Perzsia V/1

Perzsiában jártunk (V/1)
Karavánszerájok

Minden muszlim város elengedhetetlen kelléke a bazár. Ebben a városban különösen nagy hagyománya van a kereskedelemnek, hiszen itt vezetett a híres selyemút, amiről még Marco Polo is beszámolt annakidején. A környéken levő karavánszerájok is ezt bizonyítják.

Egy középkori karavánszerájhoz érünk. A Kínából kiinduló selyemút mentén több karavánszeráj is található, melyek egykor az értékes áruval megrakott karavánok számára biztonságos éjszakai pihenőt biztosítottak. Itt az állatokat megetették, megitatták, és a karaván biztonságáról is gondoskodtak az üzemeltetők.

A magas tornyok megfigyelő állások is voltak, ahol az őrök pásztázva az óriási, végeláthatatlan sivatagos környéket arra ügyeltek, hogy idegenek, főként nomád rablók nem közelítenek-e, hogy megtámadják és kirabolják a vándorokat, kereskedőket, és elorozzák a messziről hozott értékes áruikat.
Úgy álltak ezek az építmények a kopár sivatagban, mint valaminő erődök: hosszú széles fallal, bizonyos távolságonként megfigyelő bástyákkal. Ugyanakkor itt ellátták ivóvízzel és takarmánnyal az állatokat és sokszor élelemmel a karaván személyzetét is.
Kár, hogy a múlt jellemző és érdekes épületeit így hagyják elpusztulni, sőt szeméttárolónak használják. Például az egyik épületben egy nagyon idejétmúlt baromfitelepet létesítettek, de a higiénikus körülmények hiánya és a korszerűtlen ellátás és gondozás miatt veszteséges lett és megszüntették.

Van azonban ahol megmentették, és nem is akárhogyan! Modernizálták a karavánszerájt! Gondolná-e valaki, hogy valamikor ez a paradicsomi környezet is karavánszeráj volt? Pedig így van.
És mi lett belőle? Egy luxusszálló! Egy kis földi paradicsom, ahol dúsgazdag polgárok vagy külföldi hatalmasságok nyernek elhelyezést. Már a belépéskor szépen gondozott virágágyakban pompázó illatos virágok, szökőkutak, hűsítő vizes medencék várják a kiváltságos vendégeket. Tiltó tábla figyelmeztet: idegeneknek belépni, továbbmenni szigorúan tilos. Mi is csak eddig juthatunk, és itt gyönyörködhetünk a nem mindannapos, nagyszerű látványban és szippanthatunk a virágok mesés, bódító illatából.

Perzsia IV/3

Perzsiában jártunk (IV/3)
A Dolat-abad kert

A Dolat-abad kertbe megyünk, ahol piknikezni fogunk - mondja vezetőnk. A kert Mohammed Thagi Khan idejében épült.

Itt kellemes meglepetés ért, mert a kislányok perzsa dalokkal köszöntöttek bennünket. Már az ő fejükről sem hiányozhat a kendő! De ez nem fekete, hanem fehér. A tanárnő azonban talpig feketében van! Az iskolaigazgató is megjelent, percenként törölgeti a homlokáról a verítéket. Nagyon meleg van, de a tanárnők fekete csadorban, a hölgyek a nyakukon még össze is húzzák a melegtől védő szent ruházatot, nehogy egy kis szellő alábújjon. Ők próbálnak szót váltani velünk, de sajnos nincsen közös nyelv, amit ismernénk.

A diáklányok nagyon barátságosan köszönnek el tőlünk. Kedvesek, mosolygósak, aranyosak. Nem húzódnak el a fotózástól, sőt többüknek is van mobiltelefonja, és ők is szorgalmasan fényképeznek bennünket. Lehetséges ugyan, hogy mire felnőnek, sikerül enyhíteni a gyászos fekete csadorviselet uniformizált szigorán és a nők oktalan fegyelmezésén?

Kapott leveleket

Department of Animal Sciences
Washington State University
Pullman, Washington 99164
U.S.A.
:::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

Dear Colleague:

I would appreciate receiving a reprint of:
Treatment of "agressive" sows with Sedakolin.
Hungarian Veterinary Journal 32:631

Thank you,
John McGlone

Perzsia IV/2

Perzsiában jártunk (IV/2)
Széltornyok

Rekkenő a hőség! Hogyan biztosítják a légcserét ilyen hőmérsékleti viszonyok között, hogy odabent elviselhető legyen a klíma? Széltornyokkal, amit csaknem minden ház tetején megtalálhatunk! Ezek biztosítják a megfelelő légcserét: a meleg levegő könnyebben "elszáll", a hűvös alul marad. Ezt bizonyítja, hogy nagyon kellemes volt a hőmérséklet a külföldiek számára fenntartott szállodánk halljában is. Itt azt is elmondták, sőt be is mutatták, hogy miként működnek ezek az ún. széltornyok.

Szinte kibírhatatlan a hőség, amikor egy rövid sétát teszünk a városban. A muszlim család is a szökőkút mellett, annak hűvösében pihen. De az igazhitű hölgy teljesen beöltözve a csadorban! Elképedünk: hogyan bírja?

Nem nagy a forgalom - mintha unatkozna a közlekedési rendőr...

Üdítőül pihenésképpen üssük fel a bélyegalbum lapjait Iránnál, nézzük meg a jellegzetes hangulatú szín- és formavilágot az apró megtervezett képeken!

(Folyt.köv.)

Perzsia IV/1

Perzsiában jártunk (IV/1)
A városban...

Bemegyünk egy mecsetbe, mely a XII. században épült, és még mindig "működésben van". Itt találhatók a legszebb perzsa mozaikok.

A mecset tág udvarával, a nyári forróságot enyhítő vízmedencéjével, néhol platánfáival, csodálatos szőnyegeivel az igazhitű perzsának azt jelenti, mint az európainak a kávéház, a klub és a politikai egyesülés együttese.

És itt nyugodtan lehet imádkozni is - de a nőknek csak csadorban!

Bemegyünk a régi, középkori negyedbe, mely a világörökség részét is képezi. És vajon miért van ennek a régi kapunak 2 bejárata egymás mellett, két nyitó karikája és két kulcsa is? Ugye, nem találják ki? Azért, mert az egyik a férfiak, a másik pedig a nők bejárata volt. Ugye, ha nem látnák, el se hinnék?

Bolyongunk tovább a régi házak sötét, szűk sikátorai között. És mik ezek a lyukak a falban? Régen idetették a gyertyákat, melyek némi fényt adtak a szűk, sötét sikátorban. Szaporán követjük a vezetőnket, nehogy eltévedjünk a félhomályban, ebben a labirintusban. Semmiképpen sem szeretnék itt eltévedni... Végre előtűnik a sikátor vége!

Perzsia III/3c

Perzsiában jártunk (III/3c)
(Folytatás)

A Hallgatás Tornyainak közelébe egész kis városka épült a zarathusztra hívőkből. És ki volt Zarathusztra, a vallás megalapítója? Eredetileg a perzsa ősvallás papja volt, aki elkezdte hirdetni a tanait, de harcosként, kézművesként és gyógyítóként is ismert volt mintegy 3000 évvel ezelőtt.

A vallásalapító: Zoroaszter képét látjuk.

A tűzimádók tana tisztel minden élőlényt, elutasítja az élőlények kínzását. Rendkívül fontos a környezet tisztasága és rendje! Elutasítja a lustaságot, magasztalja a kemény munkát és a jótékonykodást!

Sose fogjuk megtudni, hogy ez a hölgy imádkozik vagy éppenséggel szomorkodik. Tisztelt férfitársaim számára viszont van egy jó hírem és egy rossz, ha éppenséggel be kívánnak lépni a Tűzimádók felekezetébe. Melyikkel kezdjem? A jóval? A feleségtől a válás megengedett! És akkor mi a rossz? Az, hogyha a férfi válni akar, a váláshoz egy kilogramm légyszárnyat kell összegyűjteni...

Perzsia III/3b

Perzsiában jártunk (III/3b)
(Folytatás)

De mi az a tűz a vastag üvegtábla mögött? A zarathusztra vallást követők szertartásai között a legfontosabb a házitűzhely örökké égő lángja. Itt is - a Tűz templomában - az örökké égő szent tűz oltára előtt imádkoznak. Ahol a tűz ég, oda napfény vagy világosság nem hatolhat be.

És mik azok a hallgatás tornyai? A tiszta környezet megőrzésére szigorúan elkülönítik a tiszta és tisztátalan dolgokat. A tiszta és szent a tűz, mely elűzi a sötétséget és a démonokat. A levágott haj és köröm, de ugyancsak az emberi holttest is tisztátalannak számít. Ezeket nem szabad eltemetni, nehogy megfertőzzék a környezetüket.

A halál után a negyedik napon a lélek eltávozik a testből, és csak az üres héj marad. A holt tetemet a Hallgatás Tornyába helyezik, ahol a keselyűk és a perzselő nap gondoskodik arról, hogy a száraz csontokon kívül semmi se maradjon a tisztátalan holttestből. Az iráni kormányzat betiltotta ezt a temetkezési módot, így egy ideje betonból kiöntött szarkofágokba temetik a halottaikat.

Perzsia III/3a

Perzsiában jártunk (III/3a)
Jazd - A tűz temploma

Jazd központja egy iráni ősi vallásnak, a zarathusztrának is. Bemegyünk a Tűz templomába. Iránban a propaganda szerint vallásszabadság van, a Sharia, tehát az iszlám jog értelmében az iráni zsidók, keresztények és zoroasztriánusok (akik összesen a lakosság 1 százalékát teszik ki) elvileg teljes vallásszabadságot élveznek, noha a lakosság 98 %-a muszlim.

Mielőtt megismernénk közelebbről Perzsia ősi vallását és annak mai relikviáit, szóljunk néhány szót arról, hogy milyenek is az iráni hölgyek - csador nélkül. Nagyon szépek és - amint látjuk - a helyes hölgy szívesen fényképezteti magát, kicsit kokettál is csapatunkkal. Úgy látszik, ezt Allah nem tiltja (vagy most éppen nem figyel). Azt azonban elmondom, tisztelt férfitársaim, hogy hiába csurog a nyálatok, légyottról szó sem lehet, hacsak nem keresel egy 3000 méter magas hegyet, mert perzsáéknál anélkül nem megy...

A perzsák ősi hitét, a zoroasztriánus vallást egy hasonló nevű iráni próféta alapította 3000 esztendővel ezelőtt. Sokan ezt tekintik az első monoteista vallásnak. Megtalálható benne a mennyország, pokol, az ítélet napja, az angyalok és az eljövendő messiás szereplőgárdája.

Lépjünk be a templomba!

A vallás középpontjában a jó és rossz állandó küzdelme áll. Miután a 7. században a muzulmán arabok megszállták Perzsiát, az ősvallás háttérbe szorult. Az üldöztetések elől menekülve egy kicsi csoport elhagyta Iránt, és Indiában telepedett le, ők a párszik! Ma is kapcsolatban vannak az irániakkal! A hívők száma más földrészeken (USA, Anglia stb.) is fokozatosan növekszik, mára 3-4 millió körülire becsülik.

Perzsia III/2

Perzsiában jártunk (III/2)
Aberkooh és Narin vára

Indulunk tovább Jazd felé. Aberkooh településnél megállunk! Egy természeti csodát látunk: egy több mint 4000 éves citrusfát. Magassága 35 méter, vastagsága (átmérője) 1,85 méter. Nagy becsben tartják.

Kihagyhatatlan, hogy odaálljak a hatalmas furcsa törzséhez, körbejárom. A körmérete 4,5 méter.

4-5 ezer évvel ezelőtt ilyen volt egy régi perzsa falu. A házai ma már omladozóban vannak...

Jazdtól nem messze áll Narin vára, egy nagyon fontos földvár. Állítólag Salamon próféta idejében épült, majd a felső részét az iszlám időben rekonstruálták. Jazd pontosan Irán központjában fekszik, de központja a textilművességnek, a szőnyeg- és selyemiparnak és a jutaszövésnek is.

Perzsia III/1

Perzsiában jártunk (III/1)
Shiráz

Repülőre ülünk és egy déliráni nagyvárosba, Shirázba utazunk. Ősi település, mely több ízben volt főváros is. Felmegyünk a várba, melynek egyik szépen díszített bástyája ugyanúgy megsüllyedt mint a Pisai ferdetorony.
Shiráz az arab betörések idejéig csak a karavok pihenőhelyének, üdülőjének szolgált, a VII. századtól azonban folyamatosan városiasodott, majd a X. században fallal vették körül.

A város már ebben az időben híres volt egyeteméről, mely nagyobb volt a bagdadinál. Már akkor 360 terme volt, melyet a XI. században orvosi karral és kórházzal bővítettek.

1750-ben Karim kán a fővárosává tette. A mongolok a várost ugyan nem háborgatták, de a XVII-XVIII. században már több katasztrófa, földrengés, járványok, afgán portyázók és belharcok pusztították.

Egész nap jártuk a várost, elfáradtam. Amint lelülök a padra, jön egy koldus! Egész Perzsiában egyetlen koldust sem láttam ezen kívül, hisz a muzulmánoknak kötelező az adakozás. Hamarosan jött is a rendőr, aki feltűnően kemény hangon eligazította - elzavarta.

Az utcákon elég sűrűn helyeztek el ilyen adománygyűjtő alkalmatosságokat.

Mert mi is az iszlám öt oszlopa?
1. Hitvallás - egyedüli isten Allah és Mohamed az ő prófétája.
2. Imádkozás naponta ötször.
3. Böjt (Ramadánkor).
4. A szegényadó, az akát! Ez eredetileg a szűkölködők ellátásának a fedezésére szolgált, minden muzulmán fizette. Manapság jótékony adományt illik adni.
5. Évente a zarándoklat Mekkába, a hadzs.

Búcsút intünk Shiráznak, az egy és negyed millió lakosú nagyvárosnak, amint az itteniek mondják "a költészet, a bor, a rózsák és a szerelem városának".