Brazília I/4a.

CARTŐES POSTAIS BRAZÍLIÁBÓL (I/4a.)
Makumba

Meghívást kaptunk egy Makumba szertartásra. És mi az a Makumba? Egy néger vallás. Érdekes, hogy fehér embereket is láttunk a ceremónián, mely sokféle afrikai és indián rítus, a katolicizmus, az iszlám, a spiritizmus, a bálványimádó varázslatok és a középkori európai boszorkányság összeházasítása és összevisszasága.

Az, hogy az itt élő négerek már nemzedékekkel ezelőtt kénytelenek voltak felvenni a kereszténységet, nem zárja ki, hogy emellett ősi törzsi isteneikhez és mellettük még az iszlám csökevényeihez is ne ragaszkodjanak, és tetejébe mind nagyobb mértékben a spiritizmus új szellemtanához is. Csak azt találtam furcsának, hogy bizony fehér emberek is részt vettek ezen a néger szertartáson.

A négyablakos termet színültig megtölti a karneválszerűen tomboló tömeg. A tamtamok és dobok hangja, a parfümök, a foghagyma és az izzadság szaganyagának keverékétől nehéz gőz terjeng. A vezérszólam a fokhagymáé, de hiszen ez éppen olyan jó szer a betegség, mint a rossz szellemek ellen. A Drakulában olvashattuk, hogy még a vámpírok is kitérnek előle. Ez érthető is, meglehetősen erős fluidum árad belőle! Kitűnő szer az ördögűzésre...

Óriási a hangzavar! A dobos rendületlenül veri a tamtamot, a résztvevők táncolnak, énekelnek. Egyik oldalon a férfiak, a másikon a nők dobognak és dalolnak...

Brazília I/3.

CARTŐES POSTAIS BRAZÍLIÁBÓL (I/3.)

Vasárnap van. Vidám, táncos csoporttal találkozunk. A városban az utcákon ropják az emberek, a fiatalok - kettesével, csoportosan vagy éppenséggel ahogy adódik. Közben énekelnek, kurjongatnak. A lábak rángatóznak, az ülepek himbálóznak, a karok dionizoszi mozdulattal a magasba lendülnek. Hát ez valóban jó kedélyű népség! Fehérek és feketék egyaránt...

Ha pedig poros lesz a cipőd, sose bánd! Az utcasarkon ott áll a trónus, melybe beülhetsz mint valami nagyúr. Melletted egy padon a cipőpucolás tudományának minden kelléke, kefék, fényesítő ruhák, sok-sok különféle kenőcs, cipőpaszta áll készenlétben, hogy a szakember segítségével néhány cruzeiróért olyan fényes legyen a lábbelid, mintha most vásároltad vagy most készült volna újonnan. Az eszközök és a szerek mennyisége és minősége pedig az üzem rangját is reprezentálja. A mester pedig lélegzetelállító gyorsasággal keni, keféli, dörzsöli a topánkádat, hogy a végén nem ismersz rá az újjávarázsolt cipődre. Pedig a 38 fokos hőségben ugyancsak szakad a veríték a mester homlokáról.

Milyen jóleső érzés volt látni, hogy Brazíliában ilyen gyors és eredményes a munkatempó! Hol vagyunk mi ehhez? De mindezt csak addig hiszed így, amíg elérsz a másik utcasarokra, ahol éppen a járdát javítják. És egyszeriben otthon érzed magad - már a munkatempót tekintve.

Egy melós szépen, lassan, komótosan dolgozik, nehogy baja essen a nagy hőségben, a többiek pedig csak téblábolnak körülötte, figyelik, ellenőrzik, mert ugyebár csak így lehet eredményes, jó munkát végezni. Az azonban igaz, hogy izzasztó a hőség és mi is csak alig vánszorgunk a forró aszfalton, a rekkenő napsütésben.

Brazília I/2b.

CARTŐES POSTAIS BRAZÍLIÁBÓL (I/2b.)

(Folyt.)

Mi is beszállunk a drótkötélpálya kabinjába. Félelmetes kilátás nyílik a fülkéből, ha lenézünk a mélybe, de csodálatos, ha a horizontra tekintünk. Villanymotor hajtja, csupa fém és üveg a kabinja, mely tetejére az erős fénytől védő, átlátszó színes műanyaglapot szereltek. A bokszba szerelt magnetofon 3 nyelven tájékoztatja az utasokat a látnivalókról. Egy perc alatt már 200 méter magasan vagyunk az első kilátóponton.

Csodálatos a kilátás, a festői környezet! Ezen a szinten számos kisüzlet kínál hűsítőket, emléktárgyakat, de még játszótér is van a megállóban.

Átszállunk, és újabb 5 perc alatt máris feljutunk a Cukorsüveg tetejére.

Ahogy a kabin felfelé halad, úgy tárul elénk szinte koncentrikus körökben a lenyűgöző város panorámája.
Előtűnik a hét dombra épített város, az óceán mélykékje, az őserdővel borított hegyek, a nyaralók. Szédületes a látvány! Félóránként indulnak a felvonójáratok csengő hangjelzés kíséretében. Bizony több csengetést is "elmulasztottunk", mert alig akartunk visszatérni...

Brazília I/2a.

CARTŐES POSTAIS BRAZÍLIÁBÓL (I/2a.)
Cukorsüveg

A messze több mint ötmillió lakosú világváros, Brazília "második" városa. Elsősorban nem is mint metropolisz, hanem mint táj rendkívüli. Fő szépségeit: az öblöt, a tengerpartot, a várost övező hegyeket nem emberkéz alkotta. Riót látva a halandó hajlamos elhinni a braziloknak, hogy Isten hat nap alatt megteremtette a világot, a hetediken pedig kizárólag Rióval foglalkozott...
A természet alkotása és az ember műve: a sziklás hegycsúcsok, a tenger kékje, a gyarmati idők házai és a felhőkarcolók csodálatos összhangban olvadnak össze.

A város éghajlata meleg és párás, az évi átlaghőmérséklet 23 fok. Nyáron 42-43 fokra is felmegy a hőmérő higanyszála, viszont a téli hónapokban is ritka az a nap, amikor nem lehet fürdeni a tengerben.

Drótkötélpályán lehet feljutni a Cukorsüvegre. Elnevezése onnan ered, hogy Anchieta barát 1565-ben Rió alapításáról beszámoló levelében, melyet a rendfőnöknek írt, tudósított egy nagyon magas, cukorsüveg alakú szikláról, mely uralta azt az erdős területet, ahol megalapították a települést. A 395 méter magas Cukorsüveg egészen 1931-ig, a Corcovadón álló Krisztus-szobor megépítéséig a város egyetlen kilátójául szolgált.

Brazília I/1.

CARTŐES POSTAIS BRAZÍLIÁBÓL (I/1.)

Rio de Janeiro

Többszöri átszállással nagyon hosszú, mintegy 12 ezer km-es utat tettünk meg 1979 szeptemberében, amikor Brazíliába, ebbe a hatalmas, csodálatos országba tettünk látogatást.
Elöljáróban elmondom, hogy mit is jelentett Cubral kapitány, a portugáli királynak erről a lenyűgöző vidékről, amikor annakidején hazatért Brazíliából. Cubral, a portugál expedíciós hajóraj parancsnoka néhány gyümölcsöt, cserjét és papagájt hozott mutatóba a királyi udvarba. A mustra átadása során beszámolt arról, hogy milyen fenségesen szép Brazília földje, ahol az égbenyúló nagy hegyormok tövében óriási erdőségek húzódnak és az ismeretlen növényekkel borított síkságokon széles folyók hömpölyögnek keresztül. Az őstermészet fenséges képét ezernyi fajta madár tarkítja, és az idillikus hangulatot kanárik, papagájok, elbűvölő énekesmadarak füttye teszi teljessé. Mivel akkor még nem is sejtették, hogy e gazdag föld mennyi kincset fog juttatni Portugáliának, egyszerűen csak a Papagájok Földjének keresztelték el ezt a mesésen szép országot.

Amikor alacsonyabbra ereszkedik a repülőnk, és a gép ablakából kitekintünk, Rio de Janeiró, a világ legszebb városa felett milliónyi lámpásával megjelenik alattunk a látkép. Kicsit izgulunk a keskeny leszállópálya miatt, mert a nemzetközi Galeaói repülőtér mesterségesen feltöltött 15 km hosszú és 5 km széles földnyelvre épült. A város nevét tévesen jelöltek meg, felfedezéskor ugyanis Riót, folyót véltek a tengeröbölben, és mivel január 1-je volt a felfedezés napja, Január folyónak nevezték el a települést, s azóta is így hívják.

Szerződés

Egyszeri megbízás

(Ha kétszer ráklikkel a képre, az olvasható nagyságúvá válik.)

A kórokozók egy része az embert és az állatokat is megbetegíti. E betegségeket pedig elkaphatjuk tőlük, de át is adhatjuk nekik. Ráadásul nemcsak az állatokkal közvetlenül érintkező mezőgazdasági és élelmiszer-ipari dolgozók egészségét veszélyeztetik, hanem a fogyasztó lakosságot is. Ugyancsak fel kell hívni a kedvtelésből állatot tartók népes táborának figyelmét arra, hogy kedvenceik egészségére nemcsak állatvédelmi okokból, hanem saját jól felfogott érdekükben is ajánlatos igen nagy gondot fordítani.
E könyvben a leggyakoribb és legveszélyesebb állatról emberre terjedő betegségekről, terjedésükről, megelőzésükről, tüneteikről és gyógyításukról esik szó.

Dr. Radnai István: ÁLLATRÓL EMBERRE TERJEDŐ BETEGSÉGEK, GAZDA Könyvkiadó Kft., Budapest, 1994.

Kapott leveleket

VETERINARY LABORATORY,
BRITISH COLUMBIA DEPARTMENT OF AGRICULTURE,
Box 100,
Abbotsford, British Columbia, Canada.
++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++

Date NOV 25 1974

Dear Doctor Radnai

I would greatly appreciate receiving 1 reprint of your article entitled: Reproductive consequences of feeding Fusarium infested corn in two pig farms. Published in Hungarian Vet. 5. (Allatorvosok Lapja). Vol. 29 No. 8 Page 539 Year 1974

Thank you for your courtesy.

Sincerely yours,

R. PULS

Felkérték

ÉRDEKES HOZZÁSZÓLÁS A SZAKMAI ELŐADÁSON

Hosszú pályafutásom alatt nemcsak útibeszámolókra, de számos szakmai előadásra is felkértek. Csak példaként álljon itt két meghívó, melyek egyikében a sertéstelepvezetők részére, másikban pedig a főállattenyésztők számára kértek fel szakmai előadásra.

Az első esetben az állategészségügyi prvencióról, tehát a sertéstelepeken az állatok megbetegedésének a megelőzéséről,

a másodikban pedig a termelés növelésének az állategészségügyi feltételeiről kellett előadást tartanom.

Mint a magyarsarlósi sertéskombinát vezetője, a nejem is ott ült a meghívott szakemberek, többnyire agrármérnökök között.

Az előadás után számos hozzászólás és kérdés vetődött fel, melyekre készségesen válaszoltam, részt vettem a megvitatásukban.
A sombereki sertéságazat vezetője több hasznos észrevétellel egészítette ki a mondottakat, és több érdekes kérdés felvetésével gazdagította a konzultációt. Majd ekkor következett az, amire senki nem számított...
Hozzászólása végén az ugyancsak jelenlevő nejemhez fordult és váratlanul így szólt:
- Magának pedig gratulálok, mert büszke lehet a férjére, aki ilyen érdekes, hasznos gondolatokat tartalmazó értékes előadással bővítette a szakmai ismereteinket segítve a sertéságazatban az eredményes munkánkat. Gratulálok!
Ilyen még nem volt. Őszintén megvallom, nagyon jólesett, hogy szokatlan módon az én munkám sikerét, a nejem felé is nyilvánosan adresszálják, kinyilvánítsák.
Számos eset között olyan is előfordult például, amikor a szigetvári gazdaság szervezésében hozzászóltam a szakmai konzultáción, a rendezvény végén odajött hozzám a gazdaság igazgatója, és a mondandómat értékelve felajánlotta, hogy akár azonnali belépéssel alkalmaz a gazdaságukban. Nyilvánvaló, hogy nem fogadhattam el, hiszen volt megfelelő állásom, de hízelgő volt az ajánlat, ugyanis az igazgatót életemben akkor láttam először. A hozzászólásom, úgy látszik, megnyerte.

Kapott leveleket

Professor F.H.S. Newbould
Department of Veterinary Microbiology & Immunology,
Ontario Veterinary College,
University of Guelph,
GUELPH, Ontario N1G 2W1
*********************************************************

Guelph

Dear Sir:

I have read with interest your article entitled BOVINE MASTITIS CAUSED BY KLEBSIELLA which appeared in MAGY ALLATO 31(3): 152-154, 1976 and I would appreciate receiving 1 reprints if available for distribution.

Yours sincerely,
Professor F.H.S Nesbould

Egy másik fontos személy (2.)

AKI "MEGMENTETTE A BECSÜLETEMET" (II.)

A nagymamám, Schmidt Antalné, sz. Baumstark Jusztina (igazi német csengésű nevek)

A Felvidéken, Apcon laktunk, a nagymama pedig a Dél-dunántúlon, Siklóson. Nagy öröm volt számomra, ha nyáron az iskolai szünetben elmehettem hozzá vakációzni. Szerény, özvegyi nyugdíjából egy szoba-konyhás lakásban lakott a Vértanúk utcában. Ma is a fülembe cseng, amint hajnalban az ablak alatt mentek el a sváb asszonyok a piacra és közben hangosan karattyoltak svábul. Korán ébredő voltam - mindig ez volt a reggeli "rádióműsorom", amire felkeltem.
Nagymamám perfekt beszélt németül, horvátul és magyarul. És akkor nem volt annyi eszem, hogy legalább németül tanuljak tőle! A gimiben kellett Szende tanár úr irányításával bemagolnom a német szavakat...
A siklósi szép napok ma is kellemes érzéseket keltenek bennem, amikor eszembe jutnak. Nagyapám sajnos 5 éves koromban meghalt, de arra azért visszaemlékszem, hogy a ház kertjében gyakran lovagoltatott a térdén.
A nagymama elköltözött még mielőtt a diplomám megszerzése után olyan helyzetbe kerültem, hogy mint hálás unokája némi anyagi segítséget tudtam volna nyújtani neki. Nagyon megérdemelte volna! Így csak a visszaemlékezés és a virtuális köszönet maradt számára és számomra is lehetőségként.
E kis írás, a kedves történet megörökítése pedig legyen minderre hálás memorandum!