2012. április 7., szombat

Baltikum IV/2

KÖRUTAZÁS A BALTIKUMBAN
 FINNORSZÁG
A Szenátus tér




A Szenátus tér egyike Európa legtökéletesebben megőrzött neoklasszicista tereinek.





Meglepődve látjuk, hogy a legszebb tér közepén áll II. Sándor cár szobra. Ugyan miért becsülték meg ennyire a finnek? Mert hivatalos rangra emelte a finn nyelvet, népszerű uralkodó volt.





Körülötte 4 szoborcsoport: lex-pax-lux-labor. És az Egyetem épületei, ugyanis az egyetemi rektori címet 3 évtizeden át Sándor cár töltötte be.





A Székesegyház a Szenátus tér északi részén magasodik. Végső formáját 1852-ben nyerte el. A templomot Szent Miklósról, a kereskedők és tengerészek védőszentjéről nevezték el. Építése 1830-ban kezdődött. A kupola köré 4 kis tornyot építettek. A harangok sem a nagy toronyban vannak. A feljáró lépcső két oldalán pavilonokat építettek. A jobb oldali egy kábolnát rejt.





Odabent a Székesegyházban az apostol-szobrok cinkből készültek. Luther és tanítványa, Mikael Agricola, a reformáció élharcosának szobrait is láthattuk, akik a Bibliát finn nyelvre fordították. Utóbbi reformátort a finn nyelvű irodalom megteremtőjeként is tisztelik.





A templom 1959-ben lett Székesegyház. Azóta itt tartják az állami ünnepeken az istentiszteleteket. A kriptában kiállítások vannak, koncerteket tartanak.





A Székesegyház előtt köszöntik a helsinkiek az Újévet Szilveszter éjszakáján. A lépcsősor tetejéről kitűnő kilátás nyílik a városra.





Jelentős város! 1952-ben itt rendezték a nyári olimpiát, 1757-ben az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferenciát, 1990-ben itt találkozott Bush és Gorbacsov.





Helsinkit 1550-ben alapította Sévdország királya a Vantaa folyó torkolatánál, hogy Tallinnal tudjon versenyezni a balti-tengeri kereskedelem fölött.





1809-től Oroszországhoz tartozott Finnország. Helsinki 1912-ben a Finn Nagyhercegség, 1917-től a független Finnország fővárosa. Lakossága 5,2 millió.





Helsinkiben a legmelegebb hónap a július 20,2°C, a leghidegebb a február -6,8°C átlaghőmérséklettel.





Hajóra ülünk, búcsút intünk Finnországnak és Oroszországba, Szentpétervárra utazunk...

2012. április 6., péntek

Baltikum IV/1

KÖRUTAZÁS A BALTIKUMBAN
 FINNORSZÁG
Helsinki




Már korán reggel indult a hajónk a Tallini kikötőből Helsinkibe. Rengeteg utas volt, az út egésze pedig be- és kiszállással együtt 3 órán át tartott. Szikrázó napsütéssel és igen meleg idővel fogadott a finn főváros bennünket. Míg beérünk a városba, elmondom, hogy a finnek 1917-ben, az orosz forradalom után kiáltották ki a függetlenséget, de a jobb- és baloldali erők között azonnal megindult a harc, mely a fehérek győzelmével végződött.





Helsinki lett a főváros, mely a II. világháború kitöréséig töretlenül fejlődött. A város építészetére a neoklasszicizmus volt a jellemző. Számos nagyszerű épületet emeltek, nőtt az életszínvonal.





Bementünk a vásárcsarnokba, ahol az égvilágon mindent lehetett kapni euróért. Szívfájdítóan drágán, 8 euróért ettünk 2 fagylaltot.





1932-ben készült a 3 kovács szobra bronzból. Az emberi munkát ábrázolja, és a mesterek akkor sújtanak le az üllőre, ha épp egy szűz lány áll meg az alkotás előtt. A lányok el vannak tiltva a környékről... - mondja vezetőnk jelentős mosollyal.





Mannerheim tábornagy lovasszobra. Ő 1867-1951 között Finnország legjelentősebb politikusa, a II. világháborúban a hadsereg főparancsnoka, 1944-46-ban a köztársaság elnöke. a szobrot 1960-ban leplezték le.





Bemegyünk Helsinki egyik jellegzetes, modern épületébe, a Sziklatemplomba. A sziklából kirobbantott helyre építették gránitból és üvegből. Nagyon érdekes, hogy belülről is nyers sziklából állnak a falai. Kupolájának belseje pedig vörösréz-szalagokból készült fonat. Pompázatosan izgalmas, ritka látvány!





A templom kiváló akusztikai adottságai elsőrangú koncertteremmé teszik a helyiséget. Jól látszik a nyers szikla a kórus mögött is.





A pályaudvar modern épületében óriási a forgalom.

2012. április 5., csütörtök

Kapott leveleket

M. Hesselholt
THE ROYAL VETERINARY AND AGRICULTURAL COLLEGE IN COPENHAGEN
DEPARTMENT OF SURGERY
SPECIEL KIRURGI
KLINIK KORRENDEGARD
2630 Tastrup
Denmark
----------------------------------------------------

Dear Sir,
If available for distribution, I should appreciate receiving:
Auriez-vous ét trés honoré collégue, l'obligeance de m'envoyer un tirage á part de votre article intitulé:
Sehr geehrter Kollege!
Ich ware Ihnen für die Zuzendung eines Sonderdruckes Ihrer folgenden Arbeit verbunden;

Contribution to the Treatment of Bovine Papillomatosis.

Thank you,
Avec nos remerciements anticipés
Mit bestem Dank

M. Hesselholt


2012. április 4., szerda

Baltikum III/2

KÖRUTAZÁS A BALTIKUMBAN
ÉSZTORSZÁG
Tallin




Tallin, az észt főváros a mai napig meg tudta őrizni a jómódú Hanza város képét, ezért az UNESCO a világörökség részének deklarálta. Egységes városképet látunk, aminővel kevés európai város büszkélkedhet. Évszázadokon át a németek uralták a várost, amelyet akkor Revalnak hívtak. 1885-ig a német volt a hivatalos nyelv a Városi Tanácsban. Egy szép, mesterséges tó mellett haladunk el a Kadriorg palota felé. Itt szokták eljátszani a balettet, a Hattyúk tavát is - erről híres ez az állóvíz.





A barokk kastélyt I. Péter cár építtette 1718-ban második felesége részére nyári palotaként, de ő már nem tudta használni, mert annak felépülése előtt meghalt. Az első Észt Köztársaság idején ez a palota volt az államelnök rezidenciája. Az új függetlenség óta ismét az államfő székhelye!





Az Alexander Nyevszkij katedrálist ugyancsak I. Péter cár építtette az ortodox hit és az orosz befolyás elősegítésére, bizonyítására. A pazar külsejű ortodox templom a házak fölött magaslik nagyszerű látványt nyújtva.





A szűk Mária Dóm a 3 észtországi középkori templom egyike. Eredetileg katolikus templom volt, majd jött a reformáció. 1939-ig német templom volt a falak tele vannak aggatva a német arisztokrácia szebbnél szebb címereivel. Érdekesség, hogy belépéskor a padozat alatt van egy híres-hírhedt nőcsábász kriptája, aki azért temettette ide magát, hogy mindenki rálépjen és vezekeljen! A rossz nyelvek szerint azonban azért, hogy még ekkor is a rálépő hölgyek szoknyája alá nézhessen.





A gótikus városháza tornyának tetejéről üdvözöl bennünket az Öreg Tamás nevet viselő katona alakú szélkakas, mely ugyancsak Tallin jellemzője, és a XIV. századból származik.





A városfalat látjuk, melynek egykoron 66 tornya volt, melyből mindössze 19 maradt. A fal a város kettéosztottságát jelzi, így biztosították magukat az Alsóváros lakói a Dóm-hegy lovagjainak rendszeres támadásaival szemben.





Zsibvásár van a városháza előtti téren. Az árusok meglehetősen borsos áron kínálták a portákáikat. Még emléktárgyat sem tudtunk vásárolni.





A városháza téren Tallin legszebb gótikus házai sorakoznak.





1422 óta működik Európa egyik legrégebbi gyógyszertára. 1583-1911-ig a magyar Bélavári család kezén volt. A patika egy része ma múzeum.





Meleg volt, megkívántuk a fagylaltot, de olyan elképesztő áron mérték a fokhagymás változatát... Ma már sajnáljuk, hogy nem kóstoltuk meg. Éttermek, kávéházak települnek ki az utcára nyáron kedélyes hangulatot teremtve.





A kávéházak előtt pedig nemzeti öltözetben csinos lányok igyekeznek becsalogatni a vendéget.

2012. április 3., kedd

Baltikum III/1

KÖRUTAZÁS A BALTIKUMBAN
ÉSZTORSZÁG
Pardu
 



Átmegyünk a 45 ezer négyzetkilométernyi Észtországba, melynek területe sík, a szárazföld 20 százaléka mocsárvidék, egynegyede erdőség és 5 százaléka tó. Több mint 1500 szigete van. Másfél milliónyi lakosa közül 65 százalék észt és 29 százalék orosz nemzetiségű. 1991 óta független. A határállomáson nem történik más, mint feljön egy észt határőr a buszra, és megnézi mindenkinek az útlevelét.





Első utunk a tengerpartra visz. Kellemes, puha homokú a part, de kegyetlenül fúj a szél. Mivel teljesen kihalt a környék, jobb híján én állok modellt.





Azt írja az útikönyv, hogy "aki iszappakolási és gyógyfürdő-szenvedélyének akar hódolni, jöjjön el Észtország nyári fővárosába, Pardu fürdővárosba..." Az ország nyugati részének legnagyobb, 51 ezer lakosú városában különösen a nyári üdülőszezonban van nagy forgalom. Már régen letelepedtek az első lakosok ezen a kedvező fekvésű helyen, ahol a Parnu folyó a Rigai-öbölbe ömlik.





Hamarosan a 4 észt Hanza-város egyikévé nőtte ki magát. 1699-ben már egyetemi város lett, 1838-tól pedig fürdőváros rangot kapott. Gyönyörű ez a park, ahol járunk!





A szépen gondozott, selymes homokú strandja 3 km hosszú. Az iszapfürdőzés a XIX. századtól terjedt el. Ezen a csodás helyen bátran szippantunk nagyokat a tüdőt tisztító, egészséges levegőből.

2012. április 2., hétfő

Baltikum II/3

KÖRUTAZÁS A BALTIKUMBAN
LETTORSZÁG
Turaida vára




Kirándulást teszünk a Turaida várába. Miután a fából készült elődje leégett, 1214-ben építtette fel a rigai püspök az erődöt. Az öregtoronyból remek kilátás tárul elénk a Guaja völgyre.





Érdekes és jellemző dolog, ami itt történt. A vár aljában egy német ruházatú hölgy kötögetett és árusította a portékáját. Amikor angolul szóltam hozzá, hogy készíthetnék-e egy fényképet, a nyelvet azonnal felismerve azt válaszolta, hogy ő nem angol, hanem német. Nem hagytam annyiban, nyelvet váltottam, és németül kértem fel a közös fotóra. Ezután szívesen mellém állt egy kép erejéig.





Mi ez a síremlék friss virággal elhalmozva? Turaida rózsájának a sírja! Ő nem más, mint a 18 éves, gyönyörű, lett leány, Marija, aki egy Viktor nevű kertészbe szeretett bele. Ám a fiatal nő egy lengyel tisztnek is megtetszett, aki a szerelme nevében tőrbe csalta, majd amint a lány tiltakozott, levágta a fejét. Emlékét, történetét és a sírját ma is őrzik.





A Guaja Nemzeti Parkban vagyunk.





Holtfáradtan tértünk vissza a szállodánkba. Nem luxus, de kényelmes szobákat kaptunk. Melyik balti pénz mennyit ér? Nézzük! A szállodában lehetett pénzt váltani, ugyanis az üzletekben nem fogadták el az eurót.
A lett pénz, a latas igen erős (1 euró = 0,7 latas).
A litván litas: 1 euró = 3,45 litas.
Az észt pénz, a korona, 1 euró = 1,65 korona, majd 1 euró = 34,35 rubel.





A vacsora mindig gyenge volt, a hús rágós és kemény (az enyémet is a feleségem ette meg), ellenben a svédasztalos reggeli kitűnő ajánlattal jóízűen fogyasztható. Akivel a nejem koccint, egy kaposvári katonatiszt özvegye.





Kik voltak még társaink a vacsoránál? A szélen a barcsi plébános megtermett húga, a másik szélen pedig egy nyugdíjas vegyészmérnök hölgy, aki nagyon peches volt az úton. Egyszer elesett, kétszer a darázs csípte meg, viszont végig likőrt szopogatott. Ő hozott vidámságot a csoportba... mert, ugye, legszebb öröm a káröröm...

2012. április 1., vasárnap

Baltikum II/2

KÖRUTAZÁS A BALTIKUMBAN
LETTORSZÁG
Végre 1991-ben kikiáltják a függetlenséget





A Szent Jakab templom 1756-ban épült az eredeti 1225-ben létesült templom helyén. A torony érdekessége, hogy a harangot kivették és a torony mellé függesztették, mert annak idején ahányszor egy hűtlen asszony elment mellette, azonnal megkondult. A templom hitvallása négyszer módosult mindig attól függően, hogy éppen ki uralkodott a városban. 1924 óta a rigai katolikus érsek hivatali temploma. A kórus boltozatán látható festmények a XIII. századból száramaznak.





A Szűz Mária dóm 187x43 méteres alapterületével és 2 méter vastag falaival a Baltikum legynagyobb temploma. Az eredetileg román stílusú épület alapjait 1211-ben tették le.





Nem tűrhették azt, hogy a Szent Péter templom tornya magasabb, ezért utólag a tornyot 140 méterre magasították! Csúcsa leégett, 1775-ben pótolták a kerekeded barokk kupolával, amit láthatunk a képen.





A Jauniela nevű utcácskában számos szép házat, kis éttermet találunk. Hosszan és méltóságteljesen terül el a Daugava partján a lovagvár, mely 1330-ban épült, 150 évvel utóbb elpusztították, majd újjáépítették. Elsétálunk az utcán, mely egyik oldalán a vár, a másikon a házsor. Ez volt valamikor a várárok, itt szoktak ünnepségeket tartani, és sört mérnek (amikor felvették az országot az EU-ba, akkor ingyen adták).





Amíg megbámuljuk a lőportornyot, vezetőnk folytatja a történelmi tudnivalókat, mely ugyancsak változatos eseményekből tevődik össze. Hogy csak az utóbbi időket említsük, amikor 1918-ban a németek a vereségük után kivonultak a Baltikumból, kikiáltották a Lett Köztársaságot. Amikor 1939. augusztus 23-án Németország és a Szovjet megnemtámadási szerződést köt, a balti köztársaságokat a Szovjet kapja meg, és 52 ezer németet kitelepítenek Lettországból Németországba. 1940-ben a Szovjetunió tagállama lesz, és 15 ezer lettet deportálnak. Majd jön a német hadsereg 1941-ben, és az SS a zsidókat pusztítja el, 1944 őszén a Vörös Hadsereg 40 ezer lettet visz a gulágba, és az országba több millió oroszt telepít be.





Végre 1991-ben kikiáltják a függetlenséget a 64 ezer négyzetkilométer nagyságú, 2,4 millió lakost számláló országban, mely 2004-ben belép a NATO-ba, majd hamarosan az EU-ba is. Ekkor volt az ingyensörös már említett örömünnep.





A központi Liv téren a Kis és Nagy Céh, tehát a város irányításában egykor dominanciával bíró egyletek épületei határozzák meg a látványt. Mitől olyan híres ez a ház? A Macskaház, mely 1909-ben épült. Építtetője egy gazdag kereskedő, akit nem vettek fel a céhbe, ezért 2 macskafigurát helyezett a saroktoronyra, melyek hátsójukat mutatták a Céh-háznak. Kegyetlenül bosszantotta a céh vezetőit, hogy aki erre jár, jót nevethet rajtuk, de nem tudtak a dologgal mit kezdeni.