FRANKFURTON ÁT DÉL-AMERIKÁBA
Búcsúznunk kell
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg49DITgS26mSjmP7mgiuRQ6ILv1RhWF00ER4M6SFhzHK3dA2qXvczvMv4JosTKFvyfOiQc8WSOsOF1XH9GoarkTdO6uDGYF0kQ2zSMv-Ymq9Gnb9yx7rPZdPJqqcTDmBiFhr39dI7FTWnW/s320/n%25C3%25A9met011.jpg)
Leérünk a Majna folyó partjára. A folyó a város történetében, gazdasági életében jelentőssé válásában igen fontos szerepet játszott. Számunkra is jelentős, hisz a Rajna-Majna-Duna csatorna 13 országon keresztül haladva lehetőséget biztosít, hogy olcsó vízi úttal kösse össze Kelet- és Nyugat-Európát. Egy helyen megállunk. Itt egy kereszt!
- Mit jelent? - kérdezzük.
- Ez a barbár emberi szokásokra emlékeztet, annakidején ugyanis erről a helyről dobták a Majnába azokat, akiket a bíróság fulladás általi halálra ítélt.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh-tipg4WjH0kXwf6vpbXQT8ohqZ31CSjZp_AE02yjU8SKW_r4bmkeb_Y-rCJ1sEMekSdpVSsfpebUjjoZVgfV6MrHIM1Dfb5dvWkvMxVRV2cd7L_aHVUxjJe2cLW3WE21VEyJFtWk4ZkUV/s320/n%25C3%25A9met012.jpg)
Nagy a forgalom az utcában. Az állomás felé haladunk. Odaérve a környéken kábult fiatalok ülnek, hevernek bamba tekintettel. Narkósok. Sajnos sokan vannak, mondja kísérőnk. Nem messze az egyik kis utcából vad zene hangjai szűrődnek ki, itt vannak a meztelen revűk. A belépő 20 márka. A környéken széplányok álldogállnak vagy sétálgatnak fedetlen idomaikat szabadon hagyva. Erotikus megjelenésük csábító, nagyon igyekeznek, 100 márkáért már kedvesek is. Fotózni itt nem ajánlatos...
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhD6NkVO7Pl2IQP_ZYWp5QHRUXoxr1CDMb-RqTK_udQcxmq1a33IR5BeebjqzRemU7LVMggNSLslm8l1-tgSWZeJFnUjZC844hEnY-y-zrzGwK_fcwEPbUN4mjOxKT6pe4bubL4RFeyWSSP/s320/n%25C3%25A9met013.jpg)
Az elegáns utcákat járva el sem akarjuk hinni, hogy a régi római települést - mely 873-tól a keleti Frank Birodalom fővárosa volt, majd királyi utóbb pedig császári koronázó város rangját viselte - a II. világháború során ugyancsak porrá bombázták. Mára már újjáépült, virágzó nagyvárossá és a pénzvilág egyik központjává vált újra. Hát ez is a kapitalizmus?
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg1RNwHR23nwaUBNDDhjVOeGsCfl02TPsfyV7UG94G2EMr6xwHCLxz7W6987yJtp1HFx40PxcXmQw86kgtu3eWj-k_prD5LWPzsxgPLRAolRDaPDbLQbrpiZAC7yBj4QQrsWy1pLjB3n-xB/s320/n%25C3%25A9met014.jpg)
Kedves kísérőnk búcsúzásul meghívott bennünket egy korsó sörre meg egy szendvicsre a Locher sörözőbe. Az emberek sietnek, futnak, kapkodnak, sokan csak állva gyűrik be az ebédet, sürget a munkatempó. Aki itt nem teljesít, gyorsan az utcára kerül, meséli vendéglátónk.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgT3A7znqMdhrR6s-6TUhx9IeXsie91-jFDEDCBU5bYViJghNFX7kMsCJyD4CJxLuhNzWJSxA2a1CtnluiyteTV-HM4QC3a9-kkH8k5GCPFHJG6ZaJfacF9TVeYwaw9dEC66nrMq648zqJX/s320/n%25C3%25A9met015.jpg)
Búcsúzunk. Megköszönjük nagylelkű alkalmi ismerősünk számunkra pótolhatatlan és feledhetetlen szívességét, hogy néhány impressziót szerezhettünk az ismeretlen nagyvárosról. Címeket cserélünk, hogy majd tartjuk a kapcsolatot, de sajnos elveszítettük a felírást, így nem tudtunk még csak egy üdvözlőlapot sem küldeni itthonról. Az utolsó kép után sietünk a hatalmas repülőtérre, ahol már várt az óriásgép, hogy az éjszaka folyamán elrepítsen a távoli Dél-Amerikába, Venezuelába...
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEizUrCHh0kWEPigbNFl5-wWnF0PlbdQ68HA9qEAHxn5CQOgwoYkRhWuZCfOsYqg1bp0yxsxpzXzfVB9bWx3z9XSw1bXhNDt_v0ozPf03YyPov1syGbt6Zv1fdKelal4-Wuhl7K1k5R7shiG/s320/n%25C3%25A9met017.jpg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése