ÁLLATBAN ÉS EMBERBEN SÚLYOS MÉRGEZÉST OKOZ A BOTULIZMUS
A botulizmus takarmány- vagy élelmiszer-intoxikáció (mérgezés), melyet különféle emlősfajokban – beleértve az embert is – és madarakban a Clostridium botulinum nevű bacilus rendkívül mérgező toxinjai idéznek elő.
A botulizmus klinikai tüneteit először KERNER (1820) írta le kolbász fogyasztása után önmagán észlelt megbetegedés alapján. A betegség elnevezése, amely MÜLLER-től ered (1870), szintén a kolbászra utal (botulus=kolbász).
Bővebb leírása 1895-ben látott napvilágot, amikor van ERMENGEM Belgiumban egy botulizmusjárvány kapcsán leírta ennek jellegzetes tüneteit.
Ez alkalommal Belgiumban 50 ember betegedett meg és hárman meghaltak. A baktériumot nyers sonkából tenyésztette ki. Ugyanakkor állatokon is végzett kísérleteket és a szóban forgó sonkával egereket, tengerimalacokat és majmokat etetett. Rövidesen ezeken is az emberéhez hasonló tünetek jelentkeztek, majd az állatok elpusztultak.
Az állatok között a kórképet először tyúkban észlelték, majd rövidesen lóban és más állatfajokban is megállapították.
MI OKOZZA?
A botulizmust egy nagyméretű, Gram-pozitív, csillós, vaskos pálcika formájú anaerob baktérium, a Clostridium botulinum toxinjai idézik elő. A kórokozó általában nem a szervezetben szaporodik, hanem a külvilágon, és csak a toxinjai jutnak be az állatba, illetve az emberbe.
A szaporodásukhoz a legkedvezőbb hőmérséklet a 25-35°C. A botulinus toxinok az eddig ismert leghatásosabb szerves mérgek. Ezt bizonyítja, hogy a felnőtt emberre a halálos adag 10µg (ehhez tudni kell, hogy 1mg=1000µg).
A Cl. botulinum valójában egy szaprofita csíra, mely mérgező hatású exotoxint termel, és ez okozza a mérgezést. Spórás alakja gyakran megtalálható a talajban, a sertések bélsarában, a rosszul tisztított belekben, a rosszul silózott takarmányokban, a fertőzött bomló húsokban, hullákon, a hullák légylárváiban stb.
A Cl. botulinum akkor termel jelentősebb mennyiségű toxint, ha 20°C-nál magasabb hőmérsékleten elegendő fehérjét és nedvességet talál a környezetében. Ezért szaporodik el nagymértékben nyári melegben az alacsony vízállású tavakban, mocsaras területeken, légyálcákban, békák, halak, rágcsálók és madarak hulláiban, a partközelben bomló vízi növényzeten, és mérget (toxint) termel. Ugyanakkor a toxintermelésük 15°C-nál alacsonyabb és az 55°C feletti hőmérsékleten szünetel.
Megszűnik a szaporodásuk a 6-8% konyhasót és az 50% cukrot tartalmazó élelmiszerekben is, de a már termelődött toxinra nem hat a konyhasóoldat, sőt konzerválja azt. Ez az oka annak, hogy a botulizmus olykor a sózott halkészítmények fogyasztása után is előfordulhat.
A toxinok ph 5,3 és 8,5 értékek között, továbbá az állati hullákban, rothadó növényzetben, romlott szilázsban, fülledt szálas takarmányban, rothadó fehérjét (ízeltlábúakat) tartalmazó iszapban stb. hónapokig megtartják aktivitásukat.
Nagyon fontos tudni, hogy ugyanez áll a konzervekre, melyek többnyire ún. bombásodással (konzervdobozok puffadása) hívják fel a figyelmet veszélyességükre, valamint egyéb tartósított élelmiszerekre, pl. májas hurkára, marinírozott (mariníroz=fűszeres, ecetes, sós lében pácolt vagy tartósított) halkonzervekre stb.
A toxin 80°C-on 30 percig tartó hevítéssel biztosan tönkremegy, a baktériumspórák azonban a forralás hőmérsékletét akár 20-120 percig is túlélhetik.
A toxin tehát az élelmiszerek feldolgozása során megfelelő hőkezeléssel (pl. 30 percig 80°C-on) gyakorlatilag hatástalanítható, a Cl. botulinum spórái azonban egyaránt nagyon ellenállóak mind a fizikai, mind pedig a kémiai hatásokkal szemben. Egyes irodalmi adatok szerint több mint 347 napot is túlélnek, és 100°C hőmérsékleten is hosszú ideig életképesek maradhatnak. Ebből következik, hogy a nyers termékeken kívül a hőkezelés után hosszabb ideig tárolt élelmiszerben (disznósajt, hurka) is termelhet a szaporodó baktériumsejt toxint (RODLER).
A MÉREG AZ IDEGRENDSZERRE HAT
Az exotoxin neurotrop (=idegrendszerre ható) protein. Nagyon erős hatású méreg, amelyet az emésztőcsatorna proteolitikus enzimjei sem tudnak hatástalanítani, sőt egyes toxinokat aktiválnak.
A botulinus-toxin iránt az ember és az összes emlős állat, a madarak, sőt kisebb mértékben egyes alacsonyabb rendű állatok, pl. halak és kétéltűek is fogékonyak. A toxinnak többféle típusa is ismert. Emberben rendszerint az A, B, E és F, míg állatokban a C és D valamelyikének a toxinja idézi elő a betegséget. Madarakban leggyakrabban a C típusú toxin okoz megbetegedést.
A háziállatok közül a ló a legérzékenyebb, kisebb mértékben a kérődzők, majd a sertés és a húsevők.
Egyes tenyésztett prémes állatok, főként a nyércek, ritkábban ezüstrókák között pusztító endémiákat észleltek. Érzékenyek a baromfi és a vadon élő, főként vízimadárfajok, ezek közül is elsősorban a vadkacsák.
A szájon át felvett toxin a bélből a véráramba szívódik fel. A botulinus-toxin elsősorban idegméreg, de az ereket is bántalmazza, és az izmok petyhüdt bénulását idézi elő.
Tudni kell, hogy a méreg okozta hatás irreverzibilis (=vissza nem fordítható), ezért a fokozatosan felvett kisebb toxinmennyiségek kumulálódnak (=összegződnek, felhalmozódnak) a szervezetben, ezért a betegség gyakran csak több nappal a toxintartalmú takarmány felvétele után jelentkezik.
Vannak arra utaló adatok, mely szerint a botulizmus nagy mennyiségű baktériumspóra felvétele után, kivételesen a bélben képződött vagy a sebekbe jutott baktérium termelte toxin hatására is kialakulhat.
HÁZIÁLLATAINK FERTŐZŐDÉSE
Háziállatainkban a botulizmus, mint takarmánymérgezés fordul elő akkor, amikor a takarmányban tömeges toxintermelés következik be. Növényevő állatokban a gyakoribb okozói:
1. Rosszul silózott zöldtakarmány.
2. Nedves, befülledt széna.
3. Megpenészedett, romlott abrak vagy takarmány.
4. Szemes takarmány tárolásakor belekerült rágcsálók és madarak hulláiban termelődő botulinus-toxin.
SERTÉSEK ÉS MADARAK ESETÉBEN
1. Megromlott konyhai hulladékok.
2. Lejárt, romlott, „bombásodott” konzervek.
3. Rothadó hullarészek és ezeken lakmározó legyek és légylárvák felvétele.
4. Romlott hús vagy halliszt.
5. Toxintermelésre a közeg fehérjetartalma kedvező, ezért a hüvelyes zöldfőzelékek és húskonzervek veszélyesebbek.
6. Megbetegedhet az elhanyagolt sekély halastavakon vagy mocsaras tavon tartott házikacsa. A mocsarak dúsan fejlődő, majd pusztulásnak induló növényzete a nyár végén teljesen elzárhatja a víz felszínét a levegőtől, és ha a vízben nagy számban élnek sok oxigént fogyasztó mikroorganizmusok, az oxigénmentessé váló közegben a szaprofitaként mindenütt előforduló anaerob Clostridium botulinum elszaporodhat és toxint termelhet.
TÜNETEK
Az első tünetek több napi lappangás után, de a felvett toxin mennyiségétől függően akár már 12 vagy 24 órán belül is jelentkezhetnek. A bántalom a törzs, a végtagok, majd a nyak és a fejizmok petyhüdt bénulásában nyilvánul meg.
Az állatok mindinkább fokozódó gyengeséget árulnak el, járásuk ingadozó, fektükből mind nehezebben kelnek fel, súlyos esetben elnyúlva fekszenek és a fejüket sem tudják felemelni.
LOVAKBAN sörgyári melléktermékek feletetése után jelentkezett a botulizmus, mely elerőtlenedéssel, nyálzással, a nyelv- és a végtagok petyhüdt bénulásával és elhullással járt.
SZARVASMARHÁBAN baromfitrágyával öntözött legelőn történt legeltetés után, cirkuszi oroszlánok esetében pedig rothadt csirkemaradék feletetése után fellépett botulizmusról adtak számot.
A MADARAK nem tudnak leszállni az ülőrúdról vagy pedig a földön bénult nyakkal elfekszenek, a nyakuk erőtlen, úgyhogy csőrükkel vagy fejükkel támaszkodnak a talajhoz.
A beteg kacsák eleinte nehezen mozognak, szárnyukat lógatják, hasmenésesek, majd mellcsontjukon fekszenek és csőrüket a földre támasztva egyensúlyoznak. Később a végtagok és a nyak teljes petyhüdt bénulása közben pusztulnak el.
GYÓGYÍTÁS
A beteg állatok társai a mérgező takarmány azonnali elvonásával, hashajtó alkalmazásával és bőséges, friss víz itatásával menthetők meg.
Az emberek gyógyítására használatos antitoxikus vérsavó nagyon drága az állatok kezelésére, egyébként is csak a betegség kezdetén hatásos.
MÓCSY professzor ajánlja aludttej vagy joghurt etetését, minthogy a tejsav a toxint – szerinte – elpusztítja.
MEGELŐZÉS – VÉDEKEZÉS
1. A takarmányok megfelelő tárolásával és szakszerű elkészítésével a Cl. botulinum elszaporodását meg kell előzni.
2. Nagyüzemi kacsatelepeken meg kell akadályozni a vízpartok elmocsarasodását.
3. A kacsák etetőállványát nem a vízpartra, hanem a mélyebb vízterületekre kell telepíteni.
4. Romlott, rothadt takarmányt madarakkal sem szabad feletetni.
5. Gondosan vegyük figyelembe mindazt, amint az előbbiek során a háziállataink fertőződése kapcsán olvashattunk.
6. Az esetleges megelőző immunizálás lehetőségeivel kapcsolatban kérjük ki a kezelő állatorvos tanácsait.
AZ EMBER BOTULIZMUSA
A toxin az ember szervezetében a vérkeringésbe jutva, a perifériális idegvégződésekhez kötődik, és a bevezető tünetek után petyhüdt bénulást okoz.
Emberben a Cl. botulinum okozta kórformák négy nagy csoportra oszthatók:
1. Leggyakoribb az élelmiszer által okozott botulizmus. A toxin az élelmiszerben termelődik, és szájon át jut a szervezetbe.
2. Sebbotulizmus esetén a toxin a szervezeten belül a sebben termelődik. Ezt a kórformát figyelték meg annak a 15 éves lánynak az esetében is, aki leesett egy magas épületről és eltörte mindkét lábát. A törés után fellépő és egyre súlyosbodó, majd végzetes petyhüdt bénulást a sebben lévő Cl. botulinum exotoxinja okozta.
3. Csecsemő-botulizmus során a toxin ugyancsak a szervezetben termelődik. A Cl. botulinum az étellel spóra formájában jut a csecsemő szervezetébe. A belekben a spórák kihajtanak, és toxint termelnek. Ilyenkor szopási gyengeség és az izomtónus csökkenése jelentkezik, majd bekövetkezik a „bölcsőhalál”. Megfigyelték, hogy gyakran a méz volt az élelmiszer, amivel a spóra bejutott a szervezetbe.
4. Az ún. felnőttkori botulizmus során ugyancsak a szervezetben termelődik a toxin. Előfordulhat ugyanis, hogy egyes antibiotikummal történő kezelés során egy emésztőszervi megbetegedés következtében a Cl. botulinum kolonizálódik (kolon=telep) a bélben és toxint termel.
TÜNETEK
Kezdetben fáradság, szédülés, émelygés, hasi fájdalom, fejfájás, gyengeség érzése mutatkozik. Olykor hányás, néha bélsárrekedés vagy éppenséggel hasmenés jelentkezik. Gyakori a száj- és torokszárazság. Nem egyszer nyelési zavar, beszédzavar keletkezik, hangszalagbénulás alakul ki. A nyelv- és garatizmok bénulása a nyelést lehetetlenné teszi, gyakori az aspiráció (=idegen anyag beszívása a tüdőbe).
A beteg homályos látásról panaszkodik, és nem tud olvasni. Néha kettőslátása, kancsalsága van.
Gyakori a nehéz légzés. A nyak és a végtagok gyengesége fokozódik, a végbélzáróizom és a hólyag-szfinkter (=záróizom) is megbénul.
Mindez láztalanul zajlik, és a beteg öntudata megmarad. Hőemelkedés ritkán fordul elő.
A lappangási idő általában 12-36 óra, előfordul azonban, hogy a klinikai tünetek csupán néhány nappal a fertőzés után jelennek meg. Minél rövidebb a lappangás, annál súlyosabb a betegség. Enyhe rosszulléttől a gyorsan halálos betegségig többféle klinikai megjelenése lehetséges.
MI OKOZZA LEGGYAKRABBAN A BETEGSÉGET?
A bántalom okozója az elzárt konzervekben, húsban, hentesáruban (kolbász, hurka, disznósajt) tenyészik leggyakrabban, de a fertőződés bekövetkezhet zöldfőzelék konzervekkel, sőt házilag eltett zöldborsóval, zöldbabbal, savanyú káposztával, savanyúságokkal is.
Az állott, kezdődő bomlásnak indult húsneműek felhasználása ételek készítésére azért veszélyes, mert az elszaporodó rothasztó baktériumok az oxigén elvonásával elősegítik a botulinus-bacilusok számára kedvező anaerob (oxigénmentes viszonyok kialakulását. A bomlásra gyanús élelmiszerekkel tehát nagyon óvatosan kell bánnunk!
A megbetegedés igen gyakran a bő nedvtartalmú és vastag kolbászféleségek, véres hurka, nagyméretű disznósajtok, valamint nyers és főtt sonkák, füstölt húsok, elégtelenül pácolt húskészítmények fogyasztásából adódik.
Milyen érzékszervi elváltozásokat látunk a felsorolt húsneműeken és élelmiszer-készítményeken, melyek fogyasztása aggályos lehet? Nagyon fontos tudni, hogy ezek többnyire nem is mutatnak érzékszervi elváltozást, mert a Cl. botulinumra jellemző, hogy nem bír fehérjebontó képességgel!
Olykor mégis észlelhető érzékszervi tünet, nevezetesen az avasság és a kellemetlen szag! Az a sonka, amely 1895-ben az első tudományosan nyilvántartott (van Ermengem) kolbászmérgezést okozta, dohos, avas szagú, állománya erősen lágy és halványpiros színű volt.
A hús-, növényi- és vegyes konzervek fogyasztása azért jár fokozottabban a botulizmus veszélyével, mert a bélsárral szennyezett hús, illetve a földdel szennyezett zöldségfélék (bab, borsó, spenót, káposzta stb.) a botulizmus-bacilus spóráival fertőzöttek lehetnek.
Az elmondottakból következik, hogy lejárt időtartamú konzerveket nem szabad fogyasztani, mert azok csak alapos 30-50 percig tartó főzés után fogyaszthatók aggálytalanul.
Különösen a félkonzervek veszélyesek, mert ezek hőkezelése (pasztőrözése) során a botulinus csírák spórái nem pusztulnak el.
HOGYAN ELŐZHETJÜK MEG A TOXIKÓZIST?
Az állati és a növényi nyersanyagokat, különösen a földdel, sárral való szennyeződéstől meg kell óvni, konzerválásuk előtt alaposan meg kell tisztítani!
A húskészítmények előállítása során (kolbász, hurka, sonka stb.) pontosan tartsuk be a konzerválás (főzés, pácolás) szabályait! Általános szabály, hogy a húsdarabok mélyén (ún. maghőmérséklet) is el kell érni a 80°C hőmérsékletet.
A régi, hűtetlenül tárolt konzerveket ki kell vonni a forgalomból.
Lejárt konzerveket csak megfelelő főzés után szabad fogyasztani, vagy állatok takarmányozására felhasználni.
Az állati és növényi eredetű élelmiszerek feldolgozása során nagyon pontosan be kell tartani a higiénia szabályait.
A botulizmus az ételmérgezések legsúlyosabb formája, fokozott gondot kell fordítani a bántalom megelőzésére.
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából 2006. áprilisában a Kistermelők Lapjában.)