A DÉL-AMERIKAI REPÚBLICA DE CHILE
Kimegyünk az indián piacra...
Rengeteg szép és kitűnő minőségű kézzel gyártott terméket árusítottak, tipikus indián ajándék- és használati tárgyakat.
Amíg körülnézünk a standokon, néhány szót kell szólni az indiánokról. Dél-Amerikában sehol sem bántak olyan kegyetlenül ezzel a néppel, mint éppen Chilében - mondja az indián vezetőnk.
Mára az országban már csak egyetlen indián törzs maradt fenn! A legszívósabbak, az araucanok. Amit meghagyott az indiánokból a fehérek fegyvere, azt kiölte a fehérek ajándéka, nevezetesen a pálinka, a szerelem, a himlő, no meg a kultúra!
Azért olyan eset is előfordult, hogy az araucanok olykor fehér nőket raboltak egy kis vérfrissítésre...
Íme egy jellegzetes indián férfi. Az araucanok középtermetűek, izmosak, erősek, arcuk szabályosan kerek, szakáll nélküli.
Amikor 1541-ben a spanyolok meghódították ezt a vidéket, a mapucsa indiánok keményen ellenálltak és körömszakadtáig védelmezték függetlenségüket. Csak akkor vonultak vissza, amikor húszezren elestek közülük egy nagy csatában.
(Befejeztük a piacjárást, kifújjuk magunkat egy padon a tengerparton...)
Vezetőnk elmesélte, hogy Roca tábornok kegyetlenségére jellemző volt, hogy a muníció kímélésére hármasával-négyesével egymás mögé állíttatta az indián foglyokat, és úgy kartácsoltatta őket.
A világörökség részét képezi az a híres kis templom, melynek egész berendezése kizárólag fából áll.
A templomban semmiféle vasból vagy a faanyagon kívül egyéb anyagból álló szerkezet sincsen.
Ha körülnézünk, jól látszik a fa kellemes, barátságos természetessége...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése