2012. április 30., hétfő

Kenya I/1

"KENYÁBAN A HALAK FEJET HŰTŐ KALAP"
Igényes szállodánk kellemes környezete




2006. március 6-án vonattal érkeztünk Pestre, majd este 7 órakor indult a repülőnk Kenyába, Mombasába. Másnap 9.10-kor szálltunk ki a repülőből a 35 fokos trópusi melegben.





Szállodánk, a 4+1 csillagos Whitesands Beach több hatalmas épületből állt közvetlenül a tengerparton. Ezek egyikében laktunk.





"Jambo!"-val köszöntött bennünket a fekete atyafi, aki minden reggel szorgosan öntözte a pázsitot.





Gondosan karbantartják a szállók környékét, gazolják a gyepet, palántálják a virágokat...





Szobánk az első emeleten volt, erkélyünk - ahová esténként imádtunk kiülni - a tengerre nézett. Igazán élveztem a zöldeskéken hullámzó, a horizont határáig terjedő, hatalmas víztömeg mormolását.





Az éttermekhez a pálmaligeteken mentünk keresztül, ahol mindig enyhe sós szellő áramlott a tenger felől. A Whitesands Hotel rendkívül igényesen kialakított és berendezett, elegáns szálloda minden elképzelhető szolgáltatással. Az egész partszakasz legelegánsabb hotelje. Érdekes kivitelezésű, kanyargó úszómedencékkel.





Íme a masszázs-házikó!





Kis tavacskák tavirózsákkal. Érdekes, hogy nem termelték a szúnyogokat, pedig a maláriaveszély miatt kötelező volt szedni a Lariamot (kivéve a "szíveseknek", akik emiatt figyelhették a szúnyogtámadást).





Szobánk erkélyéről (a pálmaligeten túl) kilátásunk nyílt a tengerre, amit persze nem kizárólag nézegettünk...

2012. április 29., vasárnap

A kölyökkutyák féregtelenítése


MIÉRT KELL FÉREGTELENÍTENI A KÖLYÖKKUTYÁKAT?
Lépten-nyomon felvetődik a kérdés az állatorvosi gyakorlatban sokszor olyan formában is, hogy vajon akkor is kezelni kell-e a kiskutyát, ha azon semmiféle, a fertőzöttségre utaló tünet nem mutatkozik! Bizony akkor is ajánlatos kezelni, mert a kismérvű fertőzés esetén valóban nem mutatkozik klinikai tünetekben a fertőzöttség, de ha tudjuk, hogy egy-egy féreg akár több tízezer petét is üríthet naponta, akár néhány giliszta is elegendő ahhoz, hogy a féregpeték tömegével szennyezze a környezetét és nemcsak a többi állatot, de mindenekelőtt az embert is. A kutya-macska fertőzöttsége zoonózis, állatról emberre terjedő bántalom, mely az ember olykor súlyos megbetegedését idézheti elő.
Az is tudnivaló, hogy a hazai felmérések szerint a fél évnél fiatalabb kölyökkutyák fertőzöttsége 35-45 százalék körüli, az egy évnél fiatalabb macskák orsóférgességét pedig 60-65 százalékosnak találták.
Komoly fertőzés esetén a kiskutya is megbetegszik súlyos klinikai tünetek között, sőt – ha nem történik gyógykezelés – el is pusztul.
NÉHÁNY ESET A MINDENNAPOS PRAXISOMBÓL
1. Három skót juhász fajtájú néhány hetes értékes kiskutyát hozott egy gazda a rendelőmbe, és nagyon elkeseredve panaszolta, hogy két társuk már elhullott, de ezek is hasmenésesek, bágyadtak. Parvo-fertőzésre gondol.
A láztalan állapot, a vérfogyottságra utaló porcelánfehér kötőhártyák, a lelógó feszes has, az acetonra emlékeztető szájszag a bélférgesség gyanúját vetette fel.
Azonnal féreghajtó pasztával, vitaminokkal kezeltem a kis állatokat, és elmondtam a további tennivalókat. Már két nap múlva örömmel telefonált a gazdi, hogy „hihetetlenül nagy mennyiségű” giliszta ürült a kiskutyákból és jobban vannak.
2. Telefonon hívott fel G. Mártonné Budapestről: „A kisfiamat fejfájással és hasi panaszokkal vittük kórházba kivizsgálásra, ahol alapos analízis kiderítette, hogy a kutyától származó Toxocara nevű bélféreggel fertőzött. Két kutyánk van, és azt javasolták, hogy azokat sürgősen féregtelenítsük. Ez meg is történt, és valóban volt bennük több féreg.
Azóta az egész család úgy érzi, mintha mindegyikünk fertőzött volna. A kérdésem az volna, hogy a kutyán miről vehetjük észre, hogy férges, miként kapja el az ember és milyen tünetekkel jár.”
3. Váripusztáról egy juhásztól kaptam a levelet: „Tanyasi ember vagyok, és a kutyáim ugyanolyan fontosak, mint a birkáim, mert ők őrzik a házat meg a legelő állataimat, pusztítják a sok bosszúságot és kárt okozó férgeket (egér, patkány). Ők a leghasznosabb, csaknem ingyen szolgáló segítőim.
Az egyik szuka nemrégiben megellett. Már alig vártam! Szép, játékos kiskutyák voltak, okosak, mint az anyjuk. Örültem is nekik, de örömöm hamar bánattá vált, mert az alig néhány hetes kutyusok napról-napra mind jobban elbágyadtak, nem szoptak, hasmenésük lett és hánytak. Az ürülékükben is láttam néhány cérnaszerű fehér gilisztát, de a hányadékukban egész gomolyagban ürültek. Sajnos mindkét kiskutya elhullott. Jobban sajnáltam, mintha a bárányok közül hullott volna el kettő.
Mit tegyek, hogy az újabb kölykezés eredményes legyen? Több kutyám is van, lehet, hogy azok is férgesek, csak én nem vettem észre. Ezenkívül legyen szíves megírni, hogy a férgek veszélyeztetik-e a család vagy a többi állat egészségét!”
E néhány esetet csak példaként írtam, de még hosszan folytathatnám a sort...
A KÓROKOZÓ
A kutyában és a macskában hazánkban mintegy 30 fonálféregfaj fordul elő. Ezek közül a legszélesebb körben elterjedt, és az emberben is a legsúlyosabb bántalmat okozhatja a kutya és a macska orsóférge, a Toxocara canis és a Toxocara mystax.
A Toxocara canis barnás vagy barnásfehér színű, ceruzabél vastagságú fonálféreg. A hím akár 10, a nőstény pedig a 18 cm hosszúságot is elérheti. Petéi csaknem kerekdedek. A parazita főleg a kutyafélék vékonybelében, nemritkán a gyomrában élősködik. Egy-egy féreg akár több tízezer petét is üríthet naponta, melyek a bélsárral kerülnek a külvilágra.
A férgekkel való fertőzöttség az idősebb állatokban általában nem okoz betegségre utaló tüneteket, de fertőzési forrásul szolgálhat. A kölyökkutyák fertőzöttsége azonban sokszor súlyos megbetegedést okoz, olykor pedig a kölykök elhullásával járhat.
HOGYAN TÖRTÉNIK A FERTŐZŐDÉS?
A kutyák többféleképpen fertőződhetnek. Amennyiben a szuka fertőzött, akár már a méhben is bejuthatnak a magzatba a féreglárvák, és ily módon az újszülött kiskutya már a férgekkel fertőzötten jöhet a világra.
A kölyök felveheti a szopás során az anyja tejével is a férgeket, mert bebizonyosodott, hogy a fertőzött anya mintegy 20 napig üríti a tejével a féreglárvákat.
Oly módon is fertőződhet a kutya, ha elfogyasztja a fonálférgekkel fertőződött ún. paratenikus gazdaállatokat. És melyek lehetnek a kutya fonálférgeinek a gazdái? Az egér, a patkány, a tengerimalac, a sertés, a házinyúl, a borjú, a kecskegida, a házityúk, a pulyka, a galamb, sőt még a földigiliszta, de akár az ember is.
KÓRFEJLŐDÉS
A 4 hónaposnál fiatalabb kutyák fertőződése esetén a peteburokból a vékonybélben kiszabaduló lárva vándorlásnak indul, melynek útja a máj, szív, tüdő, légutak, garat, nyelőcső, majd a gyomor és a vékonybél, ahol 20-25 nap alatt ivarérett féreggé válva üríti a petéket.
Amikor a 4 hónaposnál idősebb kutya veszi fel a lárvákat, csak kivételes esetben fejlődnek ivarérett féreggé. A kivételes esetek közé számít a szuka kölykezése. Egyébként ezek a lárvák nem fejlődnek tovább, hanem az egyik szervből a másikba vándorolnak. Ha a szuka vemhessége folyamán a vándorló lárvák a magzatokba jutnak, azok vékonybelében megtelepedve a kölykezés után tovább fejlődnek.
MIKOR ÉS HÁNYSZOR KELL KEZELNI A KUTYÁKAT VALAMINŐ FÉREGHAJTÓ SZERREL?
A szukákat a kölykezés előtt, majd a szoptatás alatt kéthetenként szoktuk kezelni. A kölyköknek pedig első ízben 2 hetes korban, majd a választás utáni második hétig ugyancsak kéthetenként ajánlatos féreghajtó szert adni. Nagyon sokféle féreghajtó szer van forgalomban, melyek állatorvosi vény nélkül kaphatók, alkalmazásukról a patikus vagy a mellékelt használati utasítás tájékoztat.
AZ EMBER FERTŐZŐDÉSE
Az emberi fertőzöttség leggyakoribb forrása a szennyezett föld (játszóterek stb.), a mosatlan kéz, a szennyezett, nyers zöldségfélék fogyasztása stb. A nagymérvű emberi fertőzöttségre utal az a hazai felmérés, mely szerint a teljes lakosság 20 százaléka fertőzött orsóférgekkel.
Amikor az ember fertőződik, vagyis lenyeli az embrionálódott Toxocara-petéket, azok a vékonybélben lárvává fejlődnek, majd áthatolnak a vékonybél nyálkahártyáján. Ezután betörve a véráramba szétszóródnak a különböző szervekben, és megjelenik a betegség klinikai képe. Minél több petét nyelünk le, annál komolyabb szimptómák jelentkeznek. A klinikai tünetek alapján az emberi toxocarosis 3 formáját különböztetjük meg:
1. Visceralis larva migrans (különböző szervekre kiterjedő lárvavándorlás). Tünetei változatosak. Jellemzői a rossz közérzet, láz, hasi fájdalmak, nyirokcsomó-bántalom, bőrkiütések, máj- és lépmegnagyobbodás. Gyakoriak a légzőszervi és idegrendszeri zavarok stb.
2. Ocularis larva migrans. A lárvák a vándorlásuk során eljuthatnak a szembe is. A látásélesség csökkenése az első jele a parazitózisnak, de ritkán a látás teljes elvesztése is bekövetkezhet.
3. A rejtett toxocarosist enyhe szindróma jellemzi: fáradékonyság, fejfájás, étvágytalanság, hasi fájdalom, köhögés stb. A gyógyítás orvosi feladat! A következőkben a macska fonálférgességéről és a galandférgességről írunk.
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2012. januárjában.)

2012. április 27., péntek

Svájc V/2

SVÁJC
Zürich




Továbbmegyünk és nézzük a vidéket, a jellegzetes svájci tájat. Az út mentén mindenütt legelésző állatok. A felhajtást követő 3 hétben a teheneket az istállóban tartják, majd csak fokozatosan szoktatják a legelőhöz. A pásztorélet nem könnyű! Amikor hetek hosszat ömlik az eső, és a vízmosásokban tajtékzó áradat zuhog alá, a pásztorok beszorulnak kunyhóikba, házacskáikba. A pásztorház is alacsonyabb, mint a város üzemeiben, mégis a pásztorkodás vonzó mesterség. Ezt bizonyítja, hogy több a jelentkező, mint ahányat a gazdák felfogadhatnak. Ha az ember egy-két nyáron át pásztorkodik - mondja egy legény bizonyítva, hogy kemény fickó, és Sávjcban ez már évszázados hagyomány. De attól kezdve ő is más szemmel nézi a világot, és azt is bebizonyítja, hogy mindenütt megállja a helyét az életben. Pedig nemcsak az állatok őrzését kell a pásztornak elvégezni, de a tehenek, anyaállatok fejését is. No meg a sajtkészítést, hisz tudvalevő, hogy a svájci sajt a leghíresebbek között van a világon, készítése nemzeti hagyomány.




Zürichben vagyunk. Lakossága az agglomerációval együtt 700 ezer fő.





A város elsősorban a fekvésének köszönheti a szépségét. A kék színű Zürich tó, amelyet a távolból az Alpok havasai koszorúznak, mélyen benyúlik a város szívébe. A helységet és a tavat kétoldalt magasabb dombok övezik.





A tó partjain, az Aranyparton főleg a gazdagok villái húzódnak.





Két folyó is beömlik ak tóba, a Sihl és a Limmat. Ezek biztosítják a Zürichi tó állandó szintjét. A bankban pénzt kellett váltanunk. Ilyen sok bankot még sehol nem láttam, mint Zürichben! Több ház falát történelmi figurák képeivel, rajzaival, festményeivel díszítik. 





A biztosító társaság központi irodája. Itt a sétáló utcában vidám élet zajlik: utcai zenészek, alkalmi táncosok és fakírok köré csoportosulnak a külföldi turisták és a városi honpolgárok. Egy-egy színesebb produkciót a közönség tapsa és a kitett kalapokba hulló pénzérmék csörgése kísér.





Az utcákat kétoldalt sörözők, mozik, diszkók és műsoros vendéglők szegélyezik. A városi séta után autóbuszra szállunk és hazautazunk...





2012. április 26., csütörtök

Svájc V/1

SVÁJC
Schwyz és Zug




Továbbmegyünk Schwyzbe, mely egy 12 ezer lakosú város.





A Szent Martin plébániatemplom 1774-ben épült - több, mint 200 éve...





Városháza.




A következő város, ahol megálltunk, Zug volt. A Zugi tó 38 km hosszú, a városnál a legszélesebb, mintegy 4 km, majd onnan fokozatosan keskenyedik. Kékeszöld vize igen kellemes látványt nyújt. Keleti oldalán hegyek, míg dél-nyugati partján a Rigi Kulm magasodik. Mindenfelé találkoztunk külföldi turistákkal. A vonat a tó mentén halad. A megállóhelyen a feleségemmel leültünk egy padon és azon kaptuk magunkat, hogy beszélgetünk... beszélgetünk...





Zug egyike Svájc legszebb épen maradt történelmi városainak. A buszunk a Kolin-platzon, a város közepén áll meg, innen járjuk be a várost. Ódon kormányzati épületek, szép polgárházak, felállított szobrok sorjázzák egymást.





A híd alatt áthaladva jutunk be az óvárosba...





Az utcai kávézó nyugalma a sok talpalás közben "megjár" a turistának!





A nagyáruházban fogunk körülnézni, talán vásárolni. A bejáratnál átadtam a fényképezőgépemet a nejemnek...





...persze nem sokáig. A mi pénzünkhöz viszonyítva minden rettenetesen drága, ahogy már tapasztaltuk utunk során előbb is.





Az önkiszolgálóban az árak duplája-triplája az otthoniaknak. Még a tej és kenyér is!





Sajnos nem ránk várt a konflis, amiből többet is láttunk a városban. A gazdagabb turisták ezekkel kényelmesebben  és jobban bejárhatják-megismerhetik a várost, még sétakocsiznak is egyet.

2012. április 25., szerda

Kapott leveleket


Dr. Giovanni L. Rossi
Institut für Tierpathologie
Universitat Bern
Langgasstrasse 122
CH - 3001 Bern
-----------------------------------------------------

Monsieur,

Je vous serais trés obligé de bien vouloir m'envoyer un tiré á part du travail mentionné au verso.

Sehr geehrter Herr

Ich ware Ihnen sehr dankbar für die Zusendung eines Sonderdruckers der umseitig genannten Arbeit.

Dear Sir,
I should greatly appreciate receiving a reprint of the paper quoted on the reverse side.

Dr. G. L. Rossi

Titel der Arbeit:
An outbreak of Aujeszky's in a comlex pig farm and subsequent losses.

Titel des Journals:
Mag. Allat. Lapja 32, 14, 1977.






2012. április 24., kedd

Svájc IV/3

SVÁJC
 A Kapellbrückén a belvárosba




Mögöttem a díszes, ún. Dudás kútja. 





A Kapellbrücke Luzern jelképévé vált. A kb. 200 méter hosszú fedett híd a XIV. század elején épült az erődrendszer egyik elemeként a vízi út védelmére. Máig megmaradt eredeti alakjában. Nagyjából itt kezdődik az óváros, a történelmi Luzern. 147 festmény ma is látható a hídon. A víztorony 8 szögletes terméskő építmény. Világítótoronynak épült. A hídnál is régebbi, már 1300-ban említik a korabeli iratok. Kiváló támaszpontul szolgált, nehogy eltévedjünk a forgalmas nagyvárosban.





Kellemes látványt nyújtanak a hattyúk a tavon, a napozó stég a tóparton...





A városháza.





Átmegyünk a hídon a belvárosba...





A hajósvendéglő stégje kávézóként, napozóként szép kilátást adva a tó felett. Itt van a városiak és turisták kedvenc tóparti sétánya. A Gilgen házat, a saroktornyos, erődszerű épületet 1731-ben emelték. Az idők folyamán már volt levéltár, kincseskamra, börtön és hídőr-lakás is. Jelenleg tüzértiszti klub.





Nagy a forgalom a bevásárlóutcában. A mi pénztárcánkhoz képest hihetetlenül magasak az árak.





A patinás Fritschi Restaurantban ittunk egy kávét - ugyancsak borsos áron. 





A virágüzlet árukínálata a feleségemet - mint mindig - most is lekötötte.





Én inkább a fagylaltra várok...





Egy igazi tóparti szállodához hozzátartozik, hogy készenlétben csónak álljon előtte.

2012. április 23., hétfő

Svájc IV/2

SVÁJC
Luzerni városnézés




A Panoráma Svájc egyik leghíresebb látnivalója. Belépéskor egy kis svájci faluban találjuk magunkat - mintha tényleg ott lennénk...





Ittunk egy igazán jó forró teát! A város lakói a schwyzerdütch-t beszélik, de a feliratok és a hivatalos érintkezés nyelve az irodalmi német. A lakosság 74 százaléka római katolikus, a többi protestáns - a statisztikai adatok szerint.





A svájci gárda elmékműve a sziklába vésett, gigantikus méretű szobor. 1821-ben született. Dárdával átszúrt, gyönyörű oroszlán haldoklik egy svájci védőpajzsa mellett fejét a Bourbon liliomos címerre hajtva.





Útközben bemegyünk egy régi katolikus templomba.





A városban a múlt század utolsó negyede óta a fő jövedelmi forrás az indegenforgalom, de a környéken sokféle iparművészeti műhely, fehérnemű-, gépgyár stb. is működik. Az éghajlat nagyon kellemes, az évi középhőmérséklet 8,5 °C. A legmelegebb napon sem megy feljebb a hőmérő higanyszála, mint 28-29 °C. A fotósoknak is fontos, hogy évente 1541 órán át süt a nap a városban!





Már a kőkorban, Kr. e. 3000-2000 évvel élt ember a tóparton. A város keletkezéséről azonban csak annyit tudunk, hogy a VII. században egy kelet-franciaországi rendházból erre vándorló szerzetesek emeltek kolostort a tó partján, ahol a Renss folyó kiömlik a tóból. A következő évszázadokban a kolostor körül virágzó település fejlődött ki 1178-ban.





A reneszánsz stílusú torony 1503-ban épült. A piros-kék-arany számlapos óriási toronyóra az óváros forgalmas, szűk utcáiban kiváló tájékozódási pont.





A Szent Mór Apátság templom a város katedrálisa két csúcsos sisakú toronnyal. 1633-ban tűzvész pusztította el, és csak a két torony állt ellen a lángoknak. 





A kaszinó 1882-ben épült klasszicista, 2 emeletes épület. 100 évesen is a felső tízezer elegáns, elzárkózó légkörét sugározza.