hu/2012/07/india-ii1.html 
II/2 Most pedig menjünk be egy hindu templomba!
http://drradnaiistvan.blogspot.hu/2012/07/india-ii2.html 

III. VÁROSOK (1)
III/1 Kancsepuram és Madrasz
http://drradnaiistvan.blogspot.hu/2012/07/india-iii1.html 
III/2 Kajuraho
http://drradnaiistvan.blogspot.hu/2012/07/india-iii2.html 
III/3 Benaresz
III/3a) A Gangesz benareszi partja
http://drradnaiistvan.blogspot.hu/2012/07/india-iii3a.html 
III/3b) A Majomtemplomba hitetlenek is beléphetnek
http://drradnaiistvan.blogspot.hu/2012/07/india-iii3b.html 
III/3c) Mi történik az utcán?
http://drradnaiistvan.blogspot.hu/2012/07/india-iii3c.html 

IV. TRADÍCIÓK, SAJÁTSÁGOK
IV/1 Jóga, kígyóbűvölés, állat- és leprakórház
http://drradnaiistvan.blogspot.hu/2012/07/india-iii3d.html 
IV/2 És milyen az indiai falu?
http://drradnaiistvan.blogspot.hu/2012/07/india-iv2.html 
IV/3 A kasztokra tagolt társadalmi rendszer
http://drradnaiistvan.blogspot.hu/2012/07/india-iv3.html 

V. VÁROSOK (2)
V/1 Fatehpur Sikri
http://drradnaiistvan.blogspot.hu/2012/07/india-v1.html 
V/2 Sarnath
http://drradnaiistvan.blogspot.hu/2012/07/india-v2.html 
V/3 Madrasz és környéke
V/3a) Silver Sand 
http://drradnaiistvan.blogspot.hu/2012/07/india-v3a.html 
V/3b) Madrasz
http://drradnaiistvan.blogspot.hu/2012/07/india-v3b.html 

VI. FŐVÁROSOK
VI/1 Agra 
http://drradnaiistvan.blogspot.hu/2012/07/india-vi1.html
VI/2 Delhi 
http://drradnaiistvan.blogspot.hu/2012/07/india-vi2.html



További képekért és jegyzetekért a szerzőtől a témában kattintson ide vagy ide!

2012. július 25., szerda

India VI/2

MIT LÁTTAM INDIÁBAN?
Delhi




És máris Delhiben vagyunk, mely 1650-től ismét a birodalom fővárosa. A települést Aurangzeb császár virágoztatta fel, akiről már szóltunk.





A köralakú parlament épületét látjuk, a közelben pedig egymás mellett állnak a stílszerűen épült minisztériumok palotái.





Delhi ékessége a Vörös Erőd, mely palotái nagyon hasonlítanak az agraira. A bejáratot katonák őrzik.





A nagy csarnok előtti tágas, füves térség - itt a határ, melyen túl már csak a nemes emberek mehettek.





A régi (ma már romos) várfal, az erőd márványcsarnokai, fürdőmedencéi, szökőkútjai az alatta elfolyó patakkal csodás gazdagságról és fényűzésről mesélnek. Itt tartották a vidám mulatságokat zenészekkel és alig vagy egyáltalán fel sem öltözött fürdőző, táncoló hölgyekkel. Édes élet? A márványpalota falán ma is olvasható a felírás: "Ha valahol a föld színén fellelhető a mennyország, úgy az itt van!"





A főváros legcsodálatosabb emlékműve a 72 méter magas, vörös kőtorony, a Kutab Minar. Tornamutatványnak számít, amíg a meredek kőlépcsőkön feljutunk a tetőteraszra.





A torony mellett látjuk a híres Vasoszlopot. Senki nem tudja megfejteni a talányt, hogy vajon miért nem keletkezett egy szem rozsda sem ezen az időjárás viszontagságainak immáron 1500 esztendeje kitett fémrúdon.





Az emberi gőg és irígység bukásának örök emléke a Kutab Minar szomszédságában, az Alai Minar. Az előbbi építőjének egyik utóda elhatározta, hogy felmenőjénél hatalmasabb tornyot épít, de kitartása és alkotása csak idáig jutott.





Nagyszerű kilátás nyílt a Kutab Minar tetjéről.





A magasban jól lehetett érezni a torony kilengéseit, ezért óvatosabban kapaszkodtunk a nejemmel.





Nizam Ud Din szentélyét látjuk, mely ma is zarándokhely. Az épület vörös homokkő mecset látványos bizánci kupolával.





A mecsettel szemben királyi sírok vannak. Itt nyugszik Dzsahanara hercegnő is, aki apját, Sah Dzsehánt ápolta, amikor fia fogságra vetette.





Végül megnézzük a XVII. században épült csillagvizsgálót. Hatalmas, furcsa kőből épült mértani idomok ezek, melyeken az égitestek mozgását figyelték és mérték a kitűnően képzett indiai csillagászok.





A bádogváros gyerekei vidáman intettek búcsút, amikor ettől a csodálatosan furcsa és ellentmondásokkal teli, hatalmas országtól köszöntünk el. Nagyon hosszú és fáradságos volt az út, de feleségem azóta is úgy emlegeti, mint mind közül a legérdekesebb külföldi túránkat.