2010. december 13., hétfő

Nepál III/2

NEPÁL: KIRÁLYSÁG A FELLEGEK KÖZÖTT; AHOL EGY ASSZONYNAK AKÁR HÁROM FÉRJE IS LEHET
Városjárás



A Hanuman Dhoka téren van két kerékpárkölcsönző is, egy napra 3 rúpiát kell fizetni. Több emléktárgy-bolt, körös-körül pedig kis üzletek találhatóak és afféle nepáli kocsmák, amelyekben nagy öntöttvas edényekben fő a dalbat, vagyis a zöldséggel és vízzel föleresztett, borsópürével kevert főtt rizs, a nepáliak fő eledele.





Az utcákon mélabúsan kóborolnak a szent tehenek és az egyáltalán nem szent kutyák. Leggyakoribb táplálékuk az emberi ürülék, mert az emberek az utcán végzik el a dolgukat, vagy az üzletek mögött, aknaszerűen kis udvarokban. Az asszonyok összeszedik az utcán a tehéntrágyát, lepényeket gyúrnak belőlük, megszárítják és a már száraz anyagot tüzelőnek használhatják, itt ugyanis a fa és a petróleumk drága, és nem mindenkinek jut erre a luxusra.





Lépcsők vezetnek le a városi mosodához. Itt tisztítják a város szennyesét, itt fürdenek és sikálják a rézedényeiket. Óriási hangzavar közepette súrolnak a sokszínű szárikba öltözött asszonyok.





A másik oldalon pedig a városi fürdő...





A városból kifelé haladunk... Sokan feljönnek vidékről munkalehetőséget keresni. Persze lakás nincsen, és hulladékokból összeeszkábált tákolmányokban laknak. De a bolt sem éppen luxuskivitelű.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése