Spanyolország I/1

SPANYOLORSZÁG EURÓPA ÉKSZERDOBOZA

Hogyan lett Madrid fővárossá?

Egy szép spanyolországi utazásra hívom meg Önöket, mely során máris a három és fél millió lakosú fővárosban, a kis Manzavares folyócska partján fekvő Madridban vagyunk. Türelmesen várom az autót, mely városnézésre visz.

Hova is vezethetne első utunk, ha nem a Plaza de Espagnára, ahol az 1928-ban készült Cervantes emlékmű uralja a teret. Az író elmerülten tekint világhírű szüleményeire: a lovon poroszkáló Don Quijotéra és őt az öszvéren követő Sancho Panzára.

1993. áprilisát írunk, melegebbre számítottunk, és bizony fázunk a nyári ruhánkban. Bár ne csodálkozzunk, hogy hűvös van, hisz csaknem 700 méter magasságban vagyunk a tenger szintje felett. A hegyek felől érkező friss levegő - igaz, hogy kicsit csípős, viszont - oxigéndús és csodás fenyőillatot hoz le a bércekről a városba. Az is igaz, hogy néhány nyári hónapot leszámítva hideg van Madridban! Télen a hóval borított Quadarrama hegység felől időnként vad szélrohamok csapnak le a településre, ami sokszor még május közepén is télikabátot kényszerít a lakóira, no meg turistákra. Azért erre nem számítottunk.

Egyébként Madrid a spanyol államélet központja, gazdasági és kulturális centrum, modern világváros híres műemlékekkel, fejlett közlekedéssel. Élénk kereskedelmi centrum.

Jellemző, hogy még e kis vendéglő neve és cégére is a minden spanyol atyafi előtt ismert Don Quijote manifesztációja. Igaz, hogy Madrid az ország centrumában fekszik, de egyáltalán nem a kedvező fekvése tette fővárossá!

Hát akkor micsoda? Az uralkodói önkény, II. Fülöp mindenható uralkodói szeszélye! És mi Madrid jelképe? A pompás Kübelé kút, mely 2 évszázada készült el és 15 évig épült. De mit is ábrázol?

Főalakja Kübelé istennő egy győzelmi harci szekéren, amit két oroszlán húz. Az istennő kezében szimbólumok láthatók, amelyeknek erejével uralkodik a föld és az évszakok felett.

A kettős tornyú, klasszicista főhomlokzatú Almudéna székesegyház már csaknem egy évszázada épül - 1895-től.

Az idén nyáron szentelik fel és lesz Madrid hivatalos székesegyháza.

Amíg elmegyünk a pályaudvar és egy ultramodern torony nélküli templom mellett, elmondja vezetőnk, hogy Madrid csak 1083-ban került ismét spanyol kézre. Előbb itt egy Madsrit nevű kis mór település volt. És hogyan lett belőle világraszóló metropolis? Úgy, hogy 1561-ben II. Fülöp keresztbe fektetett két vonalzót Spanyolország térképén, és ahol azok metszették egymást, azt a helyet jelölte ki az ország fővárosául a Toledó ragyogó életéhez szokott nagyurak nagyfokú elégedetlenségére. De Fülöp, aki merev, fagyos, magától mindenkit távol tartó ember volt, akinek soha nem volt egyetlen meghitt embere sem, és elérhetetlen magasságban trónolt alattvalói felett, mindezzel a legkevésbé sem törődött.