2011. december 25., vasárnap

Spanyolország IV/1

SPANYOLORSZÁG EURÓPA ÉKSZERDOBOZA
Cordoba felé haladunk, Andalúziába





Önkéntelenül felvetődik az utazóban a kérdés, hogy vajon miként is hódíthatták meg az afrikai arabok ezt az európai félszigetet. Amint arról már szó volt, a VIII. század legelején az egész Ibériai-félsziget gót monarchia volt Roderich, gót király uralma alatt, de már akkor is megvolt a hídfőállásuk Afrikában: Ceuta. Ceuta kormányzója pedig ez idő tájt éppen az a Julianus gróf volt, aki családi viszálykodásban állt és gyűlölte a gótok királyát. A bosszútól fűtve szövetségre lépett tehát az afrikai partok arab kormányzójával, és arra ösztönözte a mór vezért, hogy foglalja el Spanyolföldet most, amikor ott torzsalkodás, széthúzás és gyűlölködés osztja meg a hatalmasságokat.





Kapott is az alkalmon Tárik vezér, és 12 ezernyi, jobbára berber vitézével tüstént áthajózott a Gibraltári-szoroson. Serege sokasodott, mert hozzácsatlakoztak az elégedetlenek és igen sok paraszt is, akik nehezen viselték a gótok önkényuralmát... Nem olcsó, de a legpraktikusabb városnézés eszköze a lovasfogat!





...a berberek és mórok lerohanták az egész spanyol szárazföldet, bevették Cordobát és még Toledóba is feljutottak. Andalúzia jelentős zsidó lakossága is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy e városok küzdelem nélkül Tárik kezére juthattak. Cordoba lett a központ és az emír itt emelt palotáját az akkor ismert világ egyik legerősebb hatalmi centrumának tartották. Lássák, hogy jámbor turistaként milyennek láttam Cordobát! Ezúttal mi is lovastaxival jártuk be a várost.





Az egész hely levegője betelik a narancsfák édes illatával, atmoszféráját megtölti a madárdal. A ligetekben jó a termés, a fák ágait húzza a sok-sok sárgálló, ínycsiklandó gyümölcs. De azt ajánlom, szelíd vándor, ne kóstold meg! Kegyetlenül keserű és ehetetlen... Megpróbáltam.





Gyülekezünk a szálloda előtt, hogy szakmai programra induljunk egy nagy szövetkezetbe. Tanulmányúton vagyunk, melyet a GMV szervezett.





A vágóhídon kerül feldolgozásra a szövetkezeti tagos sertésállománya. Minden sertésen megjelölik, hogy ki volt a tulajdonosa, mikor vágták, mekkora súllyal, milyen a minősége, mert attól függ az ára is. Az ibér vörös sertés olyan zsíros, mint a mangalica. A szalonna lefejtése után tengersóba betemetve konzerválják a sonkát. Hatalmas sóhegyekben érik a hús. A füstölés ismeretlen errefelé, Európa déli részén. Hatalmas halomban ezrével szellőznek, érnek tovább a sonkák a megfelelő hőmérsékletre beállított termekben. Az érés és konzerválás hosszú hónapokat, akár másfél évet is igénybe vesz, míg végül a sonka piacra kerül, ahol jó borsos áron, 2200 pesetáért mérik kilóját. Így kerül világpiacra a híres spanyol unicum. Megkóstoltuk, és úgy találtuk, hogy a magyar módszerrel készült pácolt sonka legalább olyan kellemes zamatú hungarikum.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése