2012. augusztus 6., hétfő

A macska fertőző gyomor- és bélgyulladása


A MACSKA FERTŐZŐ GYOMOR- ÉS BÉLGYULLADÁSA

A minap hívott fel telefonon Jánosmajorból S. András Olvasónk, és a macskái betegségével kapcsolatban kért tanácsot. Elmondta, hogy négy macskája volt: egy idősebb és három fiatal, melyek a tanyán pótolhatatlan szolgálatot tettek azzal, hogy az előbb nagyon sok kárt okozó egérinváziót megszüntették, sőt a be-betérő patkányokat is megfogták és elpusztították.
Néhány hete az egyik fiatal állat hasmenéses, bágyadt, étvágytalan lett, majd hamarosan mindegyik megbetegedett hasonló tünetek között. Az öreg macska átvészelte a bajt, a 3 fiatal azonban hamarosan elhullott.
Miután minden évben kétszer is féregteleníti a macskákat és a kutyákat is, biztosra vette, hogy valami olyasmit ehettek meg, ami megártott nekik.
Három hete a faluból hozott újból két kismacskát, és mindjárt adott is nekik Cestal Cat nevű gilisztahajtót. Volt bennük néhány orsóféreg.
Mint mondta – a mai napra – mindkét kismacska bágyadt, semmit nem esznek, csak a folyadékot keresik, és ugyanolyan vízszerű hasmenésük van, mint azoknak, amelyek elhullottak. Nagyon fél, hogy ezek is elpusztulnak, pedig szeretne még egy kismacskát hozni. Az öreg macskának semmi baja nincsen. Az előbbiekkel történt tapasztalan után nem gondolja, hogy táplálkozási probléma volna. Tanácsot kér.
Igaz, hogy így – vizsgálat nélkül – nem könnyű diagnózist mondani, de az előzmények alapján egy nagyon gyakori és veszélyes betegségre, a macskák fertőző gyomor- és bélgyulladására gondoltam. Erről is adtam Olvasónknak tájékoztatást.
Tekintettel azonban arra, hogy egy gyakori macskabetegségről van szó, és – bár nagyon sokan kedvenc társállatként tartjuk a cicát – sok helyen ez a kedves állat (amint Olvasónknál is) igen fontos, hasznot hajtó háziállat. Bizonyára közérdeklődésre tarthat tehát számot, ha a bántalommal kapcsolatos tudnivalókat ezúton is közreadjuk.
A MACSKA FERTŐZŐ GYOMOR- ÉS BÉLGYULLADÁSA (Panleucopenia)
A macskák és a macskafélék világszerte előforduló nagy ragályozó képességű, általános tünetekkel, hasmenéssel, hányással, dehidrációval (= a szervezet összfolyadék-tartalmának csökkenése) járó betegsége, mely a szervezet ellenálló képessége csökkenésével jár.
A vírusos gyomor- és bélgyulladás a macskafélék legjelentősebb fertőző betegsége, mely már több, mint 3 évtizede hazánkban is súlyos veszteségeket okoz. A bántalom a nyolcvanas évekig világszerte tömegesen szedte az áldozatait, mígnem megelőző oltásokkal sikerült meggátolni a kór rohamos terjedését.
A KÓROKOZÓ
A fertőzést a parvovírusok családjába tartozó, rendkívül ellenálló kisméretű vírus okozza, mely akár egy évig is megtartja a fertőzőképességét. Bizonyára ezzel magyarázható, hogy Olvasónk újonnan beállított cicái is megbetegedtek.
Az átvészelt macskák hosszú ideig vírushordozók lehetnek, de a vírus a ragályfogó tárgyakon is hosszú ideig fertőzőképes maradhat. Olyan helyen, ahol már egyszer előfordult, hogy a bántalomban megbetegedett macska, ajánlatos a többi macskát is védőoltásban részesíteni.
Az átvészelt állatok kölykei életük első néhány hetében a kolosztrummal jelentős mennyiségű ellenanyaghoz jutnak, mely ebben az időszakban védettséget nyújt a betegség ellen.
A FERTŐZŐDÉS
A beteg macskák főként a bélsarukkal, a légutak és a kötőhártya váladékaival, valamint a nyálukkal ürítik a vírust, mely azután szájon át vagy belégzés során kerül be a fogékony macska szervezetébe.
A betegség macskáról macskára terjed, de közvetíthetik ragályfogó tárgyak is, szállító kosarak, játékok, etető- és itatóedények, takarók stb., de akár az ember is átviheti a kóranyagot.
A szervezetbe bejutott vírus előbb a torok nyirokszöveteiben szaporodik el, majd betör a véráramba és viraemiát okoz. A vérrel szétszóródott vírus azután a vérképző szervekbe és a bélhám gyorsan szaporodó sejtjeiben feldúsul, és károsítja azokat.
A tenyésztők számára fontos tudni, hogy a vemhes macskákban átmegy a magzatokba, és azokat károsítja, esetleg vetélést okoz. A kölykök fejletlen, kis agyvelővel jönnek a világra, a kiscicák mozgása ügyetlen, bukdácsoló, fejüket gyakran ide-oda ingatják, ami zavarja, rosszabb esetben teljesen lehetetlenné teszik a táplálék elfogyasztását és a kölykök felnevelését.
TÜNETEK
A lappangási idő – a fertőződéstől az első tünetek megjelenéséig – többnyire 4-5 nap. A beteg elesett, bágyadt, olykor 41-42 °C láza van. Főként a betegség jelentkezését követő első két napon az állat sokat hány, öklendezik, súlyos beteg benyomását kelti. A betegség második-harmadik napján súlyos hasmenés lép fel, mely olykor vért tartalmaz.
A has tapintásra fájdalmas. A beteg mindinkább kiszárad, a bőr rugalmatlan, ráncokba emelhető. Elhúzódó esetekben jellemző tünet a nyelvszélen megjelenő nyelvfekély megjelenése.
ORVOSLÁS
A betegség gyógyításának első és legfontosabb lépése a folyadékpótlás. Ez történhet infúzióval vagy a szájon át beadott teával. A szövődmények kivédésére ajánlatos antibiotikumokat adni. Kedvező hatású a fájdalomcsillapítók, görcsoldók, hányáscsillapítók alkalmazása.
A GAZDI TEENDŐI
1. Amennyiben az állat önmagától nem iszik, tű nélküli műanyagfecskendővel kell a szájába juttatni a folyadékot. Legjobb, ha 2-3 óránként teát vagy szénsavmentes ásványvizet adunk a betegnek.
A folyadékot kis adagokban, oldalról, a szemfog mögötti részen fecskendezhetjük az állat szájába, miközben az ajkát kissé felemeljük. Az adagok között kis pihenőt kell tartani, hogy nyugodtan nyelhessen.
2. Egy-két nap múlva el lehet kezdeni a szilárd táplálék adását. Bevált például a leveskockával ízesített, vízben főtt rizspehely. A rizsnyákleves csak annyira legyen sűrű, hogy fecskendővel könnyen beadhassuk az állat szájába. Ebből óránként kb. 10 ml mennyiséget adhatunk, amíg a macska nem kezd önállóan enni.
3. Amikor visszatért az étvágy, ajánlatos még kb. két hétig ún. kímélő táplálékot adni. Erre jól megfelel, ha 1/3 résznyi puhára főtt hántolt rizst 1/3 rész túróval és 1/3 rész főtt sárgarépával elkeverünk.
Amennyiben az állat az ajánlott eledelt visszautasítja, azt kevés főtt csirkehússal lehet ízesíteni. Ha pedig ez sem talál kedvező fogadtatásra, adjunk csak főtt csirkehúst napjában többször kis adagokra elosztva. Megjegyzem, hogy speciális tápoldatok is forgalomban vannak, melyek az állatpatikákban kaphatók, és a mellékelt utasítás szerint kell alkalmazni.
A BETEGSÉG MEGELŐZÉSE
Sajnos a betegség gyógyítása nem mindig jár kedvező eredménnyel, ezért a legbiztosabb módszer a megelőző vakcinás oltás. A vakcinákkal a macskákat 2-4 hetes időközzel egymás után kétszer oltva, majd a vakcinázást évente egyszer megismételve tartós védettség érhető el. Mivel az immunis (védett) anyák kölykeinek tartós maternális (anyai) immunitása van. A kismacskákat először 8 hetes korban célszerű oltani.
Az oltóanyagok legtöbbje kombinált vakcina, ami azt jelenti, hogy nemcsak a jelzett betegség, de egyúttal más fertőző betegségek ellen is védelmet nyújt (macskanátha, veszettség stb.), a betegség megelőzésére számos oltóanyag kapható az állatpatikákban (pl. Felocell CVR, Feligen CRP/R stb.), melyek rendelése és alkalmazása állatorvosi feladat.
Annyit feltétlenül meg kell jegyezni, hogy csak egészséges, féregtelenített macskák olthatók!
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2010. áprilisában.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése