ÁTMEGYEK AZ ÁLLATORVOSIRA ÉS KOLLÉGIUMOT SZERVEZEK
Amikor a II. félév végén minden vizsgámat letettem és lezárattam az indexemet, felkerestem Kerek Gábort, aki nemcsak a Parasztpárt nagy embere de a Nékosz korifeusa sőt apci gyerek is volt, és segítséget kértem, hogy bejuthassak S. Szabó államtitkár úrhoz, aki az FM parasztpárti államtitkára volt. Kerek Gábor ajánlásával bejutottam az államtitkárhoz, akinek elmondtam a "tragédiámat" (hadiérettségi - a bejegyző), vittem magammal a gimnáziumi indexemet bizonyítandó gimnáziumi tanulmányi eredményeimet. Megértett és megígérte, hogy segíteni fog.
Miután a NÉKOSZ-ban megtudták, hogy átmegyek az Állatorvosi Karra, máris megbíztak, hogy szervezzem meg az állatorvosi kollégiumot, mert a NÉKOSZ-nak csak agrárkollégiuma volt.
Kaptam egy megbízólevelet, 100 budapesti villamosjegyet, néhány vasúti szabadjegyet, mely Budapest-Országhatár és vissza szólt, és megkezdtem a munkát.
Mindenekelőtt keresnem kellett egy olyan épületet, amely üresen állt. A háború után sok ilyen volt. És persze kollégiumnak alkalmas. Hosszú volna most azt részletezni, hogy mennyit futkostam, tárgyaltam, mennyi sikert és balsikert könyvelhettem el a munkám közben, de végülis találtam egy épületet, a Benczúr u. 34. sz alatt, melyet kollégiumnak alkalmasnak találtam.
A NÉKOSZ segítségével berendeztem és a kollégium fogadóképes volt. Közben 1947. szept. 27-én felvettek az Állatorvostudományi Karra. Igazgatót kellett keresnem. Végül is Magyari András egyetemi adjunktust javasoltam, aki ugyancsak parasztpárti volt. Ezzel már a NÉKOSZ vezetősége is egyetértett.
Ő később miniszterhelyettes, majd miniszter lett, utána pedig az Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési tanszékének a vezetője. Mint ilyen, a feleségemet is tanította. De amikor ő ott járt egyetemre, már ott tanított a barátom, Farók Jancsi is, aki Füredire magyarosította a nevét. A növénynemesítési tanszéken volt docens. A kedves barátom sajnos súlyos vérnyomás-betegségben szenvedett, idő előtt nyugdíjazták, majd hamarosan meghalt.
Miután a NÉKOSZ-ban megtudták, hogy átmegyek az Állatorvosi Karra, máris megbíztak, hogy szervezzem meg az állatorvosi kollégiumot, mert a NÉKOSZ-nak csak agrárkollégiuma volt.
Kaptam egy megbízólevelet, 100 budapesti villamosjegyet, néhány vasúti szabadjegyet, mely Budapest-Országhatár és vissza szólt, és megkezdtem a munkát.
Mindenekelőtt keresnem kellett egy olyan épületet, amely üresen állt. A háború után sok ilyen volt. És persze kollégiumnak alkalmas. Hosszú volna most azt részletezni, hogy mennyit futkostam, tárgyaltam, mennyi sikert és balsikert könyvelhettem el a munkám közben, de végülis találtam egy épületet, a Benczúr u. 34. sz alatt, melyet kollégiumnak alkalmasnak találtam.
A NÉKOSZ segítségével berendeztem és a kollégium fogadóképes volt. Közben 1947. szept. 27-én felvettek az Állatorvostudományi Karra. Igazgatót kellett keresnem. Végül is Magyari András egyetemi adjunktust javasoltam, aki ugyancsak parasztpárti volt. Ezzel már a NÉKOSZ vezetősége is egyetértett.
Ő később miniszterhelyettes, majd miniszter lett, utána pedig az Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési tanszékének a vezetője. Mint ilyen, a feleségemet is tanította. De amikor ő ott járt egyetemre, már ott tanított a barátom, Farók Jancsi is, aki Füredire magyarosította a nevét. A növénynemesítési tanszéken volt docens. A kedves barátom sajnos súlyos vérnyomás-betegségben szenvedett, idő előtt nyugdíjazták, majd hamarosan meghalt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése