„Csak bukfenceznek a csirkéim, majd lebénulnak…”
A BAROMFIAK HIÁNYBETEGSÉGEIRŐL
Lapunk előbbi számában olvashattuk, hogy az ún. hiánybetegségek
milyen súlyos mozgásszervi bántalmakat okozva komolyan
veszélyeztethetik a csibenevelés eredményességét sok bosszúságot
és gazdasági veszteséget okozva a csibenevelő gazdáknak.
Részletesen ismertettük az angolkór fellépésének okát, a
tüneteket, a gyógykezelés és megelőzés tennivalóit. Ezúttal
az E-vitamin szerepéről fogunk szót ejteni.
Egyik alkalommal Birján községből kétségbeesetten keresett fel
egy gazda azzal a panasszal, hogy 600 egyedes 4-5 hetes
csibeállományából 40-50 csirke is súlyos idegrendszeri tüneteket
mutat. Mint mondotta, a csibék „bukfenceznek”, nyakuk
elcsavarodik, és már több kis állat is elhullott.
A helyszíni vizsgálat számomra is meglepő volt: a beteg állatok
egy része bágyadtan gubbasztott, mások bizonytalanul mozogtak vagy
éppenséggel felbuktak, nyakuk és fejük oldalt, majd
hátracsavarodott és hosszas vergődéssel igyekeztek kicsavarodott
testtartásukból ismét egyensúlyi helyzetet találni. Egyik-másik
csirke a roham után még egy ideig a lábait mereven, görcsösen
kinyújtva, kimerülten feküdt, mások azonban rövid vergődés
után talpraálltak, és mintha mi sem történt volna, tovább
futottak.
A kép nemcsak a furcsa látványa miatt volt megdöbbentő, de
felvetette két nagyon súlyos fertőző betegség, nevezetesen a
baromfipestis és a csibék fertőző agy- és gerincvelő-gyulladása
gyanúját is. Ugyancsak hasonló tünetekben mutatkozik a csibék
agylágyulása és a B-csoportbeli vitaminok hiányából eredő
idegrendszeri betegségek stb.
A körülmények alapos vizsgálata, a boncolási lelet valamint a
takarmányozás értékelése azt látszott igazolni, hogy ezúttal
nem egy fertőző bántalomról, hanem egy „anyagcsere-betegségről”,
a csibék agylágyulásáról van szó, amit a megavasodott takarmány
magas peroxid-tartalma okozott. Feltevésemet nemcsak az eredményes
gyógykezelés, de a takarmány valamint az elhullott állatok
laboratóriumi vizsgálata is igazolta.
A gazda ugyanis az előbbi esztendőben süldőneveléssel is
foglalkozott, és a vártnál jobban fejlődő süldőit hamarabb
sikerült eladni, így nagyobb mennyiségű húsliszt megmaradt, s
már jócskán megavasodott. A tulajdonos ezt az egyébként igen
értékes fehérjét nem akarta kidobni, ezért a baromfiaival
próbálta feletetni. A leírt kórképet, a csibék agylágyulását
a megavasodott hősliszt magas peroxid-tartalma okozta tehát.
Gyógykezelésül megváltoztattuk a takarmányt, és szárított
élesztőt kevertünk bele. Ismert tény, hogy a B-vitamin az
idegrendszeri betegségeket kedvezően befolyásolja.
Ezek után már csak néhány csirke hullott el, újabb beteg nem
jelentkezett, az állomány napról napra élénkebbé vált, az
állatok étvágya javult, az idegrendszeri tünetek pedig lassacskán
megszűntek.
A CSIRKÉK AGYLÁGYULÁSA (Encephalomalacia)
A betegséget először 1959-ben észlelték Magyarországon, és
korábban kizárólag az E-vitamin hiányának tulajdonították a
megjelenését. Csak a későbbi vizsgálatok tisztázták, hogy a
betegséget nem közvetlenül az E-vitamin hiánya váltja ki, hanem
az avas takarmányokban etetett hús-, halliszt stb. bomlásnak
indult zsírtartalma. Ugyanis a takarmány ártalmassága és a
zsírtartalom peroxid-száma között szoros összefüggés van. Az
E-vitamin antioxidáns tulajdonságának ebben van a szerepe, hogy
csökkenti a takarmányzsírok oxidációját és a szervezetben az
oxidált zsírok károsító hatását. Ezért alkalmas a betegség
megelőzésére.
Amióta a gyári keverésű takarmányokba antioxidánst kevernek, az
encefalomalacia tömeges fellépésével nem kell számolni.
MIT KELL TUDNI AZ E-VITAMINRÓL?
Megtalálható az állati termékekben, a magvak csíráiban és a
zöldtakarmányokban. Gyakorlati szempontból jelentős az a tény,
hogy amíg a magvakban stabil állapotban marad, addig az
őrleményekben a szárított zöldtakarmányokban a levegő hatására
hamarosan tönkremegy.
A rosszul tárolt, megpenészedett magvakban és a takarmány
avasodása során ugyancsak megsemmisül.
AZ E-VITAMIN ÉLETTANI JELENTŐSÉGE
Antioxidáns hatása van, ami azt jelenti, hogy megakadályozza a
telítetlen zsírsavaknak a szervezeten belüli oxidációját és a
peroxid-képződést.
Jelentős szerepet játszik az állatok szaporodásában, ezért
antisterilitásos vitaminnak is szokták nevezni.
Az E-vitamin hiánya csirkékben az erek megbetegedéséhez
vezethet. E vitamin hiányában ugyanis nő az erek falának
áteresztőképessége, és ennek következménye az agylágyulás,
azt általános vizenyő (vérzéses diatézis) és tojásokban a
fejlődő embrió elhalása.
Az agylágyulásról már volt szó, de milyen tünetekben mutatkozik
a csibék általános vizenyője (Exudativ diatézis)? Többnyire az
1-3 hetes csibeállományokban lép fel és súlyosabb esetben a
megbetegedések aránya elérheti akár a 20 százalékot is.
A betegséget az váltja ki, hogy a hajszálerek fala áteresztővé
válik, az onnan kilépő folyadék pedig többnyire a hasfal bőre
alatti kötőszövetben halmozódik fel.
A beteg csibék étvágytalanok, felpuffadnak, testalakjuk pedig
gömbölydeddé válik, nehezítetten lélegeznek, és fokozott
szomjúságérzetet mutatnak. A vizenyő akár órák alatt
kifejlődhet, és sok esetben halálhoz vezet, de a túlélő csibék
is visszamaradnak a fejlődésben. Gyógykezelésül a takarmánycsere
mellett szelén adagolásával lehet a bántalom kialakulását
meggátolni.
Az E-vitamin hiánya folytán az izmok anyagcseréjében fellépő
zavar izomelfajulást idézhet elő, mely rendszerint igen gyors
lefolyású betegség, és leginkább a kacsákban észlelhető.
Előbb csak mozgászavarok tapasztalhatók, majd ezeket gyorsan
követik a bénulásszerű jelenségek is, melyek fellépése után a
betegek többsége hamarosan elpusztul.
Gyógykezelésül és megelőzésül ez esetben is a takarmány
vizsgálata elsőrendű feladat, de a szelénsók adagolását ennél
a kórformánál is megkísérelhetjük – természetesen az
állatorvos útmutatása alapján.
Egyes kutatók úgy találták, hogy az E-vitamin kiegészítés
kapcsán nőtt a naposcsibék patogén Escherichia coli törzsekkel
szembeni ellenállóképessége. Ezt egyrészt a fokozott
ellenanyag-termeléssel, másrészt pedig az aktívabb fagocitózissal
magyarázták.
Felvetődik a kérdés, hogy valójában mi is az a fagocitózis.
Egészen röviden szólva az úgynevezett falósejtek, fagociták
megjelenése a vérben, a szövetekben stb., melyek bekebelezik a
kórokozó baktériumokat.
Az E-vitaminnak szerepe van a sejtlégzésben, részt vesz a
szénhidrátok, a fehérjék és a zsírok anyagcseréjében, az
ásványisó- és vízforgalomban.
Az E-vitamin serkenti a növekedést, hiánya esetén lelassul a
fiatal állatok fejlődése.
Az előbbiekben olvashattuk, hogy néhány E-vitaminhiánnyal
összefüggő betegség szelén adagolásával gyógyítható! A
szelén és az E-vitamin kölcsönhatással vannak egymással. A
kutatók rájöttek arra, hogy az E-vitamin hiánybetegségek nagy
csoportja szelénsókkal megelőzhető. Mindehhez hozzá kell tenni,
hogy a teljesen szelénmentes diéta esetén még az E-vitamin
sokszoros adagja sem pótolja teljesen a szelént, ugyanakkor
bizonyos mértékig a kölcsönhatás fordítva is igaz. Az E-vitamin
jelenlétében a szervezet sokkal gazdaságosabban, hatékonyabban
tud gazdálkodni a szelénnel, míg az E-vitamin hiánya esetén a
szelénszükséglet fokozódik.
A szelénről ezúttal elöljáróban csak annyit, hogy a
háziállataink számára nélkülözhetetlen nyomelem, mely hiánya
nemcsak a baromfiban de más háziállatainkban is kóros
elváltozásokat hozhat létre (báránybénulás, borjak
fehérhús-betegsége, sertés izomelfajulása stb.).
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2011. májusában.)