MADEIRA AZ ATLANTI-ÓCEÁN GYÖNGYSZEME (V/1)
Ponta de Sol és Porto de Cruz
Ponta de Sol és Porto de Cruz
Ponta de Sol: a sziget azon pontján vagyunk, ahol a leghosszabb és a legintenzívebb a napsütés.
És ugyan miről nevezetes Porto de Cruz? Nem erről a várbástyáról, ami a régi dicső vagy éppenséggel nem valami dicső időket idézi, hanem a borracheirókról, vagyis azokról a teherhordókról, akik a borrachokat, a friss musttal teletöltött kecskebőr-tömlőket szállítják.
Ez az utca is az egymást sorjázó borpincékhez vezet. A leszüretelt fürtökből a szőlőhegy közelében felállított öreg faprésekkel vagy kerek dézsában lábbal taposva kipréselt mustot kifordított kecskebőrökbe töltik - két végén zsineggel jól elszorítva. Így viszik a meredek hegyoldalakon a gyakran igen messze levő pincékben megbújó hordókig. Nagyon érdekes látvány, amikor a borracheriók hátukra vetett tömlőkkel besorjáznak a faluba. Ez a szó pedig portugálul részeget jelent, mert - mint mondják - a munka végén még egyetlen borracheriót sem láttak színjózannak.
A sziget beleseje felé haladunk, a hegyek mind magasabbak, olykor már felhőbe burkolóznak. Csodálatos vidék! Olykor az őserdő tisztásán a fák által "kilehelt", csodálatos levegőt és a nagyszerű hőmérsékletet mintegy gyógyszerként használva, feltűnik egy-egy gyógyszálló.
Megállunk egy kilátópontnál, hogy gyönyörködjünk a kilátásban, és szippantsunk mélyeket ebből, az erdő zamatát megjelenítő, csodálatos illatú levegőből...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése