Kína II/4a

KÉPES NAPOK KÍNÁBAN (II/4a)
A Ming-síroknál

A kínai császárok életükben tobzódtak a hatalomban, a jólétben, a boldogságban, de mindezt a haláluk utáni időszakra is át akarták menteni. Csodálatos sírkertet létesítettek maguknak. Ebbe invitálom most tisztelt Olvasóimat! A Ming-sírokhoz megyünk. A Dinasztia 16 császára közül 13-at temettek e festői völgybe, melyet sok száz évvel ezelőtt az Ég Fiának földjósai választották ki végső nyughelyül. A hegyek megvédték az uralkodók földi porait az északi szelek által hozott ártalmas kipárolgásoktól, és itt nem hiányzott a túlvilági boldogság másik kelléke sem, a patakokban víz csörgedezett a sírok előtt.

A völgyet félkörben övező csúcsok hajlatában piros tornyok őrzik a császárok tetteit megörökítő kőoszlopokat, mögöttük kis dombok emelkednek a föld alatti építmények felett.

Másfél kilométeres út vezet a bejárattól a sírkamráig. Az út mentén 12 pár kőállat valamint 8 tábornok és mandarin kőszobra sorakozik. Ők fogadják a látogatót.

Megszámláltam: 2 pár teve, 2 pár oroszlán, 2 pár elefánt, 2 pár csiluz (misztikus állat) és 2 pár ló szegélyezte az utat. Mindegyiket egyetlen kődarabból faragták. Súlyuk egyenként elérte a 80 tonnát.

Egy tábornok is teljes díszben üdvözöl bennünket. A parkban 100 ezer fenyőt ültettek és 1000 szarvast engedtek szabadon. Temető őrséget létesítettek, melynek létszáma elérte az 5500 főt. Bizony számukra külön falut kellett létesíteni a letelepülésükre. Természetesen a császároknak haláluk után is gondoskodni kellett a kiszolgálásukról! És ez hogyan történt? Úgy, hogy idetemettek félszáz udvarhölgyet is, akik elkísérték halálukban is az élet és halál korlátlan urát, a kínai császárt! Ugye, Önöknek is megborzong a háta?!