2012. szeptember 14., péntek

Indonézia III/1

INDONÉZIÁBAN JÁRTUNK 1980-BAN
Kiváló a malájok kézműves készsége




Az indonéz honpolgár nemcsak híres csónaképítő, hanem nagyszerű szövő-fonó, arany- és ezüstműves és fafaragó.





Feleségem odaadóan figyeli, hogyan is készül a batik. A batikolás mindennapi tevékenység. A hölgyek nemcsak nagy rajzkészséget tanúsítanak, de a színérzékük is fejlett és csodálatos fantáziáról árulkodik.





A batikolt, kézzel festett, majd folyadékban rögzített és alapszínt kapott selymet és egyéb anyagokat messze földön keresik, és jó áron vásárolják. Utánozzák is újabban, például egy svájci cég is állít elő batikolt ruhaneműt, de ennek minősége meg sem közelíti az indonéz batik szépéségét, minőségét, színhatását, művészi becsét. Az ázsiaiak pedig a szagáról azonnal felismerik az utánzatot. Néhány gyengébb minőségű árut mi is vásároltunk, mert sajnos csak arra volt pénzünk.





A kézzel munkált indonéz ezüsttárgyak szintén messze földön híresek. Sokáig elnéztük, hogyan kalapálják, formálják aprólékos munkával ezeket a kis ezüst remekműveket.





Kommentár sem kell ahhoz, ahogy dolgozik a mester...





Ez a módja annak, ahogyan a tüzet élesztik az ezüstműves műhelyében.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése