Borreliózis

CSAK ALSZANAK A CSIRKÉIM, MAJD ELHULLANAK (Borreliózis)

Az alábbi panasszal keresett meg Szentesről egy Olvasónk. Elmondta, hogy úgy a növendékek, mint a tyúkok, mintha álomkórosak lennének, csak alszanak és hasmenésük van. A baj étvágytalansággal kezdődött, majd az állatok egyre aluszékonyabbakká váltak. Utóbb lebénultak és elhullottak.

Amikor felbontja a hullákat, a lépen és a májon kisebb-nagyobb elhalásos gócokat talál. Kérdezi, hogy mi lehet a baj oka?

Ahhoz, hogy a pontos diagnózist megállapíthassuk, helyszíni vizsgálatra volna szükség, hisz hasmenés és a májon talált elváltozások számos betegségre utalhatnak (baromfikolera, baromfitífusz stb.). tömegesen fellépő, feltűnő aluszékonyság – vagy amint Olvasónk mondja „álomkór” – és a májon talált elváltozások együttese egy elég gyakran előforduló betegségre, a baromfi borreliosisra keltenek alapos gyanút.

Még idejében alkalmazva, a betegség jól gyógyítható, de miután a vérszívók (főleg a baromfi óvantag, vagy népies nevén a tyúkpoloska) terjesztik, csak ezek kiirtásával védekezhetünk eredményesen a betegség ellen. Bizonyára tanulságos lesz, ha a betegséget, leküzdésének és megelőzésének módját megismerjük.

MI OKOZZA?

A betegséget a dugóhúzó alakjára emlékeztető spirális mikroorganizmus, a Borrelia anserina idézi elő. A kórokozót a kullancsfélékhez tartozó vérszívó rovarok, az óvantagok, nálunk az Argas persicus („tyúkpoloska”) terjesztik.

A borreliák az istállóban megbúvó óvantagokban hosszú időn át fertőzőképes állapotban maradhatnak, sőt petéibe is bekerülhetnek, és a következő óvantagnemzedék is közvetítheti a fertőzést.

A kórokozó terjesztésében a vérszívásnak van jelentősége, bár a fertőzött vérszívók szájon át való felvétele is okozhat fertőzést.

A kórokozó iránt valamennyi baromfifaj fogékony, leginkább vízibaromfifajok, a házityúk és a pulyka. Ezek bármely korban megbetegedhetnek.

TÜNETEK

A lappangási idő 3-8 nap. A bántalom heveny alakja étvágytalansággal, bágyadtsággal kezdődik, majd a betegek egyre aluszékonyabbakká válnak „baromfiálomkór”). Előbb-utóbb hasmenés fejlődik ki, az ürülék híg, gyakran zöld színű és meglehetősen bűzös.

A tyúkok taraja és állebenye a betegség folyamán gyakran egészen sápadt, vérfogyott, az elhullás előtt azonban szederjessé válik. Ebben az időszakban görcsök és bénulások is mutatkozhatnak. Az állatok lesoványodnak.

BONCOLÁSI KÉP

A lép többszörösen megnagyobbodott, benne elhalásos gócokat találunk. A máj ugyancsak megnagyobbodott, s a tyúkok májában tűszúrásnyi-kölesszemnyi, a libákéban nagy zegzugos szélű elhalásos gócok láthatók.

ORVOSLÁS

A penicillin vagy a széles hatósugarú antibiotikumok és a Tylan egyaránt hatásosak, ha 4-5 napon át a takarmányba keverve adagoljuk. A védekezés szempontjából a legfontosabb a vérszívók távoltartása.

A BAROMFIÓVANTAG (Argas persicus)

Amint az előbbiekben is olvashattuk, az óvantagok fontos szerepet játszanak a borreliosis terjesztésében, ugyanakkor vérszívásukkal vérfogyottságot okoznak, mászkálásukkal pedig zavarják az amúgyis legyengült madarak nyugalmát.

A baromfióvantag ½-1 cm hosszú, tojásdad alakú, barnásszürke színű atka, mely leggyakrabban a tyúkólak repedéseiben tartózkodik, és csak az éjszakai órákban jár vadászni. Ekkor rejtekéből előbújva keresi fel áldozatát.

A baromfin mindössze fél órán át tartózkodik, ennyi idő kell ahhoz, hogy teleszívja magát vérrel. Amikor ez megtörtént, lehull a gazdaállatról és visszamászik a rejtekhelyére. Nemcsak a tyúkféléket, de más baromfit is megtámad.

A vérrel jóllakott nőstények a petéiket a rejtekhelyeken rakják le. Egy atka mintegy 50-80 petét rak, melyekből 3 hét alatt kelnek ki a lárvák.

A vedlések során a lárvák 5-6 napig maradnak a gazdaállaton, szájszerveikkel befurakodva a bőrbe és vért szívnak, miközben sörétnagyságúra duzzadnak. A kifejlett féreg sokáig, akár 5 esztendeig is kibírja a koplalást.

Minthogy a kifejlett óvantagok csak éjjel támadják meg a madarakat, leginkább ebben az időpontban találhatók meg a gazdáik testén, nappal az ólak búvóhelyein, repedéseiben kutathatók fel.

A lárvák főként a szárnyak alsó felületén, a nyakon vagy a mellen sok kis sörétszerű, feketevöröses gömböcske formájában találhatók meg a csirkék bőréhez tapadva. Ezek a vérrel telt, sörétszerű képletek nem a kifejlett férgek, hanem csak azok lárvaformái. Ezek ugyanúgy vérrel táplálkoznak, mint a kifejlett példányok, de utóbbiak, amint arról már szó esett, nappal a búvóhelyeiken, többnyire az ólak, ketrecek, ülőrudak repedéseiben élnek és szaporodnak, és csak éjjel támadják meg vérszívás céljából a madarakat.

A lárvákból többszöri vedlés után mintegy 10 hónap múlva alakul ki az ivarérett féreg.

VÉDEKEZÉS

Az óvantagok elpusztítására számos készítmény van a gyógyszertárakban forgalomban (NeoStomosan, Butox, Piretrin Extra stb., melyeket a mellékelt utasítás szerint kell alkalmazni.

(A cikk meglent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2009. áprilisában.)