2012. június 30., szombat

India I/2

MIT LÁTTAM INDIÁBAN?
 Élet az utcán




Külvárosi boltocska..





India lakosainak száma 600 millió körül van, de pl. 100 ezer lakosra csak 22 orvos jut (nálunk ennek tízszerese). Ilyen körülmények között nem kell csodálkozni, hogy csak az 1918/19-es évi influenza-járvány 60 millió ember életét követelte.





A függőkertek csodálatos állatfiguráiban gyönyörködhettünk...





...aztán elmentünk a gyermekparkba.





Nézzünk el az egyik városi mosodába, ahol a mosóemberek, a dhobik szorgoskodnak, akik a tisztátalanok kasztrendszerében egy külön társadalmi csoportot alkotnak.





Hölgyeknek itt szigorúan tilos mosni! Házról-házra járva ezek az emberek batyukban szedik össze a mosnivalót a jobb házakból, majd a szennyes ruhát a hátukon, tongán, esetleg csacsiháton szállítják el a mosodába, a folyó patak partjára vagy csatorna széléhez.





Hatalmas erővel csapdossák a ruhát a kőhöz, a piszok oldására pedig még manapság is inkább szappangyökeret használnak. Nem kétséges, hogy a ruha valóban vakítóan fehér lesz, mely az izzó napsütésben percek alatt meg is szárad, de hogy hány ilyen mosást is bír ki vajon a szövet, arról nincsen statisztika. Egy biztos, a legszegényesebb emberen is világítóan fehér a ruha, az ing, a dhoti meg a többi.





A régi és eredeti indiai orvostudomány, a régi orvosok, a kavirádzsok mesteri tökélyre vitték a vízgyógymódot és a masszást. Íme egy utcai kezelés.





Utcai teázó. Ahogyan nálunk a kávé, úgy Indiában a tea a nemzeti ital. Nem szeretnék kedvezőtlen képet festeni azokról a teázóhelyiségekről, melyek a legyektől és a kibírhatatlan illatoktól terhesek, de ezúttal egy sokkal higiénikusabb utcai teázót láthatunk, amikbe lépten-nyomon belebotlottunk.





Az illemhely nyitott a közterület felé, sokan mégsem ezt használják, hanem egyszerűen a az utca szélét még akkor is, ha erre a hivatalos helyiség ott van a közelben.





Fáradtan tértünk vissza a hotelbe. Ebből is kétféle van, a nemzetközi és a kimondottan indiai. Az indus hotelt európai ember nehezen viseli el, a koszt, a higiénia, a számunkra veszélyes forralatlan ivóvíz no meg némelykor a patkányok miatt, mert azok is élőlények lévén a hithű indus azokat sem csapja agyon, nem szabad bántani őket sem.


2012. június 29., péntek

India I/1

MIT LÁTTAM INDIÁBAN? 
Bombay India kapuja




Magyar géppel érkeztünk Beirutba (Libanon ekkor még feledhetetlen szépségű fővárosába) november közepén, amikor Budapesten havasesőt vert arcunkba a hideg északi szél, de itt, Afrika északi részén forrón sütött a nap. Az Indiai Légitársaság hatalmas, 346 szemlyes Boing repülőgépe már indulásra készen várt a repülőtéren.





A gép 70 méter hosszú, 20 méter széles, 13700 méter magasságban 933 kilométer óránkénti sebességgel szeli a levegőt - magasan a felhők felett. 20 főnyi személyzet szolgálja ki a gépet és az utasokat, az indiai stewardessek színes szárikba öltözve kínálják a frissítőket és ők szolgálják fel az indiai ebédet is. Ha kitekintünk a gép ablakából, az alattunk helyeződő vastag felhőréteg úgy hat, mintha jéghegyek felett úsznánk a magasban.





Utunk első állomása Bombay, az 5 és fél millió lakosú indiai nagyváros. Otthon dideregtünk, itt pedig még ingujjra vetkőzve is izzadunk, miközben szemünket gyönyörködteti a sok-sok zöld növény és a különböző színű, nagyvirágú, nehézillatú trópusi virágok. Várja a magyar csapat a gépkocsit, amely bevisz a városba.





A koldusok hada előjele volt India karakterisztikumainak! Temérdek állat és rengeteg ember, forróság és magas hegyek, óriási vagyon és lesújtó nyomor, hihetetlenül sok szín és jónéhány szag, tengernyi láz és megannyi szerelem!





Amíg nem volt repülőgép, India kapuja fogadta az idegent. György angol királyt 1912-ben koronázták India császárává, és hogy méltóképpen léphessen partra, ezt a gyönyörű építményt emelték a tiszteletére.





Az angolok jól megerősítették a várost! A hívatlan vendéget fogadó ágyupark egyetlen megmaradt darabja ezekre az időkre emlékeztet.





Tegyünk egy kis sétát a nagyvárosban elindulva a tengerparton a Marine Drive sugárutat szegélyező szállodasortól. Kitekintünk a Bombay-i öbölre, mely szépsége Nápoly és Rio de Janeiro tengeröbleinek széségével vetekszik.





Bár megdöbbent a nem mindennapi utcakép, ám elámulunk a gyönyörű függőkert láttán, ahol a bokrokat állatalakra metszik, és a nagy nyomor láttán meglep a Gandi-park üdezöld gyermekparadicsoma. Bombay nem is szép, nem is csúnya. Ki hinné, hogy egy millió olyan ember él itt, akinek az otthona a kövezet, és bizony nem kis gondot jelent kerülgetni őket az utcán.





Tíz- és százezer az éhes csavargók száma a városban, akik a világváros étel- és munkahulladékán élő munkanélküliek. Ez a szegény atyafi a majomtáncoltatásért kapott baksisokból tartja el a családját.





Íme egy ország, ahol százmilliókat érő családi vagyonok vannak és ahol százezrével pusztulnak az emberek az éhségtől; ez a föld az, ahol vallásos buzgalmukban és őrjöngésükben - amint ezt a későbbiekben látni fogjuk - milliókat érő templomokat építenek, az elhalt családtagjaikat vagy máglyán égetik el vagy pedig dögmadarakkal falatják fel.





Azon a földön járunk, ahol évezredek óta a legmagasabb fokra krisztályosodott a vallásbölcselet, ahol százféle árnyalatban imádják Brahmát, Allahot, Konfuciuszt és Jézust, ahol istenként imádják és bálványozzák a majmot, a kígyót, az elefántot, a krokodilust vagy a buta tehenet.


2012. június 28., csütörtök

A baromfiak hiánybetegségeiről


„Csak bukfenceznek a csirkéim, majd lebénulnak…”
A BAROMFIAK HIÁNYBETEGSÉGEIRŐL
Lapunk előbbi számában olvashattuk, hogy az ún. hiánybetegségek milyen súlyos mozgásszervi bántalmakat okozva komolyan veszélyeztethetik a csibenevelés eredményességét sok bosszúságot és gazdasági veszteséget okozva a csibenevelő gazdáknak.
Részletesen ismertettük az angolkór fellépésének okát, a tüneteket, a gyógykezelés és megelőzés tennivalóit. Ezúttal az E-vitamin szerepéről fogunk szót ejteni.
Egyik alkalommal Birján községből kétségbeesetten keresett fel egy gazda azzal a panasszal, hogy 600 egyedes 4-5 hetes csibeállományából 40-50 csirke is súlyos idegrendszeri tüneteket mutat. Mint mondotta, a csibék „bukfenceznek”, nyakuk elcsavarodik, és már több kis állat is elhullott.
A helyszíni vizsgálat számomra is meglepő volt: a beteg állatok egy része bágyadtan gubbasztott, mások bizonytalanul mozogtak vagy éppenséggel felbuktak, nyakuk és fejük oldalt, majd hátracsavarodott és hosszas vergődéssel igyekeztek kicsavarodott testtartásukból ismét egyensúlyi helyzetet találni. Egyik-másik csirke a roham után még egy ideig a lábait mereven, görcsösen kinyújtva, kimerülten feküdt, mások azonban rövid vergődés után talpraálltak, és mintha mi sem történt volna, tovább futottak.
A kép nemcsak a furcsa látványa miatt volt megdöbbentő, de felvetette két nagyon súlyos fertőző betegség, nevezetesen a baromfipestis és a csibék fertőző agy- és gerincvelő-gyulladása gyanúját is. Ugyancsak hasonló tünetekben mutatkozik a csibék agylágyulása és a B-csoportbeli vitaminok hiányából eredő idegrendszeri betegségek stb.
A körülmények alapos vizsgálata, a boncolási lelet valamint a takarmányozás értékelése azt látszott igazolni, hogy ezúttal nem egy fertőző bántalomról, hanem egy „anyagcsere-betegségről”, a csibék agylágyulásáról van szó, amit a megavasodott takarmány magas peroxid-tartalma okozott. Feltevésemet nemcsak az eredményes gyógykezelés, de a takarmány valamint az elhullott állatok laboratóriumi vizsgálata is igazolta.
A gazda ugyanis az előbbi esztendőben süldőneveléssel is foglalkozott, és a vártnál jobban fejlődő süldőit hamarabb sikerült eladni, így nagyobb mennyiségű húsliszt megmaradt, s már jócskán megavasodott. A tulajdonos ezt az egyébként igen értékes fehérjét nem akarta kidobni, ezért a baromfiaival próbálta feletetni. A leírt kórképet, a csibék agylágyulását a megavasodott hősliszt magas peroxid-tartalma okozta tehát.
Gyógykezelésül megváltoztattuk a takarmányt, és szárított élesztőt kevertünk bele. Ismert tény, hogy a B-vitamin az idegrendszeri betegségeket kedvezően befolyásolja.
Ezek után már csak néhány csirke hullott el, újabb beteg nem jelentkezett, az állomány napról napra élénkebbé vált, az állatok étvágya javult, az idegrendszeri tünetek pedig lassacskán megszűntek.
A CSIRKÉK AGYLÁGYULÁSA (Encephalomalacia)
A betegséget először 1959-ben észlelték Magyarországon, és korábban kizárólag az E-vitamin hiányának tulajdonították a megjelenését. Csak a későbbi vizsgálatok tisztázták, hogy a betegséget nem közvetlenül az E-vitamin hiánya váltja ki, hanem az avas takarmányokban etetett hús-, halliszt stb. bomlásnak indult zsírtartalma. Ugyanis a takarmány ártalmassága és a zsírtartalom peroxid-száma között szoros összefüggés van. Az E-vitamin antioxidáns tulajdonságának ebben van a szerepe, hogy csökkenti a takarmányzsírok oxidációját és a szervezetben az oxidált zsírok károsító hatását. Ezért alkalmas a betegség megelőzésére.
Amióta a gyári keverésű takarmányokba antioxidánst kevernek, az encefalomalacia tömeges fellépésével nem kell számolni.
MIT KELL TUDNI AZ E-VITAMINRÓL?
Megtalálható az állati termékekben, a magvak csíráiban és a zöldtakarmányokban. Gyakorlati szempontból jelentős az a tény, hogy amíg a magvakban stabil állapotban marad, addig az őrleményekben a szárított zöldtakarmányokban a levegő hatására hamarosan tönkremegy.
A rosszul tárolt, megpenészedett magvakban és a takarmány avasodása során ugyancsak megsemmisül.
AZ E-VITAMIN ÉLETTANI JELENTŐSÉGE
 Antioxidáns hatása van, ami azt jelenti, hogy megakadályozza a telítetlen zsírsavaknak a szervezeten belüli oxidációját és a peroxid-képződést.
 Jelentős szerepet játszik az állatok szaporodásában, ezért antisterilitásos vitaminnak is szokták nevezni.
 Az E-vitamin hiánya csirkékben az erek megbetegedéséhez vezethet. E vitamin hiányában ugyanis nő az erek falának áteresztőképessége, és ennek következménye az agylágyulás, azt általános vizenyő (vérzéses diatézis) és tojásokban a fejlődő embrió elhalása.
Az agylágyulásról már volt szó, de milyen tünetekben mutatkozik a csibék általános vizenyője (Exudativ diatézis)? Többnyire az 1-3 hetes csibeállományokban lép fel és súlyosabb esetben a megbetegedések aránya elérheti akár a 20 százalékot is.
A betegséget az váltja ki, hogy a hajszálerek fala áteresztővé válik, az onnan kilépő folyadék pedig többnyire a hasfal bőre alatti kötőszövetben halmozódik fel.
A beteg csibék étvágytalanok, felpuffadnak, testalakjuk pedig gömbölydeddé válik, nehezítetten lélegeznek, és fokozott szomjúságérzetet mutatnak. A vizenyő akár órák alatt kifejlődhet, és sok esetben halálhoz vezet, de a túlélő csibék is visszamaradnak a fejlődésben. Gyógykezelésül a takarmánycsere mellett szelén adagolásával lehet a bántalom kialakulását meggátolni.
 Az E-vitamin hiánya folytán az izmok anyagcseréjében fellépő zavar izomelfajulást idézhet elő, mely rendszerint igen gyors lefolyású betegség, és leginkább a kacsákban észlelhető.
Előbb csak mozgászavarok tapasztalhatók, majd ezeket gyorsan követik a bénulásszerű jelenségek is, melyek fellépése után a betegek többsége hamarosan elpusztul.
Gyógykezelésül és megelőzésül ez esetben is a takarmány vizsgálata elsőrendű feladat, de a szelénsók adagolását ennél a kórformánál is megkísérelhetjük – természetesen az állatorvos útmutatása alapján.
 Egyes kutatók úgy találták, hogy az E-vitamin kiegészítés kapcsán nőtt a naposcsibék patogén Escherichia coli törzsekkel szembeni ellenállóképessége. Ezt egyrészt a fokozott ellenanyag-termeléssel, másrészt pedig az aktívabb fagocitózissal magyarázták.
Felvetődik a kérdés, hogy valójában mi is az a fagocitózis. Egészen röviden szólva az úgynevezett falósejtek, fagociták megjelenése a vérben, a szövetekben stb., melyek bekebelezik a kórokozó baktériumokat.
 Az E-vitaminnak szerepe van a sejtlégzésben, részt vesz a szénhidrátok, a fehérjék és a zsírok anyagcseréjében, az ásványisó- és vízforgalomban.
 Az E-vitamin serkenti a növekedést, hiánya esetén lelassul a fiatal állatok fejlődése.
Az előbbiekben olvashattuk, hogy néhány E-vitaminhiánnyal összefüggő betegség szelén adagolásával gyógyítható! A szelén és az E-vitamin kölcsönhatással vannak egymással. A kutatók rájöttek arra, hogy az E-vitamin hiánybetegségek nagy csoportja szelénsókkal megelőzhető. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy a teljesen szelénmentes diéta esetén még az E-vitamin sokszoros adagja sem pótolja teljesen a szelént, ugyanakkor bizonyos mértékig a kölcsönhatás fordítva is igaz. Az E-vitamin jelenlétében a szervezet sokkal gazdaságosabban, hatékonyabban tud gazdálkodni a szelénnel, míg az E-vitamin hiánya esetén a szelénszükséglet fokozódik.
A szelénről ezúttal elöljáróban csak annyit, hogy a háziállataink számára nélkülözhetetlen nyomelem, mely hiánya nemcsak a baromfiban de más háziállatainkban is kóros elváltozásokat hozhat létre (báránybénulás, borjak fehérhús-betegsége, sertés izomelfajulása stb.).
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2011. májusában.)

2012. június 27., szerda

Albánia tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék az EGY HÉT ALBÁNIÁBAN című bejegyzésekhez
***
I. TIRANA
I/1 Érkezés Tiranába
I/2 Városnézés Tiranában
I/3 Enver Hodzsa rezidenciája és Petrela vára
II. 
II/1 Kruje, Szkander bég városa
II/2 Lezsa és Shkodra

2012. június 26., kedd

Albánia IV/2

 EGY HÉT ALBÁNIÁBAN
Berat




Albánia másik múzeumvárosába, az ezerablakos városba, Beratba érkezünk.





Felmegyünk a várba, mely átjáróháza volt különféle hódítóknak. A bolgárok és bizánciak többször is váltották egymást a hatalomban. Később visszakerült Bizánchoz, de a nápolyi Anjouk is jártak itt.





1417-ben foglalták el a törökök Beratot, 1455-ben maga Szkander bég is ostrom alá vette, de nem bírt a negyvenszeres túlerőben levő török haddal. Ali pasa 1809-ben meghódította és megerősítette a várost. 1918-tól 1921-ig az olaszok birtokolták. A második világháborúban a partizánok felszabadították, majd 1944-ben fontos katonai központ lett.





A városban 14 templom és 1 mecset állt, de 1967 után néhányat a szent épületek közül leromboltak, többet pedig raktárnak használtak.





Ez az egyetlen középkori vár, ahol még ma is laknak emberek. Érdekes, hogy alig láttam rendőrt, de katonát egyet sem az utazásom során, pedig a kis országnak 35 ezer katonája van, a haditengerészet létszáma 2 ezer, a légierőé pedig 11 ezer fő. Girbegurba, régi, keskeny utcácskák, macskaköves utak... Mindenütt ez a jellemző. És a 750 ezer kiserőd, amivel teleszórták az országot. Sajnos nem volt lehetőségem fényképezni, de makettben kapható volt, amit jellegzetességként ezerszám árultak.





A nagymecset és annak medreszéje, a vallási iskola 1782-ben épült. Itt volt a dervisek szállása is.





A dervisek szállásainak emeleti folyosója alatt egy kőgyűjtemény található. Meglátogattuk még egy helyi zsidó, Shabbatai Zevi szép házát, aki állítólag messiásnak kiáltotta ki magát, és évekig pénzt gyűjtött hittársaitól az Ígéret Földjére való visszatelepítéshez. A török hatóságok végül meggyőzték, s átterítették az iszlám hitre.





Már ilyen korszerű, nagyáruház is létesült. Őrök engedtek át egyik osztályról a másikra, és szigorúan letiltották a fényképezést. Európai kultúra - albán módra. (Több ehhez hasonló supermarketet nem is láttunk.)





A Reiffeisen bankfiókban a nagyáruházban visszaváltjuk a maradék eurónkat, és röviden értékeljük az utat. A vezetés segítőkész, hozzáértő volt, de az ország szegény, elszigetelt, kicsiny kevés látnivalóval...





Minden emléket, történelmi nevezetességet igyekeztek megmutatni, de az életről semmit nem hallottunk! Piacon nem álltunk meg, bunkert nem tudtam fényképezni, a fizetésekről, orvosi ellátásról stb. semmit sem meséltek. Ez bizony nagyon hiányzott. Pedig egyébként bunker bunker hátán volt mindenütt!





Kiértünk a reptérre, itt is tilos volt a fotózás. (Ennek ellenére én odaszántan igyekeztem...) Mindössze néhány gép landolt.





Felszállunk a Malév budapesti járatára, hogy hazavigyen...





Már vártak az unokák otthon, és fel is vették az albán, sascímeres, színes pólókat...





... és birtokba vették az ajándékokat...


2012. június 25., hétfő

Albánia IV/1

 EGY HÉT ALBÁNIÁBAN
Gijokastra




Gijokastra Albánia két múzeumvárosa közül az egyik. Fő jellegzetessége a szürke kőpala háztetők és a domboldalban található, óriási boltíves házak. A görög időktől lakott településnek ma is jelentős görög ortodox kisebbsége van.





A város 3 domboldalra épült: az egyiken találjuk a legszebb házakat, mely a gazdagoké, a másikon van a vár. A dombok között a kisebb házak, lakótelepek. Számos képeslapra is fotózzák az annyira jellemző kőpalatetős házakat.





A középkori vár Ali pasa egyik székhelye volt. A nagyhatalmú úr szinte önálló országot hozott létre az Ozmán Birodalmon belül.





Felmegyünk a középkori várba, melyet a törökök tettek hatalmas erődítménnyé.





Odabent fegyvermúzeum van. A legkülönfélébb kézi és nehézfegyverek, ágyúk és tankok rozsdásodnak itt, sok az első vagy második világháborúból maradt.





A vár egyik kútja, víznyerője látszik a képen. A sötét kazamatákban helyezkedett el a zord börtön, amely 1927 és 1967 között működött - Enver Hodzsa alatt különösen nagy létszámmal.  Az erődben hatalmas terménytároló és adminisztrációs épületek is létesültek, hiszen a környéket ugyancsak kemény adóval zsigerelte Ali Pasa várúr.





De mi lett Ali Pasa sorsa? Az önálló kalózkodást a szultán nem jó szemmel nézte, hadat küldött ellene, de nem tudták bevenni a várat. Végül szabad elvonulást igért a kéjúrnak, és rászedték, majd fejét vették a 82 éves vezérnek, és azt elküdték a szultánnak ajándékba.





Meglátogattuk Enver Hodzsa szülőházát, ami most múzeumként szolgál.





És ilyen stílusú az albán népviselet.

2012. június 24., vasárnap

Kapott leveleket

DEPARTMENT OF MICROBIOLOGY AND EPIZOOTOLOGY
COLLEGE OF VETERINARY MEDICINE
P. O. BOX 55006, HELSINKI 55, FINLAND
---------------------------------------------------------------------------

 Date 1-22-79

Dear Sir:

I would greatly appreciate receiving a reprint of your article:
Mass disease of foals following feeding mouldy barley straw
which appeared in Magyar Állatorvosok Lapja 31, 4, 245-247, 1976

Thank you very much

Sincerely yours,
Riitta Aho






2012. június 23., szombat

Albánia III/3

EGY HÉT ALBÁNIÁBAN
Vlora és Saranda




Vlora volt az a nyüzsgő kikötőváros, melyen áthaladtunk. Hős városnak is nevezik a viharos történelmű helyet, mert a Vlorai Kongresszus 1912-ben itt kiáltotta kis a független Albán Köztársaságot.





A Murad mecset az 1500-as években épült. A város falai között az 1939-es olasz megszállás idején 65 ezer lakos volt. 1944-ben szabadították fel a partizánok, majd szovjet tengeralattjáró támaszpont is lett, de 1961-ben minden idegent kiűztek a városból és környékéről is.





Saranda ugyancsak egy nyaralóhely és kikötőváros egy gyönyörű tengeröbölben. Szerteszét régészeti ásatások folynak. A központban, a város közepén a városházával szemben egy ókori templom egyes feltételezések szerint egy zsinagóga. Az ásatások a régmúlt feltárására, másutt pedig földgáz és egyéb ásványi kincsek utáni kutatásra irányul. A földkéreg gazdaságilag hasznosítható anyagaiban ugyan gazdag az ország, de tőke és technika kell a feltárásukra. Albánia Európától való elszigeteltségéhez nagyban hozzájárultak a területének jelentős részét borító hegyek. A tengerpartot szegélyező síkságok túlnyomó hányada sokáig megközelíthetetlen mocsárvidék volt.





Éghajlata általában mediterrán, bár a hegyekben gyakran zord a tél, nyáron pedig nagy a hőség. A várban egy kis múzeumban ízelítőt nyerhettünk arról, hogy az albánok az illírek leszármazottai, és az országban több etnikai kisebbség él. Ugyanis a Kr. e. I. századi római hódítást követően gótok, bizánci görögök és szerbek nyomultak be, majd a XIV. század végén török uralom alá került az ország. Az 1912ben elnyert függetlenségének egy időre a fasiszta Olaszország 1939-es inváziója vetett véget.





1946-ban elkeseredett polgárháború dühöngött, majd Enver Hodzsa vezetésével kommunista egypárt-rendszer alakult ki.





Már a hegyek között járva letérünk a főútvonalról, és hamarosan elérjük a Kék Szem forrást, melynek neve beszélő név: tényleg olyan, mint egy hatalmas kék szem. Számos legenda kering a forrásról, de hogy valamiféle mítikus erőt is tulajdonítanak a vizének jelzi, hogy albán vezetőnk több palacknyit is fogott belőle. Egyet mi is. Megittam. Nos, semmiféle különös kedvező hatását nem észleltem sem fizikai, sem pedig pszichikai értelemben. Illetve annyit mégis, hogy oltotta a szomjam.





Egy kis fogadóban ültünk le ebédelni és szusszanni egyet.