2012. december 3., hétfő

Marek-féle betegség

MAREK-FÉLE BETEGSÉG
A közelmúltban L. Lajosné berzéki Olvasónk azzal a panasszal kereste meg szerkesztőségünket, hogy díszbaromfiakkal foglalkozik, és több állata is gubbasztott, lesoványodott, majd elpusztult.
Amikor a hullákat felbontotta, a belső szervei – mint írta – tele voltak kisebb-nagyobb „daganatokkal”. Különösen sok daganatos gócot talált a májukban.
Mivel számos olyan baromfibetegség van, mely hasonló kórképben nyilvánul meg (leukózis, Marek-féle betegség, baromfigümőkór, baromfitífusz, paratífusz stb.), azt javasoltuk, hogy küldjön hullákat vagy éppenséggel beteg állatot a legközelebbi Állategészségügyi intézetbe laboratóriumi vizsgálatra a pontos diagnózis megállapítása céljából.
Olvasónk megfogadta a tanácsunkat, és két állatot elküldött a debreceni Állategészségügyi Intézetbe, ahol mindkettőben Marek-féle betegséget állapítottak meg.
Olvasónk a kézhez kapott vizsgálati eredménnyel ismét felkereste a Szerkesztőségünket avval a kéréssel, hogy ismertessük a betegséget, valamint a bántalom elleni védekezés lehetőségeit.
A Marek-féle betegség világszerte előforduló bántalom, mely nagyon sok veszteséget okoz a vírussal fertőződött és nem védett baromfiállományokban. A bajt fokozza, hogy a betegség nem gyógyítható. A súlyos gazdasági kár csak a betegség elleni védekezéssel hárítható el.
A bántalom ismertetésével ehhez kívánunk megfelelő ismereteket, tájékoztatást nyújtani.
A MAREK-FÉLE BETEGSÉG
A bántalmat Angliából importált kakasokon Marek József magyar állatorvos professzor 1907-ben a világon elsőként állapította meg – ezért nevezték el róla – ezt a világszerte széles körben előforduló, nagyon sok gondot és veszteséget okozó betegséget.
A Marek által leírt idegrendszeri tünetekben megnyilvánuló, idült kórformát eleinte Marek-féle tyúkbénulásnak nevezték, majd az ötvenes évek végén megjelent heveny daganatképződéssel járó, olykor még súlyosabb, tömeges veszteségekkel járó kórformát VISCERÁLIS LYMPHOMATOSIS-ként a Marek-betegség heveny formája névvel illették.
Miután azonban kiderült, hogy a heveny és idült formát azonos herpeszvírus okozza, általánossá vált a Marek-betegség elnevezés.
A betegség világszerte előfordul, gyakorlatilag nincs olyan ország, illetve hagyományos viszonyok között tartott nagyobb csirkeállomány, melyben a fertőzöttség ne lenne kimutatható.
A betegség idegrendszeri formája szórványos, tömegesen a betegség heveny, daganatos formája fordul elő. Nálunk a betegség idegrendszeri formája már a század eleje óta ismert volt, a heveny alakot először 1965-ben észlelték (VARGA).
A KÓROKOZÓ
A betegséget egy, a házityúk környezetében rendkívül elterjedt, nagyon ellenálló HERPESZVÍRUS idézi elő. Csak az utóbbi időben derült ki, hogy szabad, fertőzőképes virionok (= a komplett fertőzőképes vírus neve a sejten kívüli állapotában) csak a tolltüszők hámsejtjeiben képződnek.
Gyakorlatilag háromféle virulenciájú vírusféleség fordul elő.
1. Nagyon virulens, mely nagyfokú daganatkeltő képességgel rendelkezik és a betegség heveny, túlnyomóan daganatos formáját idézi elő. Ez a változat az intenzív baromfitenyésztéssel együtt jelent meg.
2. A gyengébb, mérsékelt virulenciájú vírus daganatot előidéző hatása mérsékelt, főleg a bántalom klasszikus, túlnyomóan idegrendszeri formáját váltja ki.
3. Az avirulens (= nem vagy csökkent megbetegítő képességű) herpeszvírus klinikai tünetekben megnyilvánuló betegséget nem okoz, de megbetegedés nélkül tartós, tünetmentes fertőzést tart fenn.
A vírusnak nagy az ellenálló-képessége. A tolltüszők hámsejtjeiben, a porhoz keveredve a vírus legalább egy évig, az alomban négy hónapig fertőzőképes marad.
A Marek-betegség előfordulásával természetes körülmények között csak házityúkállományokban kell számolni, de kimutatták más madárfajokból is. A vírus újabban felbukkant nagyon virulens változatát, pulykákban is potenciálisan daganatot okozónak tartják.
MIVEL FERTŐTLENÍTHETÜNK?
Fertőtlenítésre a klórtartalmú szerek és a formalin vagy többek között a Multicide 1:400-as higításban jó eredménnyel alkalmazható.
A FERTŐZŐDÉS – KÓRFEJLŐDÉS
A vírus többnyire aerogén úton (= belégzéssel) kerül a szervezetbe, és a fertőzést követően 3-5 nap múlva tartós, sejthez kötött virémia (=a vírusok megjelenése a keringő vérben) alakul ki. Megjegyzem, hogy a vírustartalmú anyag szájon át is bejuthat a szervezetbe. Különösen gyorsan terjed a sűrű benépesítésű, rosszul szellőztetett istállókban.
A vírus feltehetően a makrofágok (= falósejtek) közvetítésével jut el a légutakból és a tüdőből a limfoidsejtekbe és szövetekbe, lépbe, Fabricius-tömlőbe, magzatmirigybe stb., ahol tömegesen elszaporodik. Ezután a különféle szervekben, szövetekben többnyire apró daganatok alakulnak ki.
