2011. december 31., szombat

BÚÉK


Nagyon boldog, sikerekben gazdag új esztendőt kívánok minden kedves Olvasómnak!

2011. december 30., péntek

Spanyolország V/2

SPANYOLORSZÁG EURÓPA ÉKSZERDOBOZA
Granada felszabadult a mór uralom alól




Az Úr 1492. évi második napján felsorakozott a spanyol sereg a város kapui előtt, majd Ferdinánd és Izabella a nyitott kapun át belovagoltak a városba. Mi most az Igazság kapuján lépünk be a világ egyedülálló európai-mór rezidenciájába, az Alhambrába. Szépségét és varázsát érezve a 40 éves király és a 4 évvel idősebb királynő itt töltötték a mézesheteiket a város átadása után. Elsőként a kihallgatások és ítéletmondások termébe érkezünk, amit a későbbiek során kápolnává alakítottak át. A patiót a legfinomabb márványból építették. Középen egy hatalmas, mély vízi medence hűsíti a levegőt. Ezt a víztükröt öleli át a mirtuszok és virágzó bokrok sora.






Amikor a mór királyok itt fogadták a hódoló külföldi követségeket, elsősorban a pompa, a hatalom, az ízlés és gazdagság képét kívánták mutatni. De véres események színhelye is volt itt az Abancéragok terme. Boabdik király meghívta tárgyalásra a legveszélyesebb ellenzékének csoportját, majd orvul - tőrbe csalva őket - valamennyit legyilkoltatta.





Az oroszlánudvar a spanyolországi mór művészet legtöbbet reprodukált ékköve. 125 nagyszerű ikeroszlop tartja 6 méter magasban a 30 méter hosszan körülfutó galériát. Gazdag oszlopokkal, díszes sztalaktit patkóívekkel, szép árkádok, sejtelmes benyílók, csodálatraméltó stukkódíszek és arabeszkek mesésen gazdag változata nyűgözi le a kései látogatókat.





És íme az udvar közepén a világhírű Oroszlánkút! Láttak már ennél szebbet? Egy hatalmas, lapos kútmedence, melyet 12 kőoroszlán őriz. Ez volt a legtitkosabb része a palotának, mert ide csak a mór király és a legszűkebb környezete juthatott el.





A magyar csapat a királyok terme előcsarnokában nemcsak a cédrusfából készült sztalaktit kupola pompázatában gyönyörködhet, de ámulattal szemlélheti a háttér oldalfalán a bőrre festett képeket, melyek az igazhitű mór uralkodót ábrázolják. Ilyen még egy nincs a muszlimvilágban, ahol a Próféta szigorúan tiltja az emberábrázolást! Egyedüli mentsége az igazhitű nagyúrnak, hogy sevillai gyaur mesterek pingálták a képeket...





Hogy miként is adták át a mórok a keresztényeknek e csodálatos palotát? Elmondom! A felduzzadt, menekülőktől elárasztott városban már napról napra egyre erősebben lehetett érezni az éhínség szorítását. E válságban a mór király és tanácsosai kénytelenek voltak tudomásul venni, hogy a település nem tarthatja magát tovább! Granada lakói még mindig abban reménykedtek, hogy Afrikából jön a felmentő arab sereg, amit kiolthatatlan vággyal vártak, de a hatalom már tudta, hogy mindez hiú remény. Eközben titokban folytak a tárgyalások a mórok és a keresztények között.





1492. január 2-át írtak! A keresztény tábort a feszült várakozás izgalma fűtötte. A mór háborúkban megőszült veteránokból és testőrcsapatokból álló elővéd megindult a nyitott kapukon át. Izgatott volt a sereg, hiszen tőrbe is csalhatták őket... Ferdinánd még biztonságban rostokolt egy arab mecset közelében udvari emberei körében. Mindenki teljes pompával volt öltözve ősi címereivel felcicomázva. Izabella királynő kissé távolabb időzött. A megkönnyebbülés moraja zúgott végig a várakozókon, amint feltűnt Boabdil, a mórok királya lóháton 50 lovagjának kíséretében. A legyőzött mór nagyúr tisztelete jeléül felemelt kézzel közeledett Ferdinándhoz, majd amikor le akart ugrani lováról, ezt Ferdinánd megakadályozva átölelte nagy ellenfelét.





Figyeljük csak, mit mondott a mór felség, amikor átadta a kulcsokat a keresztény uralkodónak: "Ezek most már a tieid, király, minthogy Allahnak ez volt az akarata! Arra kérlek, hogy örvendj sikereidnek, de mérséklettel és kegyes indulattal..." Ekkor választ sem várva egyszeriben megfordította a lovat, és Izabellához ugratott. Látni vélték, hogy kemény vonású arcán lepergett egy könnycsepp. Ezután megfordította hátasát, és családja után vágtatott az Alpujarras hegyei felé...

2011. december 29., csütörtök

Spanyolország V/1

SPANYOLORSZÁG EURÓPA ÉKSZERDOBOZA
 Utazunk tovább Granadába




Berakjuk a bőröndöket, és nagy kíváncsisággal várjuk az indulást...





Ameddig csak szem ellát: mindenütt olajfa és olajfa... Olajból a világtermelés több, mint egynegyede Spanyolországból származik. De mekkora is manapság Spanyolország? Területe meghaladja a félmillió négyzetkilométert, lakóinak száma pedig három és félszerese hazánknak. Hozzátartozik az Atlanti-óceánból kiemelkedő Kanári-sziget és az afrikai parton két város: Ceuta és Melille. A spanyol a latin nyelvek közül a legelterjedtebb a világon, hisz csaknem 200 millió ember beszéli. A turistaforgalom évente 3 milliárd dollárt hoz az országnak a konyhára.





Ez a szép kis fehér város Bailen. De vajon az olajtermelésen kívül másról is nevezetes? Itt érte Napóleont az első vereség, amikor Dupont tábornok meghátrált Castanos seregei előtt.





Máris beérkeztünk Európának egyik szépségében és hagyományiban egyedülálló városába, Granadába. Ez volt az iszlám utolsó európai védőbástyája. A Sierra Nevada örökké hófehér csúcsai őrködnek a napfényes város fölött. Számos gazdája volt már e sokat látott településnek. Soroljam? Görögök, föníciaiak, rómaiak, barbárok, mórok, keresztények...






De mi biztosította a mór állam jólétét? Elsősorban a kedvező gazdasági helyzete! A talaj termékenységét fokozó arab mezőgazdasági kultúra! Amikor a mórok kiűzetése után elárvultak az öntözőrendszerek, a vidék is elsivatagosodott. Egy, az utcákat járó, jókedvű, vidám dalokat éneklő diákcsoporttal találkozunk.





Aragónia és Kasztília frigye, Ferdinánd és Izabella házassága hozta meg, és ugyanakkor a mór uralkodók testvérharca érlelte meg a város felszabadítását. Granada megszállásának apa és fia, Abdul Hasszán és Boabdil belháborúja és a katolikus királyok jó tüzérséggel felszerelt 40 ezer gyalogosa és 10 ezer lovasa vetett véget. És a város mentesült a mór uralom alól! Az 1492. november 21. keletű átadási okmányt ma is féltve őrzik. De mi is történt akkor?

2011. december 28., szerda

Spanyolország IV/3

SPANYOLORSZÁG EURÓPA ÉKSZERDOBOZA
Még mindig Cordobában vagyunk




Egyeteme világhírű! Itt látta meg a napvilágot 1135-ben a zsidó kultúra egyik legkitűnőbb tudósa és bölcselője, Maimonidész. Ugyancsak itt tanított Mohamed Al Chifaqui, a híres szemészorvos is, akit messze földről felkerestek a szembetegek, mert a legkomplikáltabb műtéteket is el tudta végezni a látás érzékszervén. Szobrot emeltek a tiszteletére.





Ki hinné, hogy a ma oly csendes, szép patio egykor tarkabarka, zsivajgó néptől volt hangos! Itt volt annak idején a mór piac.





Személy szerint Augustus császár terveztette meg ezt a Cordoba szívéből, a mecset szomszédságából kiinduló hidat, melyet a mórok alatt restauráltak. Hogyan maradhatott meg ilyen épségben? Azért, mert a középkorban - nem úgy, mint mostanság - a hidak szentek és sérthetetlenek voltak. Minden új hódítónak is érdekében állott a karbantartásuk. Augustus hídja 16 ívével az építőművészet nagyszerű remeke. A szép hídkapunál vagyunk.





Az irgalmatlanul magas oszlopon egy szobor! Vajon kit ábrázol? Ő Szent Rafael, a város patrónusa. Alatt pedig kedvelt pihenőhely a turistáknak...





A felszabadító harcok során a Granada elleni hadjáratban ebben a kastélyban rendezték be a királyok a szállásukat, és itt tartották az audienciákat is.





Azért is jelentős épület, mert Kolumbusz itt várakozott hosszú-hosszú ideig a szerencséjére, mármint hogy  Izabella királynővel találkozhasson, és megkapja a hozzájárulását a nagy utazáshoz. Végül is valóra vált a vágya.

2011. december 27., kedd

Sertés-gyomorfekély


MITŐL KAPHAT A SERTÉS GYOMORFEKÉLYT?
Kovács Pál Olvasónktól az alábbi levél érkezett a szerkesztőségbe: „A sok jó és érdekes információja miatt rendszeresen elolvasom az Agro Naplót. Örömmel olvastam, hogy olyan rovatot nyitott, melyben annak állatorvosához is lehet kérdést intézni. Ha lehetséges, én is szeretnék egy olyan kérdésemre választ kapni, ami idehaza már nagyon sok vitára adott okot.
Az egyik anyakocánk az ellése után elveszítette az étvágyát. A teje is egyre kevesebb lett. A malacokat is nagyon korán le kellett választani. Az étvágyjavító és a vitaminok se használtak. A bélsárürítése sem volt rendes, csak néha apró fekete bogyókat ürített. Egyik reggel vért hányt, a másik reggelre elhullott. Kíváncsi voltam, hogy mi lehetett a betegsége, ezért felvágtam. A gyomor teljesen tele volt vérrel.
Amikor jött az állatorvos a malacokat herélni, elmondtam neki az esetet, és az volt a véleménye, hogy a kocának gyomorfekélye lehetett. Én is mg-i szakközepet végeztem, de erről a betegségről nem hallottam. Szeretném, ha a doktor úr megírná, hogy mitől kaphatott a koca gyomorfekélyt!?…”

A SERTÉS NYELŐCSŐTÁJI GYOMORFEKÉLY-BETEGSÉGE

Ez bizony a sertéseknél nagyon elterjedt bántalom, az esetek nagy részében azonban nem az Olvasónknál észlelt „drasztikus” tünetekben mutatkozik, hanem idült formában, amikor a sertések elveszítik az étvágyukat, vagy az szeszélyessé válik, megáll a fejlődésük és gyakran „megcsöknek”, megsápadnak és többnyire idő előtt levágásra kerülnek.
A betegséget a gyomor nyelőcsőtáji részén kifejlődő, különböző méretű és határú, a nyálkahártyán található kerekded vagy ovális alakú egy vagy több kimaródás illetve fekély jellemzi.
A sertések gyomorfekély betegségét ún. index-betegségnek is szokták nevezni, mert gyakori előfordulása az állatok kedvezőtlen tartási-takarmányozási körülményeire hívja fel a figyelmet.
A bántalmat először csak 1951-ben írták le, de – úgy a külföldi, mint a hazai – megfigyelések arra utalnak, hogy igen elterjedt és jelentős gazdasági veszteséget okozó betegségről van szó.
Ezt bizonyítja, hogy néhány évvel ezelőtt a célzott vágóhídi vizsgálatok során a nagyüzemi állományokból származó ún. selejtsertések 50-55 %-ában találtak gyomorfekélyt.
HOGYAN KELETKEZIK A GYOMORFEKÉLY?
A betegség kezdeti szakaszát a gyomor nyelőcsői tájának hámelváltozásai jellemzik. Előbb felületes majd mélyebb kimaródások, fekélyek keletkeznek.
A károsodott hámban gyakran baktériumok és gombák telepednek meg. Lehetséges, hogy ezek szerepet játszanak a betegség súlyosbodásában is. A fekélyekből kiseb-nagyobb vérzések támadnak, de akár nagyobb erek is sérülhetnek, melyekből komoly vérzés keletkezik, és a sertések el is vérezhetnek, amint azt az Olvasónk által leírt esetből is láthatjuk.
A fekélyek emésztési zavarokat okoznak, a bántalomhoz gyakran idült gyomorhurut társul, a vérzések során pedig vérszegénység alakul ki, amely miatt az állat legyengül.
A gyomornyálkahártya elváltozásai regenerálódnak, de a folyamat hajlamos a kiújulásra. Az esetleges gyógyulás helyén keletkezett hegesedések, szűkületek, olyan gyomorműködési zavarokat idézhetnek elő, amelyek a sertések meghizlalásának gazdaságosságát gyakran kérdésessé teszik.
MI OKOZZA?
A betegség oktanának és kórfejlődésének minden része még nincs tisztázva, a szakemberek egységes véleménye az, hogy a sertés „özofageális” gyomorfekélye komplex kóroktanra vezethető vissza. A fekélyképződés oktanában a tartási és takarmányozási tényezőknek jelentős szerepük van.
1./ A bántalmat „granulációs betegségnek” is nevezik, mert a granulált tápot fogyasztó sertésekben gyakrabban lép fel a betegség. Ezt mindenekelőtt a granulátum készítésekor alkalmazott erős hőhatásra vezetik vissza, mely megváltoztatja az alaptakarmány összetevőinek részecskenagyságát.
2./ Minél finomabbra őrölt takarmányt etetünk a sertéseinkkel, annál nagyobb a fekélyképződés lehetősége. A takarmány részecskeméretének csökkenése növeli a gyomornedv mennyiségét, a pepszinaktivitást.
3./ Egyes megfigyelések szerint az etetés módja is befolyásolja, elősegíheti a fekélyképződést. Úgy találták, hogy szárazdarás etetés során gyakrabban fordul elő a bántalom, mint amikor nedves (loccsantott) takarmányt fogyasztanak az állatok.
4./ Egyes megfigyelések a padlóról való etetés kedvezőtlen hatására utalnak.
5./ A takarmány nyersrost-hiánya is növeli a fekély előfordulásának az arányát.
6./ Az ivóvízellátás zavarai ugyancsak hajlamosítanak a fekélyképződésre. Pedig tapasztalataim szerint sok gazda nem fordít kellő figyelmet a sertések megfelelő ivóvízellátására.
7./ A stressz-hatásoknak ugyancsak jelentős szerepet tulajdonítanak a betegség fellépésében. Az állatok gyakori zaklatása, a szállítás, az ellés okozta terhelés ugyancsak szerepet játszhat a fekély-képződésben.
8./ A tartástechnológiai ártalmak, így a zsúfolt elhelyezés, a szűk férőhely, az elégtelen etetőtér kórokozó szerepét számos megfigyelés is igazolja.
9./ Tavasszal és télen nagyobb arányban, a nyári évszakban ritkábban fordul elő a betegség a megfigyelések szerint.
10./ Az elhullással járó heveny esetek fellobbanását a hirtelen időjárás-változásokkal, frontbetörésekkel párhuzamosan is észlelték.
11./ A hiányos aminosav- vagy vitaminellátás (A-, B-, C-, D-, E-vitaminok hiánya vagy éppenséggel a csökkent ellátottság) inkább a betegség súlyosbodásában játszik szerepet.
12./ Az állott romlott avas keveréktakarmányok ugyancsak elősegíthetik a fekélyképződést.
MILYEN TÜNETEK MUTATKOZNAK?
A nagyon gyorsan lezajló esetekre jellemző a hirtelen belső elvérzés.
A heveny forma során az állat étvágytalan, sápadt, vérfogyottnak látszik. A gyomorban lezajló fájdalmas folyamatok következtében a beteg állat a fogát csikorgatja, üres rágómozgásokat végez, olykor öklendezik.
Előfordul a hát púposítása, a zászlószerű faroktartás is. Az állat nyugtalan, lefekszik, felkel, arcával a talajhoz támaszkodik. Némelykor a gyomorból származó vér a bélsarat kátrányszerűvé festi.
Félheveny esetekben a tünetek enyhék. Szeszélyes étvágy, vérfogyottság, a fejlődésben elmaradás, olykor sötét bélsárürítés mutatkozik.
Idült, egészen enyhe lefolyású esetekben mindössze a gyenge fejlődés és időnként a kemény bogyós bélsárürítés ad gyanút a betegségre. Ez a kórforma a leggyakoribb és ez okozza a legtöbb gazdasági veszteséget is, mert csökken a fajlagos takarmány-felhasználás, a napi testtömeg-gyarapodás, ugyanakkor meghosszabbodik a hizlalási idő, ami veszteségessé teheti a sertéstartást.
MI A TEENDŐ?
Miután a bántalom gyakoribb előfordulása az állatok kedvezőtlen tartási- és takarmányozási körülményeire hívja fel a figyelmet, kerülni kell, vagy ki kell iktatni mindazon elősegítő tényezőket, melyekről az előbbiekben már szó esett.
Mindemellett jó hatású a takarmányba 3-6 százaléknyi arányban bekevert lucernaliszt, mely növeli annak rosttartalmát.
Ugyancsak kedvező eredményt hozhat a takarmány élesztősítése (B1-vitamin), naponta és sertésenként 5 dkg (2-5 mg/100 g) takarmányélesztő adagolása.
Úgy a hazai, mint a külföldi szakemberek igen kedvező eredményt értek el az U-vitamin takarmányba keverése után. Alkalmazása még a humán gyógyászatban is teret nyert.
Hazai kísérletekben már az állatok fiatalabb korától etetett U-vitamin lényegesen csökkentette a gyomorfekély súlyosabb formáinak előfordulását, de jó hatással volt az állatok étvágyára és súlygyarapodására is. Kérje ki a kezelő állatorvosa véleményét!

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából az Agro Napló 2000. évi 7. számában a 33. oldalon.)

2011. december 26., hétfő

Spanyolország IV/2

SPANYOLORSZÁG EURÓPA ÉKSZERDOBOZA
Cordoba jelképe és büszkesége a Mezquita -
A patiók csodálatos udvarok




A Mezquita kultikus és művészeti emlék, egyike a legszebbeknek egész Európában. Az óriási mecset emberi szem számára átfoghatatlan. Valamikor Ianus kultuszára rendelt római templom állt helyén, amit a keresztény korban Szent Vince tiszteletére átépítettek. Ezt találták itt az arab hódítók, akik 711 után még fél évszázadig megosztoztak a templomon a keresztényekkel.





Egyik felében tehát a mecset volt, a másikban pedig Szent Vince egyháza. Ekkor I. Abd Ar Rahman emír elhatározta, hogy olyan hatalmas templomot épít a Próféta tiszteletére, amely túlszárnyalja a damaszkuszi nagymecsetet is! Megvásárolta tehát a templom keresztény felét is, majd 3 világrészből hozatott több, mint 850 márványoszlopot, és felépítette Allah nagyobb dicsőségére a Mezquitát, melybe három csodálatos mihráb is épült.





Megrendülten állunk a mór civilizáció érintetlen remekműve előtt, a színes 14 soros oszloperdő alatt. A nemes anyagok árnyalatai szerencsés szintézisben egyesülnek az ívek fehér-sárga-vörös elemeivel. Bármely ponton is állsz meg, mindig újabb és újabb kép tárul eléd! Az oszlopoknak ez a félelmetes kavargása egyedülálló élményt nyújt. II. Hakim mihrábja a legpompásabb kápolnává alakult: 8 szegletű kupola borítja, melyet egyetlen márványtömbből faragtak ki. A körben futó írás a Próféta 354. esztendejét jelöli. Valamivel több, mint 50 esztendő múlva, amikor Szent Ferdinánd csapati visszafoglalták a várost és a mecsetet, e nagyszerű építmény - mint Mária tiszteletére emelt főtemplom - változatlan szépségében szolgálta a hívőket. A mecsetbe csak később, a XVI. században építik be a katedrálist. Nem hiszem, hogy csak egy percig is bizonyítani kellene, hogy ez milyen mértékben rombolta annak nagyszerű harmóniáját. Amikor V. Károly császár Cordobába látogatott, és meglátta a pusztítást, megdöbbentette a látványt, és imígyen korholta a beépítés szorgalmazóit: "Önök olyat alkottak, aminőt a világon bárhol létre lehetett volna hozni, de olyat tettek tönkre, ami egyedülálló a világon".





A városban sétálgatva benézünk a csodálatos udvarokba, patiókba. És hogy mi is a patio? Lakóudvar! Mór eredetű és szemléletű lakóudvar.





Magyarázatul szolgáljon, hogy a mohamedán lakáskultúra eléggé szegényes volt, az ülőbútorokat jobbára szőnyegek és párnák pótolták. A mindennapi élet többnyire az udvarban vagy a kiskertben zajlott, így a családi étkezések jó része is.





A patio tehát egyre szépült, a lakás viszont szinte elsorvadt. Alul egy-két reprezentációs szoba, a zárt emeleten pedig a hárem. Az úgynevezett Virágos utcában járunk, ahol nemcsak az azulejos csempékkel, mozaikokkal kikövezett patiókban gyönyörködhetünk, de a ház falaira telepített virágok sokféleségében is.





A legnagyobb patiókban mindig úgy rakták le a köveket, hogy maradjon hely a pálmák és kúszónövények számára is. Középen a szökőkút pompás vízsugarával hűsítették a levegőt, körülöttük pedig pálmák, kúszónövények és virágok illatoztak. Ugye emlékeznek még I. Abd Ar Rahmanra, aki Cordobát jelölte ki székhelyéül? Nos, az ő idejében kezdődött meg a város aranykora. Ez idő tájt lakóinak száma meghaladja a fél milliót is, 300 mecset, 300 nyilvános fürdő és 60 ezer nagyobb épület szoltálja az igazhitűeket...

2011. december 25., vasárnap

Spanyolország IV/1

SPANYOLORSZÁG EURÓPA ÉKSZERDOBOZA
Cordoba felé haladunk, Andalúziába





Önkéntelenül felvetődik az utazóban a kérdés, hogy vajon miként is hódíthatták meg az afrikai arabok ezt az európai félszigetet. Amint arról már szó volt, a VIII. század legelején az egész Ibériai-félsziget gót monarchia volt Roderich, gót király uralma alatt, de már akkor is megvolt a hídfőállásuk Afrikában: Ceuta. Ceuta kormányzója pedig ez idő tájt éppen az a Julianus gróf volt, aki családi viszálykodásban állt és gyűlölte a gótok királyát. A bosszútól fűtve szövetségre lépett tehát az afrikai partok arab kormányzójával, és arra ösztönözte a mór vezért, hogy foglalja el Spanyolföldet most, amikor ott torzsalkodás, széthúzás és gyűlölködés osztja meg a hatalmasságokat.





Kapott is az alkalmon Tárik vezér, és 12 ezernyi, jobbára berber vitézével tüstént áthajózott a Gibraltári-szoroson. Serege sokasodott, mert hozzácsatlakoztak az elégedetlenek és igen sok paraszt is, akik nehezen viselték a gótok önkényuralmát... Nem olcsó, de a legpraktikusabb városnézés eszköze a lovasfogat!





...a berberek és mórok lerohanták az egész spanyol szárazföldet, bevették Cordobát és még Toledóba is feljutottak. Andalúzia jelentős zsidó lakossága is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy e városok küzdelem nélkül Tárik kezére juthattak. Cordoba lett a központ és az emír itt emelt palotáját az akkor ismert világ egyik legerősebb hatalmi centrumának tartották. Lássák, hogy jámbor turistaként milyennek láttam Cordobát! Ezúttal mi is lovastaxival jártuk be a várost.





Az egész hely levegője betelik a narancsfák édes illatával, atmoszféráját megtölti a madárdal. A ligetekben jó a termés, a fák ágait húzza a sok-sok sárgálló, ínycsiklandó gyümölcs. De azt ajánlom, szelíd vándor, ne kóstold meg! Kegyetlenül keserű és ehetetlen... Megpróbáltam.





Gyülekezünk a szálloda előtt, hogy szakmai programra induljunk egy nagy szövetkezetbe. Tanulmányúton vagyunk, melyet a GMV szervezett.





A vágóhídon kerül feldolgozásra a szövetkezeti tagos sertésállománya. Minden sertésen megjelölik, hogy ki volt a tulajdonosa, mikor vágták, mekkora súllyal, milyen a minősége, mert attól függ az ára is. Az ibér vörös sertés olyan zsíros, mint a mangalica. A szalonna lefejtése után tengersóba betemetve konzerválják a sonkát. Hatalmas sóhegyekben érik a hús. A füstölés ismeretlen errefelé, Európa déli részén. Hatalmas halomban ezrével szellőznek, érnek tovább a sonkák a megfelelő hőmérsékletre beállított termekben. Az érés és konzerválás hosszú hónapokat, akár másfél évet is igénybe vesz, míg végül a sonka piacra kerül, ahol jó borsos áron, 2200 pesetáért mérik kilóját. Így kerül világpiacra a híres spanyol unicum. Megkóstoltuk, és úgy találtuk, hogy a magyar módszerrel készült pácolt sonka legalább olyan kellemes zamatú hungarikum.

2011. december 24., szombat

Spanyolország III/3

SPANYOLORSZÁG EURÓPA ÉKSZERDOBOZA
El Greco





Látogassuk meg a festőfejedelem, El Greco házát. Az épület egykor a zsinagógával együtt Samuel Levi birodalmához tartozott. És hogy ki volt ő? Kegyetlen Péter király zsidó kincstárnoka. Az irigység már akkortájt is bosszút szült! És miután a kincstárnokot ugyancsak gazdag embernek tartották, amikor kegyvesztetté vált, nehéz sors várt rá. Hogy micsoda?





A szokásos üldözés és bebörtönzés. El Greco házában volt a műhelye, és a hozzá csatlakozó múzeum is itt látható. A műteremnek jelzett emeleti szobában az állvány mintha csak arra várnak, hogy Greco mester leemelje róla az elkészült vásznat. Ecsetek, paletták, korabelire maszkírozott festékes csészék mind-mind ott állnak - elvileg a munkához előkészítve. A kis kertben fenséges virágillat fogad: leanderek vörös és fehér pompázatúak, a büszke pálmák között pedig a római párkányra könyökölhetsz a korabeli kis oszlopok között. ugyan hova vezet a patio oldalán a rejtett pincelejárat? Samuel Levinek és utódainak alkimista műhelyébe! Ha volna időnk, ez egy külön sztori lehetne... De csodáljuk meg a múzeum Greco-képeit! És ki is volt El Greco a festő? A tehetséges görög fiú már 14-15 éves korában Velencébe került, ahol az öreg Tiziano műhelyében dolgozott. Ezután Rómába ment, ahol megismerte Coreggio korszakalkotó fény-árnyék hatást alkalmazó festészetét.





Jöjjenek be velem a Szent Tamás templomba, és nézzék meg a festő legnagyszerűbb alkotását, az Orgaz gróf temetését! De hogy folytassam a sort, a nagy mester 1577-ben költözött Toledóba, és számos csodálatos művel ajándékozta meg Spanyolországot, de főként székvárosát. A piktor a festészet nagy úttörő, stílusteremtő művészei közé tartozott, aki a természeti hűségtől ugyan merészen eltérő, de logikus stílust teremtett. Kissé elkalandoztunk a nagyszerű alkotástól, és nem is mondtuk el, hogy valójában mit is ábrázol. Orgaz gróf temetésén azt a pillanatot, amikor a jótékonyságáról nevezetes grófért a magasságokból leszáll Szent István és Szent Ágoston, hogy magával ragadja az égbe. Az első sorban álló gyászolók közé önmagát, fiát és Cervantest is odafestette.





A toledói dóm a legszebb és legnagyobb katedrálisok egyike! Gót püspök rakta le az első templom alapkövét, a mai nagytemplom alapítója pedig a szentté avatott Ferdinánd király volt. A szent uralkodó elhordatta a régi egyház köveit csak azért, mert azt 3 évszázadon át mecsetként használták a próféta hívei.





Gótikus remekmű! A csúcsíves stílus késői változata nyomta rá a bélyegét. Érthető, hiszen egészen a XVI. század végéig ez a stílus volt az uralkodó. Monumentalitására jellemző, hogy akár hiszik, akár nem, de a templomnak 750 ablaka, 8 kapuja és 2 tornya van és 88 oszlop osztja 5 hajóra.





Lépjenek be velem, és csodálják meg az óriási oltárt, mely 5 emelet. Nem tévedtem, öt emeletnyi magasságba fut fel, alapanyaga vörösfenyő, és az egész csúcsíves faszerkezetet vastagon borítja arany. egy másik zárt helyiség a Mozarab kápolna, melyben naponta egyszer ókeresztény rítus szerint folyik istentisztelet. Csupán maga a sekrestye olyan nagy terjedelmű, mint más városokban a székesegyház. Ez utóbb épült, mint a templomhajók. A megkopott, sivár falakon pedig kincseket érő Greco-festmények! Bennem valahogy olyan benyomást keltett, mintha a hosszú, dísztelen teremben egyszerűen itt felejtették volna a spanyol festészet legszebb gyöngyszemeit.






A Kenyérkapun át lépünk ki a templomból. Ugyan honnan is kapta a nevét? Onnan, hogy hajdanában itt osztottak alamizsnát a szegény nép számára.






A sok-sok falra függesztett bilincs mint a móroktól kiszabadított keresztény rabokról valók. Ha emlékeznek még Samuel Levire, a zsidó kincstárnokra, azt is tudják, hogy a Greco-ház és az egykori zsinagóga, az El Transito is az ő birodalmához tartozott. Ezúttal tehát a zsidónegyedet tekintjük meg. Az egyhajós templombelsőt csodálatos arabeszkek díszítik. a falakon látható héber feliratok, idézetek a 83. és 89. zsoltárból valók. Az El Transitót épphogy befejezték, amikor megkezdődtek a zsidóüldözések. A zsidó bölcsek és rabbik ekkor elvándoroltak a galileai Szefedbe, ahol saját toledói emlékeik szerint építettek hasonló, de kisebb templomokat. A zsidók 1492-ben történt elűzetése után a királyok a zsinagóga épületét a Caletrava lovagrendnek ajándékozták és katolikus templommá lett. Ellátogatunk az egykori Szent Kereszt Kórházba, mely ma Helytörténeti Múzeum. A szép kapu a korai vonzó reneszánszot reprezentáló épületbe vezet a XVI. század második évtizedéből. Itt látható az archeológiai gyűjtemény és a kézművesség remekeit, miközben mindenhová elkísér a halk periklasszikus magnózene.





Ugyancsak nagyon látványos építmény a Szent János templom, amit 1476-ban a portugál seregek felett aratott győzelem emlékére emeltek. Igaz, hogy a katolikus királyok saját nyugvóhelyüknek szánták, de utóbb mégis úgy rendelkeztek, hogy nagy győzelmük színhelyén, Granadában legyen a nyughelyük. Mielőtt elhagyjuk Toledót, néhány búcsúpillantást vetünk arra a városra, mely utcáin egykor a békés időkben mórok, zsidók és keresztények nagy egyetértésben, békésen sétálgattak. És nyugodtan együtt dolgozhattak, alkothattak, saját nyelvüket használhatták, mígnem II. Fülöp létrehozta Madridot, és a várost trónfosztottá tette, az uralkodói önkény elűzte lakóit, értéktelenné tette rezidenciáit, és toledót nekropolisz jellegű műemlékké zsugorította. Régi híre, épületei, légköre azonban örökéletűvé hitelesíti.

2011. december 23., péntek

Kapott leveleket


MVDr. Karel CERNIK
BIOVET NITRA
Research Department
949 91 NITRA
P. O. Box 29 c
Czechoslovakia
____________________________

Nitra 1977 05 02

Dear Doctor,
Sehr geehrter Herr Kollege!
Monsieur et trés honoré colége!

I would greatly appreciate receiving a reprint of your article:
Für die Übersendung eines Sonderdruckes Ihrer Arbeit:
Je vous serais trés obligé de m'envoyer un tirage á part de votre article intitulé:

A nátha tüneteiben mutatkozó baromfihimlő.
/1977, Magy. Állator.L., 32, 3: 194-196/

Thank you in advance. Sincerely yours.
ware ich Ihnen sehr dankbar. Mit kollegialer Hochachtung!
Je vous en remercie par avance et vous prie de croire, Monsieur, á mes sentiments les plus distingués.

Dr. Cernik



2011. december 22., csütörtök

Spanyolország III/2

SPANYOLORSZÁG EURÓPA ÉKSZERDOBOZA
Az Alcasar felé...





Ismét átsétálunk az Alcantara hídon és teljes kimerültségben pihenőhelyet keresünk. Igazán jó alkalomnak kínálkozik a GMV-Medikáció-ISV munkaértekezlet és tapasztalatcsere. A teljes egyetértés áldomása egy doboz jó spanyol sör.





Toledó építészete meglehetősen bonyolult. Keskeny közök, zsákutcák, apró kis terekkel sűrűn szabdalt sikátorok tömkelege jellemzi. Az általában magas, keskeny homlokú házaknak csak igen kevés ablakuk nyílik az utcára, az erkélyeket pedig sűrű rácsok fedik. Annak idején az élet a nagy belső udvarokban zajlott, amelyeket bonyolult zárú kapuk választottak el a külvilágtól. És mindez iszlám-mór hatás. A város házai egyszerre zárdák, börtönök, erődök, kissé háremek, a pátiói pedig valóságos virágoskertek.





Egymás hegyén-hátán a kézművesek üzletei, ahol ügyes kezű mesterek híres toledói filigránokat, pengéket, aranyberakásos tányérokat, kardokat, órákat és még sok-sok szép, jellegzetesen toledói dísztárgyat készítenek.





A kirakatok előtt páncélok, vértek, éles pengéjű damaszkuszi kardok sokasága ingerli vásárlásra a városba látogatókat.





Nézzük csak, hogyan is készül a toledói aranyberakás! Az acélba vájatot kalapál a mester, majd belepréseli az aranylemezt. Ekkor kiégeti, és az aranyberakás fekete hátteret kap.





A műhelyhez takaros kis üzlet, valóságos ékszerbutik csatlakozik. Feltűnő, hogy milyen kedvesek az eladók. Beosztják a munkát. Bizonyára családi vállalkozások. Míg egyikük barátságosan tájékoztatja a vevőt, a másik a gázlángja felett kopácsol.





Igaz, hogy így az üzletben felhalmozva mindez csak pénzzel mért kereskedelmi áru, de odahaza emlékburokba göngyölve már csodálatos tál, kancsó, bross, karkötő és még ki tudja mi minden...





A várost az Alcasar uralja, mely eredetileg római erődítmény volt, amit a nyugati gótok is erődnek használtak, majd V. Károly átépíttette. A polgárháborúban a 68 napig tartó "öldöklő" ostrom során súlyos károkat szenvedett.





Diákkorom egyik legizgalmasabb olvasmánya volt a mindenről pontosan beszámoló izgalmas könyv, mely az Alcazári ostromzár címet viselte, s ím itt állok barátaimmal azon a helyen!