Nepál I/1

NEPÁL: KIRÁLYSÁG A FELLEGEK KÖZÖTT; AHOL EGY ASSZONYNAK AKÁR HÁROM FÉRJE IS LEHET

Első utunk Katmanduba vezetett...

Nepál kis dél-ázsiai királyság a Himalájában India és a jelenleg Kínához tartozó Tibet között. Területe majdnem 140 ezer négyzetkilométer, lakóinak száma kb. 20 millió fő.

Egy szép tavaszi napon 2000. év májusában Bécsben szálltunk fel a kuala-lumpuri óriásgépre, majd átszállás után érkeztünk Nepálba, nevezetesen az ország fővárosába, a katmandui repülőtérre. A repülőtér a lustán hömpölygő Bagmati folyó partjánál kezdődik, a kifutópályák rövidek, az infrastruktúra nagyon szegényes. A Katmandu-völgy Nepál 600 négyzetkilométeres szíve, amit a Himalája óriási hegytömege határol. Nepál határán több mint kétszáz olyan csúcsa van, mely eléri vagy akár meg is haladja a 7000 méter magasságot.

Amikor a gépünk a Himalája fölé ért, minden utas a gép ablakaihoz nyomult és fényképezett. Fotózta a csodás látványt: hatalmas kopasz hegyormok, sehol egy fa, sehol egy bokor, csak az égbetörő hatalmas hegycsúcsok. A csupasz sziklákat moha fedi - egyetlen élőlényként. Bizony nem volt könnyű dolga annak a több tízezernyi tibeti menekültnek, akik a Tibetet megszálló kínaiak elől futottak Nepálba elkerülve a kínai katonákat titkos ösvényeken.

A városnézést a főváros, Katmandu főterén kezdjük. Valamikor Nepálban 3 főváros is volt: Katmandu, Patan és Bhatgaon. Rengeteg háborúskodás, sokszor vérfürdő előzte meg a fővárosok kialakulását, majd egyesítését. Kicsit furcsállottuk, hogy manapság is dollárért kellett engedélyt váltani, hogy egyik volt fővárosból a másikba beléphessünk! Igen, fizetni kellett, amikor a nagykapun átmentünk Katmanduból Patanba, pedig már egyesítették őket. Katmandunak ez idő szerint 235 ezer lakosa van. Valamikor itt egy nagy tó volt, melynek a vizét lecsapolták, és ennek helyén épült a város. Ez a völgy Nepál központja, a kis ország szíve. Alig hiszünk a fülünknek, amikor elmondják, hogy Nepálban nincs is egy évszázada: csak 1926-ban törölték el a rabszolgaságot. Évszázadokon keresztül idegen nem léphetett az elzárkózott ország földjére, szigorú törvény tiltotta.

A kutya, macska férgessége II.

A KUTYA, MACSKA HELMINTÓZISAI (férgessége) II. RÉSZ

A Kistermelők Lapja előbbi számában olvashattuk, hogy a kutya és macska bélcsatornájában számos parazita tartózkodik, melyek sokszor semmiféle betegségre utaló tünetet nem okoznak, máskor csak enyhe klinikai tünetekkel járnak, olykor azonban (pl. orsóférgesség) akár a kiskutya elhullását is okozhatják.

Egy azonban biztos, nevezetesen, hogy a parazitás fertőzöttség – bármilyen külső tünetekben is manifesztálódik – súlyos veszélyt jelent az állat környezetésre, állatra, emberre egyaránt, mert a fertőzött állat által ürített sokezer pete nagyfokban szennyezi a környezetet, így más háziállatok vagy éppenséggel az ember súlyos megbetegedését okozhatja. Ezek a helmintózisok többnyire zoonózisok, tehát állatról emberre terjedő betegségek.

Az előbbiekben a kutya és macska fonálférgességeit (orsóférgesség, ostorférgesség, kampósférgesség) ismertettük, ezúttal pedig a kedvenc társállatainkban található különféle galandférgekről, a TAENIA nemzetségbe tartozó „szalagférgekről”, az uborkamag alakú galandférgekről (DIPYLIDIUM CANINUM) és a kutya háromtagú galandférgéről (ECHINOCOCCUS GRANULOSUM) fogunk szót ejteni.

A GALANDFÉRGEKRŐL ÁLTALÁBAN

A galandférgek alakja – különösen, ha sok ízből tevődik össze – szalagszerű. A szalagnak elülső vége rendszerint vékony, hátrafelé viszont fokozatosan szélesedik. A vékony elülső része kezdetén található a többnyire gömbölyded alakú feji rész, a SKOLEX, a galandféregnek az a része, melyből az egész láncolat kinő. A fejen vannak a szívókák és horgok.

A skolexet az ízelt testtel gyakran rövidebb-hosszabb nem ízelt rész, a nyak köti össze. Az ízelt test a fajok szerint változó számú ízből áll. Ezek fokozatosan nagyobbodva és ivarérettségre szert téve négyzet alakúvá válnak. Ezek az ízek csupán petéket tartalmaznak. Az érett ízek a láncolatról leszakadnak és kiürülnek, helyüket pedig a skolexből újra kisarjadzó s fokozatosan a fajra jellemző nagyságúvá növő ízek foglalják el, majd ezek is leszakadnak és újabbak képződnek a helyükbe.

Nagyságuk változatos. Vannak alig néhány milliméteres, 3-4 ízből álló fajok pl. az Echinococcus granulosus, a kutyának a háromtagú galandférge, viszont nem ritkák a több méter hosszúságú, többszáz, esetleg több ezer ízből álló fajok sem, pl. a Taenia solium.

A köztigazdák által, a fertőzésre alkalmas peték felvétele után, azok emésztőcsövében a burkaikból szabaddá váló, úgynevezett onkoszférák behatolnak a nyálkahártya mélyére, majd a véráram vagy a nyirokkeringés útján végleges helyükre kerülnek (máj, tüdő, agy, szív, hashártya stb.), ahol kifejlődnek a fertőző lárvák, a hólyagférgek, melyek a skolexet tartalmazzák.

Az úgynevezett hólyagférgek általában valaminő köztigazdában fejlődnek ki, majd e hólyagokat tartalmazó szervet elfogyasztja a kutya, és annak vékonybelében kifejlődik az ivarérett galandféreg, mely hamarosan megkezdi a peték ürítését.

NÉHÁNY GYAKORIBB TAENIA FAJ ÉS AZOK KÖZTIGAZDÁI

1. A TAENIA HYDATIGENA hólyagférgei a sertés és a juh májában indulnak fejlődésnek, és mintegy két hónap alatt ezeknek az állatfajoknak a hasüregében akár diónyi nagyságú hólyagférgekké fejlődnek.

2. A nyúl hasüregében fejlődik hólyagféreggé, a fél-egy méter hosszúságúra is megnövő fogazott szélű láncolatot képező TAENIA PISIFORMIS lárvaformája.

3. Hasonló hosszúságú a TAENIA MULTICEPS, mely a juh és szarvasmarha agyában fejlődik hólyagféreggé, és az állatok jól ismert kergeségét okozza.

4. A TAENIA SERIALIS, mely ugyancsak megbetegítheti az embert is, hossza 20-70 cm. Köztigazdái a nyúlfélék és egyéb rágcsálók, de olykor más emlősállatok is.

Ezúttal a hólyagférgek az izom közötti és a bőr alatti kötőszövetben alakulnak ki.

5. A macska leggyakoribb galandférge a 15-16 cm hosszúságúra megnövő TAENIA TAENIAEFORMIS, melynek hólyagférge az egér, patkány és mókus májában fejlődik ki.

TÜNETEK – ORVOSLÁS

A galandférgességnek általában nincsenek klinikai tünetei. Súlyosabb esetekben a kutya általános állapota romlik, kedvetlen, szőrzete fénytelenné válik. Olykor hasmenés, időnként nyugtalanság észlelhető.

Gyakran a bélsárral kiürülő féregízek hívják fel a figyelmet az állat fertőzöttségére. A friss galandféregízek opálos fehér vagy rózsaszínűek, laposak, négyszögletesek. Horgukkal megkapaszkodva, esetleg araszolva mozognak. Száraz állapotban az ízek áttetsző sárgás vagy piszkosfehérek, rizsszem formájúak.

Gyakori jelenség a kutya ún. szánkázása. A mozgó ízek a végbél körül ugyanis visszamaradhatnak, és irritálhatják az állatot, mely csúszkálással igyekszik tőlük és az általuk okozott viszketéstől megszabadulni.

A galandférgek elhajtására számos készítmény kapható (Aniprantel, Drontal, Pratel tbl. stb.), melyeket a mellékelt utasítás szerint kell alkalmazni.

AZ UBORKAMAG ALAKÚ GALANDFÉREG (DIPYLIDIUM CANINUM)

A 30-50 cm hosszú, 80-100 ízből álló parazita a kutyában leggyakrabban előforduló galandféreg. Az utolsó ízek vöröses színűek, hasonlítanak az uborkamagra, innen kapták a nevüket.

Az ízek a végbélből kivándorolva egy ideig a talajon is vándorolnak. Köztigazdájuk a bolha. Ugyancsak a zoonózisok közé tartozik, mert a lárvák az emberben is galandféreggé fejlődhetnek.

FEJLŐDÉSMENET

Az ízek előbb-utóbb leszakadnak a láncolatról, a külvilágra kerülnek, ott szétesnek, majd a kiszabadult galandféregpeték a bolhalárvákba kerülnek. A levált ízeket vagy a petecsomókat a kutya vackában levő bolhalárvák elfogyasztják. Egy bolhában akár 20-25 cisztiserkoid is lehet (lárvaforma).

A kutya bolházkodás közben a bolhát szétrágja és lenyeli, benne kifejlődik a galandféreg, amelyből kb. három hét múlva már ürülnek is az érett ízek.

Az ember is megfertőződhet oly módon, hogy a kutya simogatása közben, annak szőrzetén levő, szétrágott, fertőzött bolhák maradványai az ember kezére (kézmosás elmulasztása), és onnan a szájba kerülhetnek! Elsősorban a gyerekek veszélyeztetettek.

TÜNETEK – VÉDEKEZÉS

Igaz, hogy a féreg skolexe a bélbolyhok alapjáig lehatol, és így mechanikailag károsítja azokat, még a súlyosabb mérvű invázió is tünetmentes marad. Az érett ízek kivándorlása a végbélnyíláson keresztül viszkető érzést vált ki, ezért ilyenkor a kutyák az ülepükön „szánkáznak”. Gyakran ez hívja fel a kutya fertőzöttségére a figyelmet.

Amint az előbbiekben olvashattuk, ezek a férgek az emberben is kifejlődhetnek és gyomor- illetve bélpanaszokat, valamint a mérgező anyagcseretermékek felszívódása következtében általában enyhébb idegrendszeri tüneteket okozhatnak.

A dipylidiózis megszüntetésére többek között az előbbiekben már ismertetett gyógyszerek eredményesen alkalmazhatók. A fertőzöttség felszámolásának fontos előfeltétele, hogy a bolhásságot is megszüntessük.

A macska fertőzöttségét a DIPYLIDIUM OERLEYI féreg okozza, mely 15-20 cm hosszú láncolatot képez. A galandférgek elhajtására többek között alkalmazható a CESTAL CAT tabletta a mellékelt utasítás szerint. Fontos, hogy az állatokat a tabletta beadása után 24 óráig zárt helyen tartsuk, és az ürített bélsarat, férgeket, féregízeket elégessük.

A HÁROMTAGÚ GALANDFÉREG (Echinococcus granulosus)

A legnagyobb gazdasági veszteséget, valamint az ember egészségét leggyakrabban és legsúlyosabban veszélyeztető galandféreg az Echinococcus granulosus. A kutyában élősködő apró féreg mindössze 3-6 mm hosszúságú és 3 ízből áll.

A súlyos veszteséget a féreg által termelt és a kutya bélsarával a külvilágra kiürülő sokezer petéből a különféle háziállatokban és az emberben kifejlődő diónyi-ökölnyi fertőzőképes hólyagok okozzák.

A kutya fertőződése a fertőzőképes hólyagok elfogyasztása útján történik, melyekből a kutyában hét hét alatt fejlődik ki az érett, további peteürítésre alkalmas galandféreg, az E. granulosus.

A HÓLYAGFÉRGESSÉG KIALAKULÁSA

A kutya vékonybelében élősködő kicsiny galandférgek még akkor sem okoznak klinikai tüneteket a kutyában, ha tömegesen vannak jelen. Tehát még a súlyosan fertőzött kutya is egészségesnek látszik.

A komoly veszélyt, egészségkárosodást a galandférgek petéiből kifejlődő hólyagok okozzák. Azokban az állatokban, melyek a petéket valaminő módon felveszik, így a sertésben, juhban, szarvasmarhában, nyúlban stb., sőt akár magában az emberben is.

A galandférgek sokezer petét termelnek, melyek a kutya bélsarával a külvilágra kerülnek. A féregről időnként az utolsó íz leválik és – petékkel telve – a bélsárral kiürül.

A külvilágra került peték a legelő füvével, a szénával, az ivóvízzel, a takarmánnyal vagy egyéb módon bekerülnek a fogékony állat, vagyis a köztigazda emésztőcsövébe. Itt az emésztőnedvek hatására kiszabaduló ébrények, az ún. onkoszférák a vérárammal vándorlásnak indulnak. Többségük elakad a májban, mások eljutnak a tüdőbe vagy akár más szervekbe, és itt máris megkezdődik a hólyagképződés.

A hólyagférgek a koruktól függően lehetnek borsó, mogyoró, hathónapos koruk után már kisdió nagyságúak, de akár lúdtojásnyi nagyságúra is növekedhetnek.

A hólyagok vagy a szervek felületén, vagy mélyen, azok állományában helyezkednek el, lehetnek egyedülállók, de ha több van belőlük, akár dudorosan össze is nőhetnek.

A hólyagokban folyadék van és azokban több, általában 20-30 szürkésfehér szemcsét láthatunk, amely nem más, mint egy-egy galandféreg feji része, vagyis skolexe. Ha a kutya a hólyagférget elfogyasztja, a hólyagban levő féregfejek (skolexek) szabaddá válnak, és mindegyikből egy-egy galandféreg fejlődik ki. Miután pedig egy-egy hólyagban több skolex is van, egyetlen hólyag elfogyasztása is elegendő ahhoz, hogy akár 20-30 galandféreg is kifejlődhessen a kutyában.

HOGYAN FERTŐZŐDHET MEG AZ EMBER?

Az ember minden esetben a kutyától, helyesebben a kutyából kiürülő petékkel fertőződhet. Ne feledjük, hogy a kutya sok helyen bejáratos a szobába, konyhába, nem egyszer a gyerekek kedvenc játszótársa.

A féreg petékkel telt, alig 2 mm hosszúságú érett íze az ürülékkel távozik az állatból. Sokszor azonban ez nem esik le a földre, hanem odatapad a kutya végbelének a tájékára, és ott viszkető érzést kelt.

Az állat dörzsöli, nyalogatja, harapdálja e testrészét, miközben peték tapadhatnak többek között a kutya orrára is. Nem egyszer a kutya megnyalja a gyereket, és egyidejűleg a petéket is átragasztja a játszótársára.

A kutya ürülékével fertőződhetnek a salátafélék, zöldségfélék, a földközelben termő gyümölcsök stb. Nemcsak a kézmosás nagyon fontos, de ezeknek a termékeknek az alapos megmosása is felhasználás előtt.

Az ember emésztőcsövében is az emésztőnedvek segítségével szabadulnak ki a petékből az onkoszférák, és a vérárammal a legkülönfélébb szervekbe kerülhetnek (májba, tüdőbe, vesébe, hasnyálmirigybe, agyvelőbe, csontokba stb.), majd e szervek súlyos betegségét idézik elő, mely akár halálos kimenetelű is lehet.

A HÓLYAGFÉRGES FERTŐZÉS KÖRFORGÁSA

A betegség kialakulásához mindenképpen egy körforgásra van szükség.

1. A kutyából kiürülő petéket fel kell venni a köztigazdának (sertés, juh, szarvasmarha, sertés stb.), hogy abban kifejlődhessenek a galandférgeket (skolex) tartalmazó hólyagok.

2. Ezeket a hólyagokat kell elfogyasztani a kutyának, hogy a bélcsatornájában a hólyagokból szabaddá váló skolexekből kinőhessenek a galandférgek, melyek azután ivarérettekké válva a peték tömkelegét juttathassák a külvilágba.

3. Ezek a peték alkalmas gazdába jutva ismét hólyaggá fejlődnek. Amennyiben ezt a fertőzési láncot megszakítjuk, elejét vehetjük a galandférges fertőzésnek.

VÉDEKEZÉS – ORVOSLÁS

1. A kutya fertőződésének megakadályozása oly módon, hogy pl. a sertésvágások során azokat a szerveket (máj, tüdő stb.), amelyekben hólyagot találunk, semmiképpen se dobjuk oda a kutyának, hanem gondosan semmisítsük meg.

2. A kutya fertőzöttségének a megszüntetésével is megszakítható a fertőzési ciklus oly módon, hogy hatékony féreghajtóval kezeljük a kutyát, majd az ürülékét gondosan megsemmisítjük. Erre hatékonyan alkalmazhatjuk többek között az előbbiek során már ajánlott féreghajtó szereket.

3. Olyan módon is meggátolhatjuk a hólyagférgesség fellépését, ha megakadályozzuk a fogékony állatok vagy más szóval a köztigazdák fertőződését.

A fertőzés lehetősége ugyanis a minimumra csökken, ha ezek az állatok nem jutnak hozzá a kutya által ürített galandféreg petékhez, mert pl. a kutyát kötve tartják, és a tartási helyüket rendszeresen tisztogatják, és az ürüléket megsemmisítik.

Vannak olyan országok, ahol nagyon szigorúan veszik a kutyák ürülékének eltávolítását a közterületeken, játszótereken stb., ami bizony a gazdi feladata. Elhanyagolása esetén nagyon súlyos büntetést szabnak ki!

Ne feledjük, hogy a sertések közé bejáró, vagy azok takarmányából is fogyasztó kutya fertőzheti a sertések környezetét, az etető- és itatóedényeket is. Bizony ilyen körülmények között a galandférgekkel fertőzött kutya súlyos veszélyt jelent a háziállatainkra, és mindenekelőtt a fertőzés közvetítésében legfontosabb szerepet játszó sertésre.

Amint láthattuk a kutya galandférgessége nemcsak a háziállataink, de az ember egészségét is súlyosan veszélyeztetheti, fokozott gondot kell fordítani a helmintózis megelőzésére és leküzdésére.

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők lapjában 2009. márciusában.)

A kutya, macska férgessége I.

A KUTYA, MACSKA HELMINTÓZISAI (férgessége) I. RÉSZ

MIÉRT KELL RENDSZERESEN FÉREGTELENÍTENI A KEDVENCEINKET?

A kutyák évenkénti féregtelenítése során – mely a veszettség elleni oltáskor kötelező – több gazdi is azzal próbálja elhárítani a kezelést, hogy a kutyája nem lehet fertőzött, ugyanis kitűnő kondícióban van és sohasem látott a bélsarában férgeket ürülni.

Tudni kell azonban, hogy a kutyákban (és macskákban is) a fonál- vagy galandférges fertőzöttség az esetek többségében semmiféle klinikai, betegségre utaló tünettel nem jár, ugyanakkor ezek az állatok sok ezernyi petével szennyezik a környezetüket, súlyos veszélyt jelentve az emberre és más állatfajokra egyaránt.

Tudvalévő, hogy például a kutya és macska orsóférgessége világszerte az egyik legelterjedtebb zoonózis (=állatról emberre terjedő betegség), mellyel főként a gyerekek a legveszélyeztetettebbek.

A továbbiakban a kutyák fonálférgességéről, vagyis az orsóférgességről, az ostorférgességről és a kampós- vagy horgasfejű férgességről a fertőzés módjáról, a paraziták kifejlődéséről, a védekezés és orvoslás lehetőségeiről, valamint az ember veszélyeztetettségéről fogunk szót ejteni.

A következő Lapszámunkban pedig azokat a kedvenc állatainkban tartózkodó galandféregfajokat fogjuk ismertetni, melyek súlyos veszélyt jelentenek az ember egészségére is, mint nagyon gyakori zoonózisok.

AZ ORSÓFÉRGESSÉG

A kutyában és macskában hazánkban mintegy 30 fonálféregfaj fordul elő, melyek egy része nemcsak a gazdaállatban okozhat súlyos tünetekkel járó parazitás bántalmat, de egyúttal veszélyes zoonózis is.

Ezek közül a legszélesebb körben elterjedt, és az emberben is a legsúlyosabb bántalmat okozhatja az orsóférgesség. A kutyában élősködő parazita a TOXOCARA CANIS, mintegy 6-18 cm hosszú, merev, két végükön elhegyesedő, hengeres testű, fehéressárga illetve sárgásfehér élősködő. Hazai viszonyok között a fél évnél fiatalabb kölyökkutyák fertőzöttségét 30-45%-nak találták.

A macskában élősködő orsóféreg a TOXOCARA MYSTAX hasonló formájú parazita, a hím egyedek elérik a 6, míg a nőstények a 10 cm hosszúságot is. A felmérések szerint a macskák orsóférges fertőzöttsége még nagyobb mérvű, mint a kutyáké. Az egy évnél fiatalabb macskák fertőzöttsége a 60-65%-ot is eléri.

A FÉRGEK KIFEJLŐDÉSE

Az idősebb állatok fertőződése során az embrionálódott – tehát a külvilágban kb. 3 hét alatt fertőzésre éretté vált – pete szájon át történő felvétele után a bélcsatornában a petéből szabaddá válik a lárva, mely a bélfalon át befúrja magát a vér- és nyirokrendszerbe és vándorlásnak indul.

A lárvák a nagy vérkörön át a test bármely részébe eljuthatnak, így az izomzatba vagy a különböző szervekbe is, ahol nyugvó állapotba kerülnek. Vemhes szukákban azonban a hormonális változások folytán a lárvák ismét vándorolni kezdenek, a magzati vérkeringés útján a magzat májába, illetve a szuka tejmirigyébe, majd annak tejébe is bekerülhetnek.

A kölyökkutyák esetében a férgek fejlődése másként alakul. A vékonybélben kikelt lárvák átfúrják magukat a bélfalon és a májon, és a jobb szívkamrán keresztül a vérkeringéssel eljutnak a tüdőbe. A tüdőbe került lárvákat a kiskutya kiköhögi, majd lenyeli és az ivarérett férgek a bélcsatornában fejlődnek ki.

Figyelemreméltó, hogy a kölyökkutyák vékonybelében levő férgek már az ellést követő 21. napon ivarérettekké válnak, és a nőstényférgek már a 22. naptól petéket üríthetnek! Egy-egy féreg akár több tízezer petét is üríthet naponta, melyek a bélsárral a külvilágra jutnak.

Ezek a peték a külső környezetben embrionálódnak, tehát fertőzésre alkalmassá válnak, amihez kb. 3 hétre van szükség. Itt jegyzem meg, hogy az embrionálódott peték nagyon ellenállóak a környezeti behatásokkal szemben, így a külvilágon akár évekig is életben maradhatnak. A fagypont alatti hőmérsékletet is jól elviselik, de a 30-33°C hőmérséklettől és a kiszáradástól károsodnak.

Az embrionálódott, fertőzőképes lárvák csak akkor kelnek ki, amikor a gazdaállat elfogyasztja őket és bekerülnek a bélcsatornába.

HOGYAN TÖRTÉNIK A FERTŐZŐDÉS?

A kutyák fertőződésének többféle módja lehetséges.

1. Az embrionálódott petéket lenyeli a kutya. A fertőzött állat a féregpetéket az ürülékével szétszórja, melyek a külvilágon és a környezet legkülönfélébb tárgyain is megtapadhatnak, majd embrionálódnak.

2. A kölyökkutyák fertőződése már méhen belül is megtörténhet, melyről az előbbiekben már részletesebben szó esett.

3. A szopós kutya az anyja tejében levő féreglárváktól is fertőződhet a szoptatás első heteiben. A galaktogén (tejjel történő) fertőződés lehetősége a fialás utáni kb. 20-35 nap között megszűnik.

4. A fertőzés terjesztésében és fenntartásában fontos szerep jut az ún. paranetikus gazdáknak. Eddig a következő fajok alkalmassága nyert bizonyítást: egér, patkány, tengerimalac, sertés, házinyúl, borjú, kecskegida, házityúk, pulyka, galamb, földigiliszta és végeredményben maga az ember is idesorolható.

A paranetikus gazda szervezetébe került lárva vándorlásnak indul és hosszú ideig össze-vissza vándorol. A kutya elfogyasztja a paranetikus gazdaállatot és máris megfertőződhet orsóférgekkel.

Különösen jelentős a rágcsálók (egér, patkány) szerepe, mert ezeknél a kannibalizmus és a szoptatás révén ezek populációjában akkor is fennmarad hosszabb-rövidebb ideig a férgesség, ha a gócban nincsen kutya.

Tudni kell, hogy a TOXOCARA CANIS-szal szemben utóbb a szervezetben immunitás alakul ki. A kutyák peteürítése féléves kortól kezdődően fokozatosan csökken, a férgek spontán kiürülnek, és az újrafertőződés lehetősége is gyengül.

A KUTYA ORSÓFÉRGESSÉGÉNEK A TÜNETEI

A felnőtt állatokban ritkán látunk a betegségre utaló klinikai tüneteket, de a néhány hetes kölyökállatokban a fertőzöttség olykor súlyos megbetegedést, nem egyszer pedig elhullást is okozhat.

Ezek a vékonybélben élősködő orsóférgek nemcsak táplálékelvonással, hanem mechanikusan, valamint a férgek által termelt mérgező anyagokkal is károsítják a kis állatok szervezetét.

A paraziták a bélben megtelepedve a fiatal állatok bélnyálkahártyáját izgatják, sőt olyan eset is előfordulhat, hogy eltömik a bél üregét.

A káros hatásuk folytán az állatok lesoványodnak, nem fejlődnek, a szőrzetük borzolt, fénytelen, a hasuk lóg vagy laza, máskor meg éppenséggel felpuffadtak. A bélsár az esetek egy részében puhább.

A nyálkahártyák sápadtak, olykor porcelánfehérek. Az állatok idegesek, nyugtalanok. Gyakori az acetonra emlékeztető szájszag, remegés, bizonytalan mozgás.

Olykor parazitás tüdőgyulladás is felléphet a néhány napos kölyökkutyában a nagyszámú lárvának a tüdőn keresztül történő vándorlása kapcsán.

A férgek anyagcseretermékei a mellékpajzsmirigyet és a központi idegrendszert károsítják, s így angolkór, illetve görcsös állapot (rángógörcs) kialakulása is lehetséges. A szemben vándorló vagy megrekedt lárvák vakságot okozhatnak. Olykor az állatok hánynak, és a hányadékban giliszták találhatók.

A MACSKÁK FERTŐZŐDÉSE

Amint az előbbiekben olvashattuk, a macskák fertőzöttsége még szélesebb körben elterjedt, mint a kutyáké. Macska esetében a fertőzést a TOXOCARA MYSTAX nevű orsóféreg okozza, mely valamivel kisebb, mint a kutyában élősködő féreg, de a fejlődése ahhoz hasonlóan történik. Mindössze annyi a különbség, hogy a macskánál méhen belüli fertőzöttség nincsen, a kismacskák leggyakrabban az anyjuk tejével fertőződnek.

HOGYAN TÖRTÉNJEN A FÉREGTELENÍTÉS?

Az ivarérett férgek kialakulásának a megakadályozására a kölyökkutyákat először már az ellést követő 14-21 nap között féregteleníteni kell. Mivel a TOXOCARA lárvák az ellés után a tejjel is bejuthatnak a kutya szervezetébe, 2-3 hét múlva egy újabb kezelésre is szükség van, hogy a férgek kifejlődését megakadályozzuk. A kezeléseket a választás utáni második hétig kéthetente ajánlatos megismételni.

A szukák féregtelenítéséről sem szabad megfeledkezni! Őket a kölykezés előtt, majd a szoptatás alatt is ajánlatos kezelni, mert a szoptató szukák a kölykeik nyalogatása közben is fertőződhetnek.

A féreghajtásra ma már számos készítmény kapható. A könnyebb alkalmazhatóság miatt a kiskutyáknak adhatunk paszta formájában applikálható készítményt, pl. Banminth paszta, Kuma plussz gél stb., a felnőtteknek pedig tablettákat, pl. Aniprantel, Drontal PLUS stb. Általában 10 ttkg-ra adunk egy tablettát, de a használati utasítást kell követni.

A macskák féregtelenítésére is többféle készítmény van forgalomban, így többek között a KUMA 500 gél, KUMA PLUSZ tabletta, CESTAL CAT tbl., PRATEL tabletta és így tovább.

AZ EMBER IS MEGFERTŐZŐDHET

Amikor az ember fertőződik, tehát lenyeli az embrionálódott orsóféreg petéket, azok a vékonybélben lárvává fejlődnek, majd áthatolnak a vékonybél nyálkahártyáján és betörnek a véráramba. Ezt követően szétszóródnak a szervezetben és megbetegítik az embert.

A fertőzöttség leggyakoribb forrása a szennyezett föld, a mosatlan kéz, a féregpetékkel szennyezett nyers zöldségfélék fogyasztása. A gyermekek gyakran fertőződnek a játszótéren, a homokozóban stb.

A tünetek nagyon változatosak. Fáradékonyság, gyengeség, étvágytalanság, alvászavarok, fejfájás, hasi fájdalom, bőrkiütések, nehezített légzés, köhögés. A lárvák a vándorlásuk során bejuthatnak a szembe is, mely a látásélesség csökkenésével, akár a látás teljes elveszítésével is járhat. A gyerekkori asztma is gyakrabban jelentkezik a Toxocara fertőzés után.

A hazai felmérések azt mutatják, hogy sokkal több vidéki lakos betegszik meg, mint városi, és ugyancsak magasabb volt a 14 év alatti, mint a 14 év feletti egyének megbetegedései aránya, a fertőzések többsége inapparens, klinikai tünetekben nem észlelhető formában zajlik le.

OSTORFÉRGESSÉG (TRICHUROSIS)

Hazai vizsgálatok szerint a kutyák 50%-a fertőzött ezekkel az ostorszerű formájú, TRICHURIS VULPIS nevű, elülső részükben hajszálvékony, majd hátulsó harmadukban vaskossá vált 4,5-7,5 cm hosszúságú, sárgásbarna színű férgekkel.

A nőstény féreg több ezer petét is rakhat naponta, melyekben a külvilágon optimális hőmérséklet (24°C), és kellő nedvesség mellett 10-11 nap alatt kialakul a fertőzésre képes lárva, mely szájon át a fogékony gazdába jutva elhagyja a peteburkot, és a vékonybél falába fúródik, ahol mintegy 10 napig tartózkodik összecsavarodott állapotban.

Ezután a vastagbélbe jut, és elülső, vékonyabb részével annak a nyálkahártyájában megtapad, ahol 36 nap alatt ivaréretté válik.

MILYEN TÜNETEKET LÁTUNK?

Enyhe fertőzés nem jár klinikai tünetekkel súlyos fertőzés, vagy az állat ellenálló-képességét csökkentő körülmények esetén vérömléses vastagbélgyulladás alakulhat ki, mely vérszegénységgel, véres hasmenéssel és igen gyors lesoványodással, némelykor elhullással is járhat.

A férgek elhajtására az orsóférgesség gyógykezelésére ajánlott gyógyszerek alkalmazhatók az állatorvos utasítása szerint. Azt meg kell jegyeznem, hogy az ostorférgesség az ember egészségére nem veszélyes.

A KAMPÓS VAGY HORGASFEJŰ FÉRGESSÉG

A kutya és macska vékonybelének lakói az ANCYLOSTOMA CANINUM továbbá az UNCINARIA STENOCEPHALA. A kampósfejű fonálféreg 1-2 cm nagyságú, szürkésfehér vagy szürkésvörös parazita, amellyel a kutya, macska szájon át, a bőrön keresztül vagy galaktogén (tejjel) úton fertőződik. A peték a bélsárral a külvilágra kerülnek, és köztigazda nélkül fejlődésre alkalmas lárvákká alakulnak.

Szájon át való fertőződés esetén a lárvák túlnyomó többsége a bél falába vándorol, ahol vedlik, majd visszatér a bél üregébe, és mintegy 16-20 nappal az invázió után ivarérett féreggé lesz. A lárváknak egy kis része a tejmirigybe is eljut, ami a szoptató szuka esetén a kölykök fertőződését okozhatja.

A bőrön keresztül történő fertőződés során, hosszú vándorlás után a parazita ugyancsak a vékonybélbe kerül, és 15-30 nap után ivarérett féreggé fejlődik. Amint olvashattuk a tejmirigybe is jut belőlük, de a tejmirigybe a bőrön keresztül is befurakodhatnak az invázióra alkalmas férgek. A tejjel 3-4 hétig ürülnek a lárvák.

TÜNETEK

Enyhe fertőzöttség nem jár klinikai tünetekkel, nagyobb számú féreg azonban aránylag rövid idő alatt súlyos lesoványodást és vérszegénységet okoz. Ez a paraziták sajátos táplálkozási módjával magyarázható. A férgek nyálkahártyadugót szippantanak szájukba, és megemésztik azt, majd vért szívnak. A súlyos vérveszteség nem annyira a férgek által elfogyasztott vértől, hanem az általuk ejtett seb utánvérzéséből ered. Mivel a férgek igen gyakran változtatják a helyüket, a vérzésből eredő vérveszteség igen jelentős lehet.

A súlyos invázió következményeként az állatoknak véres hasmenésük van, nyálkahártyáik sápadtak, fáradékonyak, lesoványodnak, és a fiatal állatok rövid idő alatt elpusztulnak. A bőrbe hatolt lárvák a hasi oldalon jellegzetes kipirosodás és göbök képződésének az okozói. A férgek elhajtására az előbbiekben javallott gyógyszerek alkalmazhatók.

A kampósférgesség a zoonózisok közé tartozó bántalom! A férgek az ember bőrébe is képesek behatolni. A lárvák a bőr felületi rétege alatt vándorolva bőrpírt, kiütést, viszketést okoznak.

(Az írás dr. Radnai István tollából megjelent a Kistermelők lapjában 2009. februárjában.)

Malajzia tartalomjegyzék

JÁRT MÁR SZANDOKÁN HAZÁJÁBAN, MALÁJFÖLDÖN? LEGYEN AZ ÚTITÁRSAM!
című bejegyzések tartalomjegyzéke:

I.
1. Érkezés
2. Ismerkedünk...

II.
1.a) Út egy maláj településhez
1.b,c) Egy maláj településen

III. Batikolás - gyümölcstermesztés

IV. Perak
1.a,b,c) Langkavi
2.a,b) Ipoh
3. Halászfalu - Média

V.
1.a) Malakka-szoros
1.b) Malakka
2.a,b) Cameron-felföld

VI. Kuala Lumpur
1. A mocsaras torokolat
2. A Függetlenség tere
3. A Jami mecset
4.a,b) A Nemzeti Múzeum

VII. Utolsó programok

Malajzia VII

JÁRT MÁR SZANDOKÁN HAZÁJÁBAN, MALÁJFÖLDÖN? LEGYEN AZ ÚTITÁRSAM! (VII)
Utolsó programok

Elhaladtunk a nem éppen világméretű stadion mellett. Érdekes, hogy este 6 óra után lezárják az utcákat a kínai negyedben a járműforgalom elől, és az utca átalakul éjszakai piaccá. A lacikonyhákból ínycsiklandó illatok töltik meg a levegőt. A polcok, üvegszekrények dugig vannak rákokkal, halakkal, húsféleségekkel és barnára pácolt kacsákkal. ha kissé továbbmész, a legkorszerűbb számítógépek mellett gyógyszereket is vásárolhatsz. Mindent, amit a patikákban is árusítnak! Persze recept és tájékoztatás nélkül - ugyanakkor ismeretlen lejárattal. És óriási a tömeg, de még nagyobb a zsivaj! Talán egy gombostűt se lehetne leejteni. Fáj a szívem, mert itt nem nagyon lehet, de semmiképpen sem ajánlatos fotoapparátust használni. Az élmény azonban páratlan. Hát ez is Malajzia.

Utunk utolsó programja a botanikus kertbe vitt. 500 fajta orchidea és hibiszkusz mellett még 100 féle egzotikus növény és virág ajánlotta csodálatos bájait. A zöld hálók fogságában milliónyi színpompás pillangó röpköd, a szárnyaikon káprázatos rajzokkal és ábrákkal. Mintha egy nagyon tehetséges festőművész ecsete alól kerültek volna ki. És mindez óriási tarkaságban. Mint mondta az igazgató, ők az intézet repülő drágakövei. A pillangópark 10 évvel ezelőtt létesült. Évszaktól függően 50-80 pillangófaj röpköd itt és mintegy 5000 egyed. Ez a világ legnagyobb lepkeparkja.

Évente 100 ezer látogató fordul meg ebben a nagyszerű virág- és állatrezervátumban, amit a tulajdonos még tovább kíván fejleszteni. De nemcsak a virágok és pillangók vannak itt, de egyéb csúszómászók és békák is. Sőt olyanok is, melyek pillangókkal táplálkoznak. Helyesebben a hernyókat fogyasztják. A környezet teljesen olyan mint a valóságban. Itt megfigyelhető a lepkék fejlődése is, amint kibújnak a lárvákból, vedlenek vagy éppen vadássza őket a béka. De a siklók és kígyók mellett olyan békákat is látunk, a Wallace békát, amely akár 12-15 méterre is képes ugrani a mellső és hátulsó ujjai között feszülő hártya segítségével. Ilyen csak Borneo szigetén él a szabadban. Ismét olyan élményben volt részünk a botanikus kertben, melyet csak átélni lehet, leírni nem.

Utolsó este színházba mentünk, ahol maláji és sziámi látványos táncprodukciókkal szórakoztattak, búcsúztattak bennünket. Elköszöntünk Malajziától, ettől a sokszínű és sokarcú igen érdekes államalakulattól, Délkelet-Ázsia egzotikus - amennyire ősi és elmaradott, annyira korszerű, modern és rohamosan fejlődő - világától...

Malajzia VI/4b

JÁRT MÁR SZANDOKÁN HAZÁJÁBAN, MALÁJFÖLDÖN? LEGYEN AZ ÚTITÁRSAM! (VI/4b)
Kuala Lumpur
A Nemzeti Múzeum folyt.

A malájok Kína felől érkeztek Kr. e. 3000 körül. A malájok egyaránt kereskedtek Kínával és Indiával is, ez a buddhizumus és hiduizmus sajátos keveredéséhez vezetett.

Az iszlámot azonban valójában perzsa kereskedők terjesztették el az országban a VII. században. 1511-ben a portugálok elfoglalták Malakkát, és ez a kis város hamarosan virágzó fűszerkereskedelem központja lett, forgalma fellendült.

Újabb hatalomváltás történt: 1641-ben Malakka a hollandok kezére jutott, bár addigra már a fűszerkereskedelem hanyatlásnak indult. A britek 1795-ben szerezték meg Malakkát, majd 1864-ben független államnak ismerték el, de egyúttal brit védnökséggé nyilvánították.

Közben az ónérctelepek feltárására toborzott kínai munkások tömeges betelepedése konfliktusokra vezetett a malájokkal. A XX. század elején a brit beruházások nyomán fellendült kaucsuk- és óntermelés indiai bevándorlási hullámot indított el. A II. világháború során jött a japán megszállás, majd a háború után a britek egységes maláji állam kialakítására törekedtek. Végül is 1957-ben kikiáltották a független Malajziát.

Olyan sokáig elbámészkodtunk a múzeumban, hogy elkésve a járatunkat riksával kellett bemenni a szállodánkba. Mindenesetre az ott töltött idő mindent megért.

Malajzia VI/4a

JÁRT MÁR SZANDOKÁN HAZÁJÁBAN, MALÁJFÖLDÖN? LEGYEN AZ ÚTITÁRSAM! (VI/4a)
Kuala Lumpur
A Nemzeti Múzeum

Bemegyünk a Nemzeti Múzeum hatalmas, impozáns épületébe.

Már a bejáratnál fogad ez az ősrégi mozdony, ami még a gyarmati időkből való.

Több órát is elidőztünk a múzeumban, de a széles tárlatokon gyönyörködni és Malajzia történetét és életét megismerni akár napokat is szívesen eltöltöttünk volna itt. Láttunk képeket és jelenteket a maláj szultánokról, életükről, a gazdag és szegény emberekről, sőt a legújabb maláji divatról is. Amíg velünk jönnek, és minderről néhány kép erejéig ízelítőt nyernek, talán jó lesz, ha beszélgetünk kicsit Malajziáról, ami eddig kimaradt volna, hogy a képek mondanivalóját is jobban megérthessük.

Malajzia története, történelme a népvándorlások és betelepülések hosszú sorozata. Az etnikai keveredés gazdag kultúrát eredményezett, ugyanakkor sok-sok konfliktust is okozott.

Amint arról már szó esett, az ország mai államszervezete 13 tagállamból felépülő szövetségi monarchia. A királyt a szultánok maguk közül választják 5 esztendőre.

A macska toxoplazmózisa, fűevése

A MACSKA TOXOPLAZMÓZISA, FŰEVÉSE

Több Olvasónk is megtisztelt érdeklődő kérdésével telefonomon, melyek közül kettőre – mely problémák több ízben is felvetődtek a gyakorlatomban – a Lapunk hasábjain keresztül is válaszolok úgy gondolva, hogy közérdeklődésre tarthatnak számot.

M. Sándorné Barcsról elmondta: olvasta, hogy a macska veszélyes lehet az állapotos kismamákra. Erre reagálva a férje kedvenc cicáját el akarja altatni. A betegségről szeretne többet tudni, mert bár fél a fertőzéstől, de a cicát is szeretné megtartani.

S. Csilla Hatvanból azt kérdezte, hogy betegséget jelent-e, hogy mindkét kedves cicája reggelente, amikor kiszabadulnak az udvarra, azonnal futnak az udvar füves területére, és a szó szoros értelmében legelni kezdik a füvet. Rövid legelés után azonban öklendeznek és hánynak. Vajon ez rossz szokás vagy valamilyen betegség?

A TOXOPLAZMÓZISRÓL. MIÉRT VESZÉLYES A MACSKA?

A toxoplazmózis világszerte elterjedt parazitás betegség. A bántalom okozója egy aprócska parazita, egy véglény a Toxoplazma gondii, ami már egy évszázaddal ezelőtt ismertté vált, azóta pedig 300-nál több emlős és 60 féle madárfajból is kimutatták.

Nagyon fontos tudni, hogy a toxoplazmákkal, ezekkel az apró véglényekkel fertőzött macska a kórokozó ürítésével veszélyt jelent a kismamákra, de azt is tudni kell, hogy a fertőzés nemcsak a fertőzött macskával való közvetlen kapcsolat, de a macska által ürített kórokozóval fertőzött mosatlan zöldség és gyümölcs vagy a cisztákkal fertőzött kellően nem átsütött vagy megfőzött pl. sertéshús vagy akár a fertőzött kellően nem átsütött vagy megfőzött pl. sertéshús vagy akár a fertőzött kecske esetleg juh forralatlan tejével is bekövetkezhet.

Csak 1937-ben derült ki, hogy az emberre veszélyes. Terjedési módját valamint, hogy a bántalom legfőbb terjesztője a macska, csupán néhány évtizeddel ezelőtt, 1969-1970-ben sikerült tisztázni.

Bebizonyosodott ugyanis, hogy a macska a toxoplazmáknak nemcsak közti-, hanem végleges gazdája is lehet, mivel ivaros szaporodása kizárólag csak a macskában és a macskafélékben lehetséges.

MIÉRT VESZÉLYES A MACSKA?

Ezt könnyen megérthetjük, ha tudjuk, hogy a toxoplazmák életciklusa két részből áll. Az egyik a köztigazdák szervezetében osztódással történő ivartalan szaporodási fázis (szarvasmarha, juh, kecske, sertés stb.), melynek eredményeként a szervezetükben szöveti ciszták alakulnak ki ugyan, de ezek az állatok – szemben a macskákkal – sohasem ürítenek toxoplazma oocisztákat (= petéket), melyekkel a környezetüket fertőzhetnék.

Nem így a macskák, melyeknek a vékonybelében az ivartalan szaporodás ivaros szaporodásban folytatódik, melynek eredményeként oociszták keletkeznek és ürülnek, melyek a környezetbe kerülve a köztigazdák (és így az ember) fertőződését idézik elő.

HOGYAN TÖRTÉNIK A FERTŐZŐDÉS?

A háziállataink vagy a sporulált oociszták felvételével vagy a ciszták elfogyasztásával fertőződnek.

A macska fertőződése már többféleképpen is bekövetkezhet. Nevezetesen más macskák ürülékének elfogyasztása útján, melyek toxoplazma oocisztákat tartalmaznak. Olyan zsákmányállatok (főként egér) vagy húsféleségek elfogyasztása útján, melyek szöveteiben a kórokozók tömegeit tartalmazó szöveti ciszták találhatók vagy éppenséggel a fertőzött állatok elfogyasztása révén.

A macskák által ürített oociszták („peték”) valamennyi köztigazda faj fertőződésének lehetséges (háziállat, ember) fertőzési forrásai. A szerológiai vizsgálatok során 80 százalékot is elérő fertőzöttség arra utal, hogy a macskák többsége életében valamikor ürített oocisztákat.

AZ EMBER FERTŐZŐDÉSE

Az ember vagy a sporulált oociszták felvétele (macskaürülékkel fertőzött mosatlan gyümölcs, zöldség, eper, saláta stb.) vagy a húsállatok ún. köztigazdák szöveteiben levő ciszták elfogyasztása, nem kellően hőkezelt juh- és sertéshús (stb.) útján fertőződik.

Igaz, hogy a klinikai tünetekben megnyilvánuló toxoplazmózisos megbetegedés ritka, de a szerpozitiv egyének száma, akik tehát specifikus ellenanyagokkal rendelkeznek, igen magas. Ez pedig azt jelenti, hogy hazánkban a lakosság több mint fele – akár tünetek nélkül – átesett a toxoplazma fertőzésen.

Ez azzal magyarázható, hogy a toxoplazmózis az ép immunrendszerrel rendelkező egyénekben általában tünetmentesen vagy csak enyhe klinikai tünetek mellett zajlik, tehát sokszor észrevétlenül.

MIKOR VESZÉLYES A FERTŐZÖTTSÉG?

Elsősorban az immunhiányos megfelelő ellenálló képességgel nem rendelkező egyénekben jár a fertőzés súlyos következményekkel, valamint a frissen fertőződött várandós nők magzataiban és újszülötteiben.

A terhesség első harmadában bekövetkező fertőződés esetenként vetélést, a terhesség második és harmadik trimeszterében történő fertőződés pedig néha koraszülést, halvaszületést, különféle magzatkárosodásokat (idegrendszeri elváltozások, szemkárosodás, agykamratágulat, értelmi fogyatékosság stb.) okozhat.

Ép immunrendszerű várandós nők esetében tehát a krónikus fertőzöttség egyben a magzat védelmét is jelenti! Hazánkban a várandós anyák mintegy 40 százaléka Toxoplasma-ellenanyag negatív, így csak ők vannak a fertőzés következményeinek kitéve. Ez vérvizsgálattal tisztázható, hisz több országban, így pl. Franciaországban, Ausztriában stb. kötelező a várandós anyák szűrése.

A VÉDEKEZÉS SZABÁLYAI

¶ A macskával történt foglalkozás után alapos kézmosás szappannal.

· A szobában tartott macskák ürülékét felfogó homokot naponta kell üríteni, a tartóját alaposan kitakarítani, havonta fertőtleníteni.

¸ A macskákat tilos nyers hússal etetni.

¹ Gyümölcsöt, zöldségfélét fogyasztás előtt alaposan megmosni.

º A fogyasztásra kerülő húst, tejet hőkezelni.

Az elmondottak ismeretében – úgy gondolom, hogy – nem a cicát kell elaltatni, hanem a fertőződés lehetőségeit kell elkerülni, vagy amennyiben lehetséges, kizárni. A fertőzés ugyanis nemcsak a macskával történő közvetlen kapcsolat során következhet be.

A MACSKÁK FŰEVÉSE

Előre kell bocsátani, hogy a macskák „fűevése” nem kóros jelenség. A városokban gyakran termesztenek tálcán füvet, búzát a macskának, hogy ily módon elégíthesse ki a rostszükségletét, amire a húsevő állatoknak (így a kutyának, vadállatoknak stb.) is szüksége van.

DE MIÉRT HÁNY A MACSKA?

Ezúttal ez sem kóros jelenség, tehát nem gyomorhurut vagy egyéb emésztőszervi betegség jele, hanem egy természetes fiziológiás folyamat is lehet.

Tudjuk, hogy a cicák naponta több órán át „tisztálkodnak”, nyalogatják a szőrüket, és ennek kapcsán bizony nagy mennyiségben szőr kerülhet a gyomrukba, ami viszont tartós emésztési zavart okozhat.

Nos, például a legeléskor jelentkező hányás során az idegen anyagok kiürülnek a gyomorból, mielőtt nagyobb bajt, egészségkárosodást okoznának.

Végül pedig egyetlen megjegyzés! A húsevő állatok sem nélkülözhetik a szénhidrátokat sem. Bizonyítja ezt a tényt is, hogy a vadonélő rokonok a zsákmány eltüntetését éppen a magas szénhidráttartalmú belsőségek (belek, máj, gyomor) elfogyasztásával kezdik el, nem pedig a prédaállat húsának a szétmarcangolásával.

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2010. júniusában.)

Malajzia VI/3

JÁRT MÁR SZANDOKÁN HAZÁJÁBAN, MALÁJFÖLDÖN? LEGYEN AZ ÚTITÁRSAM! (VI/3)
Kuala Lumpur
A Jami mecset

Az előbbiekben olvashattuk, hogy az ország lakosságának több mint 17 százaléka buddhista. A városban több kisebb-nagyobb buddhista szentéllyel is találkozhattunk, melyek előtt térdenállva imádkozó atyafiak tesznek eleget vallásos kötelezettségeiknek.

Levesszük a cipőt, és mi is belépünk.

A város jelképe az 1909-ben egy brit építész tervezte Jami mecset. Az ország többsége, több mint 52 százaléka muzulmán. A hatalmas épület udvarát pálmafákkal szegélyezték, mely fasor nyugalmat áraszt, és bőséges lehetőséget ad a csendes elmélkedésre.

Mielőtt a mecsetbe belép az igazhitű, rituális mosdást kell végezni: fej teteje, szeme, fülei, jobb karja, bal karja, jobb lába, bal lába. Odabent az imám 14 mozdulatát kell követni. A régi egy szintes mecsetekben a férfiak imádkoztak elöl, a nők hátul. A rossz nyelvek szerint ez azért volt, hogy a férfiaknak ne támadjon pajzán gondolatuk, mikor a hölgyek hátsó felükkel előttük hajlonganak. Ezt nem én találtam ki, a vezetőnk mondta.

Ebben az óriási mecsetben, mely két szintes, a férfiak vannak a földszinten, a hölgyek pedig a karzaton. Természetesen a mecsetbe cipővel nem szabad belépni. A müezzin imára hívó szava reggel-este olyan harsányan szól, hogy az egész városba jól elhallatszik.

Malajzia VI/2

JÁRT MÁR SZANDOKÁN HAZÁJÁBAN, MALÁJFÖLDÖN? LEGYEN AZ ÚTITÁRSAM! (VI/2)
Kuala Lumpur
A Függetlenség tere

Kuala Lumpur az ország legfontosabb ipari és közlekedési centruma. Itt vannak a mamutvállalatok irodaházai. A modern város a szigetvilág gyorsan lüktető gazdasági központja, szíve, de közben megőrzi saját hagyományait, imázsát - amint a képen is látjuk. Megjegyzem, hogy régen az ifjak 22-23 éves korban házasodtak, mára már ez 26-27 éves korra tolódik ki.

A hagyományt tükrözi az igazságügyi palota pompás épülete is. Megkérdeztem a vezetőt, hogy milyenek a kereseti lehetőségek. Egy középiskolát végzett polgár általában 200 dollárt keres, egy főiskolág végzettnek pedig az átlagos havi jövedelme ennek a duplája. Ez itt tisztességes megélhetést biztosít.

A nejem, az "operatőr" lázasan dolgozik, hogy minél többet megörökítsünk abból, amit látunk és hallunk ebben a távoli, egzotikus világban. És abból persze minél többet adhassunk át mindannak, akit ez érdekel.

A Függetlenség terén vagyunk. Itt hirdették ki 1957. augusztus 31-én az ország függetlenségét.

Az állami ünnepen ezen a téren vannak a felvonulások és a katonai díszszemle. Megtudtuk, hogy a Maláj Államszövetségnek 105 ezer katonája van, 12 ezren a haditengerészetnél szolgálnak, 12 ezren pedig a légierőnél. Ugyancsak itt van a világ legmagasabb zászlótartó rúdja, mely 95 méter magas.

A hősi emlékmű.

A tér közelében van a főváros egyik legnagyobb batikoló üzeme. Alapanyagul pamutot vagy selymet használnak. Mintegy 550 mintával dolgoznak. Megmutatják, miként készülnek a különféle valóban szép mintázatok. Az eljárást már egy előbbi bejegyzésből megismerhettük. Mindenütt ugyanazzal a módszerrel dolgoznak.

Malajzia VI/1

JÁRT MÁR SZANDOKÁN HAZÁJÁBAN, MALÁJFÖLDÖN? LEGYEN AZ ÚTITÁRSAM! (VI/1)
Kuala Lumpur
A mocsaras torkolat

Kuala Lumpurban vagyunk, a legfiatalabb délkelet-ázsiai fővárosban, amit a XIX. század közepén alapítottak kínai bányászok. Lakossága ma 1,7 millió. Lakosságának több mint a fele kínai, a többi része maláj, indiai valamint egyéb nemzetiségű.

A várost a Klan folyó osztja ketté. Valójában ennek a torkolatánál létesült a főváros, melynek közelében gazdag ónlelőhelyeket találtak 1857-ben. Eredeti elnevezése, Kuala Lumpur malájul mocsaras torkolatot jelent.

A főváros festői szépségű völgyben fekszik - a mocsaras dzsungelektől körülvéve. Éghajlata is a trópusi monszun hatása alatt áll. Szép a város. Bár megmaradtak a brit uralom jellemző építési elemei is, ma már hatalmas épületmonstrumok emelkednek az ég felé. Irodaházak, bankok, többcsillagos luxusszállodák.

Ki hinné, hogy nem Amerikában, hanem itt van a világ legmagasabb toronyháza, ugyanis az Olajvállalat irodaháza 459,1 méter magasan emelkedik a város fölé. Jól látható a városban az építészeti stílusok, a mór-mogul-maláj építészeti elemek hóbortos keveréke. És mit gondolnak, mibe kerül egy 5 szobás lakás a fővárosban? 300 ezer ringibe, mely kb. 25 millió forint (1988-as adat).

A városban sok a zöld növény, fás liget és park. A Klán folyó nyugati partján a régi városrészben azonban a maláj őslakosok földszintes, földpadlós, rozoga kunyhókban élnek. A magasépületeket és elegáns villákat valamint a szép középületeket ezen az oldalon és a városközpontban láthatjuk. Sajnos ez a kettősség Kuala Lumpurban is megvan!

Malajzia V/2b

JÁRT MÁR SZANDOKÁN HAZÁJÁBAN, MALÁJFÖLDÖN? LEGYEN AZ ÚTITÁRSAM! (V/2b)
Cameron-felföld

Az út mentén szabad földön illatoznak ezek a szép trópusi virágok! Otthon még a cserépben is dédelgetni kell az ilyeneket...
És hogy befejezzem az előbb elkezdett gondolatot, minden cégnél a részvények 50 százalékának maláji kézben kell lenni.
Itt Cameronföldön számos hatalmas üvegházban termelik gondosan ápolva a konyhakerti növényeket is. Betérünk egyikbe, ahol részletes ismertetőt kapunk. A módszerek a mienkhez hasolnóak, nem untatom vele tisztelt Olvasóimat...

És mi ez a díszes építmény? Egy nagyon fontos hindu szentély: a Batu-barlang. Ahhoz, hogy feljussunk, 272 lépcsőt kell megmásznunk. Bizony lihegünk is, amikor feljutunk. Megnehezítik az utat az ide-odaugrándozó majmok, melyek hol a nadrágunkat cibálják - hihetetlen szemtelenséggel! -, hol pedig a táskákat akarják kikapkodni - főként honleányaink kezéből.

A barlang természetes módon, évszázadok alatt jött létre, nem mesterséges építmény. A hinduk szeretik az ilyen természetszülötte szent helyeket. Odafent egy kis szertartást látunk: félmeztelen, mezítlábas férfiak, akik imádságra emelt kézzel fohászkodnak az égiekhez. A nagy hőségben izzadságcseppek "ragyognak" fekete hátukon. Adományokat is hoznak, amit lehelyeznek az oltár előtti asztalra.

Néhány házaspár még a csecsemőjét is felcipelte. Nem irigyeltem őket. A barlang egy évszázada szakrális hely, a hindukat a szent Himalájára emlékezteti. Vezetőnk elmondja, hogy februárban van a búcsú. A Batu-barlang Kuala Lumpurtól, a fővárostól 13 km-re fekszik. A búcsú idejére (hogy az óriási tömeg közlekedni tudjon) lezárják a városból vezető utat a járművek elől. A hívek rituális fürdőt vesznek, majd leborotválják a fejüket és sárga vegyülettel bekenik a fejbőrüket. Ünnepi sárga ruhát öltenek, sokan pedig még korbácsolják is magukat. Így vezekelnek a bűneikért a búcsú idején.

Malajzia V/2a

JÁRT MÁR SZANDOKÁN HAZÁJÁBAN, MALÁJFÖLDÖN? LEGYEN AZ ÚTITÁRSAM! (V/2a)
Cameron-felföld

A híres Cameron-felföld a sziget zöldséges és gyümölcsös kertje! Mi is itt laktunk a dombon épült szép modern szállodában.

A kapun áthaladva jutunk be a hatalmas teagazdaságba. Először belépési engedélyt kellett kérnünk.

Amerre csak a szem ellát, óriási területen teaültetvények zöldellnek, és itt vannak a feldolgozó üzemek is. Végigvezetnek az üzemen, megismerjük a tea feldolgozásának folyamatát. Ezt nem részletezem, hiszen előbbi bejegyzéseinkben erről már ceyloni látogatásaink során bőven ejtettünk szót.

Az egyik legfontosabb exportcikk a kaucsuk. Jellegzetes kép, ahogyan csapolják a fát. Két órán át csepeg, majd 24 óra múlva latexszé keményedik.

Ugyancsak vezet a világ pálmaolaj-termelésében. Úgy ezekben a gingantikus gyümölcstermő gazdaságokban, mind pedig az ipari üzemekben a törvény szerint a malájoknak bizonyos előjogaik vannak: minden nagyobb cég köteles vezető beosztásban alkalmazni egy malájt. Hogy ki tekinthető malájnak, arról az előbbiekben már szó esett.