Írország I/2

ÍRORSZÁG, A ZÖLD SZIGET

Nagyon sok szobor van a városban

A kőkorszakban jelentek meg az Ír szigeten az első betelepülők, halászok és vadászok a Földközi-tenger vidékéről. Kr. u. II. században a mai Spanyolország területéről jöttek a kelták sok kis királyságot alkotva. A VIII. században vált uralkodóvá a kereszténység. A képen a köztársasági elnök rezidenciáját látjuk. 1922-ig az angol alkirály palotája volt. E helyütt még csak egyetlen épület van, az amerikai nagykövetség. A Grand és a Royal Canal köti össze Dublint a Shanon folyóval és a nyugati parttal. Ezen bonyolódott a vízi- illetve teherszállítás a vasút megépítéséig, 1960-ig. A jól karbantartott csatornákat ma már csak horgászásra, csónakázásra és sétahajózásra használják.

Nemzeti Színház. Bennünket is elvittek a Népszínházba, ahol Írország történetéről mutattak be egy táncos darabot.

Nagyon sok szobor van a városban. Például Wellingtonnak is emeltek szobrot, aki itt született, de szégyellte, hogy ír származású. James Larkin is kapott emlékművet, aki az 1913-as dublini lázadás vezetője volt. Daniel O'Connell szobra az O'Connell Streeten van. Őt Írország Kossuthjának is nevezték. Néha egymilliós gyűléseket is szervezett a katolikus emancipáció ügyében. 1828-ban parlamenti képviselő lett.

Az egyetem, a Trinity College. A Szentháromságról elnevezett intézményt I. Erzsébet királynő alapította egy Ágoston-rendi kolostor helyén 1952-ben. Az eredetileg protestáns egyetemre csak 1870 óta járnak katolikusok.

A régi diákok között az ír történelem számos nagyjának a neve szerepel, például Wildé. A vörös téglás épület a létesítmény legrégibb épen maradt része 1700-ból.

A turisták hatalmas tömege özönlik a híres egyetemi könyvtár épülete felé... Fényképezni nem volt szabad. Hosszú terme 64 méter, 200 ezer könyv és nyomtatvány található itt. A világ egyik legjelentősebb kutató könyvtára.

Gömb a gömbben. Az 1982-ben készült híres szobrot az alkotója, Arnado Pomodoro adományozta az egyetemnek.

A kincstár két legféltettebb darabja két csodálatos iniciálékkal díszített kódex, az úgynevezett Kelsi kódexek.

A Kelsi kódexet a 806-os vikingtámadások elől Kelsbe menekülő szerzetesek írták. A négy evangélium latin fordítását tartalmazó könyvet a XVII. században helyezték el itt. A mű másolói finom, egymásba fonódó spirálvonalakkal, emberi alakokkal és állati figurákkal is színesítették munkájukat. Ehhez némelyik festéket a Közel-Keletről szállították ide.