A csirkék lábgyengesége

A CSIRKÉK LÁBGYENGESÉGE III. A B₂ VITAMIN SZEREPE

A Kistermelők Lapja előbbi számaiban olvashattuk, hogy a csirkék ún. Lábgyengeségében, a különféle idegrendszeri tünetek megjelenésében milyen óriási szerepet játszanak a vitaminok és az ásványi sók. Megismertük a D-vitamin szerepét az angolkór és csontlágyulás kialakulásában, valamint az E-vitamin sokirányú és fontos szerepét az ún. hiánybetegség fellépésében.

Ezúttal a B₂-vitamin ellátottság fontos élettani szerepéről fogunk szót ejteni, valamint olyan járászavarral és súlyos klinikai tünetekkel járó kórformákat fogunk megismerni, amit a B₂-vitamin vagy más néven Riboflavin hiánya idéz elő.

A B₂-VITAMIN ÉLETTANI SZEREPE

A B₂-vitamin (riboflavin) élettani hatása a baromfiak esetében rendkívül sokoldalú, és nemcsak az állatok jó egészségi állapotának megőrzésében érvényesül, hanem szerepet játszik a téteményképességükben is. Közreműködik a növekvő baromfi idegrendszerének anyagcseréjében, annak épségben tartásában, s fontos szerepe van a fehérje-anyagcserében és a szénhidrátok zsírrá való átalakításában is.

A fehérje- és kalóriabevitel növelésekor a többlet csak akkor képes érvényesülni, ha egyidejűleg a riboflavin mennyiségét is növeljük a takarmányban.

Továbbá jelentős szerepe van a felnőtt baromfi tojáshozamának alakulásában, és már a részleges hiánya is rontja a kelthetőséget.

A B₂-VITMIN KÓRTANI JELENTŐSÉGE

Amennyiben a takarmány már kezdettől fogva nagyon kevés riboflavint tartalmaz, és a csirkék világra hozott készlete is szűkös volt, a hiánybetegség akár már néhány napos, többnyire azonban csak 1-2 hetes korban mutatkozik. A tünetek ilyenkor nem jellemzőek, mert csak annyit veszünk észre, hogy a csirkék gyengén fejlődnek, bágyadtak, és többször hasmenés is mutatkozik az állományukban. Ha nem gondoskodunk időben a baj orvoslásáról, állapotuk rohamosan súlyosbodik, és akár nagyobb számú elhullással is számolni kell.

Amikor szűkös a riboflavin-ellátás, tehát a takarmányban levő B₂-viatmin fedezi ugyan az életfenntartó szükségletet, de az anyagforgalom intenzitásához képest ez már nem elegendő, akkor fejlődik ki meglehetősen gyakran – többnyire a 3-4 hetes csirkében – a B₂-hipovitaminózis jellemző képe, az ún. GÖRBELÁBUJJ-BETEGSÉG.

Ez abban nyilvánul meg, hogy olykor akár nagyobb számú csirkén is a lábujjak – mindkét lábon azonos képet mutatva – befelé görbülnek. Legtöbbször egyáltalán nem, máskor csak rövid időre sikerül a begörbült lábujjakat kézzel kiegyenesíteni. Az idegek bénulása miatt tartják az állatok a lábaikat befelé hajlítva, mintegy „ökölbe” szorítva, és csánkjukon ülnek. A járászavarokat kezdetben így igyekeznek leküzdeni, hogy a szárnyaikkal is segítik magukat a mozgásban, de később a bénulás a szárnyaikra is kiterjed, és az állatok tehetetlenül, lesoványodva elfekszenek. Lassúbb lefolyású esetekben a lábujjak bőre duzzadt és pikkelyes.

SÚLYOSABB KÓRFORMA

Nem egy esetben előfordult, hogy az elkeseredett gazda azzal a panasszal keresett fel, hogy a csirkéi nem fejlődnek, súlyos egyensúlyzavara van több kisállatnak, sok lesántult, egyik-másik pedig lebénult.

A helyszíni vizsgálat során már, amikor beléptem az ólba, feltűnt, hogy az állomány nagy része gyorsan felröppent ugyan, de egy részük bágyadtan ülve maradt. Ezek az állatok csak bíztatásra, nehézkesen keltek fel, majd ingadozó járással tettek néhány bizonytalan lépést.

Már járás közben is leeresztették a szárnyaikat, azzal segítve testük egyensúlyban tartását, de hamarosan ismét megálltak, miközben egyesek furcsa módon a lábtőízületükre, mások szárnyaikat leeresztve támaszkodtak.

Számos csirkének a lábujjai mindkét lábon azonos képet mutatva befelé görbültek, mely az ún. görbelábujj betegségre utalt, amely a diagnózis megállapításában tájékoztató jellegű volt.

A tulajdonos által feltételezett angolkór kizárható volt a takarmányozás részletesebb elemzése után. Ugyanakkor egyetlen csirkén sem voltak duzzadtak az ujjizületek, és a csontvégek semmiféle fájdalmasságot nem mutattak.

A diagnózis ezek után mindinkább a B₂-vitamin vagy más szóval a riboflavin hiánybetegségre utalt. Erről úgy tudtam gyorsan meggyőződni, hogy kísérletképpen 10 csirkét beoltottam B₂-vitamin injekcióval. Ez gyors gyógyulást hozott. Természetesen a kísérlet eredményét nem vártuk meg, hanem a csirkék takarmányát kiegészítettük 8%-nyi élesztővel anélkül, hogy annak összetételét megváltoztattuk volna.

Az élesztős kezelés után már újabb beteg nem mutatkozott, és nemcsak a kóros tünetek szemmel látható javulása volt megfigyelhető, hanem a kisállatok fel is élénkültek, és kondíciójuk is napról napra javult.

A továbbiakban csak néhány és a legsúlyosabb állapotban levő csirke hullott el, sőt nagyobbrészt az idegrendszer bántalmazottságára utaló tünetek is elmúltak, és a lábujjak görbültsége is csak néhány csirkénél maradt vissza.

A BAROMFI B₂-VITAMINIGÉNYE

A B₂-vitamin hőálló és a különféle kémiai behatásokat is jól tűri. A fiatal csibék riboflavin igénye takarmánykilogrammonként 4-5 mg-ra tehető. Nyolc hetes kor után ez már a felényire csökken, majd a tojásrakás megkezdésekor ismét növekszik.

Miután a fiatal állatok riboflavin igénye a fejlődési energiájuktól függően és azzal szinkronban növekszik, a B₂-hypovitaminózis előfordulásával különösen ott kell számolni, ahol az állatok növekedését bőséges fehérjeadagokkal siettetik.

A riboflavin ugyan a természetben meglehetősen elterjedt anyag – hiszen a fiatal növények meglehetősen sokat tartalmaznak belőle –, a gabonamagvak riboflavin tartalma azonban alacsony, mindössze 1-1,3 mg/kg.

Az extrahált olajpogácsák 3,5-11 mg-ot, az élesztő pedig 44 mg-nyit tartalmaz kilogrammonként. A jó minőségű lucernalisztet is kitűnő vitaminforrásként tartják számon. A gyári takarmánykeveréket fontos gazdasági jelentősége miatt általában kiegészítik B₂-vitaminnal.

Az állatpatikákban számos B₂-vitamint is tartalmazó készítmény is kapható, melyeket az elmondott háziszeren kívül a használati utasítás figyelembe vételével jó eredménnyel alkalmazhatunk a takarmány kiegészítésére, vagy az esetleg már fellépett hipovitaminózis orvoslására. Ezek között ezúttal csak egyet, a Jolovitot említem meg, mely könnyen, ivóvízben adagolható, többféle vitamint is tartalmaz, kicsiny, mintegy 100 ml-es kiszerelésben is kapható, és többen is kérdezték az adagolás módját. Ezt egyébként a hozzá mellékelt használati utasítás is részletezi. A baromfi kezelésének időtartama 5 nap, amit havonta egyszer kell megismételni, naposcsibének naponta 5 ml oldatot kell adagolni 100 csibére számítva, növendék csirkének pedig 7 ml-t 100 állatra számítva naponta.

A baromfiak takarmányának összeállítása során nem szabad megfeledkezni a megfelelő B-vitamin ellátásról, mert ha már felléptek a hiányára utaló tünetek, a gazdasági veszteség is számottevő.

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2011. júniusában.)