Perzsiában jártunk (IV/3)
A Dolat-abad kert
A Dolat-abad kert
A Dolat-abad kertbe megyünk, ahol piknikezni fogunk - mondja vezetőnk. A kert Mohammed Thagi Khan idejében épült.
Itt kellemes meglepetés ért, mert a kislányok perzsa dalokkal köszöntöttek bennünket. Már az ő fejükről sem hiányozhat a kendő! De ez nem fekete, hanem fehér. A tanárnő azonban talpig feketében van! Az iskolaigazgató is megjelent, percenként törölgeti a homlokáról a verítéket. Nagyon meleg van, de a tanárnők fekete csadorban, a hölgyek a nyakukon még össze is húzzák a melegtől védő szent ruházatot, nehogy egy kis szellő alábújjon. Ők próbálnak szót váltani velünk, de sajnos nincsen közös nyelv, amit ismernénk.
A diáklányok nagyon barátságosan köszönnek el tőlünk. Kedvesek, mosolygósak, aranyosak. Nem húzódnak el a fotózástól, sőt többüknek is van mobiltelefonja, és ők is szorgalmasan fényképeznek bennünket. Lehetséges ugyan, hogy mire felnőnek, sikerül enyhíteni a gyászos fekete csadorviselet uniformizált szigorán és a nők oktalan fegyelmezésén?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése