Spanyolország IV/2

SPANYOLORSZÁG EURÓPA ÉKSZERDOBOZA

Cordoba jelképe és büszkesége a Mezquita -

A patiók csodálatos udvarok

A Mezquita kultikus és művészeti emlék, egyike a legszebbeknek egész Európában. Az óriási mecset emberi szem számára átfoghatatlan. Valamikor Ianus kultuszára rendelt római templom állt helyén, amit a keresztény korban Szent Vince tiszteletére átépítettek. Ezt találták itt az arab hódítók, akik 711 után még fél évszázadig megosztoztak a templomon a keresztényekkel.

Egyik felében tehát a mecset volt, a másikban pedig Szent Vince egyháza. Ekkor I. Abd Ar Rahman emír elhatározta, hogy olyan hatalmas templomot épít a Próféta tiszteletére, amely túlszárnyalja a damaszkuszi nagymecsetet is! Megvásárolta tehát a templom keresztény felét is, majd 3 világrészből hozatott több, mint 850 márványoszlopot, és felépítette Allah nagyobb dicsőségére a Mezquitát, melybe három csodálatos mihráb is épült.

Megrendülten állunk a mór civilizáció érintetlen remekműve előtt, a színes 14 soros oszloperdő alatt. A nemes anyagok árnyalatai szerencsés szintézisben egyesülnek az ívek fehér-sárga-vörös elemeivel. Bármely ponton is állsz meg, mindig újabb és újabb kép tárul eléd! Az oszlopoknak ez a félelmetes kavargása egyedülálló élményt nyújt. II. Hakim mihrábja a legpompásabb kápolnává alakult: 8 szegletű kupola borítja, melyet egyetlen márványtömbből faragtak ki. A körben futó írás a Próféta 354. esztendejét jelöli. Valamivel több, mint 50 esztendő múlva, amikor Szent Ferdinánd csapati visszafoglalták a várost és a mecsetet, e nagyszerű építmény - mint Mária tiszteletére emelt főtemplom - változatlan szépségében szolgálta a hívőket. A mecsetbe csak később, a XVI. században építik be a katedrálist. Nem hiszem, hogy csak egy percig is bizonyítani kellene, hogy ez milyen mértékben rombolta annak nagyszerű harmóniáját. Amikor V. Károly császár Cordobába látogatott, és meglátta a pusztítást, megdöbbentette a látványt, és imígyen korholta a beépítés szorgalmazóit: "Önök olyat alkottak, aminőt a világon bárhol létre lehetett volna hozni, de olyat tettek tönkre, ami egyedülálló a világon".

A városban sétálgatva benézünk a csodálatos udvarokba, patiókba. És hogy mi is a patio? Lakóudvar! Mór eredetű és szemléletű lakóudvar.

Magyarázatul szolgáljon, hogy a mohamedán lakáskultúra eléggé szegényes volt, az ülőbútorokat jobbára szőnyegek és párnák pótolták. A mindennapi élet többnyire az udvarban vagy a kiskertben zajlott, így a családi étkezések jó része is.

A patio tehát egyre szépült, a lakás viszont szinte elsorvadt. Alul egy-két reprezentációs szoba, a zárt emeleten pedig a hárem. Az úgynevezett Virágos utcában járunk, ahol nemcsak az azulejos csempékkel, mozaikokkal kikövezett patiókban gyönyörködhetünk, de a ház falaira telepített virágok sokféleségében is.

A legnagyobb patiókban mindig úgy rakták le a köveket, hogy maradjon hely a pálmák és kúszónövények számára is. Középen a szökőkút pompás vízsugarával hűsítették a levegőt, körülöttük pedig pálmák, kúszónövények és virágok illatoztak. Ugye emlékeznek még I. Abd Ar Rahmanra, aki Cordobát jelölte ki székhelyéül? Nos, az ő idejében kezdődött meg a város aranykora. Ez idő tájt lakóinak száma meghaladja a fél milliót is, 300 mecset, 300 nyilvános fürdő és 60 ezer nagyobb épület szoltálja az igazhitűeket...