A CSODÁLATOS INDIA - DE PATKÁNY ITT IS VOLT
1974. októberében utaztunk - érzésünk és tapasztalatunk szerint - a világ legérdekesebb országába. Egy ország, ahol százmilliókat érő családi vagyonok vannak, és ahol százezrével halnak éhen az emberek. Ez a föld, ahol vallásos buzgalmukban és őrjöngésükben milliókat érő templomokat építenek az emberek.
Az elhalt családtagjaikat vagy máglyán égetik el, vagy dögmadarakkal falatják fel. Ez a föld, ahol évezredek óta a legmagasabb fokra kristályosodott a vallásbölcselet, ahol százféle árnyalatban imádják Brahmát, Allahot, Jézust és Konfuciuszt, ahol istenként imádják és bálványozzák a majmot, a kígyót, az elefántot, a krokodilust vagy a tehenet. Ahol egy számukra készült templomban tömérdek patkányt tartanak, etetnek-itatnak és a legnagyobb fokban tisztelnek...
A tehenek az utcán kóborolnak, utat kell engedni nekik, ha a kofa termékeit megdézsmálják, azt jótettnek kell tekinteni.
A tehenek az utcán kóborolnak, utat kell engedni nekik, ha a kofa termékeit megdézsmálják, azt jótettnek kell tekinteni.
Lakosainak száma 700 millió körül van (1974), de pl. 100 000 lakosra csak 22 orvos jut. Ilyen körülmények között nem kell csodálkozni, hogy csak az 1918-19-es évi influenzajárvány 60 millió ember életét követelte.
Az elegáns Tadzs Mahal szállóban kaptunk szobát Bombayban. Vajon elhinnék-e, hogy itt is volt patkány! A szobában nem, de a folyosón láttam futkosni. Amikor szóltam a szobaasszonynak, hogy miért nem tesznek ellenük valamit, megbotránkozott: hátha egy lélek lakozik benne! Ők hisznek a lélekvándorlásban.
Városnézésre indulok, helyi szokás szerint riksát fogadok. Kicsit szégyellem magam, hogy jó kondícióm mellett ez a cingár indus szállít.
Városnézésre indulok, helyi szokás szerint riksát fogadok. Kicsit szégyellem magam, hogy jó kondícióm mellett ez a cingár indus szállít.
Itt minden az utcán zajlik. Óriási az embertömeg! Zajonganak, kiabálnak, alkusznak, vitáznak. A suszter az utcán dolgozik, a borbély itt borotvál, de - borzalom - sokan az utcán végzik a szükségüket is!
Az úton az autók, szamárfogatok, riksák és ide-odakószáló szent tehenek nyüzsgő tömege elegyedik.
BENÁRESZBEN (Varanasi) vagyunk. Ez a hinduk Rómája. Sok tízezernyi hívő keresi fel a szent várost itt a szent folyó, a Gangesz partján. Az aggastyánok - aki teheti - idejön meghalni, hogy megszabaduljon az élet és halál örökösen ismétlődő körforgásából. A hívők itt a Gangeszben megfürödve szabadulnak meg a bűneiktől. Mindig vannak rituális fürdőzők a Ganges "gátjainál".
Végül pedig látogassuk meg a Tadzs Mahalt, a világ csodáját: a szerelem nagyszerű, örökidőkre szóló emlékművét! Az impozáns mauzóleumot Sah Dzsedán építtette a feleségének nyughelyül, a szerelme zálogaként a XVII. században. Feleségének, aki a 14-ik gyereke születésekor halt meg a szülésben. 27 esztendeig 20 000 ember dolgozott az építkezésen. A csodálatos mauzóleumot milliónyi féldrágakővel ékesítették.
Életem egyik legnagyobb élménye volt az építészet és a szerelem csodálatos emlékművének megismerése. E nagyszerű feledhetetlen élménnyel búcsúzunk el a sokszínű országtól, Indiától.
Életem egyik legnagyobb élménye volt az építészet és a szerelem csodálatos emlékművének megismerése. E nagyszerű feledhetetlen élménnyel búcsúzunk el a sokszínű országtól, Indiától.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése