2011. május 31., kedd

Kapott leveleket

Dr. W. Münzenmayer; M. V.
Hospital Veterinario
UNIVERSIDAD AUSTRAL DE CHILE
Casilla 567 - Valdivia-Chile
------------------------------------------------------

Valdivia Chile, 27 NOV 1974

De mi Consideración
Dear Dr.
RADNAI, I.,

Quedaré muy agradecido si Ud. tiene la amabilidad de enviarme un apartado de su artícino:
I would greatly appreciate to receive a reprint of your article:
Reproductive consequences of feeding Fusarium infested corn in two pig farms Hungarian Vet. J. 29(8): 539; 1974.
Con mi agradecimiento reciba Ud. la expresión de mi consederación más distinguida.
Thank you very much. Sincerely yours.

Dr. Münzenmayer
 Firma


2011. május 30., hétfő

Jordánia III/4

BIBLIAI TÁJAKON JORDÁNIÁBAN
A Bibliából ismert történelmi vidéken vagyunk, a Nébó-hegyen




Mózesnek nem adatott meg, hogy az Ígéret földjére lépjen, mindössze megláthatta azt. Idevezette a népét. És felment Mózes a Moáb mezőségéről a Nébó hegyére, a Piszga tetejére, amely átellenben van Jerikóval, és megmutatta neki az Úr az egész földet, a Gileádot Dánig, és az egész Naftalit, Efraim Manassé földjét, az egész Júda földjét a túlsó tengerig. És a déli tartományt, és Jerikónak, a pálmafák városa völgyének környékét Czoárig. És az Úr azt mondta neki: "Ez a föld az, amely felől megesküdtem Ábrahámnak, Izsáknak, Jákóbnak mondván: a te magodnak adom azt. Megengedem neked, hogy szemeiddel lásd, de oda nem mégy át." És meghalt ott Mózes, az Úrnak szolgája a Moáb földén, az Úr szava szerint. És eltemették őt a völgyben, a Moáb földjén, Béth-Peórral átellenben.






Itt van az emlékhely, ahol Mózes elköltözött a földi világból. Rejtett helyen volt ugyan egy szikla alatt, de egy juhász állítólag megtalálta a sziklasírt. Valahol itt található a mélyben az üreg, amelyre építettek egy kápolnát. A környéken akkortájt virágzó települések voltak, néhány kis templom maradványait fel is tárták, melyekben szép padlómozaikokra leltek.





Csodálatos kilátás nyílik innen a Jordán völgyére. Tiszta idő esetén el lehet látni a Holt-tengerhez, de még egészen Jeruzsálemig is. Virágzó mezőgazdasági termelés folyt erre, amíg az erózió tönkre nem tette. Kissé északabbra, nem messze van innen a hely, ahol Mózes vizet fakasztott a sziklából. A bibliai beszámoló szerint életét 3x40 esztendős időszakra lehet bontani. Egyiptomban született, ahol a fáraó leánya megtalálta egy kosárban a Níluson, és felnevelték. Fiatalon egy vita során - megvédve egy zsidó szolgát - úgy megütött egy egyiptomit, hogy az menten meghalt. Idemenekült Mózes, a moábiták hegyére, és elvette egy birtokos, Jetró leányát, akinek azután a juhait őrizte. Szolgálta az apósát, s feleségével letelepedett. Miközben pedig őrizte a juhokat, az égő csipkebokorból Isten szólt hozzá. Az élmény és a tudat, hogy sanyargatják honfitársait Egyiptomban, arra késztette, hogy felkerekedjen, Egyiptomba menjen, és kihozza a zsidókat a rabszolgasorsból. Aztán 40 évig vándorolt velük.





1933-ban a szerzetesek az egész hegyet megvásárolták 500 dínárért, kolostort létesítettek, és ők végezték a feltárásokat. 8-10 ferences szerzetes él itt, akik gondozzák a kolostort, a kápolna romjait, és végzik a régészeti feltárásokat is.





Innen mindössze 10 km-re, Ammantól pedig déli irányban mintegy 134 km-re fekszik egy kisváros, Mabada, melynek kb. 30 ezer lakosa van, és itt épült a híres görök-keleti ortodox Szent György templom, amit meg fogunk látogatni...

2011. május 29., vasárnap

Jordánia III/3

BIBLIAI TÁJAKON JORDÁNIÁBAN
 Ajlun vára




Jerashtól mindössze 18 km-re egy 1240 méter magas hegyen épült fel a 12. században Ajlun vára, egy arab fellegvár. A várból fenséges kilátás nyílt a környékre, a Jordán-völgyére. Szép, tiszta időben egészen Jeruzsálemig is el lehet látni innen. De hát mivégből is épültek abban az időben errefelé ezek az arab várak, muzulmán erősségek a 13. században? Európában megindult egy "keresztény" mozgalom, hogy a szent helyeket fel kell szabadítani. Szerveződtek a keresztes hadak a pápaság és a katolikus egyház támogatásával.





Főként franciákból, olaszokból, spanyolokból szerveződtek a keresztes lovagok, és számos uralkodó is részt vett a hadjáratokban. A keresztesek kalandvágyból is meg letelepedés céljából is jöttek. A keresztes lovagok létrehoztak egy erődítményrendszert. Európai mintára építették fel a váraikat. Erre fel hozták létre a mohamedánok is a várakat, a várak láncolatát. Ezek az erődítések azonban kisebbek voltak a keresztesekénél. Ajlun vára stratégiailag kitűnő helyen épült, e magasságból nagyszerűen lehetett ellenőrizni a Jordán-völgyét. A falak terméskőből épültek és igen szélesek, a boltozat tégla, de akad terméskő boltozat is. Valamikor római erőd állt itt.





1260-ban még a mongolok is ostromolták a várat, de ekkor a mamelukok tönkreverték a mongolokat. Még a 15-16. században is jelentős erősség volt, sőt az első világháborúig lakott volt, de akkor kirabolták, majd lassan enyészetnek indult.





Bizony már jócskán beesteledett, amikor végigjártuk a várat, és alig vártuk, hogy visszaérjünk Ammanba. A sors azonban közbeszólt: járgányunk tengelytörést szenvedett, és késő éjszaka lett, amire a szállásunkra értünk.

2011. május 28., szombat

Jordánia III/2

BIBLIAI TÁJAKON JORDÁNIÁBAN
Jordániában a legfontosabb gazdasági ágazat a mezőgazdaság




A lakosság töb mint 60 százalékát ez az ágazat foglalkoztatja. Az 5 hektárosnál kisebb kisárutermelő gazdaságok vannak túlsúlyban. Elmegyünk egy kertészetbe. A kertészet különösen virágzó ágazat.





A nagy- és középbirtokok csupán a gazdaságok 5-8 %-át képezik, de ezek tulajdonában van a megművelt területeknek kb. 50 százaléka. Zsír helyett olajjal főznek. Hatalmas területeket telepítettek be olajfákkal.





És milyen az állattenyésztése? Ez bizony külterjes. Mezőgazdaságból eredő jövedelmének kb. 25-30 százalékát adja. Betegségek és a gyakori szárazság következtében nagy az elhullási arány. Leginkább juhot, kecskét, szarvasmarhát és tevét tartanak.





Ahol öntözni tudnak, ott kitűnő a termés. A víz kiemelése még nagyon sok helyen ősi módon, vízkiemelő-kerékkel történik. Megnézzük, hogyan működik.

2011. május 27., péntek

Jordánia III/1

BIBLIAI TÁJAKON JORDÁNIÁBAN
És máris Jerashban vagyunk!




Annakidején 55-60 ezer lakosú, óriási kiterjedésű nagyváros volt. Felkeressük Hadrián császár diadalkapuját, megcsodáljuk a lenyűgözően szép, karcsú oszlopokkal szegélyezett főutat, a Cardo maximust, Zeusz és Artemisz templomát és a Nimfeumot.





Az ásatások során Jerashban talált eszközök kovakőből készültek, ami azt bizonyítja, hogy ez a hely már a korai kőkorszakban Kr. előtt 6-4 ezer körül emberlakta vidék volt. Jerash a Közel-keleten található római városok közül nemcsak a legfontosabb, de a legjobban megőrizte eredeti mivoltát. A várost Antiokhiának vagy Gerazának is nevezték, és Kr. előtt a 2. században alapították. A rómaiak i.e. 63-ban foglalták el, és környékével együtt a szíriai provinciájukhoz csatolták, majd a Tízváros szövetségéhez, a Decapoiszhoz csatlakozott - akárcsak Amman.





A rómaiak garantálták a polgárok biztonságát és a vallásszabadságot. Részben enek köszönhető, hogy a város virágzó gazdasági fejlődésnek indult, és nagy lendületet vett az építészet. Ez volt a környék leggazdagabb kereskedővárosa. Pénzük is volt meg ízlésük is. Az intenzív építési program Kr. e. első évszázad második felében valósult meg.





63 nagyszerű oszlop szegélyezte a főutat, a Cardo Maximust, amelyet derékszögben kereszteztek a mellékutak. A kövezete még ma is ép, ugyancsak az alatta húzódó vizes csatorna. A Zeusz templom építése 22-ben kezdődött. A hatalmas, ovális fórumon annakidején igen nagy volt a forgalom, jobbra-balra kis üzletecskék álltak, amelyek előtt egész éjszaka égett az olajmécses.





Két színház is épült ekkortájt: a déli és az északi. Az itt látott színház 4000 személyes volt, és kitűnő az akusztikája. Az első két sor a díszpáholy, amely az előkelőségeknek volt fenntartva.





Mindezek az építmények a gazdag polgárok adományaiból létesültek. Jócskán megnövelte a kereskedelmi forgalmat a traján út megépülése, amely a római provinciákat kötötte össze. Ugyancsak i.sz. 106-ban építettek két termálfürdőt is.





Hadrián császár 130-ban látogatást tett a városban. Az ő tiszteletére, fogadására építették meg az impozáns diadalkaput. A 2. évszázadban épült a világ legnagyobb Artemis vagy Diana szentélye, amely 22x44 méter alapterületű. 5-6 méter hordalék takarta, és kb. 10 esztendővel ezelőtt ásták ki. Csak a papság léphetett be a templomba, és a hívők a szentély körül táboroztak. Alul voltak a papi cellák, középen pedig egy hatalmas, színtiszta aranyból készült Diana-szobor állott. A perzsák elfoglalták, felégették, 746-ban pedig egy földrengés végzett kegyetlen pusztítást.
A 13 és fél méteres hatalmas oszlopok azonban a földrengésnek is ellenálltak. Egy-egy oszlopot 5 darabból illesztettek össze olyan kifogástalanul, mintha valami módon összekapcsolták volna. Pedig csak "simán", de tökéletesen rakták egymáshoz. 350 után a keresztény közösségek - ez volt a bizánci időszak - több mint 13 templomot és egy gyönyörű monumentális bazilikát emeltek itt. A perzsa időkben hanyatlott, de az Omayyad-korszakban ismét felvirágzott a város.




Megfordultak itt a keresztes lovagok is, akik erődítményt alakítottak ki, és ma a hatalmas régvolt római város mellett egy darab cári Oroszország él. Jerash cserkeszfalu. Mindössze 3/4 évszázada, hogy az orosz-török háború után a törökök letelepítették ide a cserkeszeket, akik megőrizték régi szokásaikat, nyelvüket, öltözetüket. Az udvar Jerashból válogatja az újoncokat a királyi testőrgárdába, mely az ammoni palotát védelmezi. Cserkeszek óvják tehát Husszeint, az arab királyt. Talán ez is a sors iróniája.





Elfáradunk a hosszas járkálásban. Megéheztünk, és egy vendéglőben kötöttünk ki. Itt még nincsenek berendezkedve az európai ételekre, csak arab menüt szolgálnak fel. Sajnos az étlapot újfent nem tudtuk elolvasni, hanem perfekt ujjmutatással jelöltünk meg egy ételt, amit a szomszéd asztalnál egy itteni atyafi fogyasztott. A legkedveltebb arab étel, a kebab faszénparázs felett készül: fűszerezett húsdarabkák pirulnak a parázs felett. Hagyma, olaj és salátakörettel szolgálják fel, majd kap hozzá a vendég egy jókora nagyon ízletes lepénykenyeret, amit kissé megsóznak. Otthon is szívesen fogyasztanánk.

2011. május 26., csütörtök

Jordánia II/5

BIBLIAI TÁJAKON JORDÁNIÁBAN
A múzeumlátogatás után még egy utolsó sétát teszünk Amman belvárosában




Látogassunk el a Nemzeti Múzeumba! Az itt látott tárgyak legrégebbike még a kőkorszakból, Kr. e. 5-4 ezerből a jerikói ásatásokból származnak.
Apolló márványszobrát látjuk, aki az ifjúság, a zene és a művészetek istene volt.
Nem messze a 8. századból származó agyagkoporsók sorakoztak: az emberformájú agyagkoporsóba tették a halottaikat. A fej helyén emberi arcra formálták, majd fogantyúkkal eresztették a földbe.





Egy gyönyörűen megmunkált, szép ezüsttálat látunk emberfej-figurákkal.





A múzeumlátogatás után még egy utolsó sétát teszünk Amman belvárosában. Közlekedési csomópont. Sivatagi utak, karavánutak találkoznak itt a vasútvonallal. Egy vasútvonal köti össze a város déli részével, illetve a szíriai Damaszkusszal és a libanoni Beiruttal.





A város 750 méter tengerszintfeletti magasságban épült. Amman egy hatalmas mészkőplató dombjai, völgyei és időszakos vízfolyásai közé települt. A város központja a Wadi Sir időszakos vízfolyástól nyugatra terül el. Itt van a királyi palota, a kormányépületek és a bankok. Ammant építészetileg széppé teszi, hogy a házak többségét a közelében kitermelt kemény, fehér mészkőből építették. A várostól délkeletre ősidők óta színes márványt bányásznak, melyet a középületek és a gazdagok lakóházai falainak, kapuinak külső díszítésére használnak. A belváros korszerű épületei, széles és forgalmas főútvonalai, a domboldalak teraszaira épített gazdag lakónegyedek és a hagyományos zsúfolt arab negyedek között kirívó az ellentét.





Az ódon Husszein-mecsetnél a tömeg reggeltől esti hullámzik a lármás keleti bazárban. Hogy ne tévedjünk el, mindig e mecsethez vitettük el magunkat taxival, ami rendkívül olcsó, és ide beszéltük meg a találkozást, ha netalán eltévednénk.

Észak felé haladunk, a Zerga-folyó partján, a nagy római romváros, Jeras felé. Az eredeti neve Jabub volt, ugyanis itt volt az a hely, ahol a bibliai történet szerint Jákób tusakodott az angyallal.





A környéken szorgos munka folyik, egy völgyzáró gátat építenek. Az ókorban itt óriási erdőségek voltak, de a rómaiak meg a bizánciak is hatalmas erdőirtást, fakitermelést végeztek. Hogy mihez kellett a töménytelen fa? Az építkezések mellett elsősorban a hajókészítéshez.





És milyen erdők találhatók Jordániában? Az északi tájon a lombos erdők, tölgyesek, fenyvesek borítják a tájat. Az erdők pótlására az utóbbi 20-30 esztendőben kiterjedt erdősítési programot végeznek. Az út mentén lépten-nyomon feltűnik a domboldalakon, de a hegyek oldalában is alacsony kőkerítéssel határolt kisebb-nagyobb földterület. Ezeknek a kőkerítéseknek hármas céljuk van: nevezetesen a birtok határát jelölik, megakadályozzák a talaj leromlását, felfogják a vizet. A főváros vízellátását a város környékén kiépített völgyzáró víztárolóból biztosítják. Sajnos az őszi és téli esőzések során is csak félig telnek meg ezek a tartályok, így bizony az öntözésre már alig jut belőlük.

2011. május 25., szerda

Amikor támadnak a méhek, darazsak

ELSŐSEGÉLY AZ ÁLLATORVOS ÉRKEZÉSÉIG

AMIKOR TÁMADNAK A MÉHEK, DARAZSAK

Zalából érkezett a kérdés telefonon. Cs. János Olvasónk elmondta, hogy egy nagyon meleg napon, amikor az erdő alatt dolgozott a lovaival, méhraj támadta meg a lovakat, majd amikor megpróbálta a méheket elhessegetni, még vadabbul támadtak. Az ő arcát is több helyen megszúrták. A lovak ajkain és az orrszárnyakon, de az ő arcán is nagyon gyorsan óriási, viszkető, fájdalmas duzzanatok keletkeztek.
Nagyon ijesztő volt, hogy a lovakat kiverte a verejték, nagyon nyugtalankodtak és a légzésük is nehezítetté vált. Szerencsére gyorsan kapott állatorvosi segítséget, de több nap is kellett, amíg a tünetek elmúltak.
Az volt a kérdése, hogy hasonló esetben mi az azonnali teendő, és a szúrások következtében bekövetkezhet-e akár a ló elhullása is.

A mézelő méh vagy a darázs, különösen ha tömegesen támadja meg a háziállatainkat, súlyos toxikózist, sőt elhullást is okozhat. Főként a méhszúrások okozta megbetegedések gyakoriak. Nagyon sokszor előfordul kiskacsákon, de lovon, szamáron és öszvéren sem ritka. Utóbbiak már az első méhszúrások után nagy bőrfelületen erősen izzadni kezdenek, majd az állatok hevesen nyugtalankodnak. Mindez pedig izgatja a méheket és további tömeges méhinvázióra vezet.

KÓROKTAN

A hazánkban tenyésztett krajnai méhek többnyire nyugodtan viselkedő állatkák, de ingerlésre ők is támadnak. Általában a zaklatás (kaptárbontás, szállítás, a kaptár ütögetése stb.), valamint az ember és állat izzadtságának a szaga ingerli a méheket.
Hordástalan időben, valamint rekkenő hőségben támadékonyabbak. A méh által kibocsátott méreg illata társaikat és egyre több méhet is szúrásra ingerel. A megtámadott élőlény menekülése, hadonászása – amint Olvasónk is említette – csak fokozza a méhek támadókedvét.

AMIT A TOXIKÓZISRÓL TUDNI KELL

A méhek potrohán egy méregmiriggyel összekötött fullánk van. Ennek mérge a méhtoxin, mely hatásában nagyon hasonlít a kígyóméreghez. Fokozza a hajszálerek áteresztő-képességét, oldja a vörösvérsejteket, megalvasztja a fibrinogént, gátolja az idegműködést, előidézi a szövetek véres beivódását, valamint görcsöket kiváltó hatásai következtében súlyos toxikózis alakulhat ki. Méhenként általában kb. 0,2 mg toxin juthat a bőrbe.
Miért kell a fullánkot minél előbb eltávolítani? Tudni kell, hogy a fullánk egy bonyolult „gépezet”. Azt a részét, mely a bőrbe nyomul három fűrészes tőr alkotja. Ezek úgy illeszkednek egymás mellé, hogy közöttük a méreg vezetésére csatorna maradjon. A szuronyok felváltva, előre-hátra lökődnek, és úgy húzzák a sebbe a vályút. Eközben a szuronyok minden előrenyomulásakor méreg fecskendeződik a sebbe a három tőr közötti csatornán (ÁBRA).
A munkásméh fullánkja szúráskor legtöbbször kiszakad a testéből, mert a fűrészfogak miatt visszavonni nem tudja azt. A fullánkját vesztett méh pedig elpusztul.
Nem így a darázs, melynek fullánkja ugyancsak fűrészes, mégsem szakad ki, mert olyan erősen kapcsolódik a testéhez, hogy legyőzheti a fűrészfogak ellenállását és kitépheti a sebből.
A fullánkot azért kell minél hamarabb kihúzni a sebből, mert a méh kiszakadt fullánkja tovább működik! Szuronyai egyre beljebb húzzák a bőrbe, és közben mindig mérget is szivattyúznak bele. Tehát minél hamarabb kihúzzák, annál kisebb a káros hatása.
Hogyan kell a fullánkot eltávolítani? Úgy, hogy közben a méreghólyagot ne érje nyomás, mert akkor a tartalmát egyszerre belesajtoljuk a sebbe! Nem felülről kell tehát két ujjal összecsípni, hanem oldalról kipiszkálni (körömmel, zsebkéssel stb.). Ha a fullánk kihúzása után a méhszúrás helyére lyukas kulcsot szorítunk, elérhetjük vele, hogy a méreg egy része kinyomódjon.
Megjegyzem, hogy a méhek méregtermelésére nagy hatással van az évszak és a virágporfogyasztás. A tavaszi nemzedék több mérget termel, és a virágporral bőven táplálkozó méh ugyancsak sok mérget készít a mirigyével, és méreghólyagjában raktározza. A legnagyobb méregfejlesztés idején kb. 3 méhben van összesen egy mg toxin.

HALÁLOS IS LEHET

Úgy tartják, hogy lovak esetében csak 2-300 szúrás okoz életvesztő veszélyt, előfordulhat azonban, hogy már néhány méh szúrása is akár elhulláshoz is vezet. Természetesen ezúttal is szerepet játszhat az egyedi érzékenység mellett, hogy milyen helyen történt a méh vagy darázs szúrása. Amikor a szúrás kritikus helyen történik, főként ahol laza a bőr vagy a nyálkahártya alatti kötőszövet – így többek között az orrnyílások, vagy a toroktájék környékén – a gyorsan kialakuló nagy duzzanatok súlyos légszomjhoz, esetleg gyors elhulláshoz vezethetnek.
Ugyancsak komoly következményekkel járhat, ha a szúrás eret ért, és a méreg egyenesen a vérkeringésbe jut vagy amikor a méh a szájüregbe kerül, és a szúrás a gége-garat nyálkahártyáját éri.

TÜNETEK

A méhszúrások helyén nagyon gyorsan kialakulnak a többnyire hatalmas helyi duzzanatok, de a helyi elváltozásokat sokszor általános tünetek is kísérik. Különösen gyakori az ajkak, orrszárnyak, szemhéjak nagyfokú duzzanata.
Csakhamar mutatkoznak a mérgezés általános tünetei is. Az állat bágyadttá válik, remeg, imbolyog. A nagyfokú izomgyengeség miatt a beteg elfekszik. Nem ritka a görcsök közötti elhullás.
A betegség kezdeti szakaszában a szívműködés felgyorsul, az érverés gyengül, a látható nyálkahártyák elszíneződnek. Amint az Olvasónk is említette, a légzés sokszor nehezítetté válik, lázas hőemelkedés és vérfestékvizelés is jelentkezhet.
A gyorsan kialakuló súlyos fokú toxikózisban a vérkeringés összeomlása, és a légzés csődje már a jellegzetes klinikai tünetek kialakulása előtt elhullást okozhat.

GYÓGYKEZELÉS

1. Az első feladat az életveszélyt jelentő duzzanatok csökkentése. Erre glükokortikoidokat, antihisztamint, Adrenalint stb. lehet adni.
2. Újabb méreganyagok felszívódásának a megakadályozására a fullánkokat el kell távolítani. Erről az előbbiek során már részletesen szó esett.
3. A beteg bőrfelületet híg szalmiákszeszes oldattal lehet lemosni. A hűsítő hidegvizes borogatás ugyancsak enyhülést hoz.
4. A vérkeringés és a légzési zavar megszüntetésére az állatorvos szívre ható gyógyszert, szőlőcukrot ad, az érfalak tömítésére pedig kalciumot és C-vitamint.
5. A gégevizenyő okozta fulladás-veszély esetén légcsőmetszést kell végezni, de ez már az állatorvos feladata.

A TOXIKÓZIS AZ EMBERRE IS VESZÉLYES

Rendszerint már 10 méhszúrás súlyos tüneteket okozhat. Míg felnőttekben több mint 100 méh csípése szükséges a halálos dózisú méreg bejuttatásához, addig túlérzékeny egyénben egyetlen csípés is végzetes anaphylaxiás reakciót eredményezhet. Különösen veszélyesek a fejen és a nyakon a szúrások, valamint ha közvetlenül véredénybe kerül a méreg. A szájba jutott méh szúrása hangrés-ödémát és fulladást okozhat.
A méhszúrás a bőrön heves fájdalmat, duzzadást, viszketést vált ki. A felszívódott méreg hatásai: hidegrázás, kábultság, fejfájás, émelygés, hányás, ájulás, majd görcsök, olykor sokk, tüdő-ödéma, esetleg szív- és légzésbénulás is bekövetkezhet. A halál néhány óra alatt, némelykor azonban csak napok múltán áll be.

MI A TEENDŐ?

Mindenekelőtt a fullánkot kell eltávolítani az előbbiekben már leírt módon, majd ha a méhszúrás nagyon fáj, lyukas kulcsot lehet helyére szorítani a fullánk kihúzása után, mert ily módon a méreg egy része kinyomódik.
Enyhülést okozhat a hűsítés, vizes borogatás. A fájdalom mentolszesz bedörzsöléssel és borogatással enyhíthető. Ajánlják kalcium (injekció, pezsgőtabletta stb.) bevételét. Ugyancsak enyhíti a fájdalmat a csípésre helyezett jégkocka vagy egy antihistamin-analgeticum-corticosteroid összetételű kenőcs is.
Ha szükséges, a további gyógykezelés az orvos feladata.
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából 2006. augusztusában a Kistermelők Lapjában.)

2011. május 24., kedd

Jordánia II/4

BIBLIAI TÁJAKON JORDÁNIÁBAN
Megállunk az utcán, és nézzük a hatalmas embertömeget




Ahány ember, annyiféle öltözet. A nők még kedvelik a fekete ruhát, a földig érő szoknyát. A fejüket vállig érő kendővel takarják, amelynek egyik csücskét fátyolszerűen húzzák az arcuk elé, ha férfi közeledik, és a keskeny, átlátszó kelmén át fürkészik az idegen arcát...





...mert a nők keleten is csakúgy mint nyugaton, északon és délen valamennyien kíváncsiak...





A férfiak fezben, turbánban vagy festői burnuszban, melyet fekete pánttal leszorított fejkendő egészít ki, viselik férfiúi mivoltuk méltóságát. A galabia szellős, praktikus, bokáig ér. A ruházat színének is van jelentősége. Fehér öltözetet csak a sejkek és a megbecsült öreg emberek viselnek. A fekete-fehér a palesztinok színe, a fehér-vörös pedig a szaúd-arábiaiaké. A beduinok nagyon szeretik a díszes ruházatot.





A beduin főnök dísze a tarka öv különféle lecsüngő mütyürkékkel. Igen kedvelik a főként ezüstből készült kéz- és lábpereceket. Ékszereiket maguk készítik: ezüstből formálják, és a szabad tűzön alakítják. Készítésükhöz nagyon szívesen használják a régi pénzérméket. Az ünnepi ruháikon számos kis csengettyű látható, melyek járás közben valóban csilingelnek is. A felcicomázott muszlim szépasszonyok sorsa azonban nem is olyan irigylésre méltó. Az arabok bizony hirtelenharagú férjek: ha feldühödnek, egyszerű a válás. Kifizeti az előre kikötött váláspénzt, és az asszony mehet az útjára. Ha azonban megbánja tettét, visszaveheti a kiutasított asszonyt, de 40 nap után az elbocsátott is férjhez mehet - ha tud. A férj akár másodszor is visszaveheti az elküldött feleséget, de harmadszor már csak akkor, ha közben a nő egy idegen férfival töltött egy teljes napot és éjszakát. Hát fura egy törvény, az biztos!





Egy iskola előtt megyünk el. Zajongva, kíváncsian figyelnek bennünket a gyerekek.

2011. május 23., hétfő

Jordánia II/3

BIBLIAI TÁJAKON JORDÁNIÁBAN
Letekintünk, bekukkantunk, benézünk...




Ha letekintünk a városra, a kocka alakú, jellegzetes házak tömegében előtűnik a római amfiteátrum, a színház. Akkortájt minden római városnak volt színháza, a rangosabbaknak kettő is.





Eza színház Kr. u. a második században épült. Abban az időben nem volt hangszóró, tehát igen gondosan figyelni kellett a színház akusztikájára. Annak idején 6 ezer ember számára volt hely, és bizony mindenkinek minden jól kellett hallani. A polgároknak nagy igénye volt a színház, a színházlátogatás. Csaknem mindig telt ház előtt folytak az előadások. Ezt a színházat éppen a megfelelő hangzási viszonyok érdekében a Jébel-hegy aljából faragták ki félkörívesen. Jelenleg 10 ezer néző fér el a színházban, ahol manapság is szerveznek programokat. 





Bekukkantunk egy tipikusan arab vendéglőbe. Itt még nincsernek berendezkedven az idegenforgalomra, az étlapon csak arab írást látunk, az árakat sem tudjuk kiolvasni számjegyeik olvasásakor. Így járunk az üzletek kirakatiban elhelyezett árakkal is.





Csak a cégtáblán látunk angol szót is. Az asztaloknál különféle húsokat fogyasztanak a vendégek, főként csirkét és birkát - hozzá salátákat, padlizsánt és általunk ismeretlen sok-sok körítést szolgálnak fel.





Benézünk egy-egy üzletbe a bazársoron sétálva, vásárolunk néhány apróságot. Ammanban a bazársor nem olyan, mint más arab városokban, pl. Damaszkuszban vagy Isztambulban. Itt több üzletsor a bazár. De mindez itt is egy külön világ: arab világ. A mohamedánok a föld legjobb kereskedői. A próféta is kereskedő volt, ezért ismerte a reális életet, az embereket, a világot. Nem tudott olvasni, nem zavarta meg elméjét a betű, és az abból áramló sokféle elmélet.





A muszlim kereskedő lelkesedik az üzletért! Az ő boltja az ő küzdőtere. Lovagiasan bánik ellenfeleivel, a vevőkkel. nem akarja rászedni. Magasabb árat kér, hogy kifürkéssze, mennyire ért a kuncsaft az áruhoz. Ha alkuszik, akkor szakember, akivel érdemes tárgyalni, megmutatni neki az árut, ami gyönyörűség a kereskedőnek. Láthatóan élvezi a portéka szépségét, lágyságát, színét... A jó és okos vásárló megérdemli a minőségi árut, az jó helyre kerül. De addig is, míg erről meggyőződik, tapsol, teát, kávét vagy citromlevet szolgál fel...





...mert ez így illik, így kívánja a muszlim vendégszeretet. És megkezdődik az alku, a szellemi torna. Ha a kereskedő marad alul, és a vevő vásárlás nélkül távozik, sebaj, ő nem haragszik. A próféta sok száz mondása is megvigasztal a veszteségért. A próféta mindenre gondolt, a kereskedő istápolására is. Ahol azonban vásároltunk, az árus kikísért bnnünket az utcára, nagy barátsággal kezet rázott velünk, és "Fi aman Allah" szavakkal búcsúzott. Feljegyeztem e néhány szót, majd jordán idegenvezetőnk lefordította, hogy mit is jelent: Allah óvjon meg utadon, magyarul Isten áldja meg!

2011. május 22., vasárnap

Jordánia II/2

BIBLIAI TÁJAKON JORDÁNIÁBAN
És a bizánci kor után jött az iszlám 
 



A koraiszlámból származó Omayyad palotát látogatjuk meg. Az idő tájt a sivataghoz szokott arabok - mint sivatagi népek - sátorokban laktak, azt szerették, ott kötötték a szerződéseiket is. Valójában csak a 8. században kezdenek építkezni, és mindenekelőtt Damaszkuszban. Az iszlám hódítása Mohamed halála után Szaud-Arábiából indult, miközben két világhatalmat is legyőzött. Elsősorban Bizáncra kell gondolni.





Omayyad az első dinasztia, amely itt terjeszti az iszlámot. Damaszkuszból indult. Ekkor épültek a sivatagi paloták is, amelyek közül néhányat meglátogatunk, a sivatagi népek ugyanis ragaszkodtak a sivatagi életformához. Hát ezért volt ilyen szerény a nagyúr palotája, amelyben kétoldalt volt egy-egy szoba, közöttük nagy központi tér. Mindenütt félköríves, növénymintás díszítés látható.





És hogyan látták el vízzel a várost és a palotát? Hatalmas víztárolókat építettek, amelyeket a folyóvizek tápláltak.





És miként látják el vízzel a rekkenő nyári hőségben manapság a kiszáradt szájú, szomjazó, igazhitű honpolgárt? A vizes ember vörös fezzel a fején egy hatalmas edényben viszi a hátán a vizes tartályt, és kiszolgálja a kuncsaftokat.





Kezében egy pohár, amelyből kirázza a maradék cseppeket, s ezzel mintegy fertőtleníti is. Az egészségmegóvó további intézkedést Allahra bízza, aki mindenható, no meg a testes ellenőrre, aki figyeli a tevékenységet. Ha azonban több pénze van a jámbor halandónak, nem kell vizet innia, hisz az árusnál üvegtartályokban buzog a narancsból és citromból kisajtolt gyümölcsnedű. Az ellenőr itt nemcsak figyelve tesztel, de meg is kóstolja a józamatú, friss dzsúzt.





Igaz, hogy a nagy melegben a többórás caplatás után magam is megszomjaztam, de nem mertem inni a kétes tisztaságú poharakból nem lévén igazhitű, én nem számíthattam a mindenható Allah pártfogására... Nézelődünk a városban. Látom, hogy bemegy egy atyafi az édességüzletbe. A fején levő tálca ekkor még tele volt mindenféle keleti nyalánksággal. Hirtelenében nem sikerült lencsevégre kapnom, amint zsonglőrként teljes biztonsággal egyensúlyozta terhét.

2011. május 21., szombat

Jordánia II/1

BIBLIAI TÁJAKON JORDÁNIÁBAN
Vezetőnk római és bizánci emlékekhez kalauzol




Amman városnak viharos története volt: uralták az asszírok, babilóniak, perzsák, görögök és rómaiak.





Krisztus előtt a 3. században, amikor Ptolemaiosz Philadelphosz elfoglalta, szinte teljesen átépítette. Tiszteletére sokáig Philadelphiának nevezték. Krisztus előtt 63-ban, amikor római uralom alatt állott, csatlakozott a szabad városok Decapolis néven ismert szövetségéhez. Az itt látható római romok az ammonita építményekre épültek rá.





A citadella szívében vagyunk, és a Herkules templom maradványait látjuk. Ez volt az Akropolisz, a város kultikus központja. 10 méter magas oszlopsor szegélyezi a hajdan volt nagyváros főutcáját, a Cardo maximust. A város a hegyek közé épült, és hosszú lépcsősor vezetett fel a várba.





A különböző periódusokban ammoniták, rómaiak, bizánciak többsoros rétegben építkeztek. Csaknem 400 évig volt római uralom alatt, majd 330-630-ig a bizánci korszak következett.





A Herkules templomot többször földrengés, majd tűzvész pusztította. No meg az emberek, akik újabb építkezéshez innen vitték az építőanyagot.





A bizánci periódus alatt épült a nagyszerű bazilika romjai, maradványai láthatók. A bazilika az 5. századból való, ami a legkorábbi ókeresztény templom volt. A bizánci kor legnagyobb templomát csodálatos mozaikok díszítették, a nagyszerű korintoszi oszlopfők szerencsére épen maradtak, azokban ma is gyönyörködhetünk.