A perifériás idegekben ugyancsak gyulladás lép fel, mely idegrendszeri tünetek kialakulásához vezet.
A fertőzés iránt a csirkék az életük 1-2 hetében a legfogékonyabbak, a 8 hetes kor utáni fertőződés viszont bár megered bennük és a csirkék a vírust tartósan ürítik – már klinikai tünetek megjelenésére nem kell számítani.
HOGYAN HURCOLHATÓ BE A BETEGSÉG?
1. A fertőzés bekövetkezhet fertőzött állatokkal való közvetlen érintkezéssel, főleg belégzés útján vagy akár szájon át is. Tehát fertőzött vagy beteg állatok beállításával.
2. Súlyos veszélyt jelentenek a vírussal fertőzött ragályfogó tárgyak (göngyölegek, tojásszállító dobozok, ketrecek, járművek, takarmányos zsákok stb.).
3. Olyan esetet is leírtak, amikor az ember közvetítette e fertőzést (pl. lábbelijével stb.).
4. A tojások héjára tapadt vírustól vagy a ragályfogó tárgyaktól gyakran fertőződnek a keltető állományok is, melyeknek ily módon jelentős szerepük lehet a fertőzés közvetítésében, terjesztésében, főleg akkor, ha a körülmények higiéniai szempontból kifogásolhatók.
A vírus terjedésével számolni kell, ha a tojások héját a keltetőbe való szállítás előtt nem fertőtlenítették, vagy a keltetőben más úton fertőződhettek.
5. Rövidebb távolságon, így a szomszédos istállók között a levegő fertőzést közvetítő szerepe a legfontosabb. Ilyen módon fertőződhetnek például a fiatal csibék olyan gazdaságokban, ahol a felnőtt állományokkal közösen tartják őket.
6. Súlyos fertőzési veszélyt jelentenek a vírushordozó, tehát klinikailag nem beteg, de a vírust tartósan ürítő állatok, melyekben a vírus akár életük végéig is megmarad és fertőzik a környezetüket.
Mivel a vírus – ahogyan azt az előbbiekben olvashattuk – a külvilágban tartósan fennmarad és a fertőzött állatok is tartósan ürítik, azokat az udvarokat, telepeket, ahol korábban fertőzött tyúk (brojler) állományokat tartottak vagy tartanak, Marek-betegség vírusával fertőzöttnek kell minősíteni.
Ha az ilyen környezetbe napos csibéket telepítünk – a higiéniai viszonyoktól függően –, valószínűsíthető a több vagy kevesebb vírussal való fertőződésük.
MENNYI A LAPPANGÁSI IDŐ?
A lappangási idő hosszának főként a betegség szavatossági megítélése során van nagyon fontos jelentősége! A fertőződés és a klinikai tünetek megjelenése közötti, úgynevezett lappangási idő igen hosszú, és ugyancsak nagyon tág határok között ingadozik.
A betegség heveny, túlnyomóan daganatos formája esetén a lappangási idő 4-6, de ma már az esetek többségében 7-16 hét, sőt ennél hosszabb is lehet.
A betegség klasszikus, túlnyomóan idegrendszeri formája leggyakrabban 6-12 hónapos kor között jelentkezik. Minél fiatalabb korban fertőződik az állat, annál súlyosabbak a következményei.
MI BEFOLYÁSOLJA A LAPPANGÁSI IDŐ HOSSZÁT?
1. A fertőzés ideje (korai vagy későbbi fertőződés).
2. A maternális (= anyai eredetű) ellenanyagok szintje. A szik eredetű ellenanyagok 3-4 hetes korig kimutathatók. Ezek valamelyest csökkentik, de nem akadályozzák meg a korai fertőződést.
3. A vírus virulenciája (a kórokozó aktivitása, támadókészsége).
4. Az érintett állatok genetikai ellenálló-képessége.
5. A vírus mennyisége.
6. Az ivarállapot (a tojók fogékonyabbak).
7. A környezeti tényezők (zsúfolt tartás, egyéb betegségek, mint pl. csirkeanémia, fertőző burzitisz stb.)
MILYEN TÜNETEK MUTATKOZNAK?
Azt előre kell bocsátani, hogy a klinikai tünetekben is megnyilvánuló betegség csak akkor lép fel, ha a csibék fertőződése 8 hetes koruk előtt történt! Természetesen később is fertőződhetnek, de akkor más láthatóan nem betegszenek meg, noha mint vírushordozók fertőzhetik társaikat és a környezetet.
Arról már szó esett, hogy a betegségnek két megjelenési formáját ismerjük, nevezetesen az idegrendszeri és a daganatos képben manifesztálódó bántalmat.
1. A BETEGSÉG IDÜLT IDEGRENDSZERI ALAKJA többnyire szórványos megbetegedésekben jelentkezik. Egy-egy állományban akár hónapokig is előfordulhatnak újabb és újabb megbetegedések, melyek többnyire csak az egy éves kor betöltése után szűnnek meg. Megjegyzem, hogy a kakasok ritkábban betegszenek meg, mint a tojók.
Kezdetben az állatok nehezen mozognak, a mozgások összerendezetlenségének a zavara is észlelhető. Később a fejüket nem tudják megtartani, nyakuk petyhüdten előrenyúlik. Ilyenkor az állatok nem esznek és nem isznak.
A betegek egy részében a nyak bénulásához a szárnyak (1. KÉP), sőt a lábak petyhüdt bénulása (2. KÉP) is társul. Ezek az állatok előrenyúlt nyakkal, lelógó szárnyakkal a hasukon fekszenek. Sokszor az ilyen csirkéket társaik „letapossák” vagy kiszáradás, eléhezés következtében pusztulnak el.

             1.  Bénult lábak, a száranyai részleges bénulása 


                          2. Bénult és szétcsúszott lábak


Olykor agyi tünetek, kényszermozgások és görcsök is kiegészíthetik a kórképet. Nem egyszer a fej egyik oldalra hajlik, esetleg begylógás is kialakul.
Főleg idősebb állatokban a szem elváltozásai is megfigyelhetők. A szaruhártya, a szivárványhártya, a kötőhártya elváltozásai miatt látási, következésképpen táplálkozási zavarok keletkezhetnek.
A bántalomnak ez a formája szórványos megbetegedések és elhúzódó járvány formájában mutatkozik, mely az állatok egyéves koráig tart.
2. A DAGANATOS KÓRFORMA. A heveny vagy daganatos kórforma 1965 óta hazánkban is széles körben elterjedt. Kedvezőtlen esetekben a betegség már 4-5 hetes korban jelentkezhet, és olykor tömeges, akár 40-50%-os elhullással is járhat. Ilyen esetekben a bántalom néhány hét alatt lezajlik, később pedig szórványossá válik.
Tudni kell, hogy a régebben tömeges elhullást előidéző járványok ma már nemigen fordulnak elő, ugyanis a legtöbb állománynak van bizonyos fokú védettsége a széleskörű vakcinázások folytán.
A heveny daganatos forma többnyire szórványosan mutatkozik, olykor hónapokon át újabb és újabb megbetegedések formájában a növendékek között vagy a tojószezon kezdetén lévő állományokban.
A heveny daganatos forma klinikai tünetei jellegtelenek, az étvágytalan, bágyadt, fiatal állatok néhány nap, az idősebbek fokozatos lesoványodás és vérfogyottság után néhány hét alatt elpusztulnak.
A nagyon virulens törzsek okozta fertőzések során az immunszuppresszió (= az immunreakció elnyomása) is kifejezettebb, súlyosabbak a klinikai tünetek és nagyobb arányú az elhullás.
Brojlerekben, főleg 7 hetes kortól gyakran a bőrben szétszórtan vagy összefolyva tömötten puha csomók, daganatok keletkeznek.
A BONCOLÁSI KÉP
Az idült idegrendszeri forma esetén szabad szemmel általában nem láthatók elváltozások.
A heveny daganatos forma esetén a petefészek, a here, a lép, a máj és a vese megnagyobbodott, és bennük szalonnás fényű daganatos csomók képződnek. Ezek vagy borsó-diónyi nagyságúak és különálló képletek, vagy összefolynak. Hasonló elváltozások bármely szervben előfordulhatnak.
A tolltüszők megduzzadnak, dudorzatos csomókká alakulnak, és az utóbbiak összefolyva vaskos, szalonnás fényű lemezekkel vonják be a bőrt.


VÉDEKEZÉS
Ismételten hangsúlyozom, hogy a betegség nem gyógyítható, tehát a védekezésre kell a hangsúlyt helyezni. Tehát a betegség megelőzésére!
1. A legfontosabb a fiatalkorú fertőzés megakadályozása és a naposcsibék vakcinázása. Bármelyik vakcinát a kelés napján már a keltetőben kell alkalmazni, hogy a vakcina által kialakított védettség előbb alakuljon ki, mint ahogy a természetes fertőződés bekövetkezik.
Többféle vakcina van forgalomban, melyek állatorvosi vényre kaphatók. Csupán példaként megemlítjük a NOBIVAC MAREK THV vakcinát, mely 1000 és 2000 adagos kiszerelésben kapható. Napos korban kell alkalmazni, és feloldás után 6 órán belül fel kell használni. Ismételt vakcinázásra nincs szükség.
Az immunitás a vakcinázás után 7-8. naptól kezdődően alakul ki, de csak a klinikai tünetek tömeges megjelenését tudja megakadályozni, de a virulens vírus megtelepedését nem tudja meggátolni.
Mivel tehát a vakcinák csak a klinikai tünetek ellen adnak védettséget, a higiéniai szabályok betartására vakcinázás esetén is szükség van.
2. Nagyon fontos a tojások héjának alapos fertőtlenítése a gyűjtőhelyen.
3. Ügyelni kell arra, hogy a ragályfogó tárgyakkal ne hurcoljuk be a betegséget.
4. Ugyancsak elvégzendő a fogadóistállók alapos tisztogatása és fertőtlenítése.
5. Nagyon fontos, hogy a csibéket ne tartsuk együtt az idősebbekkel, hisz az idősek, ha nem is látszanak betegnek, fertőzöttek lehetnek, és mint vírushordozók fertőzhetik, főként a 8 hetesnél fiatalabb állatokat.
A Marek-betegség nagyon veszélyes, komoly gazdasági veszteséget okozó bántalom, fokozott gondot kell fordítani a betegség megelőzésére.
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2009. márciusában.)

4 megjegyzés:

  1. Az volna a további érdekes kérdés, hogy a baromfi udvarban többi állat is lehet hordózó? Gondolok itt kacsa liba galamb kecske bárány stb. Ahhoz, hogy tiszta terepet kapjunk pihentetni kell a területet, de csak a baromfit kell eltávolítani vagy minden állatot?

    VálaszTörlés
  2. Nem értem, hogy miért kell 1000-2000 adagos kiszerelésbe forgalmazni,mikor felbontás után csak néhány óráig használható fel a vakcina. Ha pl 50db-is kiszerelésbe is kapható lenne, nyilvánvalóan,akkor sokan meg tudnák venni...

    VálaszTörlés
  3. ÉN egy 200 v. 400 dbos Marek leitatóst, és pestis elleni permetezös anyagot keresek ha valaki túd kérem segítsen!!

    VálaszTörlés
  4. Tisztelt Doktor Úr!
    Érdeklődni szeretnék, hogy idősebb csirkéket ill. tyúkokat beoltani van-e értelme vagy árthat-e egyáltalán az állatoknak?
    Válaszát előre is köszönöm.
    Tisztelettel:
    Oszvald Ildikó

    VálaszTörlés