A ló csökönyössége

A LÓ CSÖKÖNYÖSSÉGE MINT SZAVATOSSÁGI HIBA

Tanulságos levél S. Lajos Olvasónktól érkezett Karcagról. „Tisztelt Doktor Úr! Egyszerre két baj is ért a napokban. Bélcsavarodásban elhullott egy nagyon szép, 7 esztendős kanca lovam, és mivel a munkámhoz nagy szükségem van lóra, a vásáron vettem egy másikat. Szép állatnak látszott.

A nagy baj az, hogy a lovat nem tudom a munkámban használni. Ha kocsiba fogom és munkába megyek vele, engedelmesen megindul, majd egyszer csak megáll, megmakacsolja magát, és amíg nem szánja rá magát, nem hajlandó megindulni és tovább menni.

Amikor ösztönözni próbálom, az első lábaival vág, a hátulsókkal rúg, nyerít, ugrál, szinte veszélyessé válik, a szerszámot is majdnem elszaggatja.

Elmentem az eladóhoz, de tárgyalni sem akar a ló visszavételéről, mert azt mondja, hogy ez egy szelíd, munkás állat volt, és ha igaz, amit mondok, bizonyára én rontottam el.

Az volna a kérdésem, hogy mit lehetne tennem, hogy a munkára nem használható, csökönyös lovat visszaadhassam a gazdájának, és visszakapjam a vételárat?”

Az eset azért tanulságos, mert azt bizonyítja, hogy a ló vásárlásakor nem elég annak küllemét vizsgálni, hanem nagyon körültekintően kell eljárni, sőt ajánlatos az állatot ki is próbálni.

Igaz, hogy a csökönyösség szavatossági hiba, tehát az eladó felel érte, de csak akkor, ha számottevő, maradandó és oka visszavezethető az adásvétel előtti időre. Természetesen mindezek bizonyításához ajánlatos igénybe venni az állatorvos mint szakértő segítségét.

A CSÖKÖNYÖSSÉG FOGALMA

A csökönyösség valójában az egyébként egészséges lónak olyan rossz szokása, amelynek folytán rendszeresen vagy gyakran ellenszegül a betanítottság szempontjából elvárható munkavégzésnek.

1. Egészséges állatban is kialakulhat a csökönyösség akkor, ha a lovat számára szokatlan munkára hirtelen és nem fokozatos betanítással akarják rászoktatni.

2. Ugyancsak csökönyösségre vezethet, ha a betanítás során durva fenyítést alkalmaznak. Szokatlanul durva bánásmóddal még akkor is, ha csak egyetlen alkalommal történt – csökönyössé lehet tenni a lovat.

3. A rossz viselkedésforma kialakulásához vezethet – főként érzékeny, finomabb szervezetű állat esetében – az is, ha változás áll be a megszokott környezetében, sőt némelykor olyan esetben is, amikor csupán a vele foglalkozó, hajtó személy változik.

A CSÖKÖNYÖSSÉGNEK TÖBBFÉLE FORMÁJA, FOKOZATA LEHET

1. Abszolút csökönyösségről akkor beszélünk, ha a ló mindennemű munkával szemben ellenszegül. Valójában tehát, ha semmiféle munkát nem hajlandó végezni.

2. Relatív csökönyösségről akkor van szó, amikor az állat csak bizonyos munkák elvégzésére nem hajlandó.

3. Passzív csökönyösségnek minősül, ha a ló a kijelölt munkát nem hajlandó ugyan elvégezni, de ellenszegülést vagy agresszivitást nem mutat.

4. A legsúlyosabb megítélés alá az ún. aktív csökönyösség esik, amikor az állat nemcsak ellenszegül a munkának, de a környezetésre is veszélyessé válva agresszív magatartást tanúsít, rúg, harap, ugrál, vág stb.

MIKOR MINŐSÜL SZAVATOSSÁGI HIBÁNAK A CSÖKÖNYÖSSÉG?

A csökönyösség akkor minősül szavatossági hibának, ha:

1. Számottevő a hiba

2. Maradandó

3. Bizonyítható, hogy a káros, rossz szokás már az eladás előtt is fennállott, vagyis régebben kialakult és hosszabb ideje megrögzött csökönyösségről van szó.

1. MIKOR MINŐSÍTHETJÜK SZÁMOTTEVŐNEK A ROSSZ TULAJDONSÁGOT?

Nemcsak akkor, ha az általános használatra, vagyis a többféle munkára vásárolt ló csökönyössége ABSZOLÚT, tehát mindennemű munkavégzésnek ellenszegül, de akkor is, ha a közfelfogás szerinti használhatóságot jelentő valamelyik munkanemre nézve relatív csökönyösség áll fenn.

Megjegyzem, hogy a szerződésben külön kikötött tulajdonság hiánya mindig szavatossági hibának minősül!! Ez valójában azt jelenti, hogy mindig számottevőnek kell tekinteni a hibát akkor, amikor a szerződésben kikötött meghatározott munkanemre (pl. hátaslóként, erdei fakitermelésre stb.) nem tudják a lovat használni.

2. MIKOR TEKINTJÜK MARADANDÓNAK A HIBÁT?

Akkor, ha a rossz tulajdonság megrögzött, vagyis ha arról egy-két hetes, türelmes bánásmóddal sem lehet a lovat leszoktatni.

Természetesen ennek egy-két héten át több alkalommal végzett, nagyon finom, kíméletes bánásmód mellett történő kipróbálások útján kell megtörténnie.

És hogyan kell a lovat kipróbálni? Ha külön kikötés nincsen, a közfelfogás szerint elvárható munkában kell a lovat kipróbálni! Például hátaslóként, egyes fogatban, nagyobb teher húzására és így tovább.

Mindig ügyelni kell arra, hogy a kipróbálás során ne legyenek jelen olyan személyek, akikről feltételezhető, hogy jelenlétük izgatja vagy esetleg megfélemlíti az állatot.

A kipróbálás során fenyítő eszközt (pl. ostort) nemhogy használni, de még kézbe venni sem szabad! A vizsgálat során kettősfogatban használt lovat nyugodt, idősebb, jól húzó lóval összefogva kell a kipróbáláshoz munkára fogni.

3. CSAK AKKOR MINŐSÜL SZAVATOSSÁGI HIBÁNAK, HA A HIBA AZ ADÁSVÉTEL ELŐTT MÁR AZ ELŐBBI TULAJDONOSNÁL IS BIZONYÍTOTTAN FENNÁLLOTT

Tehát mindenekelőtt bizonyítani kell, hogy már az előbbi tulajdonosnál is fennállott-e a csökönyösség. Ennek megállapításához és a szavatossági igény érvényesítéséhez állatorvos szakértő segítségét kell igénybe venni.

A SZAKÉRTŐ FELADATA

1. Mindenekelőtt meg kell győződnie arról, hogy a lovat az eladó rendszeresen használta, és hogy milyen munkát végzett vele. Ezt nemcsak tanúvallomásokra lehet alapozni, de bizonyos jelek is utalhatnak a ló rendszeres használatára. Egy bizonyos mérvű tájékoztatást nyújt többek között a paták állapota és a szerszámok okozta szőrkopás alapos vizsgálata stb.

2. Ugyanakkor tájékozódnia kell arról, hogy az új tulajdonos (vevő) hogyan bánt az állattal, mert amint arról már az előbbiek során olvashattunk, nem sok kell ahhoz, hogy a ló csökönyössé váljon.

3. A vizsgálódás tárgyát kell képezni annak is, hogy a csökönyösség milyen munkavégzés során mutatkozott.

4. A megítélés során az sem mellékes, hogy a vevő vajon már kezdettől fogva, vagy csak egy idő után nem tudta használni a lovat.

5. Arról is meg kell bizonyosodni, hogy az adásvétel során a vevő kipróbálta-e a lovat, ez milyen munkában történt, és mi volt annak az eredménye.

6. A kipróbálás során arra is figyelemmel kell lenni, hogy a csökönyösség melyik munkafázisban mutatkozik, ez ugyanis némi támpontot nyújt arra nézve, hogy újabb keletű vagy már régebbi a kedvezőtlen tulajdonság.

Ugyanis amikor a ló már a munkakezdésnek is ellenszegül, azt inkább a csökönyösség frissebb keletű kialakulásaként lehet értékelni. Viszont a munka folytatásakor történő ellenszegülés többnyire a régebben kialakult és hosszabb ideje megrögzött csökönyösségre utal.

Amint látjuk, a csökönyösség – mint szavatossági hiba – bizonyítása a szakértő számára sem egyszerű feladat. Amennyiben kétes kimenetelű perre kerül sor, nemcsak az idegrendszert, de a pénztárcát is jócskán próbára teszi! Legyünk tehát nagyon körültekintőek a ló vásárlás során az adásvételi szerződés megkötésekor.

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2009. márciusában.)