Brazília II/2.

CARTŐES POSTAIS BRAZÍLIÁBÓL (II/2.)

(Folyt.)

Régen a cukorral, ma a kávéval megrakott vagonsorok gördülnek ki a pályaudvarról, hogy Santos kikötőjéből hajóra rakva eljuttassák a világ számos országába, mint Brazília legfontosabb exportcikkét.

A kávécserjét 1740-ben csempészték be az országba, majd szakadatlanul telepítették is Brazília termékeny földjén a Coffea arabicát. Sao Paulo államban 317 millió kávécsrjét tartanak számon.

És ismét egy másik nagyon fontos kiviteli árucikk, de ezúttal nem egy élvezeti szerről, hanem egy életmentő gyógyszerről van szó: ez a kígyómarás elleni szérum! Itt termelik, a világhírű Butantan Intézetben.

A mérges kígyók kupolaszerű vörösagyagból készült házikókban vannak elhelyezve. Két fehérköpenyes, magasszárú bőrcsizmát és kesztyűt viselő asszisztens áll a nyílásnál várva, hogy a páciens kidugja a fejét és a bottal elkaphassák. Amint megjelenik a kígyófej, villámgyorsan fejen ragadják a támadásra készülő hüllőt, és kihúzzák a házból.

Előfordul, hogy a művelet csak úgy sikerül, ha botjának horgával a földhöz szorítja a fejet, majd villámgyorsan torkon ragadja. Ezután a kígyómérget egy kis tálkába kimasszálja a fenevad méregzacskójából. Nagyon óvatosan nyomja a tálkába a mérget, mert bizony ennek minden cseppje az aranynál is sokkal drágább. Ebből készül a védősavó, mely már sokezer ember életét megmentette szerte a világban.