2012. március 31., szombat

Miért nem ivarzanak az anyanyulak? (I.)


MIÉRT NEM IVARZANAK AZ ANYANYULAK? (I.)
A közelmúltban két Olvasónk is azzal a panasszal keresett meg, hogy az utóbbi időben a nyulászatukban az anyanyulak nem ivarzanak, gyakran szokatlanul hosszú idő eltelik, míg felveszik a bakot, de bizony abban a bakok sem nagyon serénykednek. Ugyanakkor nagyon kedvezőtlen a vemhesülésük, pedig megismételt párosítást is alkalmaznak. Mi lehet az oka és mit lehet tenni? - érdeklődnek.
Olvasóink olyan kérdéseket tettek fel, melyek gyakran felvetődnek a mindennapos állatorvosi gyakorlatban, pedig a reprodukció, a párosítás eredményessége meghatározza a nyulászat gazdaságosságát.
Miután nem ismerem a helyi körülményeket, nem tudok pontos választ adni Olvasóink kérdéseire, azonban – a teljesség igénye nélkül – röviden összefoglalom azokat a legfontosabb tényezőket, melyek nagyban meghatározzák a nyulak kedvező, elvárható szaporodását.
A HÁZINYÚL SZAPORODÁSBIOLÓGIÁJA
Napi munkám során nagyon gyakran tapasztalom, hogy a nyulászok az Olvasóink által panaszolt hasonló esetekben valaminő olyan gyógyszert kérnek, mely beadása után jól ivarzanak és kedvezően vemhesülnek is az anyák és egyszeriben aktívabbakká válnak a bakok. Igaz, hogy vannak ilyen gyógyszerek, mert például az ovuláció különféle hormonkészítményekkel is indukálható, de ezek is csak akkor lesznek valóban eredményesek, ha biztosítjuk a tenyészállatok számára a kedvező, megfelelő szaporodásbiológiai körülményeket. Tehát mindenekelőtt a tenyészállatok olyan élettani igényeit kell megismerni, melyek alapvetően fontosak a kedvező szaporodás megvalósulásában.
A továbbiakban tehát ismertetni fogjuk az anyanyúl nemi működését, az ivarzás tüneteit, kiváltásának és fokozásának lehetőségeit, szájon át adott gyógyszerrel vagy éppenséggel hormonális módszerekkel.
Végül pedig és nem utolsósorban a megfelelő takarmányozásról fogunk szót ejteni, mert a külső környezet legintenzívebb befolyása az ivarzásra a takarmányokon keresztül érvényesül.
MIKOR VEGYÜK TENYÉSZTÉSBE? IVARÉRETTSÉG – TENYÉSZÉRETTSÉG
Gyakori kérdés, hogy melyik a legkedvezőbb kor a nyúl tenyésztésbe vételére. Igaz, hogy a házinyúl már 3-4 hónapos korában ivaréretté válik, tehát megindult az első ivarsejtek és ezzel együtt az ivari hormonok termelődése, mely folytán a fiatal hímek és nőstények is képesek arra, hogy ivadékot hozzanak létre, de ekkor még a bakok nem alkalmasak arra, hogy rendszeresen fedezzenek, a nőstények pedig nem képesek szervezetük károsodása nélkül vemhet nevelni és fiókáikat szoptatni.
A növendékeket tehát csak akkor szabad tenyésztésbe venni, amikor elérték a tenyészérettségüket, vagyis mind a hím, mind pedig a nőstény szervezete alkalmas a szaporító tevékenységre, vagyis tenyészéretté válik.
Mikor vegyük tehát tenyésztésbe? Akkor, amikor elérték a tenyészérettséget, vagyis elérték a kifejlett kori testsúlyuknak legalább 80 százalékát. Ez azt is jelenti, hogy kisebb testű fajtákat 7-8, a közepeseket 8-9, a nagytestűeket pedig 9-10 hónapos korban ajánlatos tenyésztésbe vonni.
A hazánkban gyakoribb nyúlhúsfajták nőivarú egyedei általában 5 és fél-6 és fél, az angóra nyulak pedig 6 és fél-7 és fél hónapos korra válnak tenyészérettekké.
A bakokat ezeknél egy hónappal később ajánlatos tenyésztésbe venni ügyelve arra, hogy az első pároztatásig ne hízzanak el.
MIÉRT NEM AJÁNLATOS ELŐBB TENYÉSZTÉSBE VENNI?
Amennyiben a tenyészérettségük előtt vesszük tenyésztésbe az állatokat, szervezetüket a vehemépítéssel járó fokozott anyag- és energiaforgalom nagyon igénybe veszi és lezsarolódnak.
Főként az ilyen előhasi nyulak közül kerülnek ki azok az egyedek, melyek nem készülnek el a fialásra, fiókáikat nem fogadják el, megcsonkítják vagy felfalják őket.
A korán párosított anyáknál nemcsak a fialási arány csökken akár 30-50 százalékkal is, de nagy fokban megnő az életképtelenül vagy holtan született fiókák száma is.
Az előhasi nyulak energia- és fehérjetartalékainak kimerülése miatt további selejtezésekre és elhullásokra kerülhet sor.
MIT KELL TUDNI AZ ANYANYÚL NEMI MŰKÖDÉSÉSRŐL?
A nyúlban a petefészkek működése nem eredményez szabályos időtartamú ivarzással és ovulációval (= peteleválással) járó nemi ciklust. A nőivarú nyúlban az ivari ciklus módosult tüszőrepedésre csak a párosodás vagy egyéb ezzel egyenértékű hatás pl. feromonhatás (= szuxuálaktív szaganyag), hormonális ovulációindukálás, stresszhatás stb. után kerül sor.
A nőstény házinyúlon ezen sajátosságai ellenére egyes időszakokban mégis megfigyelhető a párzási vágy illetve annak teljes hiánya. A nőstény nyúl szexuális magatartása tehát sajátos, nem mutat ugyan szabályos nemi ciklust, mégis hosszabb ideig, két-három napon át ivarzik.
A peteleválást (ovulációt) kiváltó inger elmaradása esetén az érett tüszők a hetedik nap körül atredizálódnak (= a tüszők elzáródása, elfajulása), azonban eközben is folyamatosan újabb és újabb tüszők érik el a peteleválást megelőző fejlettségüket.
AZ IVARZÁS TÜNETEI
Az ivarzás legbiztosabb jele, hogy az anyanyúl felveszi a bakot, ugyanakkor a nem ivarzó állat visszautasítja.
A nőstények viselkedéséből is következtetni lehet az ivarzásra, mert gyakran egymást ugrálják és különösen szívesen ingerlik a bakokat. Megfigyelhető olykor az étvágy változása, étvágytalanság vagy éppenséggel a mohó takarmányfogyasztás.
Az ivarzó állat nyugtalan lesz, máskor meg éppen tompultságot mutat. Gyakori a vizelési inger. Az ivarzó nőstény nem egyszer jellegzetes lordózisos (= a gerincoszlop hát-ágyéki szakaszának meghajlása) testtartást vesz fel.
Ugyancsak jellemző tünet a péra színeváltozása és vizenyős beszűrődése. A péraajkak megduzzadnak, nyálkahártyájuk pedig sötétvörössé, némelykor bíborvörössé válhat.
A nyulak között gyakran előfordul a rejtett ivarzás. Ez azt jelenti, hogy az ivarzásnak az előbb említett külső jeleit alig tudjuk észrevenni. Gyakoribb a csendes ivarzás az elhízott anyák között, valamint a hústermelésre erősen szelektált állományokban. Elősegíthetjük ezeknél az ivarzást azzal is, ha a bakokat az anyanyulak közelében helyezzük el, vagy rendszeresen „próbáltatjuk” az anyanyulakat.
AZ IVARZÁS KIVÁLTÁSA ÉS FOKOZÁSA
  1. A kisnyulak leválasztása.
  2. Az anyanyulak áttelepítése és új környezetbe helyezése.
  3. A feromon hatás érvényesítésére a bakok és nőstények egymáshoz közeli elhelyezése.
  4. Az anyanyulak párosodási hajlama fokozható a tápetetésről a zöldtakarmányozásra való áttéréssel, a takarmány karotin, A- és E-vitaminos kiegészítésével. Olykor a zab etetése is fokozza az eddig csak szórványosan ivarzó állomány nem működését.
  5. Falkásítással, nagyobb csoportok kialakításával a nőstények nemi tevékenysége élénkül. A biostimuláció eredményeként az ivarzó állatok száma növekszik.
  6. Az egymásra ugráló anyanyulak folyamatos kiemelésével és pároztatásával ugyancsak kedvező hatás érhető el.
  7. Az ivarzókat minél előbb ki kell emelni, mivel az egymásra ugrálás tüszőrepedést és hosszabb álvemhességet válthat ki.
  8. Megjegyzem, hogy az ovulációt egyéb hatások is kiválthatják, például a hüvely és méhszáj stimulálása (élénkítő, izgató hatása), a nőstények egymásra ugrálása, de olykor traumás (pl. sebészeti beavatkozás) vagy netán stresszhatások is.
  9. Az angóranyúl nemi működése (ivarzás, fogamzás) nem olyan kifejezett, mint egyéb fajtáké, gyakran tapasztalható a rejtett ivarzás. Ennek egyik oka a hosszú gyapjú okozta hőgazdálkodási zavar. Csökken a fogamzási arány és fokozódik az embrióelhalás és -felszívódás. A termékenyítést ezért a nyírás utáni napokban ajánlatos elvégezni, amikor az ivarzás kifejezettebb.
(FOLYTATJUK)
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából 2011. novemberében a Kistermelők Lapjában.)
folyt.:
http://drradnaiistvan.blogspot.com/2012/04/hazinyul-meddosege-ii.html 

2012. március 30., péntek

Baltikum II/1

KÖRUTAZÁS A BALTIKUMBAN
LETTORSZÁG
Riga szimbolikussá vált épületei




Lépjük át a litván határt, és 400 km autózás után Rigában, a fővárosban vagyunk, a Baltikum legnagyobb és legdinamikusabban fejlődő városában. A virágzó kereskedelem és a fejlődő üzleti élet öntudatos Hanza-város lakókat eredményezett, akik felvéve a protestáns hitet megszabadultak a német lovagrendek uralmától. A városkapun át lépünk be a régi belvárosba, ahol Riga jelképe, a Szent Péter templomot is van.





A régi, ódon házak között már előtűnik a hatalmas székesegyház. Már 1209-ben volt itt templom, melyen a XV. században építették ezt a bazilikát.





A torony elegáns, háromszorosan megtört koronapárkányzata a város jelképévé vált. 120 méteres toronysipkája akkoriban a világ legmagasabb faépítményének számított. 1721-ben villámcsapás érte és leégett. A véletlenül éppen Rigában tartózkodó Nagy Péter cár még a tűzvész éjszakáján megparancsolta az újjáépítését. Lift visz fel a toronyba, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a városra. 1990 óta látható itt a Brémai muzsikusok szobra, a német testvérvárosok ajándéka. Amikor Napóleon 1812-ben bevonult Oroszországba, a rigaiak az összes elővárost felgyújtották, hogy az óvárost mentsék. Felesleges volt, mert Napóleon a települést érintetlenül hagyta!





A házat Eisenstein építette, a híres filmrendező apja. 300 négyzetméteres lakások vannak benne, a tetején pedig kert. Talán említésre érdemes, hogy a házban található az angol nyelvű iskola, amit Soros György ajándékozott a városnak, egy lakást pedig fenntartott magának. Egész házsor épült ilyen szecessziós stílusban.





Az ódon belváros szűk utcájából vessünk még egy pillantást a Szent Péter templom csodálatos tornyára!





Lettország fővárosa rendkívül gyorsan, a Balti-tenger téréségének egyik legjelentősebb kereskedelmi központjává nőtte ki magát, és már 1282-ben csatlakozott a Hanza-szövetséghez. Rigát 1226 óta városi tanács irányította, amelyet többségében német kereskedők választották. Megjegyzem, hogy a Városháza a XVI. században épült, és azóta is e minőségében funkcionál. Ki gondolná, hogy ez az ízléstelen, nagy, fekete épülettömb a szovjet időkben épült múzeum?





Az impozáns épület a Feketefejűek Háza, a nőtlen kereskedők egyesületének épülete. A történelem folyamán erősen megrongálódott, pazar oromzatát a szovjetek robbantották szét, 28 méteres oromfalának szobordíszei csodálatosak, mára rendbehozták. Közben eleredt az eső, s míg a szakadó zivatarban fényképeztem, a csoportom továbbment. Csak az tudja megérteni, aki átélte! A hatalmas városban, óriási vízözönben, egy szál ingben a kétségbeejtő bizonytalanságban... Beálltam egy kapu alá, ahová már egy német csoport is bemenekült az eső elől, és bölcsen (meg persze idegesen) várakoztam. Mindenki ernyőkkel, esőkabátokban, sapkákban... Talán fel sem ismerném az enyéimet! Lesben állva és pásztázva a környéket egyszer csak megláttam a feleségemet a feltűnő fehér ruhájában. Se lát, se hall, csak rohan... Kezében az esőkabátom. (Ő így keresett engem.) A zuhogó esőben üldözőbe vettem, futottam utána, míg el nem értem. Bőrig áztam, de kit érdekel? Rosszabbul is végződhetett volna (a fényképezés)...





Elállt az eső, a virágárus is kiköltözött az utcai árusító helyére.





Az utcasarkon vártak a zenészek, és eljátszották a magyar Himnuszt. Ez biztosan előre megszervezett volt a baksis reményében.





A lőportorony határozza meg a város képét már 1515 óta. Az egyetlen eredeti építmény a város valamikor 28 tornyából.





A három fivér: három egymás mellett álló, a XV-XVII. században épült lakóház, mely napjainkban a város szimbólumává vált. Az "első", gótikus lépcsős oromzatú ház a város legrégebbi lakóépülete. A "harmadik" házban egy apró építészeti múzeum található.

2012. március 29., csütörtök

Baltikum I/2

KÖRUTAZÁS A BALTIKUMBAN
LITVÁNIA
Kaunas




Kaunas akaratán kívül lett Litvánia fővárosa, amikor a két világháború között Vilniust Lengyelországhoz csatolták. A Baltikum egyik legszebb óvárosában vagyunk! A Tanácsház teret alacsony polgárházak szegélyezik. Itt annak idején lengyel, német, svéd, sőt velencei kereskedők is éltek. 1920 és 1939 között Kaunas volt a litván ellenállás történelmi központja. Itt volt a parlament, itt székeltek a püspökök, itt döntöttek az új pénznem, a litas bevezetéséről.





A litván fasiszták 1941-ben, még a németek bevonulása előtt, szörnyű vérfürdőt rendeztek a zsidók között. Érdekes, hogy a japán konzul 6000 zsidó életét mentette meg az SS-ek végső leszámolása előtt. Már 1367-ben állt itt egy négytornyú, méteres falakkal körülvett vár, amely 1580-ban egy félkör alakú, 41 méter átmérőjű bástyával bővült.





Nagyon szomorú látvány fogad, amikor bemegyünk a Szent György templopmba. A szovjet időkben raktárnak használták! Elképesztően lepusztult a valamikor csodálatos kiképzésű, aranyozott oltár. Minden romokban. És a falakon a szebbnél szebb festmények korhadnak, pusztulnak, penészesednek. Az embernek sír a lelke, amikor látja. A hatalmas templom faláról pereg a vakolat, a kórus romokban. A kívülről még mindig impozáns templom odabent megdöbbentő látványt nyújt.





Felüdülést jelent, amikor elmegyünk a Nemzeti Parkba! 30 fok feletti a hőség, vakít a fény. Miközben lerogyok a fáradságtól és a hőségtől, hadd mondjam el, hogy Kaunas az ország szerintük legszebb városa, mely a XI. században már sűrűn lakott volt. A litván-porosz határ közelsége miatt a XV. században jómódú kereskedővárossá nőtte ki magát. 1922-ben megalapították az egyetemét, amelyet - bár 1950-ben hivatalból feloszlattak, azonban - 1990-ben újra megnyitottak.

2012. március 28., szerda

Baltikum I/1b

KÖRUTAZÁS A BALTIKUMBAN
LITVÁNIA
A szigetvárban




Elérjük a zöld szigettel és a kék tóval körülvett szigetvár piros téglaépületét. Turisták tömege keresi fel a híres erődítményt.





A szárazföldről két fahíd vezet át az aprócska szigetre a várhoz.






Amikor a XIV. században épült félsziget-vár túl kicsinek bizonyult, Vytautas herceg egy jól védhető és természetes, erős vár építésébe kezdett. Lenyűgöző 4 tornyú, trapéz alakú elővárat húzatott fel. Mély vizesárok választja el a majdnem négyzet alakú fővártól, annak bejárati kapujától.





Bemegyünk a várba. Először a kaszárnyák sorát látjuk, ahol a katonák laktak.





A földszinten és alagsorban múzeumok vannak, a régi kor használati tárgyai, fegyverei bemutatásával. Egy apró incidensem is volt, mert az illemhely szigorú őre azt az ügyfelet, akinek nem volt litván pénze, kravátlijánál fogva kipenderítette. Mivel sem az euró, sem a dollár nem kellett neki, ilyenkor mit csinálhat a külföldi?... Sikerült kicseleznem.





A kijáratnál zsibárusok tömege várt már bennünket. Itt már bármiért lehetett vásárolni, sőt az eurót még szívesebben vették, mint a saját pénzüket.

2012. március 27., kedd

Baltikum I/1a

KÖRUTAZÁS A BALTIKUMBAN
LITVÁNIA
Vár Trakaiban




2006. augusztus 12-én (egy szombati napon) vonattal Budapestre, onnan pedig repülővel Vilniusba utaztunk, ahol egy 4 csillagos, nagyon szép szálloda fogadott. Összkomfortos, vécés, kényelmes autóbusz várt bennünket, mellyel végigutazzuk a Baltikumot.





A szálloda előtt várjuk a buszt, hogy a régi fővárosba, Trakaiba induljunk, ami 27 kilométerre van a fővárostól, s mely a litván hercegek és más nemesek középkori rezidenciája. A régi vár már messziről feltűnik.





A Litvánia történetét jelentősen meghatározó német lovagrend négyszer égette porig a várost. A vár 1503 és 1522 között épült. A 3 kilométer hosszan elnyúló erődítménynek 9 kapuja és több bástyája van.





A Galvé-tó tó mellett haladunk el, melynek partján áll a vár. A XIV. században Litvánia Európa legnagyobb állama volt. Varsótól 80 km-re, Vegrovtól egészen Moszkváig terjedt. 200 tavának köszönhetően felszínének egynegyedét víz alkotja. Ma az ország 65300 négyzetkilométer, a Baltikum legnagyobb állama. A kelet-európai síkságon épült, nincsenek jelentősebb magaslatok. Lakossága 3,75 millió, 82 százalékban litván. A II. világháború előtt a lengyelek, németek és zsidók voltak többségben. Ma a litván állampolgárok 8,1 százaléka orosz és 7 százaléka lengyel.





Annak idején a dominikánusok monostort is építettek, de mára csak 3 szerezetes maradt, így a monostort bezárták.





A régi postaépület a XVIII. századból épségben megmaradt.





A XVII. századból származó Nepomuki Szent János szobor. Miután nem adta ki Vencel királynak a felesége gyónási titkát, a király kitépette a nyelvét, és Prágában a folyóba dobatta a szentet.





Elmegyünk abba a negyedbe, ahol a karaiták laknak. Ez egy ősi, zsidó valláson belüli mozgalom, mely a Talmudot nem ismeri el, kizárólag az Ótestamentumot. Őket a nagyherceg testőrnek telepítette ide. A karaiták 3 ablakos házakban laknak, nem véletlenül: egyet a hitükre, másikat a családjukra, a harmadikat pedig a vendégeknek nyitották.





Rekkenő hőség van. Jó leülni egy pillanatra...

2012. március 26., hétfő

Kapott leveleket

Dr. med. vet. Peter Eichelberger
VEB AGRARIA
Verwaltung u. Betriebsteil 1
8028 Dresden
Kesselsdorfer Strasse 116
DDR
-----------------------------------------------------------------

Sehr Geehrter herr Dr. Radnai!
Dear Dr,
Mногоуважаемый коллега
Monsieur et cher confrére

Ich ware dankbar für die Übersendung eines Sonderdruckes Ihrer Arbeit:
I should greatly appreciate a reprint of your article:
будьте настолько любезны переслать мне Bаш труд:
Je vous serais trés obligé de m'envoyer un tirage á part de votre article intitulé:

Über die Behandlung der Dysenterie...
TU 30 (1975) 186-188

Mit freundlichen Grüssen
Sincerely yours
за что заранее благодарю.
Je vous en remercie d'avance et vous prie de croire, Monsieur, á mes sentiments les plus distingués

dr. Peter Eichelberger



2012. március 25., vasárnap

Tibet tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék az EGY HÉT TIBETBEN, A VILÁG TETEJÉN... című bejegyzésekhez

I. LHASZA
1. Potala
1a) Már a gép ablakából feltűnik a Potala 
1b) A Potala épületében sok templom van
2. Tibet központi katedrálisa a Dzsokhang 
http://drradnaiistvan.blogspot.com/2012/03/tibet-i2.html
-------------------------------------------------------------------------
II. JELLEGZETES TÁJAK
1. Meglátogattunk egy tibeti falut
2. A Szamje kolostor
3. Az 5200 méteres hágón
http://drradnaiistvan.blogspot.com/2012/03/tibet-ii3.html
-------------------------------------------------------------------------
III. JELLEGZETES HAGYOMÁNYOK
1. Folklór műsor 
2. Piac
http://drradnaiistvan.blogspot.com/2012/03/tibet-iii2.html
--------------------------------------------------------------------------
IV. JELLEGZETES VÁROSOK
1. Tsetang 
2. Tasilhünpo
http://drradnaiistvan.blogspot.com/2012/03/tibet-iv2.html
--------------------------------------------------------------------------

__________________________________________
 
http://drradnaiistvan.blogspot.com/2010/12/nepal-tartalomjegyzek.html 
_________________________________________



V. NEPÁLON ÁT HAZAFELÉ...
1. A Chitwan és Dulikhelen
2. Bhaktapur
http://drradnaiistvan.blogspot.com/2012/03/tibet-v2.html
-------------------------------------------------------------------------

2012. március 24., szombat

Tibet V/2 (Nepálon át hazafelé...)

EGY HÉT TIBETBEN, A VILÁG TETEJÉN...
Nepálon át hazafelé...
 Bhaktapur




Nagarkottól nem messze, Katmandutól mindössze 12 km-re fekszik Bhaktapur, mely a XII. században, mikor Malla király uralkodott, Nepál fővárosa volt. A belváros kapujánál szigorúan megkövetelték a belépődíjat.





Milyen az iskolarendszer? 10 osztályos az alap, az általános. Utána 5 év a középiskola, s jöhet az érettségi. Az angol nyelv kötelező. A gyerekek fegyelmezett, rendezett sorban jönnek ki az iskolából, ám ugyanúgy hangoskodva, mint Európában.





Bhaktapur ugyancsak híres város Nepálban csodás kultúrával, irodalmi hagyományokkal, tradicionális táncművészettel és fenséges szentélyekkel.





A régi királyi palota a XII. században épült.





A királyi vár bejárata. A felső részén a már sokat emlegetett buddhista jelképek. A hőmérő 30 és 40 fok közötti értéket mutat. Minden pillanatot kihasználunk egy rövid pihenőre.





Az ablak itt is mindig nyitva van, várja a király szellemét, mely éjszakánként visszatér - a hitük szerint.




A Durher téren vagyunk, a legrégibb hindu templomnál. Vad- és másfajta állatok szegélyezik, védik a feljáratot, mely lépcsőin lehet a szent helyre jutni.





Hölgyek és honpolgárok sétálgatnak a templom előtt, mintha divatbemutatót tartanának nekünk. Megittunk itt egy hideg kólát. Tudják mennyibe került? 2 dollárba! Mentségünkre szolgáljon, hogy nem bírtuk tovább a szomjazást. A palota udvarába is bementünk, de ott szigorúan tilos volt fényképezni.





Íme a király fürdője. Mindig kellemesen megfelelő hőmérsékletű vizet biztosítottak. Ha szükség volt rá, akár állandóan cserélték, hogy őfelsége ha akármelyik pillanatban fürdeni akart, megtehesse.





Ez a város ugyanolyan középkori ékszerdoboz volt, mint Katmandu, ahol nemrégiben jártunk.





Középkorból maradt lakóház-sorok, melyek már műemlékek.





Nagy kár, hogy ezeket a műemléket jelentő házakat hagyják napról napra pusztulni. Pedig itt még a kínai kuturális forradalom pribékjei sem pusztítottak, csupán az idő vasfoga, aminek szabad utat engednek.





A kis szentély körüli házakban a kézművesek műhelye, üzletei kaptak helyet. Gyönyörű cserpéfigurákat is kínáltak, de súlyuk és törékenységük miatt nem vásároltunk azokból.





Hazafelé tartunk, közben megállunk egy kis nepáli faluban. Utolsó éjszakánkat pedig ebben a szép, modern szállodában töltjük.





Gyönyörű a kilátás a szálloda teraszáról. Estefelé az idő is kellemes, ki tudunk ülni a szállodai erkélyre, ahonnan órákig élvezzük a tájat, felelevenítjük utunk történéseit, a valóban örök élményt nyújtó, csodálatos, emberi testet próbáló, de feledhetetlen utazásunkat.

2012. március 23., péntek

Tibet V/1 (Nepálon át hazafelé...)

EGY HÉT TIBETBEN, A VILÁG TETEJÉN...
Nepálon át hazafelé...
A Chitwan és Dulikhelen




Első kirándulásunk a Chitwan Nemzeti Parkba vezetett. Az idegen név jelentése: a dzsungel szíve. 





Itt, a hatalmas szubtrópusi őserdő közepette szép kis faházakban szállásoltak el bennünket. Mindegyikhez volt zuhanyozó, amelyben a Nap melegítette a vizet. Ha sokat használt valaki, a másiknak már csak a friss, hideg jutott. Mindenki kapott egy-egy viharlámpát, a házban éjjel ez segített a közlekedésben, és ez égett a sötétben a teraszon.





Az őserdőben 102 tigris, 500 orrszarvú, 45 vadelefánt él és rengeteg madárfaj, melyek csivitelése teszi hangossá az erdő csendjét. A nemzeti park területe fél Pest megye nagyságú. A sok állat közül én csak orrszarvúakat és őzeket láttam. Az impozáns fürdőmedencét egyetlen útitársunk sem vette igénybe.





Az elefántoknak külön megállóhelyeik vannak. Elővezetik az állatot, majd magas, lépcsős alkotmány tetejéről beszállunk. Hátukra erősített kasban négyen férnek el. Nyakába ül a hajtó, aki bambuszbottal irányítja, ösztökéli a jószágot.





A két méteres elefántbozóton át az őserdőbe jutunk. Testes bambuszfák alatt döcögtünk. Jól meg kellett kapaszkodni, mert imbolygott a kas.





Visszaérkezésünkkor az idomár bemutatja, hogy parancsszóra valami 20 féle tevékenységet is tud végezni a betanított négylábú. A kirándulás után jólesett a fürdő a parkot átszelő Narayani folyóban. Este műsor zárta az élményekben gazdag napot. Jót aludtunk a nomád bungalóban, s másnap reggel indultunk vissza Katmanduba.





Az út fáradalmairól szó se essék, hiszen a táj csodálatos! Nagy gonddal megművelt, teraszosan kiképzett vörös földek, fürtöktől roskadozó banánfák, pálmák, mangók, a szubtrópusi zóna megannyi képviselője az óriáshegyek oldalain. Az ültetvényeken főleg nők dolgoznak, fejükön cipelik háncskosarakban a gyümölcsöt, a vizeskorsókat, vagy kapálgatják a földet - ahogy azt Tibetben is láttuk.





Egy nepáli kisvároson, Dulikhelen megyünk keresztül, ahol rövid városnézést tartunk.





És máris fent vagyunk 2175 méter magasan Nagarkotban, a világ legnagyobb hegyóriásának láncolatában, a Himalájában, egy nemrég megnyílt ultramodern szállodában, a Club Himalaja Resortban, melynek ablakai a Himalájára néznek. Felhőpárnákba bújtatott hegyek, lejtőiken lépcsőzetes teraszokkal, a távolban pedig a didergő, havas hegycsúcsok.