A lovak fertőző kevésvérűsége

TÁMAD A LOVAK FERTŐZŐ KEVÉSVÉRŰSÉGE?

M. Sándor békéscsabai tenyésztő hallotta, hogy Romániában terjed egy fertőző lóbetegség, mely a határ közelében esetleg veszélyezteti az itteni lóállományt. Kérdezi, hogy milyen betegségről van szó, milyen tünetekben nyilvánul meg ez a bántalom, hogyan terjed, és veszélyes-e az ember egészségére.

Előrebocsátom, hogy Romániában valóban terjedő tendenciát mutat a lovak fertőző kevésvérűsége, amely lóról lóra terjed, nem gyógyítható, de az ember egészségére veszélytelen. Az EU meg is szigorította Romániából a lovak szállítását, de a szomszédos országban kialakult helyzet fokozott odafigyelést igényel. Örömmel vettem tehát Olvasónk kérdését, és a betegség ismertetése bizonyára közérdeklődésre tart számot. Tudni kell, hogy hazánkban a sportlovak évente, egyéb lovak pedig három évente a kevésvérűségre is kiterjedő vérvételezésre, szűrővizsgálatokra kerülnek.

A LÓ FERTŐZŐ KEVÉSVÉRŰSÉGE (EIA)

Az egypatások retrovírus okozta betegsége, amely az esetek kis részében már a betegség heveny, lázas általános tünetekkel járó szakaszában elhullással járhat, többségében azonban idült lefolyású. Ismételt lázas rohamokkal, anaeimával (vérfogyottság), gyengeséggel, oedémákkal, tartós vírushordozással jár. (VARGA)

A betegséget már több mint másfél évszázada megállapították Franciaországban, és a fertőző eredetét is hamarosan tisztázták, de a védekezés szempontjából döntő fontosságú szerológiai (vérvizsgálattal történő) diagnosztizálása csak 4 évtizeddel ezelőtt valósult meg.

A betegség világszerte előfordul. Főként nedves, mocsaras vidékeken, folyóvölgyekben és mélyen fekvő erdős vidékeken fordul elő gyakran, magas hegyvidékeken viszont igen ritka.

A KÓROKOZÓ

A kórokozó a Lentivírus genusba (nemzetség) tartozik. Fizikai és kémiai hatásokkal szemben nagyon ellenálló, beszáradt vérben, szobahőmérsékleten 7 hónapig, vizeletben és bélsárban naptól védett helyen 10 hétig, füllesztett trágyában 4 hétig őrzi meg a fertőzőképességét. Fertőtlenítésre a 4 %-os formalin vagy 4 %-os klór illetve nátriumhidroxid-oldatot ajánlják.

A FERTŐZÉS MÓDJA

1. A fertőzött ló váladékaival (nyál, vizelet, bélsár, orrváladék) is üríti a vírust, és azt a fogékony lovak szájon át felvehetik. A vírus iránt csak az egypatások fogékonyak. A szamarak általában enyhébben betegszenek meg, mint a lovak.

2. A betegség heveny szakában szenvedő vemhes kancákban a vírus átjut a magzatba. Ilyenkor a kanca vetél vagy fertőzött csikót ellik.

3. A betegség terjesztésében szerepet játszhat az állatorvos is a nem steril tűkkel illetve eszközökkel végzett vérvételekkel vagy sebészi beavatkozásokkal.

4. A betegség terjesztésében jelentős szerepet játszanak az ízeltlábúak, így a szúrólegyek, pöcsöklegyek, egyesek szerint a szúnyogok is. Bennük a vírus nem szaporodik, így azok csak mechanikusan viszik át a kóranyagot. Az ízeltlábúak fertőzőképessége a felvett lóvér vírustartalmától függ. A fertőzés megeredéséhez általában többször megismételt vérszívás szükséges.

A betegség fenntartásában a fertőzött lovak játszanak szerepet, melyek életük végéig vírushordozók maradnak. Az ízeltlábúakban a vírus csak 1-2 óráig marad fertőzőképes, és mivel ezek élettere viszonylag korlátozott, nem hurcolják el a vírust nagyobb távolságokra.

A betegség egyes endémiás területeken észlelt szezonális fellobbanása az ízeltlábúak nyári-őszi fokozott rajzásával áll kapcsolatban. Egy-egy állományba illetve vidékre a vírust a fertőzött lovakkal hurcolják be.

A fertőzés átvitele a fedeztetéskor is megtörténhet. A parenterálissal összehasonlítva (ízeltlábúak, vérvétel, sebészi beavatkozások) a szájon át való valamint a fedeztetés során történő vírusátvitelnek csak kisebb jelentősége van.

KÓRFEJLŐDÉS

A vírus a nyirokrendszerben szaporodik el. Mindenekelőtt a nyirokcsomókban, a lépben, a májban, a csontvelőben már 2-7 nappal a láz megjelenése előtt kimutatható. A vérben a vírus a betegség heveny szakában éri el a legnagyobb töménységet. A vörösvérsejtek számának a csökkenése a vérképző szövetek, főként a csontvelősejtek károsodására valamint a vörösvérsejtek szétesésére vezethető vissza.

TÜNETEK

A lappangási idő: 1 hét – 3 hónap, tehát tág határok között ingadozik, és főként az átvitt vírus mennyiségétől függ.

HEVENY esetben a belső testhőmérséklet egyszeriben 41-42 °C-ra emelkedik és néhány napig ezen a szinten marad, vagy éppenséggel hullámzó lefutású. Az is előfordulhat, hogy néhány nap múlva a testhőmérséklet szubnormális szintre esik, és az állatok elhullanak.

Többnyire azonban az állatok tompultak, fáradékonyak és főként a hátulsó végtagok gyengesége miatt még állás közben is támolyognak. A szívgyengeség következtében a látható nyálkahártyák pangásosak, szennyesvörös színűek, üvegesen duzzadtak. A nyelv alsó felületén vérzések jelenhetnek meg. Ezek hosszú időn át felismerhetők.

A test mélyebben fekvő területein, a végtagokon, a mellkas és a has alján, a vaszorán, ödémás duzzanatok jelentkeznek. A vemhes kancák elvetélhetnek.

Súlyosabb esetekben a heveny lázroham 2-3. napján a betegek elhullanak. Többnyire azonban, főként pihenő lovakban a láz 3-5 nap alatt elmúlik, és a lovak tünetmentessé válnak. A lázrohamok szabálytalan időközökben megismétlődhetnek.

A BETEGSÉG IDÜLT vagy FÉLHEVENY alakja vagy a heveny lázrohamot követően alakul ki, vagy már eleve elhúzódó, kevésbé kifejezett klinikai tünetek alakjában manifesztálódik. Többnyire 1-3 vagy csak 6-12 hónapos időközökkel lázas időszakok jelentkeznek, melyek akár egy hétre is elhúzódnak.

A lovak soványodnak, fizikai teljesítőképességük pedig fokozatosan romlik.

Szőrzetük fénytelenné válik, és főként hátulsó végtagjaik gyengesége figyelhető meg. Előrehaladott esetekben testszerte ödémák keletkeznek, a bőr alatti és nyálkahártyák alatti kötőszövetben. Az ismétlődő lázrohamok hatására fokozódó vérszegénység alakul ki, a vörösvérsejtek száma 1-2 millió/mm³-re csökkenhet. Megfogyatkozik a haemoglobin mennyisége és fokozódik a vérsüllyedés sebessége.

Gyakran előfordul, hogy az első heveny lázroham után, amely észrevétlen is maradhat, a fertőzöttség mindvégig tünetmentesen zajlik.

VÉDEKEZÉS

A fertőző kevésvérűség hazánkban és az Európai Unióban is a bejelentési kötelezettség alá tartozó betegségek közé tartozik. A fertőzött (beteg és a vérvizsgálatok során pozitívnak talált) lovakat le kell ölni, az ilyen állattal együtt tartott vagy érintkezett állatokat pedig forgalmi korlátozás alá kell vonni, és a diagnosztikai vérvizsgálatot ismételten el kell végezni.

A fertőzés megelőzése érdekében a vérvételhez, oltásokhoz stb. csak steril eszközöket szabad használni. A lovak importja során a behozandó állatokat karanténba kell helyezni és esetleges fertőzöttségüket vérvizsgálatok során kell tisztázni a hatósági állatorvos utasítása szerint.

Amint olvashattuk, a lovak fertőző kevésvérűsége a lovak nagyon veszélyes, gyógyíthatatlan betegsége. Tekintettel a járvány közelségére, fokozott figyelemmel kell betartani a védekezés szabályait.

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2010. decemberében.)