CARTŐES POSTAIS BRAZÍLIÁBÓL (III.)
Az őserdőben
Az őserdőn keresztül fut az utunk. Párás, nedves, pálmafákkal, fává növő festői samambaya páfrányokkal, orchideákkal, szakállas fákkal benőtt dzsungelen megyünk át.
Kígyózó léggyökerek - és mindez át- meg átszőve a liánok hálójával...
Helyenként kisebb állóvizek, patakocskák vagy éppenséggel látványos vízesések teszik változatossá a képet.
Sikerül néha egy-egy majmot lencsevégre kapnom. Nem szalad el, hanem kíváncsian bámul ránk. Az erdők között futó út mentén hol egy mesébe illő nyaraló, hol egy japán pagodára emlékeztető villa, hol meg egy lerobbant pudrit idéző kunyhó, favella fogad a dzsungel tágasabb részein.
Az egyik faágon egy lajhár. Annyira lusta, hogy meg sem rezzen, amikor megközelítjük. Sőt még a feléje nyújtott banánt is elfogadja.
De a szép sárga-kék színű tollazatban divatozó papagáj sem röppen fel a közeledésünkre.
Az egyik villa óriási kertjének díszkacsáiban inkább csak az ottaniak gyönyörködtek, számunkra a tisztást szegélyező, idehaza ismeretlen fák, trópusi cserjék és óriási szirmú, bódító illatú virágok voltak csodálatosak, bámulatraméltók.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése