TÁMAD A GOMBÁS FERTŐZÉS
M. BÉLÁNÉ, SZENTES: „Tisztelt Doktor Úr! Amikor a kislányom
fejbőre nagyon viszketett és korpázott, sőt a haja is kezdett
hullani, orvoshoz fordultam vele. A doktor gombás bőrbetegséget
állapított meg, és azt javasolta, hogy a macskáinkat, meg a
kutyánkat is vizsgáltassuk meg az állatorvossal, mert a betegséget
főként ezek az állatok terjesztik.
Amikor a macskák bőrét átvizsgáltam, az egyiknek a fején
valóban találtam egy kerekded szőrhiányos foltot, ami azonban nem
fájt és nem viszketett.
Elvittem a cicát az állatorvoshoz, aki gombás fertőzést
állapított meg, és gombaellenes kenőcsöt rendelt. A kezelés
után az állat meggyógyult. Bár a másik macskán és kutyán nem
láttam hasonló tünetet, a doktor úr javaslata szerint a másik
két állatot is megmostam gombásság elleni samponnal, mert azt
mondta, hogy a gombás fertőzöttség sok esetben nem jár látható
tünetekkel.
Legyen szíves megírni a gombásság tüneteit, a fertőzés és
gyógykezelés módját. És még egy kérdésem volna! Azt is tessék
megírni, hogy a nyulak elkaphatják-e a fertőzést, és azoknál
milyen tünetekben mutatkozik a betegség, mert van egy nagyon szép
nyulászatunk…”
Szívesen teszek eleget Olvasónk kérésének, mert az állatról
emberre terjedő gombás fertőzések gyakorisága az elmúlt években
drámaian megemelkedett.
A legjelentősebb fertőzési forrás a macska! A bizonyított esetek
70%-ában tőlük ered a megbetegedés, mely elsősorban az
állatokkal gyakrabban közeli kapcsolatba került gyermekeket és
fiatalabb felnőtteket veszélyezteti.
Mindenekelőtt a közvetlen kontaktussal, pl. az állatok
simogatásával stb. terjed a fertőzés állatról emberre.
Megjegyzem, hogy a kórokozó átvitelében jelentős szerepet
játszanak a tüneteket nem mutató, egészségesnek látszó
macskák. Nem egyszer előfordult, hogy az állat lappangó
bőrgombásodására csak akkor derült fény, amikor a környezetben
már emberi megbetegedés is történt.
MIT KELL TUDNI A GOMBÁKRÓL?
A gombák a természetben nagyon elterjedtek, megtalálhatók a
talajban, a levegőben, a természetes vizekben, az ember és az
állatok bőrén, nyálkahártyáin és bélsarában.
Túlnyomó többségük azonban nem idéz elő megbetegedést,
általában elhalt állati és növényi anyagokon élnek. Vannak
azonban különböző emberi és állati megbetegedéseket okozó
gombafajok is, melyek megtámadják az állatokat és közvetve az
embert is. Kutyában és macskában, de a házinyúlban is
leggyakrabban a fonalas dermatophytonok (=bőrön élősködő
gombák), a Microsporum és Trichophyton fajok okoznak
bőrgombásodást, melyek átterjedhetnek az emberre is.
A MACSKA GOMBÁS BŐRBETEGSÉGE
A bántalmat túlnyomó többségben a Microsporum canis nevű gomba
okozza, de ritkábban a Trichophyton gombafajok kórokozó szerepe is
kimutatható. A betegség iránt főként a fiatal macskák
fogékonyak.
A fertőződés, amint arról már az előbbiekben is szó esett,
elsősorban a beteg állattal való közvetlen érintkezéssel
történik, de nagy jelentőségű a közvetett fertőzés lehetősége
is, amikor a különféle játékok, takaró és szállítókosár, a
spórákat tartalmazó tisztító eszközök (fésű, kefék stb.)
közvetítik a fertőzést.
A közös fekhely esetében a környezetben levő spórákat
tartalmazó szőrszálak, hámpikkelyek ugyancsak a fertőzés
forrásául szolgálhatnak. Ehhez tudni kell, hogy a fertőzést
okozó spórák igen nagy ellenálló-képességgel rendelkeznek a
környezeti hatásokkal szemben, és a fertőzőképességüket akár
hónapokon keresztül, de egyes adatok szerint akár egy esztendeig
is megőrizhetik!
Nem elhanyagolható tény, hogy az ún. ectoparaziták, tehát a
bőrön élősködő férgek, így például a bolhák is átvihetik
a ragályanyagot egyik állatról a másikra.
AZ ELŐSEGÍTŐ TÉNYEZŐK
Egészséges, jó ellenálló-képességű állatokat a gombák
kevésbé tudják megbetegíteni, de mindazon hatások, melyek
legyengítik a macska természetes védekező rendszerét, elősegítik
a betegség terjedését.
1. A hiányos táplálkozás – mindenekelőtt az esszenciális
zsírsavakban hiányos táplálék -, amely miatt a bőr fogékonyabb
a gombák, baktériumok és paraziták okozta fertőző betegségekkel
szemben.
2. A kedvezőtlen higiéniás viszonyok, a hideg, nyirkos időjárás
gyengíti az ellenálló-képességüket. Tudjuk, hogy a macskák
szeretik a meleget és szükségük is van rá. (Őseik meleg
éghajlatú vidéken éltek.)
3. Zsúfolt tartás, ahol sok macskát tartanak túl szűk helyen.
4. Elősegíti a bántalom terjedését az utóbbi időben egyre
terjedő leukózis, melyről Lapunk szeptemberi számában
olvashattunk ismertetést.
KÓRLEFOLYÁS
Az állatok és az ember bőrét megbetegítő gombák a
dermatophytonok, a növényvilág legkevésbé differenciált
egyedei. Spórákkal szaporodnak, ezekkel történik a fertőződés
is. A spórák kerekded vagy sokszögletű, erősen fénylő
képletek.
A lappangási idő, tehát a fertőződés és a klinikai tünetek
megjelenése közötti idő általában 8-10 nap, de ez az időszak
ennél hosszabb is lehet.
A gombák okozta kóros folyamat a hám elszarusodó rétegeiben
zajlik, ami fokozott hámlást, a szőrszálak letöredezését,
kihullását okozza. E kóros folyamat során a gombák
anyagcseretermékei a bőr mélyebb rétegeibe, a szőrhagymák
környékére is bejutnak.
TÜNETEK
A klinikai tünetek megjelenése szerint háromféle megjelenési
formát ismerünk, nevezetesen a tipikus, az atipikus formát és a
tünetmentes fertőzöttséget, mely főként a hosszúszőrű
macskákban gyakori, mely a hazai felmérések szerint akár az
50%-ot is eléri.
A tipikus eseteket a pofa tájékán, az orrháton, a
fülkagylón és az elülső lábakon többnyire kerek foltokban
megjelenő szőrritkulás jellemzi. A kopasz bőrterületek széle
enyhén kivörösödik. Ugyancsak megfigyelhető a szőrszálak
letöredezése, az erős hámlás, a pikkelyezés, vékony pörkök
képződése. Nagyon fontos tudni, hogy az elváltozások nem
viszketnek!
Az atipikus esetekben a bőrtünetek szabálytalan foltokban
jelennek meg. Idősebb macskákban diffúz (=kiterjedt) szőrhullás,
fokozott korpázás, ritkán miliáris dermataitis (=bőrgyulladás)
képében mutatkozik a bántalom.
Igaz, hogy a betegség jellegzetes és az előbb elmondott tünetek
alapján könnyen felismerhető, de a bántalom biztos megállapítása
mikroszkópos vizsgálattal, olykor pedig a gombatenyésztés útján
történhet.
GYÓGYKEZELÉS
A kis kiterjedésű, jól körülhatárolt és nem nagy számú
heveny elváltozások helyileg alkalmazott gombaellenes szerekkel
eredményesen gyógyíthatók.
A bőrelváltozások körül – hosszúszőrű állatokon az egész
testfelületen – a szőrt le kell nyírni. A helyi kezelés előtt
a pikkelyeket, pörköket keratolitikus szerekkel célszerű
eltávolítani, melyre jól alkalmazhatók a samponok. Ily módon
elősegíthetjük a gombaellenes szerek jobb penetrálását
(=behatolását).
A helyi kezelésre leggyakrabban használt gyógyszerek jórészt
humán készítmények, amelyek állatorvosi célra is
felhasználhatók.
Ilyenek például a NIZORÁL 2%-os krém vagy sampon, a LAMISIL 1%-os
krém, a BATRAFEN oldat és krém, a CANESTEN oldat és kenőcs.
A nagy bőrfelületet érintő, főleg idült bőrelváltozások
helyi kezelése és a samponos lemosás mellett szájon át adagolt
gombaellenes szerek alkalmazása is szükséges lehet. Erre a célra
jól bevált a GRISEOFULVIN 125 mg tabletta 22-60 mg/ttkg dózisban
12 óránként vagy a NIZORAL tabletta 10-20 mg/ttkg dózisban
naponta alkalmazva két hétig. Mivel mindkét gyógyszernek
májkárosító hatása van, két hétnél tovább nem szabad a
kezelést folytatni.
Hosszabb ideig is aggálytalanul adható a LAMISIL tabletta napi 30
mg/ttkg dózisban.
Több együtt tartott macska esetén az egészségesnek látszó
állatokat is gombaellenes hatású samponos kezelésben kell
részesíteni.
VAKCINÁS OLTÁSSAL MEGELŐZHETŐ
A kutyák és macskák Microsporum canis okozta fertőzésének
megelőzésére és gyógykezelésére szolgál a BIOCAN-M vakcina. A
vakcina 3 hónaposnál idősebb állatoknál alkalmazható, és az
oltást 2-3 hét múlva meg kell ismételni. A védettség a második
oltást követően egy hónapon belül alakul ki és legalább egy
évig tart. Alkalmazása állatorvosi feladat.
A KUTYA GOMBÁS BŐRBETEGSÉGE
A kutyák gombás fertőzöttségét az esetek 70%-ában a
Microsporium canis nevű gomba okozza. Ezek a mikroszkopikus méretű
gombák a bőr felszínén, a szőrszálakon, legfőképpen pedig a
szőrtüszőkben telepednek meg. Behatolhatnak a bőr felületét
borító elszarusodó sejtrétegbe, élő sejtekben viszont nem
képesek elszaporodni.
Spórákkal terjednek, amelyek a fertőzött állatokon és azok
környezetében milliószámra megtalálhatók.
A FERTŐZŐDÉS
1. Leggyakrabban a beteg állattal való közvetlen érintkezéssel
és leggyakrabban bőrgombás macskával történik.
2. Közvetíthetik a fertőzést a gombaspórákat átvivő tárgyak,
mint például a tisztító eszközök, takarók, ketrecek,
kozmetikai eszközök stb.
3. A kutyák fertőződhetnek továbbá a bolhák, egerek és
patkányok közvetítésével is.
4. Meglehetősen gyakran iatrogén ártalomként, hosszantartó
szteroid vagy antibiotikumkúra után is jelentkezhet.
ELŐSEGÍTŐ TÉNYEZŐK
A fertőzés megeredése szempontjából ezúttal is nagyon jelentős
szerepet játszik az állat szervezetének az ellenálló-képessége,
a bőr ellenálló erejének a csökkenése és a szervezet
immunrendszerének a zavara. A fiatal és nagyon idős állatok ezért
fogékonyabbak a bántalomra.
Milyen tényezők segítik a betegség kialakulását? Mindenekelőtt
a nem megfelelő összetételű táplálék, amikor túl kevés
telítetlen zsírsav vagy fehérje van a táplálékban.
A tartási hibák, a nyirkos, sötét, rosszul szellőző, napfényben
szegény helyiség. Az erős fürdetőszerekkel végzett túlságosan
gyakori lemosás, mely a bőr ellenálló erejének csökkenésére
vezet, ugyancsak kedvez a gombák elszaporodásának.
TÜNETEK
A fertőzést követően általában 4 nap és 4 hét között
változhat a lappangási idő. Tipikus esetben különböző
kiterjedésű, többnyire kerek, ovális, erősen korpázó,
pikkelyező, letöredezett szőrszálakat tartalmazó vagy szőrtelen
foltok mutatkoznak elsősorban a fej és a nyak bőrén (KÉP). Ezek
az elváltozások nem viszketnek.
Ugyanilyen bőrtünetek észlelhetők az első lábakon, ritkán a
törzs bármely részén. Előfordul, hogy a bőr a foltok szélén
erősen kipirul, a foltokat pedig vékony pörk fedi. Ezek az
elváltozások már mérsékelten viszkethetnek.
Az esetek egy részében a fertőzéshez folliculitis
(szőrtüsző-gyulladás) társul. Ekkor véres-gennyes váladék
szivárog a bőrre és kifejezett viszketés tapasztalható.
A Microsporum gypseum és a Trichophyton fertőzéskor az orrháton
közvetlenül az orrtükör mögötti területen vastag szürkés-sárga
színű pörkkel fedett bőrelváltozások képződnek. (KÉP)
GYÓGYKEZELÉS
A macskákhoz hasonlóan helyi és szisztémás kezelést kell
alkalmazni. Ezúttal is célszerű az elváltozások körül a szőr
lenyírása, valamint 3-4 naponként a gomba elleni samponos
fürösztés.
A körülírt gombás foltok kezelésére a NIZORAL 2% krém és
sampon, a LAMISIL kenőcs, a BATRAFEN oldat és krém vehető
igénybe. Ezek embergyógyászati készítmények, de a kutya
kezelésre állatorvosi készítmény is kapható, az IMAVEROL oldat.
Ezt 1:50 arányban kell langyos vízben hígítani, és a kezelést
3-4 napos időközönként naponta egyszer kell elvégezni, majd 4
alkalommal megismételni.
A HÁZINYÚL GOMBÁS BŐRBETEGSÉGE
Olvasónk kérdésére reflektálva elmondom, hogy a gombák minden
háziállatfajt, így a nyulakat is megtámadhatják. Nyulak esetében
is a Microsporum és Trichophyton gombák okozzák a fertőzést.
Ezek a fertőzést követően, a hajlamosító okok hatására pl.
nagy páratartalmú levegőjű, rosszul szellőztetett istállóban a
bőr epidermiszében és a szőrtüszőkben telepednek meg. A
betegség lappangási ideje 8-30 nap.
FERTŐZÉS ÉS TÜNETEK
A kórokozó gombák lappangva fertőzött vagy enyhe klinikai
tüneteket mutató állattal, nem kellően fertőtlenített
ketreccel, ragályfogó tárgyakkal vagy éppenséggel bőrbeteg
emberrel kerülhetnek be az állományba.
TÜNETEK: A bőrben először kerekded, kipirult foltot, majd savós,
gennyes hólyagocskákat okoznak. Később az elváltozás felülete
korpázik és hámlás indul meg. A bőrön levő korpaszerű
felrakodás krémsárga színű.
A szőr töredezik, kihullik, a beteg terület viszket! A
GYÓGYKEZELÉS CANESTEN oldattal, FUNGIFEN oldattal vagy
CHINOFUNGIN spray-vel történhet. Állománykezelésre GRICIN
tabletta adható 20 mg/ttkg adagban. Ezek embergyógyászatban
használatos készítmények. A FERTŐZÉST OKOZÓ GOMBAFAJOK
IRÁNT AZ EMBER IS FOGÉKONY!
AZ EMBER IS MEGFERTŐZŐDHET
A háziállatok gombás fertőzöttsége az embert is megtámadhatja.
A kórkép a hajas fejbőrön gyakorlatilag csak gyermekeken fordul
elő, de a piheszőrös bőrön felnőttek is fertőződhetnek.
A fejbőr korpázik és viszket. Kerekded, 1-3 cm átmérőjű,
esetleg 10 cm-re is kiterjedő hajhiányos területek képződnek. A
hajszálak azonos magasságban letöredeznek. Olykor maradandó
hajhiány követi a fertőzést.
A piheszőrös területeken gyermekeknél és felnőtteknél is
kialakulhat a fertőzés, mely 0,5-5 cm nagyságú, kerekded plakkok
(=körülírtan kiemelkedő folt) formájában manifesztálódik. A
plakkok enyhén hámlanak és viszketnek. A gyógykezelést az orvos
utasítása szerint kell végezni.
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2007. januárjában.)