ELSŐSEGÉLY AZ ÁLLATORVOS ÉRKEZÉSÉIG
TENNIVALÓK A TACSKÓBÉNULÁS SORÁN
Sürgős hívást kaptam Magyarsarlós községből. Sz. Tiborné kétségbeesetten panaszolta, hogy a család kedvence, a kiváló egér- és patkányvadász, ötéves tacskókutyája reggel, amikor egészségügyi sétára indult vele, az ilyenkor szokásos örömteli ugrándozásával leugrott a kapu előtti lépcsőről, és fájdalmas nyüszítést hallatva fekve maradt.
Az elülső lábaira próbált ugyan feltápászkodni, de a hátulját nem bírta. Először törésre gondoltak, de erre utaló elváltozás nem volt kitapintható. Mindkét hátulsó lábára lebénult.
A gazdi többször is megpróbálta a farkánál fogva felsegíteni, ez azonban akkora fájdalmat váltott ki, hogy keservesen nyüszítve a „gazdihoz kapott”, ami eddig esmeretlen volt.
A vizsgálat során kiderült, hogy „tacskóbénulásról” van szó, ami az arra hajlamos kutyák gyakori betegsége. Bizony fellépése során a baj súlyosbodásának az elkerülésére a tulajdonosnak is van sürgős tennivalója az állatorvos megérkezéséig!
Mi tehát az azonnali sürgős teendő? A beteg állatot semmiképpen sem szabad mozgatni, meleg helyen, teljes nyugalomra van szüksége! Ajánlatos valaminő vény nélkül kapható – talán a „házi-gyógyszertárban” úgyis meglévő – fájdalomcsillapítóval, nyugtatóval enyhíteni a fájdalmat. Erre jól beválik többek között az Algopyrin, Rheopyrin stb.
Szükség lehet a bélsár és vizelet eltávolítására is, erről azonban a továbbiakban még több szót is ejtünk.
A GERINCVELŐ ÖSSZENYOMATÁSA, MELY A KÖZNYELVBEN: „TACSKÓBÉNULÁS”
A bántalom valójában porckorongsérv, mely a csigolyák közötti porckorongnak a gerinccsatornába való benyomulása következtében jön létre. A betegség szinte kizárólag kutyákon fordul elő, elsősorban tacskón, és emiatt használatos általában a kórkép megjelölésére a tacskóbénulás elnevezés.
Más hosszú és mozgékony törzsű kutyákon sem ritka betegség, melyek hajlamosak az osteopathiára (=csontbetegségek, csontbántalmak gyűjtőneve), így a pekingi palota, a francia bulldog, a spániel, az uszkár stb. Ezekben ugyanis a csigolyák közötti porc már 8 hónapos kortól öregszik.
KÓRFEJLŐDÉS
A gerincoszlop a mozgatókészülék egyes részei közül különleges jelentőségű, mert ez viseli a test tömegét, összeköti a szervezet egymástól távol eső részeit, és ami ugyancsak nagyon lényeges, ellátja a gerincvelő védelmét. Betegségei bizony komoly fájdalommal, és a testtartás megváltozásával járnak.
És mi a szerepe a gerinccsigolyák között helyeződő rugalmas porckorongoknak? A porckorong biztosítja a két csigolyatest közötti rugalmas összeköttetést, csökkenti a rázkódtatást, ugyanakkor biztosítja a táplálóanyag keringésének fenntartását. Mint látjuk igen jelentős szerepe van.
A csigolyák testének alsó és felső felületén szalagok húzódnak, melyek a csigolyák közötti porcok felületes rétegével szorosan összefüggenek.
A különféle balesetek során bekövetkező traumák, zuhanás, de akár a gerincoszlop nagyfokú hajlítása, a lépcsőn való menet vagy leugrás, gyakran a székről leugrás vagy akár csak az ölbe ugrás stb. következtében fellépő traumás duzzanatok, vérömlenyek hatására megnő a gerinccsatornán belüli nyomás, az idegek összenyomódnak. Könnyen bekövetkezhet szalagszakadás, sőt porckorong-elváltozás és akár csonttörés is.
Az említett balesetek lehetővé teszik, hogy a traumák hatására a discus (=porc) a csigolyatestek közül a gerinccsatornába nyomuljon, szűkül a gerinccsatorna, s ennek következtében az itt futó idegtörzsek vagy a gerincvelő nyomás alá kerülnek.
A bántalom kialakulása a nyaki szakaszon az 1-4 porckorongon, a háti szakaszon az utolsó mellkasi és az első három ágyékcsigolya között a leggyakoribb. Egyszerre több porckorong is megbetegedhet. Nemritkán a nyaki és az ágyéki tájék megbetegedése együttesen is előfordul.
Megjegyzem, hogy a gerincvelő utolsó nyaki szelvényeinek összenyomatása egyéb okokból is bekövetkezhet. Így például előidézhetnek gyulladásos folyamatot baktériumok is (Staphylococcus aureus, Brucella canis fertőzés), a nyaki csigolyák testének alakváltozása, rándulása, csontkinövése, vagy például az un. Sárga szalag (ligamentum flavum) megvastagodása a gerinccsatornában.
TÜNETEK
A nyaki szakasz enyhe megbetegedésekor csupán a fej és a nyak mozgatásakor jelentkezik fájdalom. Az állat sokat fekszik, bágyadt, mereven és nyújtott nyakkal mozog, esetleg fel sem áll.
Mindennemű érintéskor, fejének és nyakának mozgatásakor fájdalmat jelez, esetleg harap. Keveset, esetleg egyáltalán nem eszik. A nyak és válltájék fokozottan érzékeny. Az állat egyik vagy mindkét végtagjára sántít, az elülső végtagok a megterheléskor esetleg összecsuklanak és a kutya orra esik.
Előfordul, hogy előbb csak egyoldali az elülső lábak gyengesége, majd ez kétoldalivá válik, míg végül mind a négy láb megbénul. Sokszor akár hónapok is eltelnek, míg súlyosbodik az elülső lábak gyengesége, miközben eleinte az állat általános állapota zavartalannak látszik.
Amikor a 10. háti és az utolsó ágyéki csigolyák után helyezkedő porckorongok nyomulnak be a gerincvelőbe, a beteg állat azonnal nagyfokú fájdalmasságot jelez. Néhány órára akár sokkos állapotba is kerülhet.
Ha mozgásra késztetjük, fájdalmasan felnyüszít, és sokáig kedvetlen marad. Ívelt gerincoszloppal vagy oldalirányú elgörbüléssel igyekszik mérsékelni a gerincvelőre háruló nyomást.
Enyhébb esetekben eleinte csak egyes mozdulatok esetén jelez fájdalmat. Így megszokott helyre való fel- és leugrás, lépcsőn járás, felemelés közben felsír, illetve ezeket a mozdulatokat kerüli. Tartása merev, háta púposított, tekintete ijedt. A hasfal feszes, a has néha puffadt. A betegség súlyosbodásakor a végtagok paresise (hűdése, bénulása) áll be.
A bénulásos tünetek jele, hogy az állat a hátulsó lábaival bizonytalanul mozog, rogyadozik, fordulás közben a lábak kicsúsznak a test alól. A farok tónusa néha megtartott, máskor az is petyhüdten bénult. A bélsár- és vizeletürítés zavarai is fellépnek. Hosszan tartó bénulás után a far- és combizomzat sorvadt, decubitusok (=felfekvések) keletkeznek.
A TULAJDONOS TENNIVALÓI – GYÓGYKEZELÉS
Előre kell bocsátani, hogy a gerincvelősérv gyógykezelésében a tulajdonos aktív közreműködése nélkülözhetetlen.
A kutyának mindenekelőtt nyugalomra és melegre van szüksége. Ugyanakkor nagyon fontos a fájdalom csillapítása, melyre Algopyrint vagy Rheopyrint adhatunk. Ugyancsak jó hatású a vitaminkészítmények (B1, B12) adagolása. A vény nélkül kapható LAVET készítmények jó ízűek és többféle vitamint is tartalmaznak.
A vizeletürítés zavara esetén gondoskodni kell a hólyag kiürítéséről. Legegyszerűbb módja, ha a vizeléshez kivezetett kutya hasa alá 3-4 ujjnyi széles szalagot húzunk és annak segítségével sétáltatjuk. Sikertelenség esetén a hólyagot a hasfalon át addig kell nyomni kézzel, amíg megindul a vizeletürítés. A bélsárürítés elősegítése céljából 3-4 naponként beöntést adunk a betegnek.
A mozgást különösen az első 2-3 hétben kell korlátozni és a minimálisra csökkenteni. Arra különösen legyünk figyelemmel, hogy az állatot lépcsőn semmiképpen sem jártassuk vagy akár ölbe ugrásra sem késztessük.
A beteg állat csak könnyen emészthető eleséget kaphat. Csontot semmi esetre sem szabad adni a kutyának.
Javasolják a heveny tünetek megszűnte után az elváltozott részek masszírozását sósborszesszel, mások azok meleg vízben fürösztését ajánlják.
És mit tesz az állatorvos? Kortizon-készítményeket, szükség esetén antibiotikumot ad, súlyos esetben pedig esetleg a műtéti megoldást javasolja.
A gyógyulás legtöbbször hosszadalmas, ami nagy türelmet igényel.
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából 2006. decemberében a Kistermelők Lapjában.)
